Romániában újra fellángolt a vita arról, mi legyen a hivatalos megnevezés, roma, vagy cigány? Az apropót az adta, hogy a román Parlament Szanyi Tiborja, Silviu Prigoană törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a hivatalos megnevezést változtassák vissza romáról cigányra. Az ellenzék ezt Traian Băsescura vezeti vissza, aki a román közszolgálati tévének (TVR) adott interjújában a romániai cigányok Franciaország általi kiutasítására utalva kijelentette: „Nem adok igazat a franciáknak, de ugyanakkor nem tehetjük csak őket felelősekké. Nekünk is van felelősségünk, de a legnagyobb felelősség maguké a cigányoké. Cigányok, igen, nem romák, hogy ne tévesszük össze egymást”. Nehéz azt kijelenteni, hogy Prigoană utasítást hajtott végre, de kétségtelen, a benyújtás időpontja egybeesik az említett interjúéval.
A kormány a Román Akadémia támogató véleményére hivatkozva szintén kedvezően véleményezte a törvénytervezetet, így a Parlamentnek kell majd döntenie. A javaslat kiváltotta néhány cigány szervezet tiltakozását, melyek tüntetéseken, tévés beszélgetős műsorokban, sőt, ma a képviselőházi elnöknél folytatott betlehemezés szövegében is tiltakoztak a cigány megnevezés ellen, melyet sértőnek tartanak.
Ez tipikusan az a helyzet, amikor a gazda és a gazdaasszony azon veszekszik, hogy ki terelje ki a tehenet legelni, addig-addig, míg a szerencsétlen barom ott nem döglik éhen az istállóban. Komolyan az a lényeg, minek nevezik őket, miközben alapvető megélhetési, képzési, egészségügyi gondjaik megoldatlanok? Sokkal inkább az az érzésem, ez egy újabb ügy a román politikában, ami a formáról, nem a tartalomról szól, éppen azért, mert a vitázó feleknek fogalmuk sincsen, miként kezeljék a tartalmat. És mivel a román politikában (is) a forma jóval fontosabb a tartalomnál, a leghevesebb vita erről folyik és nem a valódi megoldások megtalálásáról. És ez nemcsak az állam képviselőire vonatkozik, hanem a cigányok képviselőire is.
Egyrészről, akárcsak Magyarországon, Romániában sem egységes az etnikai közösség tagjainak viszonyulása ehhez a kérdéshez. Míg egyesek ellenzik a cigány megnevezést, mások éppenséggel Fekete Párducos módon vállalják, mint például egy Connect-R művésznevű énekes, aki egy díjkiosztó ünnepségen tüntetett ezzel a megnevezéssel (ld. az alábbi képanyagot a 2:50-es időponttól).
Másrészről, mint írtam, nem hiszem, hogy ez a cigány közösség legfontosabb megoldandó gondja. Több millió, sőt milliárd eurót költöttek el már különféle konferenciákra, tanulmányokra, koncepciókra és más hasonló, többé, vagy kevésbé hasznos dologra anélkül, hogy valódi elmozdulás történt volna a közösség helyzetének javításában. Pontosabban a közösség legelesettebb része helyzetének javításában, mert mint minden közösségben, itt is vannak jól és rosszul élők. Véleményem szerint az egyik alapvető gond éppen ebben van, a többség – kimondatlanul – kollektív jogi megoldást keres egy egyéni, bár kisebb-nagyobb csoportokban jelentkező szociális gondra. Ez azonban zsákutca. Azért is, mert erre nincs kollektív jogi megoldás, de azért is, mert ez a megközelítés olyan ellenérzést vált ki a többségi lakosságban (mely esetében az egyéni szociális gondokat az állam egyéni jogi megoldásokkal kezeli, ha egyáltalán!), ami esélytelenné teszi még az ésszerű programok felvetését és végrehajtását is.
Tehát véleményem szerint paradigmaváltásra van szükség, méghozzá minél hamarabb. Orbán Viktor kormányfő Dániában azt nyilatkozta, hogy a magyar EU-elnökség végére európai stratégia készül a cigányokról. Hm! Szóval 2011 nyarára úgy, hogy az első változat már tavasszal kész lesz és utána közvita következik. Mit mondjak, merész! Csak remélni tudom, hogy több lesz az eddigi szócsépléseknél és végre születik egy igazán hatékony, gyakorlatias, végrehajtható elképzelés, forgatókönyvvel, határidőkkel, felesleges pótcselekvések és pénzpazarlások nélkül!
