Miközben a térségben a közfigyelem a romániai helyzetre összpontosult, egy kicsit keletebbre, a Moldovai Köztársaságban is pezseg a politikai élet. Ennek több oka van, egyrészt az, hogy úgy néz ki, Moszkva Igor Szmirnov transzdnyeszteri vezető távozása után sem nagyon mutat hajlandóságot ezen előretolt állás feladására, másrészt a moldovai társadalmon belüli identitáris viták is újra erőre kaptak.
Ez utóbbiak sorába illeszkedik a volt szovjet jelképek eltávolítása körüli vita. A moldovai parlament nemrég törvényben ítélte el a kommunista rezsim bűneit és helyezte törvényen kívül e rendszer jelképeit. Ez beleillene a Közép-Kelet-Európában lezajlott, vagy/és lezajló hasonló folyamatba, csakhogy a Moldovai Köztársaság némiképp más helyzetben van, mint a többi posztkommunista állam.
Mégpedig a fő különbség az, hogy míg máshol a kommunista jelképek már nem kötődnek valódi erőt képviselő politikai mozgalmakhoz és inkább csak kitűnni vágyó egzotikus politikai szereplők próbálnak ezzel némiképp kitörni a média- és politikai elszigeteltségből, Kisjenőben (Chişinău) nemcsak létezik egy erős politikai párt, mely e jelképeket használja, de a legutóbbi felmérések szerint a Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártja (PCRM) még mindig a legerősebb szervezet. Így hát a jelenleg hatalmon lévő Szövetség az Európai Integrációért (AIE) nevű koalíciót könnyen meg lehetne azzal vádolni, hogy a jogos történelmi újraértékelést önös politikai célokra akarja használni.
És van még egy elem, ami megkülönbözteti a Moldovai Köztársaságot a többi hasonló helyzetű országtól. Nevezetesen az, hogy a szovjet emlékek, jelképek erős indentitáris alapot képeznek a nem románajkú polgárok számára, akik nem feltétlenül kommunista mivoltukban ragaszkodnak ezekhez, vagy például a PCRM-hez, hanem mert a többi, úgynevezett unionista, vagyis a Romániával való egyesülést nyíltabban, vagy burkoltabban támogató, illetve a „moldovai”, vagyis román nyelv közéleti használatának erősítését szorgalmazó pártokban saját identitáshoz való jogukat csorbító tényezőket látnak. Valószínűleg sokkal könnyebb lenne a megszabadulás e jelképektől, ha a Moldovai Köztársaság vezetői az elmúlt kb. 20 évben képesek lettek volna megteremteni egy új, közös identitást biztosító jelképrendszert, ami egyaránt elfogadható a többség és a jelentős arányt jelentő, de mégiscsak kisebbségben lévő polgárok számára.
Itt kell megjegyezni, hogy többször is történtek próbálkozások ilyenfajta közös identitás kialakítására, de eddig elbuktak, nem utolsó sorban Románia nyomására is. Emlékezetes a 90-es évek második felében Romániában létrehozott Moldovaiak Pártja, illetve a néhány hónapja Kisjenőben megjelent Moldova Hazafiai Párt, mely már „bejelentette igényét” a történelmi Moldova Romániában, Ukrajnában lévő területeire is.
E bejegyzésében összegyűjtök néhány ezzel kapcsolatos cikket.
A kommunizmus elítélése
A Moldovai Köztársaságban 20 évvel a Szovjetunió összeomlása után elítélték a kommunista rezsim bűneit
A Moldovai Köztársaság parlamentje 53 szavazattal elítélte az 1924 és 1990 közötti totalitárius kommunista rezsim szörnyűségeit és betiltotta a jelképek, elsősorban a sarló és kalapács, illetve Marx és Engels ideológiájának politikai célra történő felhasználását.
Kemény szóváltás és sok történelmi lecke hangzott el a törvényhozás plénumában zajlott öt órányi vita során. Egy heves ülés végén, melynek során sok verset szavaltak el, intenzív tárgyalások folytak a folyosókon és sok beszédet orosz nyelven mondtak el, a Szövetség az Európai Integrációért (AIE) választottai, egyetlen kivétellel – Chiril Lucinschi, megszavazták a totalitárius kommunista rezsim elítélését, mert az emberiség elleni bűnöket követett el.
Ezen kívül a parlamenti képviselők megtiltották e rezsim jelképeinek használatát a Moldovai Köztársaság területén, beleértve a kommunista ideológia népszerűsítését is. Ugyanakkor a képviselők módosították a politikai pártokról szóló törvényt, más totalitárius rezsimek jelképeit is betiltva. A módosítások szerint, az ilyenfajta jelképeket alkalmazó személyek 100 és 150 konvencionális egységnek, vagyis két-háromezer lejnek megfelelő bírságot kapnak. A felelős tisztségben lévő személyek és a jogi személyek esetében a bírságok 300-500 konvencionális egység, vagy hat-tízezer lej között fognak mozogni.
Voronin: „Vissza akarjátok hozni a diktatúrát!”
„Mások is betiltották a kommunizmust Európában és megkapták Hitlert, Mussolinit, vagy Antonescut. Vissza akarjátok hozni a diktatúrát!”, válaszolta Vladimir Voronin, miután azt látta, hogy a demokratapártiakat nem tudja rábírni, hogy tartózkodjanak a szavazáskor. „Benneteket a háttérből irányítanak. A parancsukra szavaztátok meg a diszkriminációellenes törvényt is. Tudom, hogy tegnapelőtt találkoztatok a külföldi nagykövetekkel. Függővé akartok tenni minket Európától. Ez a terv ellenünk irányol, de túlságosan elkéstetek vele. Az emberek minket a nyolcévnyi kormányzás által megtett konkrét lépések alapján ismernek”, duruzsolta a volt államfő.
Az első számú kommunista volt párttársával, Marian Lupuval akarta tisztázni a dolgokat, akitől azt kérdezte, mikor volt igazán őszinte: amikor a PCRM-hez (Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártja – PZS) csatlakozott, vagy most. „2007 nyarán, amikor párt modernizálását, átnevezését és a jelképrendszer megváltoztatását javasoltam”, válaszolta egyenesen Lupu.
Az alkotmánybíróságon fogják megtámadni a határozatot
Voronin megígérte, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni a parlament határozatát. A PCRM vezetője kijelentette, a törvényhozásnak nincs joga elítélni a kommunizmus bűneit. „A bűn egy jogi kategória. Ezt egy bíróságnak kell megtennie. A nácizmust a nürnbergi perben ítélték el”, magyarázta a volt államfő.
Álláspontját az egész frakció osztotta, a kommunista képviselők pedig sorban álltak a mikrofonoknál és a felszólalásoknál. „Ez a döntés bárkinek megengedi, hogy bemenjen bármely házba és letépje a falról a sarlót és a kalapácsot. Mi köze ennek a kommunizmushoz, ami egy filozófiai gondolat? Létezik a hágai Nemzetközi Bíróság, mely az emberiség elleni bűnök felett ítélkezik”, támogatta őt Oleg Reidman.
„Nem szégyellitek magatokat, az emberek ezrével haltak meg agyonlövésre ítélten, t pedig azt kérdezitek, hogy vannak-e bírósági döntések e témában!”, válaszolta keményen Marian Lupu, a parlament elnöke.
Dumitru Diacov, a demokratapártiak tiszteletbeli elnöke is a kommunizmus elítélése mellett szállt síkra. Bár deportált családból származik, eddig ingadozó álláspontja volt. „Ez egy olyan kérdés, mely felőrli ezt az országot. Egyértelműek kell legyünk, hogy ne úgy értse valaki, hogy boszorkányüldözést indítunk”, szögezte le Diacov.
Öröm a liberálisok táborában
„Köszönjük. Éljen a demokrácia! Halál az összes rezsimre”, reagált a liberális Mihai Ghimpu, a kezdeményezés egyik szerzője és az, aki 2010 nyarán kiadott egy elnöki rendeletet, amikor ideiglenes a köztársaság államfője volt, amiben június 28-át a szovjet megszállás napjává nyilvánította. „A Moldovai Köztársaság jövője a múlt vállalásától függ. Ez több egy erkölcsi kötelességnél”, érvelt Ghimpu. A PL (Liberális Párt – PZS) vezetője azt ígérte, utólag majd módosítani fogják a szólásszabadságról szóló törvényt is, hogy azokat is büntessék, akik ezeket a jelképeket a sajtóban népszerűsítik, de a szabálysértési kódexet is.
A liberál-demokraták azt kérték, hogy a kommunista bűnök mellé helyezzék más totalitárius rezsimek bűneit is. Ezt azonban a szerzők elutasították. „1991 után sok habozás volt. Mi azonban az összes totalitárius rezsim elítélését támogatjuk”, mondta Valeriu Streleţ, a frakció vezetője.
Nagyon jó jelzés
„Ez olyan döntés, mely – ki tudja hanyadszorra – tisztázza irányultságunkat Európa felé, azok óhaja ellenére, akik egy bizonyos befolyási övezetben akarnak tartani minket. Jobb későn, mint soha”, kommentálta a parlament tegnapi döntését Alexandru Moşanu professzor. „18 éve ingadozó álláspontunk volt. Mindenkinek az volt az érzése, hogy nem akarunk elszakadni a volt szovjet térségtől. A politikai osztály nagyon jó jelzést küldött, hogy képes tanulni a hibákból”, tette hozzá Moşanu.
Corneliu Ciurea politikai kommentátor azt állítja, a mai szavazatot a Szövetségen belül az utóbbi időben zajló tárgyalások diktálták. Állítása szerint a Demokrata Párt szavazata bizonyos nyomásoknak is betudható, amiket a tagok a szervezet vezetőségére gyakoroltak. „Meglehet, hogy ezután a PD-nek gondjai lesznek a politikai színpad baloldalán. Ami a kommunistákat illeti, nem hiszem, hogy teljesen lemondanak majd a sarlóról és kalapácsról, vagy találnak majd a már betiltottakhoz hasonlító jelképeket”, jósolja Corneliu Ciurea.
Mihai Taşcă, a kommunista rezsim tanulmányozását és értékelését végző bizottság titkára a tegnapi döntést a Moldovai Köztársaság parlamentje nagy határozatainak sorába helyezi, azok után, melyek a latinbetűs írásmódra való visszatérésre, a Ribbentrop-Molotov paktum elítélésére és a függetlenségi nyilatkozatra vonatkoznak. „Ez olyan döntés, mely némiképp kijavítja a Lucinschi által elkövetett törvénysértést, aki csalással visszahelyezte jogaiba a Kommunista Pártot”, kommentálta a történész. A Cojocaru-bizottság titkára azt állítja, hogy további ilyen jellegű kezdeményezéseket vár.
A Cojocaru-bizottság javaslatai
A moldovai köztársasági totalitárius kommunista rezsim tanulmányozását és értékelését végző elnöki bizottság (melyet elnöke, Gheorghe Cojocaru miatt Cojocaru-bizottságnak is neveznek) 2010. május 31-én az analitikai jelentésében azt javasolta, hogy ítéljék el a Moldovai SZSZK totalitárius rezsimjét, „mert genocídiumot és emberiség elleni bűnöket követett el tömeges terrorral, politikai elnyomással, szervezett kiéheztetéssel, deportálásokkal, az emberi méltóság és az alapvető emberi jogok megsértésével”.
Ezen kívül a bizottság történészei egy intézet létrehozását kérték a totalitarizmus tanulmányozására és a Kommunista Párt volt irattárának átszervezését a moldovai köztársasági totalitárius kommunista rezsim irattárává, az összes iratanyag áthelyezésével a bel- és külügyminisztériumoktól, a Securitatetól és a Főügyészségtől.
További javaslatok: lusztrációs törvény, augusztus 23-ának a totalitárius rezsimek áldozatairól való megemlékezés napjává nyilvánítását, egy szakértői bizottság felállítása, mely felmérné a kommunista totalitárius rezsim által okozott anyagi károkat, valamint a „kommunista”, valamint az ebből származtatott kifejezések használatának tilalma a politikai szervezetek nevében, egyes köz- és magánintézmények és –vállalatok nevében, de a totalitárius – kommunista és náci egyaránt – jelképek politikai célokra való, közterületen történő használatát és népszerűsítését. Nem utolsó sorban a bizottság felvetette, hogy Kisjenőben hozzanak létre egy kommunizmus áldozatainak szentelt emlékkomplexumot.
Valentina Basiul
Forrás: adevarul.ro, 2012. július 12., 20:39
Viták sarlókkal és kalapácsokkal a rögvalóságban
A falvakban, akárcsak a fővárosban, még mindig nem csillapodtak a kommunista jelképek betiltása miatti viták. Hruşovaban, Criuleniben, ahol a sarló és a kalapács a falusiak fő szerszámai közé tartoznak, a kisjenői fejesek által meghozott döntéseket ugyanolyan hevesen tárgyalják, mint a parlamenben, csakhogy egy kártyaparti alatt, vagy az út szélén. Bár a falusi épületekről „leesett”, a kommunista jelképnek helye van a helyiek emlékezetében.
Amikor olyan „kényes ügyek, mint a politika” kerülnek szóba, az emberek addig nem állnak szóba, míg ki nem derítik, hogy milyen párttól érkeztél, vagy kinek szurkolsz. Ez történt velünk a polgármesteri hivatal ajtójában, ahol az EU és Moldova zászlója lobog. Az emberek itt várják a fővárosba induló mikrobuszt. Miután megnő irántunk a bizalma, Maria Leahu néne (78) hevesen elmond nekünk mindent, amit a törvényhozás által július közepén elfogadott határozatról gondol.
„Minden háziasszonynak van mállasztója (érdekes, hogy a magyar szóból származó „melesteu”-t használja, nem a román nyelvterületeken ismertebb „făcăleţ”-et – PZS) és tekenője. Így a kommunistáknak is van sarlójuk és kalapácsuk. A peresztrojka volt a mi esélyünk arra, hogy visszanyerjük identitásunkat, hogy tudja a világ, kik vagyunk. Különben nemzetként eltűntünk volna. Mi, akár a franciák, a spanyolok és a románok, ugyanazt a ruhát hordjuk – a latint. A sarló és a kalapács maradjon a múltban”, tart nekünk leckét a volt tanárnő, miközben a kb. fél órája várt mikrobusza elindul, éppen előle.
Sok hruşovai nosztalgiázó ellentmondana neki. Például Tudos Capcanari (72), aki még fiatalkorában rátetováltatta a karjára a sarlót és a kalapácsot. Néhány szomszédjával minden vasárnap előhúzza az ászokat az ingujjából. Nem mint a liberális Mihai Ghimpu a parlamentben, hanem a ház melletti kútnál, a Vadul lui Vodă-nál lévő napozóhely felé vezető úton. Tudos bá, még négy másik gazdával együtt, akár a képviselők, az ország dolgait vitatják meg, hevesen politizálva. „Minden éhenkórász erre megy el a Dnyeszter felé, ahol csak ők tudják, mit csinálnak. De nincs annyi eszük, hogy beszéljenek. Nem tudják, hogy az emberek látják őket a tévében? Rendben, mi falusiak vagyunk, de ők?”, teszi fel a kérdést az öreg, aki úgy tíz éve nem járt Kisjenőben.
„Voronin ember, nagy betűvel! Mindenki tisztelte, mert állta a szavát. Jöttek ezek az újak és hazudoznak. Filat ide-oda jár a hazugságokkal, Ghimpu pedig ahányszor csak megszólal, jobban tenné, ha adna magának egy pofont és viszontlátásra”, ugrik Anatol Spiteţchi (56). A férfiak azt kérdezgetik, mit zavarta az 53 parlamenti képviselőt a sarló és a kalapács.
„Ezekkel a jelképekkel nőttünk fel. Nekünk is vannak sarlóink és kalapácsaink a portánkon, mire mennénk nélkülük? Így a kommunistáknak is szükségük van rájuk, hogy az emberek tudják, ők azok, akikkel hajdanán jól ment a sorunk”, teszi hozzá Anatol Spiteţchi.
Megpróbáljuk megtudni, mit gondolnak a kommunista rezsim bűneiről. Egy pillanatnyi habozás után a kút melletti „képviselők” válaszolnak. „Az oroszok a hibásak, nem a kommunisták. Ők azt akarták, hogy mindenki legyen egyenlő és ezért sokakat deportáltak. Ha volt egy nagyobb zsák liszted, Szibériába küldtek. Most fél Moldovát el kellene fogni és kényszermunkára kellene vinni. Micsoda kastélyai vannak a kisjenői nagykutyáknak!...”, vágnak egymás szavába. Csak azután távozhatunk, hogy arra kérnek minket, adjuk át a PCRM (Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártja – PZS), hogy „sok egészséget és türelmet az összes barbár elleni harchoz”.
Mellre tűzött jelképek
A Hruşovan még élő utolsó két második világháborús veterán május 9-én sarlós-kalapácsos érmekkel telerakott zakókat hordanak. De ha bejutnának a parlamentbe, két kézzel szavaznák meg a betiltásukat. „A fronton kényszerítettek minket, hogy Sztálint, de a sarlót és kalapácsot is a saját életünk árán védjük. Nagy bajt hoztak nekünk azok az idők…”, sóhajt Mihai Coliban (87). Sorstársa, Ion Grejdeanu (92) habozás nélkül letépné a melléről az érmeket. „Vegyék le, semmi jót nem hoztak nekünk. A háború után összeállították az iratot, hogy deportáljanak, csak Isten tudja, hogy úsztam meg a bajt”, mondja az öreg.
A PCRM jelképeinek kiiktatását az új idők követelményei diktálják
A PCRM múlt hét végi plenáris ülése után, ahol Vladimir Voronin bejelentette, szervezete nem mond le a sarlóról és kalapácsról, a párt tegnap felhívást intézett az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és a FÁK-államok elnökeihez. „Harcolni fogunk ezen törvénysértő akciók leállításáért. Csak így tudjuk majd felszabadítani az országot a diktatórikus rezsim alól”, áll a felhívásban.
A törvényhozás elnöke azonban azt állítja, hogy minden pártnak kötelessége a döntéshez igazodni. Arra a kérdésre, hogy a PCRM-t törvényen kívül helyezik-e, ha nem mond le a jelképrendszeréről, Marian Lupu kijelentette: „Meg kell néznünk, hogy mi van a törvényben, ha a jogi keret hiányos, akkor ki kell egészítenünk”.
Oleg Efrim igazságügy-miniszter azt mondja, hogy a PCRM esetében a legdrasztikusabb büntetés a pártjegyzékből való törlése lenne. Ez csak abban az esetben, ha a bírók így döntenek.
A Kisjenőben tartózkodó Luis Ayala, a Szocialista Internacionálé főtitkára azt mondta, a sarló és kalapács használatának betiltása, de a kommunista totalitárius rezsim bűneinek elítélése is az idők megváltozása miatt hozott döntések. „Az emberek és a pártok változnak. Tartanunk kell a lépést az új helyzettel és az emberek érdekeire kell gondolnunk”, jelentette ki Luis Ayala.
Anastasia Nani
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. július 24., 07:24
Az orosz külügyminiszter-helyettes a kommunista jelképek moldovai köztársasági betiltásáról: „Ez blaszfémia, gúnyt űző viselkedés”
Ezt az orosz külügyminiszter-helyettes, Grigorij Karasin nyilatkozta. A hivatalosság szerint, a kommunista jelképek moldovai köztársasági betiltása árthat a transzdnyeszteri konfliktus megoldásáról 5+2 formátumban zajló tárgyalásoknak. Sőt, a moszkvai hivatalosság kijelentette, Oroszország nem zárja ki a konfliktus föderatív állam létrehozásával történő megoldását.
„Küldöttségünk Kisjenőben (Chişinău) találkozott Nicolae Timofti elnökkel és a külügyminiszterrel. A megbeszélések során egyetlen dolgot hangsúlyoztunk ki: Oroszországnak, olyan országként, ahol a sarló, a kalapács és a csillag a Győzelem jelképei, nem lesz jó véleménye az ilyenfajta döntésekről. Számunkra ez blaszfémia, ha nem gúnyt űző viselkedés. Nem tartjuk kizártnak, hogy a moldovai köztársasági ’egészséges’ erők bojkottálni fogják ezt a döntést és éppenséggel jogilag is megvizsgálják ezt a megfontolatlan akciót”, mondta az orosz hivatalosság a Kommerszantnak.
Ezen kívül az orosz külügyminiszter még kijelentette, hogy a kommunista jelképek betiltásáról nemrég született törvény a transzdnyeszteri konfliktus megoldásáról 5+2-es formátumban zajló párbeszédnek is árthat. „Ez egy újabb példa, amikor a végig nem gondolt akciók megronthatják az általános légkört és árthatnak a tárgyalások menetének. Be kell tartanunk az etika elveit és gondolnunk kell arra, hogyan fog reagálni a partner egy ilyenfajta megoldásra. Sajnos, ebben az esetben, úgy tűnik, nem vették figyelembe ezeket az aspektusokat”, mondta még az orosz hivatalosság.
Oroszország nem zárja ki egy föderatív állam létrehozását
Karasin szerint, Oroszország nem tartja kizártnak a konfliktus föderatív állam létrehozásával történő megoldását. „Ez egyike a lehetőségeknek. A döntés a két félé. A moldovai félnek meg kellene néznie a saját törvényeit. Először is a 2005-ös törvényt (Transzdnyeszter státuszáról, amit a Moldovai Köztársaság parlamentje fogadott el). Ez a törvény elavult és azt hiszem, ezt idővel a kisjenői politikusok is megértik. Ez lelassítja a folyamatot… Ez abszurdum”, mondta még Karasin.
Virginia Dumitraş
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. július 31., 10:46
A demokraták ledöntötték, a kommunisták visszahelyezték. Râşcaniban felavatták Lenin szobrát
Tatarozás után Râşcaniban felavatták Lenin emlékművét. Ezt a rajoni tanács egyik döntésével bontották le. Tegnap azonban nagy csinnadrattával helyezték vissza, amin részt vett Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártja (PCRM) elnöke is.
Az emlékmű eltávolítása a város központjából kiváltotta a kommunisták elégedetlenségét. Több tüntetést szerveztek. Victor Bgatico, a râşcani-i polgármester azzal vádolta a törvény embereit, hogy nem őrizték az emlékművet, hanem közreműködtek az ellene folytatott vandál cselekedethez.
„Ma kénytelenek vagyunk olyan körülmények között élni, amikor már nem védelmezik az értékeket és mindazt, ami szeint. De soha senki nem nyerte meg a történelem elleni harcot”, mondta meghatottan Vladimir Voronin.
Natalia Hadârcă
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. július 30., 16:57
Ki ütközteti az „unionista” és a „statalista” Moldovát
A vasárnapi, bălţi-i erőszakos tüntetések még nagyobb viszályt keltettek a társadalomban, állítják a politikai elemzők. Egyesek nem zárják ki, hogy a szálakat a Kreml húzogatja, miközben moszkvai hangok szerint a kisjenői (Chişinău) hatóságoké a felelősség.
A rendőrség két nappal a bălţi-i erőszakos tüntetések után vonalat húzott: két bűnvádi akta, két huliganizmussal gyanúsított személy és további néhány szabálysértési jegyzőkönyv.
„Egy aktát a gyülekezési jog megsértése miatt nyitottak. Össze fogunk gyűjteni minden bizonyítékot, hogy felelősségre vonjuk a bűnösöket”, mondta Ion Bfodrug, a MAI (Közigazgatási és Belügyi Minisztérium – PZS) Rendőrfőosztályának helyettes vezetője. Nem zárja ki, hogy a megbüntetettek között politikai vezetők is lesznek.
Ezen idő alatt a két tábor, az unionisták és a „hazafiak” továbbra is éles szóváltást folytat egymással. Ugyanakkor a baloldali erők folyamatosan kölcsönösen vádolják egymást. A kommunista Mark Tkaciuk a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjét azzal vádolja, hogy ő a felelős a bălţi-i erőszakosságokkal. Victor Şelin válaszol neki: „Valójában a PCRM (Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártja – PZS) érintett ezekben az akciókban. Az unionista csoportot egy sorocai táborban készítették fel, aminek egy kommunista a tulajdonosa”.
A politikai elemzők véleménye is megoszlik. Egyesek azt állítják, hogy az unionista tüntetések és az ellentüntetések nem történnek Moszkva szerepvállalása nélkül, mások úgy gondolják, hogy az egész felelősséget csakis a kisjenői hatóságoknak kell vállalniuk.
Moszkva keze és Kisjenő kudarca
„A hivatalosságok bakiztak. Nagyon jól ismerték az ezen felvonulás megszervezésével kapcsolatos esetleges kockázatokat és azt, hogy a polgárok veszélynek tekintik az unionista mozgalmat. Az államfőnek kellett volna találkoznia a menetelés szervezőivel és aztán egy nyilvános üzenetet kellett volna megfogalmaznia, hogy a társadalom tudja, mi a hatóságok álláspontja”, kommentálta Igor Boţan. Az elemző kizárja külső erők beavatkozását.
Ám véleményét nem osztja Octavian Ţâcu. „Az unionizmust más dimenzióban is meg lehet valósítani, nem feltétlenül úgy, hogy beverjük egymás fejét az ország különböző városaiban. Bizonyos politikai erőink nem értik meg, hogy az unionizmus gondolatát be lehet illeszteni Moldova európai integrációs folyamataiba”, állítja a kommentátor. Úgy gondolja, hogy a Kreml a leginkább érdekelt Kisjenő EU-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásában.
„Mindezeket Oroszország politikájának a posztszovjet térségben való újraméretezésébe lehet beilleszteni, amit Vlagyimir Putyin továbbra is Oroszország kizárólagos befolyási övezetének tekint”, teszi még hozzá Octavian Ţâcu.
„A moldovai hivatalosságok megszokták, hogy Oroszországot hibáztassák”
„Az orosz szolgálatok mindenhol ott vannak a világon, még Afrikában is, a kozmoszban, minden moldovai ágya alatt”, viccelődött Konsztantyin Zatulin, a moszkvai FÁK-országok Intézetének elnöke. A volt orosz képviselő azt állítja, hogy Moldova hatóságai hozzászoktak, hogy minden alkalommal Oroszországot hibáztassák:
„Bármi történt is, a kisjenői politikai osztály a 90-es évek elejétől Moszkvát hibáztatta, még a transzdnyeszteri konfliktus esetében is. Következésképpen van egy válságunk, amin még mostanáig sem sikerült túljutni. A moldovai hivatalosságokat elsősorban magukat kell vádolniuk”, mondta még Zatulin.
Iulian Chifu, Traian Băsescu felfüggesztett elnök tanácsadója is úgy gondolja, hogy a kisjenői hatóságoknak vállalniuk kell a felelősséget. „Ami Bălţion történt – egy akció lefújása és egy erőszakos ellentüntetés megtűrése – elfogadhatatlan. E tekintetben a rendfenntartó erők gyengéknek bizonyultak. Az unionizmus olyan téma, mely inkább felszítja, mint lecsillapítja a kedélyeket”, véli az elnöki tanácsadó. Kizárja Románia érintettségét az unionista felvonulások megszervezésében, ahogy azzal a kisjenői baloldali erők vádolnak.
„Romániának megvannak a maga gondjai. Bukarestnek a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása a célkitűzése, az unionizmus nem szerepelve a napirenden, sem most, sem a jövőben”, ismételte meg Chifu Cotroceni álláspontját.
A kisjenői Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) vezetői egyelőre óvakodnak attól, hogy bizonyos külföldi különleges szolgálatok érintettségéről beszéljenek az utóbbi időszakban lezajlott tüntetésekben. Állításuk szerint, a vasárnap Bălţion összeütközött két tábor vezetői megpróbálták „etnikai mederbe terelni a politikai vitákat”.
„Az ilyenfajta kísérletek nagyobb veszélyt jelentenek, mint a politikai színpadon zajló viták és nézetkülönbségek, melyeket diplomatikus, békés utakon túl lehet haladni. Felmértük ezen akciók lehetséges forgatókönyveit és kockázatait és – természetesen – tájékoztattuk az ország vezetését”, mondta nekünk Valeriu Furdui, a SIS igazgatóhelyettese. […]
Anastasia Nani, Virginia Dumitraş
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 7., 07:39
Transzdnyeszter
Băsescu visszatérésétől retteg Tiraszpol: „Az orosz katonai bázis segíthetne nekünk megbirkózni a ’román fenyegetéssel’”
Tiraszpol azt kérte Moszkvától, hogy a békefenntartó missziót váltsa fel egy katonai bázissal a transzdnyeszteri régióban, jelenti a Nyezaviszimaja Gazeta egy Jevgenyis Sevcsuk szeparatista vezető környezetéből származó forrásra hivatkozva.
Ugyanezen forrás szerint, az orosz katonai bázis segíthetne megbirkózni a „román fenyegetéssel”, mely a transzdnyeszteri úgynevezett biztonsági miniszter, Vlagyiszlav Finagin szerint fokozódni fog azután, hogy Traian Băsescu elnök visszatér a hatalomba.
„Ez a fenyegetés valóságossá vált azután, hogy Románia csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz. És ez nemrég fokozódott azon gyakori felhívásokkal, hogy a Moldovai Köztársaság egyesüljönk Romániával. Tekintettel arra, hogy a vezetőségben egyesek román állampolgárok, ezek az aggodalmak nem tűnnek feleslegeseknek. Főleg úgy, hogy a Transzdnyeszterrel együtt történő egyesülés Băsescu elnök célja”, jelentette ki a transzdnyeszteri úgynevezett biztonsági miniszter, Vlagyiszlav Finagin.
Ennek megfelelően, egy Jevgenyij Sevcsuk szeparatista vezető környezetéből származó forrásra hivatkozva, a Nyezaviszimaja Gazeta újságírónője azt állítja, Tiraszpol azt javasolta Oroszországnak, hogy telepítsen egy katonai bázist és használja a volt 14. hadsereg repterét. A régió hatóságai cserében pénzügyi támogatást kértek Oroszországtól, hogy létrehozzanak egy erős biztonsági rendszert.
Az orosz bázis transzdnyeszteri létrehozását – a moszkvai pénzügyi támogatásért – állítólag megvitatták a Jevgenyij Sevcsuk és Dmitrij Rogozin, a Kreml Transzdnyeszterért felelős különleges képviselője közötti találkozón. „Hallottam egy ilyenfajta kezdeményezésről. Időszerű, tekintettel Románia aktív szerepére a térségben. Băsescu karizmatikus vezető, szokatlan nyilatkozatokkal és döntésekkel, többek között a moldovai ügyekről. Folytatni fogja a fokozatos beolvasztási politikáját”, mondta a szeparatista régió úgynevezett biztonsági részlegvezetője, Dmitrij Szoin.
Virginia Dumitraş
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. július 31., 12:47
Oroszország a Kozak-tervet erőlteti
Grigorij Karaszin, az orosz külügyminiszter-helyettes, aki egy kisjenői (Chişinău) és tiraszpoli látogatás után visszatért Moszkvába a sajtónak a Moldovai Köztársaság föderalizálásáról és Kreml feltételeiről beszélt.
Az orosz hivatalosság Tiraszpolban kijelentette, a transzdnyeszteri régiónak „újra – a Moldovai Köztársaság – részévé kellene válnia”, de feltételekkel, egy különleges státusz megszerzésével. „A föderalizálás az egyik lehetőség. A döntés a két felet illeti meg. A moldovai félnek felül kellene vizsgálnia a törvényeket, főleg a 2005-öst, mely különleges státuszt biztosít Transzdnyeszternek. Az elavult és azt hiszem, ezt a kisjenői politikusok is meg fogják érteni”, említette Karaszin. Az oroszok által Kisjenőtől kért két feltétel: „speciális, nemzetközi szinten elismert garanciák” és „egy semleges moldovai állam”.
Ugyanakkor Moszkva küldötte azt mondta még, hogy nincs értelmük azoknak a vitáknak, melyek a béketeremtő missziónak egy EBESZ-mandátummal rendelkező civillel történő felváltásáról szólnak. „Bízunk abban, hogy az orosz, a transzdnyeszteri, a moldovai béketeremtők és az ukrajnai katonai megfigyelők segítik a nyugalom biztosítását a régióban. Alaptalanok azok a vádak, melyek szerint az orosz béketeremtők akadályozzák a tárgyalásokat”, hangsúlyozta ki Grigorij Karaszin a Kommerszantnak.
A kisjenői elemzők azonban azt állítják, hogy az orosz hivatalosság udvariassági látogatást tett Kisjenőben, hogy valójában Tiraszpolra mehessen. „Az Orosz Föderáció valójában azt akarta megmutatni, hogy nem mond le a helyzetet ellenőrző két eszközéről: a békefenntartási mandátumról, mely ellentétes minden nemzetközi standarddal és az alkotmányellenes rezsim félkatonai csapatainak létezését törvényesíti és a tárgyalási formátumról, melynek keretében a tiraszpoli szeparatista vezetők azt állítják, hogy a Dnyeszter bal partján élő lakosságot képviselik”, magyarázza Oazu Nantoi, a transzdnyeszteri kérdés szakértője.
Az elemző azt állítja, Moszkva a kisjenői hatóságok által 2003-ban elutasított Kozak-tervet erőlteti. „Az Orosz Föderáció a konfliktus megoldása ürügyén Moldovát egy belülről megbénított és egy kívülről, természetesen Moszkva által, irányított pszeudo-állammá akarja változtatni”, tette hozzá Nantoi.
„Valami érdekes vár ránk”
Egy másik elemző, Igor Boţan viszont azt állítja, hogy a transzdnyeszteri konfliktus rendezésére vonatkozó helyzet két-három héten belül, Angela Merkel német kancellár kisjenői látogatásával megváltozhat. „Továbbra is hiányzik a transzdnyeszteri kérdés megoldásának világos távlata. Valószínűleg valami érdekes fog történni, amikor Merkel asszony megérkezik”, vélekedett Boţan.
A Kozak-tervet 2003-ban elutasították
Az orosz hivatalosságok által 2003-ban kidolgozott Kozak-tervet a kisjenői hatóságok elutasították. Ez a Moldovai Köztársaság föderalizálását tartalmazta és az orosz katonai jelenlét megtartását még néhány évtizedig a transzdnyeszteri régióban.
Virginia Dumitraş
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 1., 08:33
Putyin: „A transzdnyeszteri embereknek maguknak kell a sorsukról dönteniük, Oroszország pedig tiszteletben fogja tartani a választásukat”
Ezt a Tver régióban zajló, „Szeliger-2012” ifjúsági fórum keretében hangzott el.
A fiatalok többek között a transzdnyeszteri kérdésről, illetve Oroszország ezen régióval kapcsolatos álláspontjáról is kérdezték az Orosz Föderáció elnökét. Vlagyimir Putyin rövid választ adott nekik: „A Szovjetunió összeomlása után sok konfliktus megoldatlan maradt. A transzdnyeszteri régió ezek egyike”, mondta a kp.md által idézett orosz elnök.
Ezen kívül Vlagyimir Putyin még elmondta, hogy senki sem gyakorol nyomást sem Kisjenőre (Chişinău), sem Tiraszpolra. „Csakis a transzdnyeszteri régió lakosai fognak a sorsukról dönteni. Ezáltal bármely nemzetközi közösségnek, beleértve Oroszországot is, tiszteletben kell majd tartania a választásukat”, szögezte le Putyin. […]
Virginia Dumitraş
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 1., 09:26
Sevcsuk cáfolja, hogy orosz katonai bázist telepítenek a transzdnyeszteri térségbe
A reakcióra azután kerül sor, hogy több orosz médiacsatorna információkat közölt arról, hogy a területen lévő békefenntartó missziókat egy katonai bázis létrehozásával váltják fel.
Jevgenyij Sevcsuk a Ria Novosti számára kijelentette, az orosz katonai bázisra vonatkozó információk bizonyos rosszul tájékozott személyeken kerültek a sajtóhoz. Tagadta, hogy tárgyalt volna erről a témáról Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettessel a Tiraszpolban a békefenntartó csapatoknak a biztonsági övezetben való tartózkodása 20. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi tudományos-kísérleti fórum keretében.
„Azt hiszem, hogy a konfliktus fő okai nem tűntek el, sok ellentét van, a békefenntartó erők pedig azt a valós erőt képviselik, mely megakadályozza egy fegyveres konfliktus kirobbanását a két part között. Ezért a békefenntartó misszió szükséges és mi a jelenlegi formátum megtartását választjuk. Ezt egy globális politikai megállapodás eléréséig kell a térségben tartani, ami minden biztonsági szabályt tartalmaz”, jelentette ki az Info-Prim Neo által idézett Sevcsuk.
V. D.
Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 1., 10:51
Milyen üzenettel érkezik Angela Merkel Kisjenőbe
A német diplomáciai képviselet ideiglenes vezetője Angela Merkel hazánkban tervezett látogatásáról beszélt az Adevarulnak.
Carsten Wilms úr, miért jön Kisjenőbe (Chişinău) Angela Merkel?
A legfontosabb az, hogy szemtől szemben találkozzon a moldovai politikusokkal és véleményt alakítson ki a moldovai köztársasági helyzetről, a reformok megvalósulásáról, az ország fejlődéséről általában, de a transzdnyeszteri konfliktus kapcsán zajló tárgyalásokról is.
Mit jelent egy német kancellár érkezése egy olyan kicsi országba, mint a mienk?
A látogatás világos üzenetet jelent a Moldovai Köztársaságnak nyújtott támogatásról. Azon gondok és kihívások ellenére, melyekkel az Európai Unió jelenleg szembesül, nem feledkezünk meg a partnereinkről és a szomszédainkról. És nemcsak a belső ügyekre összpontosítunk, hanem nagy figyelmet szentelünk a külkapcsolatoknak is. Moldova nagyon fontos az EU számára és nekünk fontos, hogy stabilitásnak és jólétnek örvendjen. Ugyanakkor a látogatásnak szimbolikus jellege van és kihangsúlyozza az országaink közötti kapcsolatok fejlődését. Nem utolsó sorban az esemény népszerűséget fog hozni Moldovának Németországban, ahol szinte ismeretlen. Reméljük, hogy új befektetési lehetőséget biztosít majd a német üzletemberek számára.
Melyek lesznek az Angela Merkel által a moldovai hivatalosságokkal folytatott megbeszélések napirendjén szereplő fő témák?
Két nagy téma lesz: a Moldovai Köztársaság közeledése az Európai Unióhoz és a transzdnyeszteri konfliktus rendezése. Ami a kancellárnak a transzdnyeszteri régió képviselőivel való esetleges találkozását illeti, biztosíthatom önöket, hogy Angela Merkel nem fog átkelni a Dnyeszteren és a kancellár kisjenői programjában sem szerepel találkozó Jevgenyij Szevcsuk tiraszpoli vezetővel.
Korábban az is keringett, hogy Angela Merkel hoz majd egy tervet a Moldovai Köztársaság föderalizálására…
Az ilyenfajta kijelentések állandóan meglepnek. Azt hiszem, ez szinte szlogenné vált a politikai vitákban, de senki sem tudja, mit kellene jelentsen a föderalizálás. Kisjenő és Tiraszpol a fő felek a tárgyalások keretében. Ez nem olyan, mintha jönne valaki kívülről egy jól kidolgozott tervvel, mely megoldaná ezt a konfliktust. Azt hiszem, jó úton haladunk és látom, hogy Vlad Filat és Jevgenyij Sevcsuk között jó kémia van és reméljük, ez a folyamat folytatódni fog és szerencsésen végig viszik. Amióta megváltozott a tiraszpoli vezetés mindent elkövetünk, hogy ez a folyamat folytatódjon. Derűlátó vagyok, hogy ebben az ügyben jobb eredményeink lesznek.
Mit nem tudunk még az augusztus 22-i látogatásról?
Nagyon sok találgatás van erről a látogatásról és nem akarok belemenni a részletekbe, de azt hiszem, Németország álláspontja nagyon világos. Elsősorban meg kell említenem, hogy Angela Merkel közvetlenül Berlinből érkezik Kisjenőre és innen Németországba tér vissza. Tehát ez egy csak Moldovába szóló látogatás, nem egy több államban végzett turné. Ami azt mutatja, hogy Moldova különleges helyet foglal el az EU elsődlegességi listáján.
Kik az Angela Merkelt elkísérő üzletemberek?
A legfontosabb üzletemberekről van szó és olyan német cégek képviselőiről, melyek már jelen vannak a moldovai köztársasági piacon, mint amilyen a Tirex Petrol, vagy a Metro. Természetesen lesznek olyan üzletemberek is, akik még csak most fedezik fel ezt a piacot és akik érdekeltek lehetnek majd abban, hogy befektessenek az önök országában. […]
Virginia Dumitraş
Forrás: adevarul ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 15., 08:27
