Kisjenő, vagy Chisinau?

 2011.05.29. 19:33

 

A legutóbbi bejegyzésem (Román–román viszony, avagy a bukaresti kettős mérce 7.), számomra váratlanul felkerült az index.hu címlapjára. Én ugyan nem láttam, de meglepetten tapasztaltam, hogy a szokásos napi 10-40 olvasó helyett egy nap alatt majdnem 1.400 lett, ami – nem tagadom – nagy örömömre van és ezúton köszönöm meg a népszerűsítést.

Ugyanakkor a bejegyzésem egy másodlagos vitát is kiváltott arról, helyes-e a Moldovai Köztársaság fővárosát Kisjenőként leírni. E vita eddigi lefolyását elolvashatják a fentebbi bejegyzésem alatt. Mivel a névhasználati döntésem megindoklása egyeseket nem győzött meg és nem szeretném, ha egy teljesen más dologról szóló téma mellett elsikkadna a kérdés, vagy úgy tűnne, konokságból ragaszkodom Kisjenőhöz, szeretném megismételni és újakkal kiegészíteni az indokaimat.

 Nem vagyok sem nyelvész, sem történész, de több megfontolásból is e változat mellett döntöttem és ezt használom évek óta. Ezek a következők: 1. A Kisinyov változatot igazságtalannak tartottam, hiszen ez a város nevének orosz nyelvű változatából származik. 2. A Kisjenő változat mellett az erdélyi példák szóltak (a román településnevekben az Ineu és Inău ugyanannak a névnek a változatai, ugyanakkor nem mindig Jenőt jelentenek, hanem egyszerű hangzás szerinti átiratai pl. az Ünőnek, de ezek szabályt erősítő kivételek): Ineu/Inău (Kolozs megye) = Szamosjenő/Kisjenő/Jenő, Ineu/Boroşineu/Ienopolea (Arad megye) = Borosjenő, Ineu (Bihar megye) = Köröskisjenő/Kisjenő/Jenő, Ineu/Ienofalău/Inofalău/ Ienőfalu (Hargita megye) = Csíkjenőfalva, Jenőfalva. De talán a legszemléletesebb: Chişineu-Criş/Chişineu/Chişinău Criş (Arad megye) = Kisjenő. (Forrás: http://szabo.adatbank.transindex.ro).

Mivel „Állnév” továbbra is aggályokat fogalmaz meg, eddigi érveimet egy új bejegyzésben jelentetem meg és idevárom az ezzel kapcsolatos beírásokat is. Már csak a rend kedvéért is!

A beírásokban többen is hivatkoznak arra, hogy a moldovai főváros nevének magyar eredetére egy román történész hívta fel a figyelmet. Ştefan Ciobanuról van szó, aki egy városmonográfiában jelentette meg ezt az elméletet 1926-ban. Röviden leírom, mi szól elmélete mellett, legalábbis szerintem és hangsúlyozom úgy, hogy nem történészként, vagy nyelvészként vizsgálom a kérdést és nagyon is lehetséges, hogy téves következtetést vonok le. Şerban Ciobanu Besszarábiában született (1883), de Bukaresten halt meg (1950). Történészként, de főleg irodalmárként aktívan részt vett az első világháború utáni román emancipációs mozgalomban, ami itt csak azért érdekes, mert nem gyanúsítható azzal, hogy elméleteiben esetleg olyan szemléletet képviselne, mely gyengítené a román elem jelentőségét. Ennek ellenére az 1926-ban közölt monográfiájában, ami tehát akkor jelent meg, amikor Besszarábia már egyesült azzal a Romániával, ahol nagyon is divatos volt mindent tagadni, ami magyar volt, a magyar néveredetet támogatja a román nyelvű eredettel szemben. Mint a lentebb idézett részben látható lesz, felsorolja az addig (és eddig) felmerült lehetséges változatokat és számomra logikusnak hangzó módon cáfolja meg azokat, a Kisjenő változat kivételével.

Mindezek alapján és míg más, hasonló megalapozottságú változat nem merül fel, személy szerint én megmaradok Kisjenőnél (az idézetben – kivételesen – minden településnevet az eredeti formájában tartottam meg).

 

„Kisjenő azon kevés városok egyike, melyek neve egy sor évszázad során nem szenvedett el semmilyen változást. Chişinău nevét Jó Sándor (Alexandru cel Bun) idejében is úgy mondták, mint ma. A legtöbb iratban a neve így szerepel: Chişinău, egyesekben Chişnău, mely népies formát most is használják és nagyon ritkán – Cheşeneu, a szláv dokumentumokban pedig – Cheşenev, Chişenev, Chişinev.

A Chişinău szó etimológiája több elméletet szült. Egyesek, akik megpróbálták Besszarábia szláv jellegét bizonyítani, azt a véleményt fogalmazták meg, hogy Chişinău neve az ukrán Chişeni szóból ered, ami „zseb”-et jelent. A szó eredetét azzal magyarázták, hogy Chişinău régen kereskedelmi központ volt, ahol ukrán, örmény, zsidó és moldvai kereskedők gyűltek össze, hogy ez a gazdag város egyfajta „zseb” volt. Nem kevésbé furcsa az az elmélet is, miszerint a Chişinău szó a Câşia nouă, vagyis új juhesztena kifejezésből származik. E juhászelmélet támogatói abból az idillikus legendából indultak ki, mely szerint a XIX. százas első felében a város felső részében, ahol ma a reálgimnázium van, egy juhesztena volt, hogy az esztena korábban máshol volt – Câşla veche (Câşla – tatár szó); ezen juhmenedék körül a mai városiak ősei lassan összegyűltek, lerakva ezen városi település alapjait. Az igazsághoz közelebb állna az a vélemény, mely szerint a Chişinău szó a Keşene-ből származik – ami tatár nyerven sírra helyezet kápolnát jelent, vagy a Keşen-ből – ami remetekolostort, monostort jelent. Ez utóbbi elmélet egy 1420-as iraton alapulna, amiből állítólag az derül ki, hogy Chişinău-ban abban az időben egy monostor volt, egyesek feltételezései szerint a mai Mazarachi templom helyén. Ahogy lentebb látni fogjuk, ez az irat egy teljesen más településre vonatkozik és rosszul értelmezik.

Ezen elméletekhez, melyek nem oldják meg Chişinău neve eredetének gondját, hozzáadjuk a mi véleményünket is. Besszarábiában az erdő vidékén található néhány magyar nevű falu, melyeket valószínűleg valaha az első székely településekből származó magyar lakosság lakott, vagy Moldva uralkodói által Erdélyből később hozott „honfoglaló” telepesek. Ilyen a Ghidighişi falu Hidegeş-nél, ami – „hideg hely”-et jelent, románul Recea. A Bâc-on valamivel feljebb található a közelben egy Recea nevű falu is; Miclăuşeni (Nicolae – vagyis Miklós – falva), Orhei az Orhely-ből – őrvár, Micăuţi, Teleşău, Văscăuţi – mindezen elnevezések magyaroknak tűnnek, mint ahogy a Chişinău melleetti forrás, Burcut a Borcut-ból – „borkút”. Az biztos, hogy Chişinău neve is, a magyar származású képzőjével együtt magyar szó, talán a Kisjeno-ből (Kis Jenő), amiből az erdélyi Chişinău város neve is származik, vagy a Keszelvo, Keszen, Kiszinel szavakból.

Ez a hipotézis a XIII. és XIV. századok történelmi körülményeiben is megalapozottságot nyerhet, a moldvai magyar betelepítésekben, amilyen Bacău vidéke.

Megállapították, hogy a jelenlegi Ciubârciu falu, mely a Dnyeszter mentén kb 30 kilométerre van lejjebb Tighina-nál, hajdanán egy huszita magyarok által lakott város volt, akik Jó Sándor és valamivel később emigráltak. A régi Ciubârciu valószínűleg feljebb volt a mai falunál, Vârâţi településnél, ami 5 kilométerre van a jelenlegi falutól és ahol emberi települések nyomai, „faluhely”-ek találhatók.

Cetatea Albă elvesztése után Nagy István (Ştefan cel Mare) az ottani várkapitányságot Ciubârciuba helyezi át. A magyarok ilyenfajta emigrálásai Besszarábia központjába, az erdővidékre is lehetségesek voltak és erre a huszita mozgalmak előtt is sor kerülhetett. És e tekintetben nem érdektelen az sem, hogy volt egy másik Chişinău is, Ciubârciu közelében, mely város létezett a XV. és a XVI. században, vagyis akkor, amikor létezett az azonos nevű falu, a mostani város is.

Az a város a Botna folyó mentén volt és két iratban szerepel. Nagy István 1458. április 10-én megerősíti a Bistriţa monostr számára a Botna torkolatánál lévő tavak feletti tulajdont, mely tavak Botna Dnyeszterbe ömlésétől a mai Căuşeni-ig terjednek. (Itt kihagytam egy bekezdést, mely a fejedelmi iratokat idézi és úgy gondolom, e vita szempontjából nem túl érdekes – P. Zs.)

Tekintettel arra, hogy Botna tavainak határa a Dnyeszternél kezdődik és Căuşeni-ig tart, nem kizárt, hogy a Botna menti Chişinău a mai Căuşeni helyén volt, ami kétségtelenül egy régi település, tekintettel a földrajzi helyzetére is azon út mentén, mely a Dnyeszter partjától vezet el Tighinaig, a Duna partjától Isaccea-ig és Cetatea Albă-tól a Moldva északi részén lévő városokig. A tatárok Bugeac térségében történt letelepedése után, Chişinău a XVI. században a fővárosuká válik, nevét Căuşeni-re változtatva. Nehéz bármilyen feltételezésbe bocsátkozni arról, milyen kapcsolat volt a Botna menti Chişinău és az akkori Bâc menti Chişinău falu között. Az világos, hogy e két településnek volt valami köze a magyar részek felől Moldvába történt emigrálásokhoz. (…)”

(Forrás: Şerban Ciobanu – Monografia Chişinăului, http://www.basarabiaveche.com/monografia-chisinaului-1925/istoria-orasului-i/)

Címkék: kisjenő chisinau

A bejegyzés trackback címe:

http://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr672941493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Állnév 2011.05.29. 22:12:24

Hát bocs, most már csak tömören. Semmi de semmi kifogásom, ha jó érvet hallok a Kisjenő név legitim volta mellett, és lelkesen ölelném nemzeti érzésektől nem mentes keblemre, de nem hallok mást, mint mellékkörülmények listázását és ami a románt illeti egy minden jel szerint elfogulatlan és tisztességes, de attól még erősen amatőr, azaz tudománytalan nézet előadását. Ami a te álláspondodat illeti – nem barátságtalanul mondom, így lgyszív ne vedd véletélenül se rossz néven – de abszurd. Mi köze ugyanis egy város nevéhez annak, hogy a szláv formáját igazságtalannak érzed? Mi köze ennek egyáltalán az igazságossághoz? A jelek szerint semmi másról nincs szó, mint, hogy román változatot az ő kiejtésükhöz módosították, kb úgy, mint mi Konstancát. Használják ahogy akarjáák, ehhöz nincs közünk. Okunk, hogy azt hasznéljuk szintén nics. Ha erre gondolsz, ennyiben nyilván egyetértek. Semmi hibát nem találnék abban sem, ha mi hasonló módon, ahogy viccesen említettem mondjuk Kisinó-nak hívnánk ezt a helyet, a la Konstanca. Ez logikus, értelmes volna. De egy ál-magyar ős nevet tulajdonítani neki, pusztán a hangzás alapján, egy fajta csalás. Ez az aminek ellen vagyok. Nincs élő magyar hagyománya ez csak képzelgés még akkor is, ha román ember találta ki, vagy ismételte meg, mindegy. Az a szempont, hogy ha még román is mondja akkor muszáj neki igaznak lenni, mert román aki különben amoilyan ellenség féle másként ilyet nem mondana, tisztelettel gyerekes és naiv. Ezek nem érvek. Nem vagyok sajnos nyelvész. Ha hozzáértő nyelvészeti levezetéssel találkoznék, ami kimutatná legalábbis hangtanilag ha nem is több mint a lehetőségét, hogy Kisjenőből ekkor és akkor az akkori hangtani viszonyok között szabélyszerűen fejlőhetett volna a románban Chisinau, már jobban érdekelne. De úgy rémlik, nyelvészek szerint ez nem így van. Csak a vágyaink alapján ne nevezzzünk városokat ennek meg annak. És még ha le is vezetni magyarból hangtanilag még mindig maradna az az óriési megoldatlan kérdés, hogy hogy a csudában kerülne Modvába egy jellgileg törzsnévi eredetű név. Erről már mondtam valamit. Természetesen úgy használsz szavakat ahogyan neked jólesik, de az én véleményem az marad, hogy ezt lényegileg önkényesen és ami a történeti valószínúséget illeti, alighanem rosszul használod. Ha bármi ezzel ellenkező komoly érv fölmerül, nagyon vevő vagyok rá.

Hadd csúfolódjak azzal, hogy bezzeg aminek tényleg van magyar neve azokat nem fordítottad a föntiben (amiért egyébként kösz) magyarra! Cetatea Alba az nálunk Dnyeszterfehérvár, Ciubârciu-t meg úgy hívjuk, hogy Csöbörcsök. Ezek ismert, ténylegesen használt magyar nevek, nincs kétség. Látod, ezen aggódok, erre utaltam amikor Jászvásár elfelejtéséről beszéltem, hogy a valódiak ne vesszenek el, miközben – mert erről van szó – álmokat kergetünk!

Állnév 2011.05.29. 22:23:44

Mindent összevéve, én sem mondom, hogy lehetetlen a Kisjenő, csak azt, hogy a hangzáson és arra épített elképzeléseken túl – eddig – nem bizonyítja semmi.

Ez a probléma a dákoromán cuccal amit annyit erőltettek. Tény, hogy volt Erdélyben római uralom? Igen. Tény, hogy románok újlatinok? Igen. Következik ebből, hogy ott latinosodtak el? Egy nagy csudát! Ez csak tetszetős látszat, amit semmi más nem bizonyít. (És persze se szeri se száma az ellenbizonyítékoknak) Ne essünk hasonló hibába. Ez az ok amiért inkább kerülném a Kisjenőt. Amellett, hogy a lányok érdekelnek.

Pé_Zsé 2011.05.30. 08:42:03

@Állnév: Ezt írtam, a zárójeles részt újra kiemelném, különös hangsúllyal a "kivételes" szón: "Mindezek alapján és míg más, hasonló megalapozottságú változat nem merül fel, személy szerint én megmaradok Kisjenőnél (az idézetben – kivételesen – minden településnevet az eredeti formájában tartottam meg)"

Pé_Zsé 2011.05.30. 08:59:04

Ebből az idézetből a "Dnyeszter és Duna vonaláig" részt emelném ki: "Általánosan elfogadott nézet, hogy a csángók ősei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzése, védelme volt. Ez a határvonal a Szeret vonalánál húzódott, tehát a magyar etnikum középkori keletre húzódása nem állt meg a Kárpátoknál. A magyar királyok még a gyepüvonalon túli területeket is igyekeztek katonailag birtokolni, megfigyelőhelyeiket, őrségeiket, végváraikat a Dnyeszter és a Duna vonaláig tolva előre. (Kilia, Dnyeszterfehérvár/Akkerman, Braila, Orhei/Őrhely stb.) A gyepűvédelmi célokat szolgáló tervszerű áttelepítés semmiképpen nem lehet korábbi a XIII. század legvégénél. Az első moldvai határőr-települések legkorábban az 1241 42 es tatárjárás után, majd a XIV. század elején létesülhettek. A XV. században a moldvai magyarok számát a Dél Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították." Forrás: Tánczos Vilmos: A moldvai csángók lélekszámáról, Magyar Kisebbség, 1997. 1-2. sz. www.kia.hu/konyvtar/erdely/moldva.htm

Állnév 2011.05.30. 09:16:19

@Pé_Zsé:

Van sokkal megalapozottabb más változat. Az, hogy fogalmunk sincs. Nem kényszer ugyanis, hogy ráaggasunk idegen városnevekre magyar megfelelőt jó ok nélkül. (Jó okból viszont elvárom.) Tehát ez esetben Chisinau, vagy Kisinau vagy Kisinó. De szerintem egymás mellé kommunikálunk, úgyhogy hagyjuk.

Állnév 2011.05.30. 09:19:58

@Pé_Zsé:

Ezt igazán, de becs szó, a legjobb akarattal sem értem milyen szempontból gondoltad idetartozónak? (Tökéletesen igaz, semmi kifogásom, sőt az eddigiekben magam is efféléket írtam, de mi az értelme most és itt?) Valamit nyilván akarsz vele mondani, esetleg alátámasztani, de nem látom mit.

Pé_Zsé 2011.05.30. 09:27:16

@Állnév: Csak annyi, hogy magyar települések egészen a Dnyeszter vonaláig létrejöhettek, Őrhely és Dnyeszterfehérvár még Kisjenőnél is keletebbre van. Sőt, az általad magyar eredetűnek nevezett Csöbörcsök éppenséggel a Dnyeszter túloldalán.

Állnév 2011.05.30. 09:40:09

@Pé_Zsé:

De figyelj, olyan rettentő nehéz megérteni, hogy ezt 1 nem vitatja senki, 2. önmagában nem bizonyít semmit?

Nem fér a fejembe miért sorolsz olyasmiket egymás után amik bár igazak, bizonyító értékük erre nézve nulla. Attól, hogy valami elképzelhető, még nincs. Csak lehet. De a föltett név maga, hogy Kisjenő, nekem úgy tűnik valószínűtlenné teszi, hogy létezett. Ez valaószínűleg egy olyan hangzási egybeesés, mint, hogy valamelyik bantu nyelven kisu az kés. Ha nem törzsnévi alak volna, sokkal kevesebb lenne a fönntartásom. Arad megyében ez magától értetődik, Moldvában rettentően nem. Ezért gyanús azon túl, hogy nicsenek olyan nyomai, mint más moldvai magyar neveknek. De esküszöm ez az utolsó megszólalásom itt, mert tényleg már csak körben megyünk.

SZ.A. 2015.04.13. 08:12:13

az, hogy 2015-ben a google a Kisjenő elnevezést használja Pé Zsé igazát igazolja! Amúgy Kisjenőtől 40 km-re északra található Várhely is!

Albu 2016.12.12. 00:27:37

A történelem és földrajzi oldala sokkal érdekesebb, mint ma sokan látják. Pl. a havasalföldi Săcuieni megye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Săcuieni megye[1] (más néven Secuieni[2] vagy Saac[3][4]) Havasalföld 17 történelmi megyéjének egyike volt, amely 1829-ig létezett a mai Buzău megye és Prahova megye részein. Constantin C. Giurescu történész szerint a nevét székelyföldi és erdélyi, román és székely eredetű lakóitól kapta. A letelepedés feltehetőleg a Német Lovagrend (1211–1225) korában kezdődött. Keresztülhaladt rajta a Teleajen-völgyi út, amelyen keresztül bonyolódott a Brassóval való kereskedelem.[5]

Magyar vonatkozású helynevek az egykori megye területén
Buzău – Bodzavásár;
Chiojdu, Starchiojd – Kövesd;
Cislău – csiszár szó csisz- tövével hozható kapcsolatba, lófürösztő hely értelemben;
Colceag – a kócsag népies változata, azaz kolcsag szóból;
Făcăieni – a fakanál (székelyesen fakalány) szóból;
Hătcărău – a „hat karó” összetételből, ahol a „karó” mértékegység;
Lapoș, Lăpoșel – Lápos, Láposka;
Meledic – Menedék;
Mireșu Mare és Mic – a nyíres szóból;
Pănătău – pemete(fű) szóból, a székely nyelvjárásban penető;
Palanca – Palánka (fatörzsekből készült erődítmény);
Secuiu – Székely(falu);
Unguriu, Ungureni falvak – „Magyarok faluja”;
Urlați – az Örlec székely nem nevéből;
Vălenii de Munte – város. 1431-ben mint „a székelyek vásárát” és vámszedő helyet említik.

Bővebben, hivatkozásokkal lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Săcuieni_megye