Ennek a bejegyzésnek Székelyföld brüsszeli irodájának megnyitója az apropója, de mégsem (csak) autonómiáról szól. Ennek egyszerű oka van. Nevezetesen az, hogy talán ahhoz van a legkevesebb köze.

A brüsszeli irodáról bőséges írott anyag érhető el magyar nyelven, ezért csak röviden foglalom össze. Kovászna Megyei Tanácsa már 2008-ban döntött egy tájékoztató/lobbi/kijáró iroda megnyitásáról. Miért? Feltételezhetően azért, mert bár a Középső Fejlesztési Régiónak (Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben megyék) van irodája Brüsszelben, ezt nem tartották elég hatékonynak. Nem csoda, hiszen magával a fejlesztési régióval is az a fő gond, hogy olyan övezeteket fog össze, melyeknek nem sok közük volt egymáshoz, ráadásul Brassó árnyékában a székely megyéknek nem sok babér terem. Ehhez a kezdeményezéshez előbb Hargita, majd Maros megyék megyei tanácsai is csatlakoztak.

A románok másik nagy és mondhatnánk fő szívfájdalma és az igazi casus belli az, hogy Székelyföld irodája a brüsszeli Magyar Régiók Házában van. Nos, itt találkozunk a román kettős mérce ezen ügyben megnyilvánuló első példájával. Ugyanis látszólag jogosan hozzák fel, hogy mit keres két, vagy három romániai megye (azóta ellentmondásos hírek jelentek meg arról, hogy Maros megye mégsem csatlakozik) egy magyar állam által felajánlott helyiségben? De csak látszólag, ugyanis a már említett Középső Fejlesztési Régió 2002 óta a német Brandenburg tartomány által biztosított helyiségekben működik. Ha nagyon szőrszálhasogatók lennénk azt mondhatnánk, hogy mit keresnek szászok által (igaz, már csak nyomokban!) lakott megyék, Brassó és Szeben, egy német állam által támogatott székházban? De szintén egy idegen ország egyik tartománya, a spanyolországi Astúria ad helyet a romániai Északkeleti Fejlesztési Régiónak. Akkor most hogy van ez?

Ebben az ügyben a véresszájúbb román politikusok egy olyan pályára lavírozták magukat, amiről már egyes nemzettársaik is érzik, hogy valójában zsákutca. A románul tudó olvasóim meggyőződhetnek erről a lentebb megnézhető felvételek alapján, elsősorban a „La ordinea zilei” május 31-i adásáról és a Szenátus június 1-i ülésének felvételéről van szó. Az előbbiben egy tengerparti PDL-s képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába van a megyéjüknek képviselete Brüsszelben, jó lenne, ha a tengerpart déli részének üdülőhelyei egy külön képviselettel is megjelenhetnének! Éppen azért, mert úgy érzik, a nagyobb egységet képviselő iroda nem biztosít számukra elég láthatóságot. Ismétlem, ugyanarról a megyéről van szó, nem egy hat, nagyon eltérő megyéből álló egységről.

De miért állítottam az elején, hogy valójában nem (csak) az autonómiáról van szó? Mert ez a cirkusz – szerintem látszólag – véletlenül egybeesik a kolozsvári Mátyás-szobor meggyalázásával és nem utolsó sorban szerződésszegéssel, valamint egy új törvényjavaslattal, mely egy tárcaközi bizottság engedélyétől tenne függővé minden utca-, intézmény-, létesítménynév-változtatást, ha azt román személyiségről, történelmi eseményről stb. neveztek el. Ez két vadromán képviselő, a volt Nagy-Románia Pártos (PRM), most szociáldemokrata (PSD) Olguţa Vasilescu szenátor és Mircea Duşa (PSD) Maros megyei képviselő indítványa válaszul arra, hogy Sepsiszentgyörgyön néhány utcának magyar nevet akartak adni (amit a román „igazságszolgáltatás” éppen a napokban utasított el!”). Igen, látszólag igazuk van a románoknak, hogy nem a Liviu Rebreanu utcát kellett volna Vörösmarty Mihályról elnevezni. De újra csak látszólag, mert figyelmen kívül hagyják azt, hogy nemcsak Erdélyben általában, de különösen a Székelyföldön a román hatalom meglehetősen szűkmarkúan bánt a magyar és nagyon bőkezűen a román utca-/intézmény-/létesítménynevek osztogatásával. Magyarán szinte alig lehetett magyar nevet adni ezeknek. Nem beszélve arról, hogy törvény tiltja a minden erdélyi városban az egyik, ha nem a legfőbb utcának adott „1918. december 1.” név megváltoztatását! Tehát azzal, hogy a Szenátus – vitatható és a kormánypártiak által vitatott módon – elfogadta ezt a javaslatot, egy természetellenes helyzetet kívánnak megszilárdítani, illetve órási lépést tesznek a központosítás felé. Ahogy erre Markó Béla a szenátusi vitán rámutatott, ha ez a törvényjavaslat életbe lép (mint írtam, egyelőre nem biztos, hogy a szavazás szabályos volt, másrészt a Képviselőháznak is döntenie kell), a legkisebb faluban sem lehet (egész Romániában!) utcanevet változtatni egy bukaresti bizottság engedélye nélkül!

Miért van ez az egész uszulás? Mondhatnám azt is, hogy a román politika egyszerűen képtelen változni és minden eddigi látszat ellenére és néhány jóérzésű román képviselő dacára újra és újra a magyarellenességben látja boldogulása receptjét. Érthető, hiszen ez egyszerűbb, mint gondolkodni. De magyarázhat az is, hogy elsősorban az ellenzék, de mint Kolozsváron is látjuk, a hatalom egy része is, egészen egyszerűen nem tud jobbat kitalálni a közelgő választás előtt. Az ellenzéki pártokból álló úgynevezett Szociál-Liberális Szövetség (USL) a napokban mutatta be tervezett gazdasági programját: Nos? Marad a magyarellenesség…

Mai bejegyzésemben egyetlen cikket közlök fordításban a fentebbi témákból. Méghozzá azért, mert az ebben idézett Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsadó érdekes, de szerintem egy kicsit hibás módon közelíti meg Székelyföld autonómiájának ügyét. Érdekes, mert azt mondja, hogy a székelyföldi románok és cigányok bevonása és érdekeltté tétele nélkül nem lehet az autonómiát elérni. Ez részben igaz, ugyanis azt kell mondanom, hogy ebben az ügyben, tetszik, nem tetszik, a cigányoknak nincs beleszólásuk. Nem azt mondom, hogy ez jó, hanem hogy ez, részemről sajnos, így van. Másrészt a gondolatmenet abban hibázik, hogy a székelyföldi románok túlnyomó része telepes, ennek megfelelő küldetés- (vagyis románosítási) tudattal. Több próbálkozás is volt a románok bevonására, de mindig azon akadt el, hogy képviselőik (zömmel volt szekusok, katonatisztek, tisztviselők stb.) nem arányos hatalommegosztást, hanem az 1989 előtti kiváltságos helyzetük visszaállítását tartják az egyetlen „kompromisszumos” megoldásnak. Így azért elég nehéz lesz megegyezni! Persze, erre a kérdésre valószínűleg majd egy külön bejegyzéssel visszatérek. Ettől függetlenül úgy ítélem meg, hogy a cikkről érdemes tudni.

 

Eckstein-Kovács: Amikor a csíki románok fognak autonómiát kérni, akkor a Székelyföldnek sikerül majd

 

(A nevek helyesírása javítva! – RS)

 

Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu kisebbségügyi tanácsadója a Sabina Fati által vezetett „Rl-viták” műsorban kijelentette, nem kellene „rettegni”  Székelyföld létezésétől, mert az alkotmányoson és törvényhozásin kívül nincs más mód megvalósítani egy autonómiát. A volt RMDSZ-es szenátor úgy véli, az úgynevezett székelyeknek az autonómia megszerzéséhez a térségbeli románokat és romákat be kellene vonniuk egy közös gazdasági-szociális tervbe, az olaszországi Dél-Tirol mintájára.

„Nem hiszem, hogy rémisztő ez a székely föld, jelentős számú román él ott. Nem olyan hely, amitől meg kell ijedned”, mondta Eckstein-Kovács a romanialibera.ro-n. „Van egy politikai vita, a fő érv az lévén, hogy ha van Mócföld, akkor miért ne létezzen Székelyföld is? Ez a közbeszédbe bekerült megfogalmazás, nem újdonság”, mondta még az elnöki tanácsadó.

„Az a székely himnusz egy ultrasokszor énekelt, ismert, szeretett ének, de ez szintén egy Habsburg-időben lejegyzett valami, nem napjainkban rakták össze. Azok a jelképek pedig, a nap és a hold Attila idejéből valók, ha nem éppen Decebaléból”, viccelt Eckstein-Kovács.

Az elnöki tanácsadó megjegyezte, hogy egy közigazgatási és gazdasági autonómia megvalósítására nincs más mód, mint a törvényhozási és az alkotmányos, a többi gesztusnak, vagy nyilatkozatnak pedig nincs ténybeli értéke. A budapesti kijelentésekre vonatkozó kérdésre, melyek szerint Magyarország anyagilag támogatja a romániai székely mozgalmat, a tanácsadó azt mondta, hogy a kijelentéseket félreértették.

„Ez Magyarország kormányának kvázi állandó álláspontja: ti (romániai magyarok) mondjátok meg, mit akartok, beleértve az autonómia terén és mi támogatunk benneteket. Az úgynevezett anyagi támogatások kizárólag két területre irányulnak: kultúra és oktatás. A magyar állam nem ad pénzt gazdasági, politikai, vagy más természetű tervekre. Politikailag, a nemzetközi fórumokban, a sajtón keresztül támogathat, de anyagilag nincs hogy”.

Eckstein-Kovács Péter kijelentette, egyetért Székelyföld autonómiájával, de csak bizonyos körülmények között, melyek nélkül ennek a tervnek sohasem lesz sikere: „Ha egy regionális, nem etnikai, közösség, mely lehet három faluból, vagy három megyéből azt mondja, hogy jobban tud gazdálkodni, ha több hatáskört kap a központtól, akkor hagyd, hogy tegye!”. Az elnöki tanácsadó példaként az olaszországi Dél-Tirol régiót említette, ahol a németek együtt élnek az olaszokkal. Miután ez a régió nagyobb, gazdasági és közigazgatási autonómiát kapott a központtól, Olaszország egyik legszegényebb övezetéből az egyik leggazdagabb lett. A tervet azonban együtt valósította meg a két közösség, melyek megegyeztek és felosztották a hatalmat.

„Én nyíltan megmondtam nekik, beleértve a térségbeli magyar vezetőket: ha nem egyeztek meg a románokkal és a romákkal, hogy a régió terve legyen többetnikumú és közös, akkor soha nem fog sikerülni. Ha együtt jöttök, akkor mit mondhat Bukarest, amikor azzal jön a csíkszeredai román, hogy autonómiát akar. Csak így, hogy öt centiméterrel magyarabb legyél a másiknál, nem működik”, magyarázta Eckstein-Kovács. […]

Andrei Luca Popescu

(Forrás: România liberă, 2011. június 1.)

 

 

Címkék: autonómia magyar román

A bejegyzés trackback címe:

http://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr12951568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.06.03. 20:21:59

"Az a székely himnusz egy ultrasokszor énekelt, ismert, szeretett ének, de ez szintén egy habsburg időben lejegyzett valami, nem napjainkban rakták össze. Azok a jelképek pedig, a nap és a hold Attila idejében valók, ha nem éppen Decebaléból"

Rosszul tudják.

Székely himnusz: nem "lejegyezték" (mint egy népdalt szokás), hanem megírták, merthogy bizony egy giccses műdalról van szó.

(Nem akarom bántani a székelyeket, rokonaim és vannak közöttük, de a székely himnusznak nevezett "magyarnóta" Budapesten született, a huszas években. Tehát nem a Habsburg-időkben.)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.06.03. 20:27:27

Más:

ha elfogadsz a fordítással néhány korrekciós javaslatot:

1. egy Székelyföld --> Székelyföld
2. Attila idejében --> idejéből
3. habsburg --> Habsburg

(Ezt a kommentet töröld majd ki.)

Pé_Zsé 2011.06.03. 20:42:09

@bikmakk: Kösz a javításokat. Nem akarok mentegetőzni, a hiba az hiba, csak annyit jegyeznék meg, hogy a szövegeket első elolvasásukkal párhuzamosan fordítom és olyan sok anyagot dolgozok fel naponta, hogy nincs időm újra elolvasni a fordításokat. Ezért tőled is és mindenkitől előre is elnézést kérek az esetleges hibákért. Természetesen a komment marad, hiszen teljesen jogos. Legalább biztos vagyok abban, hogy valaki figyelmesen elolvasta. :-)

Ianitorum Regalium Magister · http://regnihungariae.blog.hu/ 2011.06.03. 20:49:28

"Azok a jelképek pedig, a nap és a hold Attila idejében valók, ha nem éppen Decebaléból"

Persze :D

Amúgy a Nap és Hold először 1437-ben jelenik meg,amikor címert kaptak adományba Zsigmondtól.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2011.06.03. 21:19:46

Etnikai arányok szerint Kovászna és Hargita megye autonómiája lenne reális. Maros csak akkor, ha tényleg mindenki mellé áll.

És azért a nagy politikai csűrés-csavarásban a célt nem kéne elveszíteni: nevezetesen azt, hogy ezeken a területek a magyaroknak nagyobb önrendelkezése legyen, jobban érezzék magukat.

Ha a fene nagy autonómiásdinak az a vége, hogy továbbra is mindenről végeláthatatlan vitákat kell nyitni a románokkal, ez esetben a helyiekkel, de legalább nem bukarestiekkel, akkor semmi értelme nincs az egésznek.

leudeaur 2011.06.03. 22:59:37

A magyarok vajon nem kettős mércével mérik a hazai nemzetiségieket??
Magyarországon számarányban alig vannak nemzetiségek, a cigányon kívül, de még sem ad nekik semmit ahhoz képest amit ők prédikálnak a nemzetiségekről.

brekkk 2011.06.04. 00:53:09

nem igazán találom őszintének a blog nevét...nem lehetne a címe az, hogy Románia, kék-fehér szemüvegen keresztül?

nesze nektek két harmad... 2011.06.04. 05:45:02

Igaza van a Román kormánynak!!!!!!!!!!

Én már a Székelykáposztát is meggyűlöltem, a szőröstalpú székelyeket meg pláne!!!!!!
Elég a Trianoni buzizásból..szarok trianonra, s a határon túli magyarokra. A határon belül éljenek először jól az emberek és itt legyen rend, azután lehet vinni a sok sok lóvét és segélyt a határon túlra. AMIG EZ NINCS ADDIG KUSS!!!!

Con Storm · http://pszichohistoria.uw.hu/ 2011.06.04. 09:06:49

Mióta a világ a világ, a föld azé aki ÉL rajta!

Ha a székelyek autonómiát akarnak, akkor oda 5-10 gyermek kell, és 20 éven belül egész Erdély megkapja!

Magyar Gyerek csinálás nélkül nincs autonómia!

Nem vaúrozni kell, nem a mellkast döngetni, hanem segíteni egymást és gyártani a gyereket!

Tyss · http://sokallok.blog.hu 2011.06.04. 09:56:51

@Blassius: Hagyjad azt, elég baj az neki, hogy ilyen fogyatékos...

Tyss · http://sokallok.blog.hu 2011.06.04. 10:09:59

Nekem volna egy kérdésem. Gondolkoztam én ezen a román-magyar viszonyon, és egyszerűen nem értem, hogy 2011-ben még lehet kampányolni a magyarokkal. Értem én, hogy az elmúlt 20 évben ez elég volt, de azóta azért elég sokat változott a világ. Egy egyszeri román választópolgár inkább nyitott erre a témára, miközben mondjuk nincs munkája, nem tudja fizetni az adósságát, a nyugdíjakat megadóztatják, a közféra béreit csökkentik stb, stb. Mindennapi életükbe vágó súlyos kérdések kevésbé érdeklik, mint az, hogy a szomszéd magyarul beszél, és melyik utcát hogy hívnak? Számomra ez teljességgel érthetetlen.

Gergice 2011.06.04. 10:36:11

@leudeaur: A magyarországi nemzetiségek általában nem élnek egy tömbben. De nyomósabb érv, hogy nem is vágynak autonómiára. El tudod képzelni például, hogy a cigány autonómiát kérjen, mondván, hogy szeretne a saját maga által megtermelt pénzből megélni? :D

A cigányon kívűl még a sváb és a horvát nemzetiségek bírnak említésre érdemes létszámmal, de nekik meg általában van magyar identitás tudatuk is, szóval semmi ellenvetésük nincs a többségi nemzettel szemben.

Amúgy meg egyszerűen nem igaz, hogy a magyar állam semmit nem tenne az itteni nemzetiségekért. Itt Pécsen legalábbis minden jobb iskolában van német tagozat, és van horvát és német nyelvű középiskola is. A kisebbségi önkormányzat rendszer is kiterjedt, pl. kb. az egyetlen mosonmagyaróvári szlovén is alapított szlovén önkormányzatot és kapja is a támogatást :)

Várúr 2011.06.04. 11:00:37

@bikmakk:
Csupán érdekességként: a székely "himnusz" szövegírója és zeneszerzője is zsidó.

Pé_Zsé 2011.06.04. 11:21:02

Mindenkit arra kérek, hogy tartózkodjon az alpári hangvételtől. "nesze nektek két harmad..." a viselkedési szabályok ismételt megsértése miatt egynapos kitiltást kapott.

randomgenerator 2011.06.04. 11:28:30

@d.z.: a megye felosztás azért nem igazságos mert én Nyárádmenti vagyok, ott pedig magyar az elsöprő többség (a szülőfalumban, ahol életem első 18 évét leéltem mindig í ember volt román: a rendőr. Azóta talán került 1-2 román feleség, de az arány eléggé ugyanaz).
Megyehatártól függetlenül kellene etnikai összetétel alapján kialakítani bármit...:)
De megjegyzem nem csak ezzel van a gond, az a bukaresti vízífej szerintem az erdélyi románoknak sem jó, vagyis valamiféle régiós felosztás nem lenne rossz. A megyék túl kicsik, alkalmatlanok erre.

Adachale 2011.06.04. 13:57:56

@nesze nektek két harmad...:

Mekkora egy kényelmes tirpák állat vagy. Az ilyenek miatt veszett el az ország. Neki jó legyen, aki kívülre került az meg kussoljon.

Akkor pár nevet felsorolok neked, aki büdös román, szlovák, ukrán (szovjet, vagy cseh -találd ki)
Asbóth Oszkár (helikopter) -Pankota (Románia)
Jávor Pál - Arad (Románia)
Ady Endre -Érmindszent (Románia)
Jókai Mór -Komárom (Szolvákia)
Munkácsy Mihály -Munkács (Csehszlovákia - Szovjetunió - Ukrajna)
Arany János - Szalonta (Románia)

Ja megsúgom, hogy első állandó magyar színház Kolozsváron 1792 ban jött létre. Pesten mi is volt akkor????