Azok számára, akik a múlt heti koalíciós fogadkozások (magyarul: megállapodás-aláírások) után elhitték, hogy most már sínen van az úgynevezett fejlesztési régiók átszervezése és végre létrejöhetnek a gazdaságilag–kulturálisan–történelmileg megalapozott új közigazgatási egységek (igen, Székelyföld is), az egyik kolozsvári napilap, a ZIUA de CLUJ ankétja meglepetést fog jelenteni.
A többiek számára csak annak megerősítését, hogy a román politika legalább e kérdésben kiszámítható, egyet mond és mást tesz, de azt legalább következetesen. Különösebb kommentárt most nem fűzök a kérdéshez, a szöveg magáért beszél.
Hogyan osztjuk fel az országunkat. Európa egyet akar, az RMDSZ mást. Ki fog győzni?
Brüsszel nagyobb régiókat kér tőlünk. Az RMDSZ nem ért ezzel egyet és a koalícióban a jelenlegi eurorégiók megfelezését és megkétszerezését akarja keresztülvinni. Számításba veszik a megyék megszüntetését is.
Az európai hivatalosságok azt javasolják nekünk, közigazgatásilag–területileg szervezzük újra magunkat nagyobb régiókba, ha azt akarjuk, hogy még hozzájuthassunk európai pénzekhez. Az RMDSZ éppen most kényszerítette ki a kormánykoalíció megállapodásában az ország területi újraszervezését. A politikusok változatai 8 és 16 eurorégió között mozognak, a jelenlegi megyék megőrzésével, vagy felszámolásával.
A kolozsvári politikusok a ZIUA de CLUJ számára kommentálták Románia területének újraosztási változatait.
„A pénzek elosztásánál figyelembe fogják venni a fejlesztésre szánt területek nagyságát is. Minél nagyobb lesz, annál jobb”, jelentette ki a múlt heti brüsszeli találkozók után Sorin Apostu polgármester, példaként Lengyelországot említve, mely a vajdaságok számát 16-ról 14-re csökkentette. Ennek ellenére kerülte, hogy megoldást mondjon. „Nekem nincs semmilyen véleményem, csak azt adtam tovább, amit Brüsszel mondott. Ők erősebb közigazgatási formákat kértek tőlünk, vagyis nem megyéket. Tudom, hogy van egy terv Vasile Blaga miniszter idejéből”, mondta Apostu.
A Megyei Tanács elnöke, Alin Tişe kevesebb megyéért száll síkra. „Személy szerint az elnöki bizottság által javasolt változatot találom a legjobbnak: a jelenlegi megyék alkotmánymódosítással történő megszüntetése és 15, vagy 16 nagyon nagy megyével (vagy aminek majd nevezzük őket) való felváltása, új közigazgatási struktúrákkal, ennyi megyei tanács és megyei tanácsi elnök nélkül. Gyakorlatilag több megye fog egyesülni egyetlen közigazgatási-területi struktúrába”, magyarázta Tişe. Ezzel szemben nem hiszi, hogy ezt a jelenlegi törvényhozási ciklusban meg lehet majd tenni, ahogy azt a koalíció megállapodása megkívánja. „Tudom, hogy a tervezetet úgy gondolták ki, hogy azt 2016-tól kezdjék alkalmazni és a 2012–2016-os választási ciklusban kellett volna előkészíteni”, mondta Tişe.
A Kolozs megyei PDL elnöke, Daniel Buda képviselő óvatos a megoldások kifejtésével. „Nincs varázsképlet annak kijelentésére, hogy 16 régióval, vagy 8 régióval életképes. Alaposan és technikai természetű érvekkel kell elemezni. Hogy 16, vagy 24, vagy 8, vagy 6, vagy 2 régió lesz, ezen technikai értékelés, minden érv megvizsgálása nélkül nem tudsz választ adni. Tény, hogy Romániának területi-közigazgatási szinten átszervezésre van szüksége, mert különben nem tudunk majd európai pénzeket lehívni”, vélekedett Buda. „A megyék megszüntetéséről lehet beszélni, de meg kell nézni, milyen szinten marad a közigazgatási döntés. Meg kell nézni, hova lehet elhelyezni a decentralizált intézmények képviseleteit”, mondta Buda.
Munkahelyi főnökével ellentétben a Kolozs megyei RMDSZ vezetője, László Attila alpolgármester a jelenlegi eurorégiók megfelezése és számának megkétszerezése mellett száll síkra. „A viták egyik kiindulási változata az RMDSZ javaslata volt, 16 fejlesztési régióval, hogy megfeleljenek a NUTS II eurorégiók szintjéne, 1,5 és 3 millió közötti lakossal. Például az Északnyugati Régió kettéoszlik: Bihar, Szilágy és Szatmár, illetve Máramaros, Beszterce-Naszód és Kolozs”, magyarázta László. Azt állítja, hogy a PDL-vel ellentétben, mely fel akarta számolni a megyéket, a Szövetség ezek megtartását javasolta és egy konzultatív fórum létrehozását a régiók szintjén, döntéshozatali hatáskör nélkül. „Nem tudom, van-e valakinek mersze hozzányúlni a megyék határaihoz”, mondta László. Úgy értékeli, az utolsó racionális közigazgatási felosztásra Erdélyben került sor. „Az EU most egy, hogy úgy mondjam, birodalmi típusú újraosztást vár tőlünk, mert a legutóbbi tudományos felosztásra Erdélyben került sor, a XIX. században, amikor olyan tárgyilagos célokat vettek figyelembe, mint amilyen az, hogy egy régiónak gazdaságilag, pénzügyileg, demográfiailag, kulturálisan stb. képesnek kell lennie fenntartania magát. Kereskedelmi kapcsolatoknak kell létezniük nemcsak a megyék között, figyelembe kell venni a lakosság mozgását stb. Azóta a politika belepiszkált, a legnagyobb hiba pedig a megyék 1968-as átszervezése volt”, jelentette ki László.
A PSD Kolozs megyei elnöke, Remus Lăpuşan a Románia regionalizálására vonatkozó különféle tervek bármilyen tudományos alapjának hiánya panaszkodik. „Valóban, európai szinten viták folynak az eurorégiókról. Romániában számításba kell venni az esetleges közigazgatási-területi újraosztást, de előbb nagyon világosan el kell végezni a költség-haszon számításokat. Eddig a nyilvános vitákban nem láttam tartalmi, csak formai érveket. Amikor Románia felkészült lesz, akkor rendelkeznünk kell majd ezekkel a számításokkal. Egyelőre csak szigorúan politikai viták vannak, semmilyen szilárd érvvel. Mi, a PSD-ben, ez ilyenfajta elemzésen dolgozunk”, kommentálta Lăpuşan.
A kolozsvári liberálisok alelnöke, Horea Uioreanu képviselő helyesnek tartja a jelenlegi, 8 eurorégiós, plusz Bukarestes felosztást és bírálja az RMDSZ javaslatát. „Az eredeti javaslat, a jelenlegi 8 régióval, a helyes. Amit ők a megállapodásban – és főleg a titkos mellékletekben – akarnak, az az úgynevezett Székelyföld régió létrehozása. A 16 régiós javaslatuknak abszolút semmi köze nincsen a logikához, semmilyen köze nincsen az európai pénzek lehívásához, abszolút semmilyen, csak a Székelyföld létrehozásához. Ez az egyetlen dolog, ami érdekli őket”, mondta Uioreanu. Ő a jelenlegi megyék felszámolását javasolja. „Az én javaslatom az, hogy a 8 régió alkotmányos létrehozásával egyidejűleg szüntessék meg a megyéket. Ez komoly megtakarítás lenne a közigazgatási kiadások terén. A kormány a megyei tanácsok nélkül is szétoszthatja vidéken a pénzt, melyek csak szűrőszerepet játszanak. Elég lesz egy iroda, mely tanácsokat ad”, véli Uioreanu.
Valentin Malaescu
(Ziua de Cluj, 2011. március 7., 23:36)
