Amikor elindítottam a bukaresti kettős mércével foglalkozó, néha egymást keresztező sorozataimat, az előző évek tapasztalata alapján tudtam, hogy számos és könnyen érthető példát tudok majd erre bemutatni. Ezen várakozásomban, sajnos, nem kellett csalódnom. Többször is írtam arról, hogy szinte csodálni tudom, a román újságírók, politikusok, történészek, egyszerű emberek mennyire könnyen tudnak váltani a nemzeti kérdésben az etnocentrikus és az államközpontú megközelítés között.
A ma közölt cikk azonban annyiban különbözik az eddigiektől, hogy egyfajta szintézise ennek a román kettős mércének. Miközben a román nyelv bizonyos változatait beszélőktől, elsősorban a moldovaiaktól megtagadják a román etnikai nemzettől eltérő identitás megfogalmazását és vállalását és ennek következményeként megfellebbezhetetlenül a román állam, egyelőre különlévő, részének tekintik őket, addig a jelenleg Romániában élő magyarok esetében a román etnikai nemzettől eltérő identitás megfogalmazást csakis a román államközpontú nemzetfogalmán belül tartják – megszorításokkal és változó mértékben – elfogadhatónak. Természetesen tagadva, hogy a magyarok etnikai nemzeti identitásvállalása – esetleg – a magyar állam, egyelőre különlévő részévé tennék őket.
Félreértés ne essék, e bejegyzésemben most nem a magyar–magyar viszonyt, sem a moldovai román ajkúak önálló, romántól eltérő (mondjuk osztrák minta szerinti) identitásának jogosságát tárgyalom, hanem csak a romániai román véleményalakítók, döntéshozók stb. gondolatmenetét próbálom ábrázolni. Az is figyelemre méltó, hogy míg a Székelyföldön fontosnak tartják kihangsúlyozni a terület „többetnikumú és többfelekezetű” jellegét, ez a gondosság nem tapasztalható a magyarokkal kapcsolatosan azokon a területeken, ahol ők vannak jelen a székelyföldi románokéhoz hasonló arányban…
Moszkva–Tiraszpol–Budapest–Belgrád: Románia szétverésének tengelye
A szláv–magyar románellenes tengely aktívabb, mint valaha. És, ahogy azt az idők folyamán megszoktuk, azok, akiket mi a barátainknak tartunk, sajnos, másféle szerzetek. A Moszkvából a nemzettársaink elnemzetlenítéséért irányított harc nemcsak Besszarábiában zajlik, hanem Szerbiában – és ami még súlyosabb – még Romániában is.
„Nyilvánvaló, hogy egy felelős kormány nem avatkozhat be akárhogyan a politikai célok elérésébe… az észak-erdélyi románok elleni akciókat a hivatalos minőség nélküli magyar hazafiak hajthatják végre, akiket titokban támogat a felelős magyar kormány… a románok ellen irányuló akciókban (érintetteket) biztosítani kell arról, hogy mentelmi jogban fognak részesülni”. „Erdély mindig is magyar volt… a magyar nyelv és a magyar kultúra van ott túlsúlyban”. Ez két idézett Larry Watts, „Ments meg, Uram, a barátoktól. A szovjet blokk titkos háborúja Romániával”. Az első a magyar kormány egyik 1941-es tervére vonatkozik. A második részlet Nyikita Hruscsov egyik 1964-es nyilatkozatából van.
Bármennyire is hihetetlennek tűnhet egyes úgynevezett értelmiségieknek és kétfilléres politikusoknak, akik ma – sajnos – a románok sorsát vezérlik, ezek a fentebb idézett nyilatkozatok szörnyen időszerűek. Amennyiben nem fogunk odafigyelni, a románok többségének közömbössége miatt, de főleg a jelenlegi politikai faunát alkotó példányok nyilvánvaló alkalmatlansága miatt, arra ébredhetünk hogy nem két (ahogy most van), hanem három román állam van.
A magát Románia vezetőinek állító gyülevész banda, kétségbeesetten igyekezve megőrizni és növelni az állam kiszipolyozásával szerzett vagyonát, ebek harmincadjára hagyja a nemzeti érdekeket, a farka alatt csiklandozva a kisebbségek bármilyen állítólagos képviselőjét. Felesleges megemlíteni, kik a fő haszonélvezők.
A fentebb leírtak alátámasztására érdemes megemlíteni néhány nemrég történt eseményt. A bábos Moszkvában van. A bábok a Moldovai Köztársaságban, Szerbiában és Magyarországon. A „halottak” a kukoricásból Bukaresten vannak.
Románia támogatja Szerbiát – Szerbia elnemzetleníti a románokat
A szerbiai hivatalos hírügynökség bejelentette, hogy Borisz Tadity szerb elnök nem vesz rész a közép- és délkelet-európai országok május 27-e és május 28-a közötti, Varsóban megtartott csúcstalálkozóján, mert Koszovót nem aszimmetrikusan fogják képviselni, a lengyel média pedig ugyanezt az indokot idézte Románia és Szlovákia államfőinek azon döntése hátteréül, hogy szintén tartózkodnak az eseményen való részvételtől, tudósít az Agerpres által idézett Tanjug. Kb. tíz államfő lesz jelen a közép- és délkelet-európai országok csúcsán, amire az Egyesült Államok elnökét, Barack Obamat különleges meghívottként várják. Románia és Szlovákia tájékoztatták a varsói csúcs szervezőit, hogy nem fognak részt venni egy olyan eseményen, ahova Koszovó magas rangú hivatalosságait szintén meghívták, jelentette ki a lengyel elnök egyik tanácsadója, Roman Kuznjar a Lengyelország Rádió lengyel nemzeti rádiószervezetnek. Egy ilyenfajta döntés okát magyarázva, a lengyel sajtó emlékeztetett arra, hogy Románia és Szlovákia nem ismerték el Koszovó-Metohija egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, ami ellentétes azzal a ténnyel, hogy Koszovó elnökét, Atifete Jahjagat meghívták a csúcsra.
Időközben a szlovák elnök, Ivan Gasparovic a találkozón való részvétel mellett döntött. Gasparovic elnök részvételét megerősítette a szóvivője, aki kihangsúlyozta, hogy a házigazdák elfogadták Szlovákia javaslatát a koszovói képviselők részvételére vonatkozó protokoll megváltoztatására (ne jelenjen meg az állami jelkép, a zászló, vagy a „Koszovó Köztársaság” kifejezés és ne fogadjanak el semmilyen olyan közös nyilatkozatot, amin megjelenik a pristinai elnök aláírása).
Tegnap, amikor ezeket a sorokat írtam, Cotroceni részéről nem létezett semmilyen reakció és semmilyen információ az eseménnyel kapcsolatosan. Időközben azonban megjelent egy. „A május 27–28. időszakban, Varsóban sor kerül a közép- és kelet-európai államfők 17. összejövetelére. Tekintettel arra, hogy az idei összejövetel házigazdái egy olyan entitás meghívása mellett döntöttek, melyet hazánk államként nem ismer el, Románia elnöke, Traian Băsescu úr nem vesz részt az eseményen”, mutatott rá az elnök szóvivője, Valeriu Turcan az Agerpresnek szerdán elküldött tájékoztatójában.
Románia Szerbiának nyújtott támogatása több mint ismert, mindezt úgy, hogy a szomszédos és „baráti” államban élő több százezer román egy gyors és agresszív elnemzetlenítési folyamatnak van alávetve. Egy minapi jó példa az, hogy egy nemrég Bukaresten lezajlott találkozó során a timoki románok egy küldöttsége felhozta azt a csalárd módot, ahogyan a szerb hatóságok a szerb pártokon keresztül és a rendőrség és az ügyészség nyomásgyakorlásával átvették a szerbiai Rumán Nemzeti Kisebbségi Nemzeti Tanácsot, mely tanács a timoki románokat/vlachokat képviseli. Ezzel kapcsolatosan bejelentették azt a szándékot, hogy kivonuljanak ebből a bábtanácsból, mely újabban, ahogy ezt George Damian is megírta, ki akar találni egy újabb cirill betűvel írt román nyelvet.
Cirill betűs vlach nyelv
Ennek megfelelően a Romanian Global News timoki tudósítója szerint szombatra, Kucsevoba (a „nemzetvédő” román szerző a szerb Cucevo kifejezést használja a település román neve, Cuciovă helyett! – RS) sürgősséggel összehívták a Szerbiai Rumánok Demokratikus Pártját (PDSR), hogy foglaljon állást a szerb pártok által ellenőrzött Rumán Nemzeti Kisebbségi Nemzeti Tanács (CNMNR) nyelvőrzési bizottságának határozatáról. „Ez a Tanács, mely már nem képviseli a timoki románokat, május 15-én, a Belgrádból kapott utasításoknak megfelelően, azt az abszurd döntést hozta, hogy standardizálja az úgynevezett vlach nyelvet és írásban a cirill betűket használják. A PDSR elnöksége a leghatározottabban elítéli ezt a határozatot, amit külön arra kiadottnak tekint, hogy totálisan asszimilálják a timoki román lakosságot, hiszen nincsen más példa arra, amikor a román lakosságok cirill betűket használnának. Úgy véljük, hogy a Tanács élén állók ezen komolytalan viselkedése hátrányára van a románoknak és azt a szerb pártokból származó egyes személyek érdekében hozták, akik meg akarják állítani a románok emancipációját. Tekintettel a CNMNR tájékoztatási bizottságának határozatára is, mely ajánlásokat tett a bori helyi tévének, ahogy amikor román nyelven készít tévéműsorokat, használjanak szerb szavakat is, látható, hogy a helyzetünk igazán riasztó. Nyilvánvaló, hogy a szerb állam intézményeiben lévő fontos személyek sietnek felgyorsítani a szerbiai rumánok elszerbesítési folyamatát, erre eszközként alkalmatlan személyeket használva fel, akiket a Tanács élére ültettek. Ezáltal a rumán kisebbséget az állam és a vezetősége erőszakosan asszimilálja, természetesen a CNMNR jelenlegi vezetésének segítségével, mivel egy nép nyelve főbenjáró jelentőségű, az anyanyelv használatától való megfosztás pedig ellentétes Szerbia alkotmányával és a nemzeti kisebbségek jogait védő nemzetközi konvenciókkal”, áll a PDRS nyilatkozatában.
Moldova Hazafiai moldovai nyelvet kérnek
Ha már amúgy is a cirill betűs román nyelvről beszélünk, meg kell említeni, hogy az utóbbi időben Kisjenőben, Moszkva parancsára újra agresszív módon felvetődött a moldovai nyelv tézise (esetleg szláv betűkkel, mint Tiraszpolban, ahogy azt Sztálin megálmodta) és a román egységes állam felszámolásáé, hogy létrehozzák „Nagy-Moldovát” és a Romániát állítólag alkotó „népek” „önrendelkezési jogának” alapján. Ennek megfelelően, a NewsMoldova.md szerint, a Moldova Hazafiai Párt a kisjenői Oktatási Minisztériumhoz fordultak azt kérve, hogy a Moldovai K. oktatási intézményeiben vezessék be újra a „moldovai nyelv” oktatását. Az aláírók megemlítik, hogy a Moldovai Köztársaság alkotmányának 13. cikkelye szerint, a Moldovai Köztársaság államnyelve a „moldovai nyelv”, de az iskolákban, az felsőoktatási és szakiskolai oktatási intézményekben nem létezik ez a tantárgy, a diákoknak pedig egy másik ország nyelvét, a „román”-t oktatják. „Ma megsértik a MoK állampolgárainak alapvető jogait és szabadságait, nevezetesen a tisztességes tanulmányokhoz való jogot. Milyen „hazafias” képzést kaphatnak a gyermekeink, ha az Oktatási Minisztérium által kidolgozott tantervben nem szerepel az anyanyelv, a moldovai nyelv oktatása”, állítják a megkeresés szerzői.
Nagy-Moldova és az egységes román állam megszüntetése
Ám a Moszkvából irányított sztálinista aberrációk itt nem érnek véget. Moldovai Hazafiai május 18-án felhívást intéztek a nemzetközi közösséghez, azt követelve, hogy „szolgáltassák vissza” „az anyaországnak – Moldovának – a moldovai állam Románia részét képező összes történelmi területét”. „A Moldova Hazafiai Párt, mely Moldovának a Prut mindkét partján lévő hazafiait egyesíti, tudatosan vállalja a kezdeményezést és bejelenti a nemzetek közötti folyamat kezdeményezését, mellyel egyértelműen visszavonnak minden aláírást és kötelezettséget, melyeket Moldova hatóságai a Románia névvel rendelkező állam létrehozásakor vállaltak”, jelentette ki a kisjenői sajtókonferenciáján Mihail Garbuz, a Moszkva által támogatott politikai szervezet elnöke. „Kezdeményezve Moldova visszalépését e megállapodásokból (a Román Fejedelemségek Egyesülése, a függetlenség elismerése és a hivatalos Románia név elfogadása), a moldovai nép ezáltal bejelenti a Románia állam ’feloszlási’ folyamatának kezdetét, mely megsértette az egyezményben vállaltakat és nem igazolta vissza Moldova népének reményeit és aspirációit”, mondta még Garbuz. „A Romániát alkotó népeknek önrendelkezniük kell – pontosan mely államokban akarják megvalósítani a jövőjüket. A moldovai nép teljesen elkötelezett Hazája iránt és a románpárti erők összes kemény és példátlan próbálkozásai ellenére sohasem fog egy olyan mesterségesen létrehozott formáció szatellitjévé válni, mint Románia”, mondta végül.
Moszkvából és Tiraszpolból érkező finanszírozás
A Karadeniz-Press 2010-ben, a kisjenői Hírszerző és Biztonsági Szolgálatból (SIS) származó forrásokat idézve azt írta, hogy a Moldovai Hazafiak szervezetet az Orosz Föderációban működő pánszláv szélsőséges szervezetek is finanszírozzák, tevékenységük egy részét pedig logisztikailag moldovai köztársasági orosz kulturális intézmények támogatják, beleértve a transzdnyeszteri szeparatista régiót és a Gagauz Területi-Közigazgatási Egységet (Gagauz Eri), ahol zömmel oroszajkú lakosság él. Az idézett források szerint, a mozgalom jelentős médiatámogatást kap a tiraszpoli Biztonsági Minisztérium (MGB) által támogatott sajtótól, a szervezet tagjainak jelentős része pedig a Dnyeszter bal partján működő egyetemi intézményekből származik, többségüket a SIS-tisztek azzal gyanúsítva, hogy a transzdnyeszteri, vagy az Orosz Föderáció titkosszolgálatainak ügynökei. Ugyanezen forrás megjegyzi, hogy a bukaresti média által ismertetett egyik epizód a „Romániai Moldovaiak Közössége” (CMR) megjelenése, akiket Victor Stepaniuc, a kisjenői kormány volt kormányfő-helyettese, jelenleg az Egyesült Moldova Párt (PMU) vezetője védelmez és finanszíroz nagylelkűen. Stepaniuc a CMR alapítóit egy kisjenői látogatásuk alkalmával arról biztosította, hogy pénzügyi és logisztikai támogatást fognak kapni a Moldovai Köztársaság kommunista kormányától. „Belső jogrendünk megengedni és minden ország talál lehetőséget, finanszírozást a diaszpóra támogatására. Ez a közösség a 39. határon túli moldovai diaszpóra”, mondta őt, akit nagy terjedelemben idézett a besszarábiai orosz nyelvű és kommunistapárti média. A CMR alapítói akkor azt állították, hogy az egyesület célja „a moldovai identitás képviselete és védelmezése, az összes romániai moldovai kulturális elem terjesztése és a Prut jobb és bal partján lévő moldovaiak közötti egység létrehozása”. A román igazságügy utólag a CMR megszüntetéséről döntött, az alapítók pedig elhatárolódtak a Voronin-rezsim Romániával szembeni vádjaitól. A CMR küldöttsége Kisjenőbe látogatott és 2007. február 22-én tapssal fogadták a Moldovai Köztársaság parlamentjében, miután találkozott Vladimir Voronin moldovai elnökkel és Victor Stepaniuc képviselővel. Voronin a CMR-vel folytatott hivatalos találkozó után interjút adott a moldovai sajtónak, kijelentve, hogy ez a szervezet a Romániában létező más nemzeti kisebbségek mellett nem jegyeztetheti be magát etnikumként. „Romániában, sajnos, a megengedett etnikumok listája szigorúan korlátozott, a törvények minden lehetséges nemzeti kisebbséget felsorolnak. A moldovaiak nem szerepelnek ezek között. Tudomásom szerint, ma ez a fő akadálya a moldovaiak és kultúrájuk romániai törvényesítésének. Ezen jog törvényesítéséről van szó egy nagyjából tízmillió fős lakosság számára, mely a román Moldvában él”, jelentette ki Voronin, ezzel Bukarestet a romániai „moldovaiak etnikai kisebbségével” szembeni intoleranciával vádolva. Voronin hozzátette, „a romániai moldovaiak azt remélik, hogy ezen ország EU-csatlakozása után az etnikai identitás kérdése olyan üggyé válik, mely a polgárok akaratának kifejezésétől függ majd, nem egy felülről kikényszerített politikától”.
Reakciók a magyar irredentizmus újjászületésére
Eléggé közismert az orosz offenzíva és a magyar irredentizmus közötti kapcsolat. Tavaly jeleztük, hogy a Patriotism.md portál a „pánrománizmus” ellen harcol és egy Nagy-Moldova megvalósításának gondolatát terjeszti. A honlap partnerei között van a Székely Gárda és Csibi Barna, a Magyar Gárda csíkszeredai vezetői (aki főleg Avram Iancu jelképes felakasztása után lett híres). Az említett portál által népszerűsített címek között van: „Terror és visszaélések a román megszállás alatt”, „Követendő példa – Magyarország a területén megtiltotta Románia nemzeti ünnepének megszervezését”, „A Nemzeti Demokrata Mozgalom a pánrománizmus ellen”, „92 éve alapították a Székely Zászlóaljat”, „MOLDOVA NÉPEINEK KONGRESSZUSA AZT KÉRI A VEZETŐSÉGTŐL, HOGY NE ENGENDJE MEG A LEGIONÁRIUSOK DECEMBER 1-I MENETELÉSÉT”.
A múlt héten, a dévai Iancu országa – Szerelmem Egyesület, a Hunyad megyei Kristyor Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács és a kristyori Crişan (az eredetiben „Cişan” – RS) Szakiskola szervezésében a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fórumának (FCRCHN) küldöttsége, mely a Kovászna–Hargita Tanulmányok Európai Központjából, az Andrei Şaguna Kulturális–Keresztény Liga, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Kulturális Alapítvány és a kovásznai Justinian Teculescu Kulturális–Keresztény Egyesület, a marosfői Miron Cristea Alapítvány képviselőiből állt, részt vett a IV. „Kisherceg (Avram Iancu– RS) Földje Kulturális–Hazafias Fesztiválon, amire a Hunyad megyei Cebe és Kristyor településeken került sor, valamint az ezen alkalomból szervezett nemzeti szimpóziumon. A FCRCHN képviselői a felszólalásaikban olyan témákat vetettek fel, mint: a Kárpátok ívén belüli román civil társadalom szerepe a nemzeti identitás megőrzésében és kifejezésében Kovászna, Hargita és Maros megyék többetnikumú és többfelekezetű környezetében; Románia történelmének bemutatási módja a Kovászna és Hargita megyei magyar médiában, az úgynevezett Székelyföld területi autonómiájának eléréséért tett törvényhozási lépések és tervek, különösen a Románia regionalizálására és a nemzeti kisebbségek státuszáról szóló törvény elfogadására vonatkozók; az etnikai szeparatizmus és egy magyar etnikai enklávé Románia szívében történő létrehozásának középtávú és távlati negatív következményei és egyebek. A viták végén a részvevők a következő közlemény elfogadásáról döntöttek (a következő szöveg zavaros fogalmazása az eredetinek megfelelő! – RS):
1. Azt követeljük Románia Szenátusától, hogy fogadja el az Oktatási Törvény Románia Történelmének és Földrajzának a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák diákjainak román nyelven való tanulására vonatkozó cikkelyeit módosító törvényt, ezáltal biztosítva a nemzeti nyelv Románia minden állampolgára általi megtanulásához szükséges keretet.
2. Azt követeljük a Képviselőháztól, hogy ne fogadja el a nemzeti kisebbségek státuszának Törvényét, mely jogszabály célja valójában az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kollektív jogokként történő szabályozása, a területi elv a kollektív jogok gyakorlásának alapvető elemként történő bevezetése, az állam központi és helyi szintű hatalma kompetenciáinak etnikai kritériumok szerint megválasztott szerveknek történő átadása.
3. A Román Állam illetékes intézményeitől azt követeljük, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket Románia Alkotmánya tiszteletben tartásáért és az összes neorevizionista, a fasiszta, rasszista, vagy idegengyűlölő jellegű, vagy a Románia jelképei iránti semmibe vevést kifejező megnyilvánulás visszaszorításáért, amilyeneket Csibi Barna követett el Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön.
4. Csatlakozunk a kolozsvári és országos híres tudósok és művészek memorandumának tartalmához, melyben kérik hogy Corvin Mátyás király szobrának talapzatára, az emlékmű restaurálási munkálatainak végén, helyezzék vissza a Nicolae Iorga által, a történelmi igazság szellemében javasolt tisztázó szerepű táblácskát.
5. Azt kérjük a Kovászna Megyei Tanácstól, hogy követelje a Hunyad, Fehér és Szeben megyei tanácsoktól, hogy a kölcsönösség alapján, a kérdéses megyék és Kovászna megye Kulturális Központjai között létrejött partnerségi programok keretében írják elő kulturális, oktatási, tudományos programok megvalósítását a Kovászna és Hargita megyei román közösségekben is.
6. Úgy véljük, hogy a jelenlegi román társadalom egyik nagy elsődlegessége a cebei Mauzóleum felépítése kell legyen, amit a Román Nemzet jelképértékű személyiségeinek – Horianak, Cloşcanak és Crişannak és Avram Iancunak szentelnének, valamint az összes erdélyi mártírnak és hősnek, akik a nemzetért és az országért áldozták fel magukat.
7. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma és a dévai Iancu országa – Szerelmem Egyesület vezetőségei egyetértésben úgy határoztak, hogy állandósítják és felerősítik a kulturális, szellemi, tudományos és polgári téren a kapcsolatokat a Mócföldi és a Kárpátok ívén belüli települések iskolái, egyesületei, alapítványai és a civil társadalom ligái, a közigazgatási, egyházi, szociális támogatási és kulturális intézményei között, ezáltal tartós kapcsolati híd alakulva ki Románia két áldott övezete között, lakosai kölcsönös megismerése és közeledése és a szeparatizmus és az etnikai kritériumok szerinti enklavizálás elleni erőfeszítések egyesítése céljából.
8. Emlékeztetünk arra, hogy a háborúk közötti időszakban a Mócok, és a Kárpátok Ívében és Dél-Besszarábiában élő Románság gondjai a Román Állam és általában véve a román társadalom elsődleges ügyét képezték, azon kérdések kategóriájába tartozva, ’melyekkel nem lehetett viccelni’. Tekintettel a ’veszélyeztetett románság’ ezen tereiben bekövetkezett posztdecemberi fejleményekre, eljött az ideje, hogy a szavakról tettekre, az álpolitikai megközelítésekről hosszú távú stratégiára térjünk át, mely szavatolja a nemzeti érdekek védelmét, az európai értékekkel és gyakorlattal összhangban.
Marius Bâtcă
(Forrás: ziuaveche.ro, 2011. május 26., 13:53)
