Ma két véleménycikket ismertetek, kommentárok nélkül. Késő van.
Tisztelet a Statisztikának
Akkor léptek akcióba az aktivisták és a politrukok, megrémülve attól a gondolattól, hogy nem fogják teljesíteni a Maga Adrian Năstase által előírt szavazói tervet.
Ezekben a napokban, amikor a bukaresti politikai puccs eresztékeiben rázza meg az Európai Unió alapjait, fontosnak tartom tiszteletemet kifejezni egyes névtelen bátraknak: a Statisztika embereinek.
2003 októberében az egész országot áthatotta az alkotmánymódosítási népszavazás láza, amire azért volt szükség, hogy az alaptörvényt hozzáigazítsák a NATO- és EU-tagi státuszhoz. Bár a kormány két napot jelölt ki a voksolásra, nagy izgalmak voltak azzal kapcsolatban, hogy megjelenik-e a szavazáson kilencmillió román, hogy a népszavazás érvényes legyen. A részvételi küszöb sürgősségi rendelettel való eltörlését azonban még nem találták fel, ez a romániai jogtudomány egy későbbi kreációja.
Az Adevărul újság engem Bákó (Bacău) megyébe küldött ki, hogy tudósítsak az eseményről. Hogy úgy mondjam, muris volt. A népszavazás témája teljes mértékben híján volt a fenyegetésnek, az pedig, hogy a fiatalok ezáltal megszabadulnak a kötelező sorkatonaságtól olyan természetű volt, hogy egész zászlóaljakban hozza az urnákhoz a besorozhatókat és a katonaszökevényeket. Ennek ellenére a szombati nap lehangoló apátiában telt és extrapolálással várható volt, hogy vasárnap hasonló lesz. Akkor léptek akcióba az aktivisták és a politrukok, megrémülve attól a gondolattól, hogy nem fogják teljesíteni a Maga Adrian Năstase által előírt szavazói tervet. Mint az eszementek rohangáltak az urnákkal a kórházakba és a strandokra, a vasút- és buszállomásokra és repterekre – hiszen ad-hoc engedélyt adtak a mozgóurnák általános használatára. Senki sem tartott be már szabályokat, törvényeket, választási irodai határozatokat, minden megengedett volt a hazafias cél eléréséhez.
Vasárnap dél körül újabb őrültséget találtak ki: a választói jegyzékek lerövidítését. Ha a választók teljes száma egy tollvonással lecsökkent, akkor automatikusan nőtt az effektíven leszavazók aránya. A Statisztika főnöknőjét a főispán magához rendelte és kiadta neki a feladatot. A megye szerte szétküldött aktivisták hordájától kapott információk alapján szegény asszony elkezdte kihúzni a választói listákról azokat, akikről ismert volt, hogy külföldre mentek dolgozni.
Nagy kínnal érvényesre hozták a népszavazást, a sajtó vicces hangon számolt be az összes törvénysértésről. Csak a PRM nyújtott be felesleges óvásokat.
Idén megpróbálkoztak ugyanezzel az őrültséggel: a listák lerövidítésével. Ponta kormányfő bejelentette, hogy a tavalyi népszámlálás eredményeihez fognak folyamodni. A kormány néhány napig kitartóan követelte a listákat a Statisztikától – ám csak szóban, vagy telefonon. Ezúttal, szegény bákói asszonnyal ellentétben, a statisztikusok határozottan kitartottak: írásos utasítást akarunk. Tudták, hogy a népszámlálás Európai Bizottság által kidolgozott szabályzata megtiltja ezen listák választásra történő felhasználását, az adatokat szigorúan statisztikai célokra lehet igénybe venni. A kormány végül feladta.
Ezekben a kilencévnyi távolságra lévő eseményekben megláthatjuk a jó hír nyomát: egyes intézmények elég erőt szereztek, hogy ellenálljanak a hatalmat ideiglenesen gyakorlók szeszélyeinek és piszkálódásainak. A Statisztika emberei ezt diszkréten tették, nem gyújtva lángra Európát és a közvéleményt, csak tudva, hogy a törvény az ő oldalukon áll. Emeljük meg, tehát, a kalapunkat…
Liviu Avram
Forrás: adevarul.ro, 2012. július 18.
A jelenlegi hatalom kettős nyelvezete
A jelenlegi hatalom képviselői által alkalmazott kettős nyelvezet még nyilvánvalóbbá válik az Európai Bizottság szakértői által összeállított EEM-jelentés közzététele után.
Crin Antonescu ideiglenes elnök kedden, a jelentés megjelenése előtt, a Radio România Actualităţi-ban kijelentette: „Románia nincs abban a helyzetben, hogy teszteljék és ellenőrizzék a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét. Nem vagyunk kísérleti patkányok, a demokrácia alapjai Romániában már régóta megvannak”. Egy nappal később, pontosabban szerda este, egy nyilvános megszólalásában ugyanaz a Crin Antonescu kijelentette, hogy az EEM-jelentés „teljes mértékben összhangban van azzal, amit mi itt, Romániában gondolunk” és hogy „ami mindnyájunk számára örömteli az az, hogy visszatérés történik a normalitásba, ami az Európai Bizottsággal való normális kommunikációt illeti”.
Ez a váltás észbontó olyan valakitől, aki – akár csak ideiglenesen is – az államfői tisztséget tölti be. Hozzászoktunk a Crin Antonescu diskurzusában meglévő populizmushoz, agresszivitáshoz és önhittséghez. De hogyan hihetnénk el, hogy a Brüsszel által készített legkeményebb igazságügyi jelentés, melynek e pillanatban nem gyanított hatásai lesznek Romániára, „teljes mértékben összhangban van azzal, amit mi, itt gondolunk”, ahogy azt az ideiglenes elnök mondta? Azt hiszi az egyszerű polgár, hogy az USL által a kormányra kerülése óta elkövetett elképzelhetetlen visszaélések nyomán Románia azt kockáztatja, hogy az Európai Unió elszigeteli? Nyilvánvalóan nem, mert nem tájékozott. És mert egyeseket egészen egyszerűen nem érdekli.
Ugyanazzal a kettős nyelvezettel, pontosabban az igazság elrejtésével, Victor Ponta kormányfő úgy értékelte, hogy az EEM-jelentés „kiegyensúlyozott” lesz. Ám ugyanazon a napon sztálinista gyakorlatokkal vádolta meg a DNA ügyészeit. A kijelentésre annak kapcsán került sor, hogy a Floreasca Kórház vezetőjét, Radu Macoveit meghallgatásokra berendelték, mert állítólag előnyben részesítette Adrian Năstase elítélt miniszterelnököt az öngyilkossági kísérlete után. A Törvényszéki Orvostudományi Intézet (IML) orvosainak jelentése kimutatta, hogy Adrian Năstase sebei felületiek voltak és nem tették szükségessé egy civil kórházba való sürgős beutalását.
A Floreasca Kórház igazgatójának meghallgatásáról Victor Ponta a szerdai kormányülésen kijelentette: „Eszembe jut az 1952-s orvosper Sztálin idejében. Kérem, egészségügyi miniszter úr, adja át a DNA-hoz berendelt kitűnő orvosoknak a munkájuk iránti tiszteletemet. Kérem, adja át nekik sajnálatomat, hogy azért vizsgálják ki őket, mert orvosok”.
Íme, tehát, ugyanazzal a kettős nyelvezettel van dolgunk: egy dolgot üzen Victor Ponta Brüsszelnek, az Európai Bizottság elnökének, Jose Manuel Barrosonak küldött levelében és más a bukaresti diskurzus, amelyben a kormány feje a DNA-s ügyészek tevékenységét inkriminálja. Az üzenet természetesen populista, de megfélemlítési is, vagyis hogyan engedhetik meg maguknak a korrupcióellenes ügyészek, hogy meghallgatásra berendeljenek „kitűnő orvosokat”.
A Victor Ponta által az Európai Bizottság elnökének küldött levelében a hatodik pontban fehéren feketén ez áll: „Románia kormánya ígéretet tesz arra, hogy tiszteletben tartja az igazságügyi rendszer függetlenségét, mely hozzáállást a kormányfő is kifejezte július 6-án”. Ha Ponta kormányfő már az igazságügyi jelentés bemutatása napján ilyenfajta nyilatkozatokat tesz, akkor mire számíthatunk a jövőben?
Végül a jelentéssel kapcsolatos legészbontóbb kijelentést a Tăriceanu-kormány volt igazságügy-minisztere, Tudor Chiuariu liberális képviselő tette, aki egy sajtókonferencián azt mondta, „szomorú, hogy a magisztrátusok egyes olyan politrukok csúfságává váltak, mint Băsescu és Barroso” és hogy „az EEM fegyverré vált a román nép ellen”.
Megemlítendő, hogy a volt igazságügy-miniszter egy per érintettje, egy a román államnak nyolc millió eurós kárt okozó ügyben.
George Arun
Forrás: Deutsche Welle, 2012. július 19.
