Hétvége van, elsősorban csak cikkgyűjteményeket közlök, kommentárok nélkül.

Itt például a magyar-román viszonyról, az autonómiáról, a Székely Mikó Kollégium ügyéről. Csak román lapokban közölt anyagokat közlök, a magyar lapok azok számára is könnyen elérhetők, akik nem tudnak románul.

 

adevarul.jpg

Corlăţean: A magyarországi románokkal rosszabbul bánnak, mint a romániai magyarokkal

Titus Corlăţean külügyminiszter ma este arról beszélt, ahogy Magyarország a román etnikumú polgárokkal bánik és a timok-völgyi vlachok gondjáról.

„Magyarország az ottani románokkal másképp bánik, mint ahogy Románia bánt és bánik a hazánkban élő magyar etnikumú román állampolgárokkal és negatív értelemben másképpen”, mondja Corlăţean.

„Vannak dolgok az anyanyelvű neveléssel kapcsolatosan, szerény lépések, melyek nap, mint nap a magyarországi románok aszimmilációs folyamatának folytatódásával jár, a kulturális identitásnak, a magyarországi román nyelvű sajtónak, a vallásszabadsághoz való jogi valódi tiszteletben tartásához és a magyarországi román ortodox egyháznak nyújtott elégtelen, néha megjátszott támogatással a budapesti kormányok részéről”, folytatta a miniszter,

Corlăţean a TVR International-ban elmondta még, hogy a timok-völgyi, a szerb-román határ közeli románokat nem ismerik el románokként és nem rendelkeznek az anyanyelven tanulás jogával.

Több „hamis” tudós, állítja a miniszter, Belgrád segítségével kitaláltak egy cirillbetűs vlach ábécét, mely zavart kelt e térség lakosainak román identitását illetően.

Andreia Ciobanu

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 15., 00:25

 

adevarul.jpg

Magyar államtitkár Titus Corlăţeannak: „Párbeszéddel tiszteljen meg minket, nem egyoldalú nyilatkozatokkal”

A magyarországi Külügyminisztérium államtitkára, aki a Magyar Kulturális Napokra érkezett Kolozsvárra, a kolozsvári polgármesterrel, Emil Bockal folytatott találkozója után kijelentette, hogy azt üzeni Titus Corlăţean román külügyminiszternek, egy párbeszéddel tisztelje meg őket, ne egyoldalú nyilatkozatokkal.

„A két nép, a román nép és a magyar nép párbeszéde és kölcsönös tisztelete lehet a megoldás bármilyen gondra, ami a jövőben felmerülhet. És ezt tisztelettel és büszkeséggel mondom az állam volt kormányfője jelenlétében”, mondta ma, a kolozsvári polgármester irodájában Németh Zsolt, a magyarországi Külügyminisztérium államtitkára.

A következő üzenetet kívánta elküldeni Titus Corlăţean román külügyminiszternek: „A párbeszéddel és ne egyoldalú nyilatkozatokkal tiszteljen meg minket, főleg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozóan”.

A hivatalosság még kijelentette, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a határon túli magyar kisebbségeknek, ahogy azt az alkotmány is előírja, de azt is, hogy a magyar állam támogatja azokat a célokat, melyeket a magyar kisebbségek tűznek ki maguk elé.

Ami a magyar állam határainak jövőbeni felülvizsgálatára vonatkozó nyilatkozatokat illeti – melyek egy magyarországi parlamenti képviselő részéről hangzottak el ‑, az államtitkár azt mondta, hogy Magyarország be fog tartani minden hatályos nemzetközi szerződést. „A magyar kormány úgy véli, a Magyarország parlamentjén belüli parlamenti frakciójának válasza megfelelő volt, de ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja és tiszteletben fogja tartani az összes hatályos nemzetközi szerződést és melyek alapján a nemzetközi kapcsolatok felépülnek”, tette hozzá a tisztségviselő.

Elmondta még, hogy az új kormány számára fontos a határon túli magyar kisebbségek sorsa.

Florina Pop

Forrás: adevarul.ro (kolozsvári kiadás), 2012. augusztus 18., 20:40

 

adevarul.jpg

A magyar kormány képviselője: Elkerülhetetlen Székelyföld autonómiájának megszerzése

Kőszegi Zoltán Fidesz-képviselő és Balczó Zoltán (Jobbik), a magyar parlament alelnöke szombaton, Hargitában arra a következtetésre jutottak, hogy Székelyföld autonómiájának megszerzése elkerülhetetlen, ám ez békésen fog lezajlani. Balczó kijelentette, hogy a székelyek autonómiája egy 1918-ban tett ígéret és Romániának nem kell mást tennie, mint azt tiszteletben tartani.

„Ha négy-öt éven belül nem tudjuk elérni Székelyföld autonómiáját, akkor ez azt jelenti, hogy alkalmatlanok vagyunk. A legjobb példa Dél-Tirol autonómiája és ezt Európa elé kell vinnünk”, mondta Kőszegi Zoltán. Megemlítette, hogy az autonómia megszerzése nem feltételez semmilyen veszélyt, vagy agressziót, csakhogy ehhez erős Magyarországra van szükség. A székelyek számára a legfontosabb Székelyföld elérése, állította még ő.

„Nekünk kell itt élnünk és mellettünk mások is élhetnek, ha akarnak, de ne legyenek ellenünk”, mondta Kőszegi.

„Az autonómia megvalósításának kötelessége a mienk. A dicsőség Istené, de az eredmények szintén a mieink lesznek. Közös, szép országot kívánok a Kárpát-medencében”, mondta Kőszegi.

A Fidesz politikusa megemlítette, hogy az autonómia támogatására létrehozták az autonómiabizottságot. A magyar parlament kitűzött egy célt maga elé: Székelyföld autonómiájának megvalósítása, de ezen cél eléréséhez szükségük van Európa támogatására, írja a Newsin.

Balczó Zoltán megemlítette, hogy az autonómia megszerzése Székelyföldre vonatkozik. „Mi, magyar politikusok, sohasem fogunk lemondani a magyar nép egységéről. Gyáva népnek nincs hazája. Mi egy jobb Magyarországot akarunk, amiben az emberek másképp nyilvánulnak meg egymással szemben, empátiával és nem csak a saját érdekeikre gondolnak”, mondta Balczó.

Kijelentette, az autonómiát 1918-ban, Gyulafehérváron megígérték a székelyeknek és Romániának nem kellene egyebet tennie, mint betartania ígéretét. A hallgatóságból érkezett egyik kérdésre azt mondta, Trianon revízióját sohasem lehet majd megvalósítani, míg fideszes kollégája, Kőszegi Zoltán az ellenkezőjét jelentette ki. „Trianon felülvizsgálata elkerülhetetlen, de teljesen más téma, vagy kérdés, hogy mi lesz ennek az eredménye. A felülvizsgálatot, mint fogalmat, legfeljebb nyolc éven belül ki kell mondani, de ehhez egy gazdasági téren erős Magyarországra van szükségünk. Mindent meg kell majd tennünk, hogy ehhez megszerezzük Amerika támogatását”, mondta Kőszegi Zoltán.

A magyar parlamenti képviselők, a kormány képviselője, Kőszegi Zoltán és az ellenzéki szélsőséges szervezeté, a Jobbiké, Balczó Zoltán konszenzusra jutottak, ami az Orbán-kormány által a magyar nemzet egyesítése megvalósításának irányába tett lépéseket illeti, elsősorban az alkotmány módosításával, a magyar állampolgárság megadásával a határokon túl élő magyar etnikumúaknak és nem utolsó sorban az oktatási törvény elfogadásával. Ezzel kapcsolatosan a Fidesz képviselője kijelentette, hogy bár a kormányt a magyar szocialisták radikálisnak, vagy fasisztának nevezték, a tanrendbe bevették, hogy a magyar diákoknak iskolai képzésük alatt legalább egyszer el kell menniük a határokon túl a magyarok által lakott területekre. Ennek célja ezen helyek megismerése és annak tudatosítása, hogy Magyarország határain kívül, akár 400 kilométer távolságra is magyar közösségek élnek.

Ők ketten az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) táborában, a Hargita megyei Borzonton zajló egyik vitában vettek részt, melynek témája a „Magyar nemzetpolitika két választások között” volt. […]

Răzvan Cârcu

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 11., 17:30

 

romanialibera.jpg

Kelemen Hunor: Jó, ha a politikusok a székelységbe látogatva látják, hogy a magyarok nem ellenségei Romániának

Az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor Traian Băsescu kovásznai és hargitai látogatásával kapcsolatosan azt mondja, minden székelységbe látogató politikus szívesen látott és látnia kell, hogy a magyarok „nem Románia ellenségei”, hanem olyan emberek, akik tisztelik a többieket és akik tiszteletet várnak el a többiektől, tudósít a Mediafax.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, aki szombaton, Kovászna megyében részt vett egy európai pénzből felújított megyei út avatásán, Traian Băsescu felfüggesztett elnök székelységi látogatásáról kijelentette, hallotta, hogy a térségben van, de nem találkozott vele.

„Nagy az ország és minden térséget meg kell látogatni. Traian Băsescu évente eljön ide, ez nem újdonság”, mondta Kelemen.

Ugyanakkor az RMDSZ vezetője kihangsúlyozta, hogy bármelyik politikus szívesen látott a székelységben, hogy lássa, az itteni emberek szorgosak, jó gazdák és hogy a magyarok nem „ellenségei Romániának”.

„Azt hiszem, függetlenül attól, mikor jön és függetlenül attól, ki jön, amikor egy politikus eljön a székelységbe, szívesen látott és látnia kell, hogy élnek az itteni emberek, látnia kell, hogy a székelyek, a magyarok nem ellenségei Romániának és hogy szorgos emberek, jó gazdák és olyan emberek, akik tisztelik a többieket és akik tiszteletet várnak el a többiektől”, szögezte le Kelemen Hunor.

Traian Băsescu felfüggesztett elnök és felesége, Maria csütörtök este óta Kovászna és Hargita megyékben vannak. E látogatás során, amit Traian Băsescu „pihentető”-nek minősített, jártak Kovásznán, a Szent Anna tónál, Bálványoson, szombaton pedig a marosfői kolostornál lesznek.

Forrás: romanialibera.ro, 2012. augusztus 18.

 

romanialibera.jpg

Kelemen: A magyarok által kívánt autonómia nem a román állam ELLEN irányul és egy adott pillanatban MEG FOG VALÓSULNI

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt állítja, Székelyföld autonómiája nem irányul a román állam és az egységes állam ellen, hanem a magyar közösség egyik óhaja, ami egy adott pillanatban meg fog valósulni, tudósít a Mediafax.

Kelemen Hunortól szombaton, a Kovászna megyei Szentkatolnán, ahol egy európai pénzből felújított megyei út átadásán vett részt azt kérdezték, miként kommentálja Traian Băsescu felfüggesztett elnök kijelentését, mely szerint Székelyföld autonómiáját nem engedi meg az alkotmány.

„Az alkotmánytó módosítani lehet, módosítani fogják és az autonómia nincs a román állam ellen és nincs az egységes állam ellen”, mondta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, az autonómia a magyar közösség egyik óhaja, ami egy adott pillanatban meg fog valósulni.

„Az autonómia nem jelent kiszakadást, az autonómia a magyar közösség egyik óhaja, ami egy adott pillanatban meg fog valósulni”, szögezte le Kelemen Hunor.

Az újságírók azon kérdésére, hogy mi a véleménye a székelyek által akart autonómiáról, Traian Băsescu felfüggesztett elnök megemlítette, hogy „ezzel kapcsolatosan őszinte lesz”, mert „az alkotmány rendelkezik mindazzal, amire szükségünk van, hogy megértsük, mit lehet Romániában”.

Forrás: romanialibera.ro, 2012. augusztus 18.

 

romanialibera.jpg

Németh Székelyföld autonómiájáról: Támogatjuk mindazokat a célokat, melyeket a Magyarországon kívüli magyar közösségek maguknak kitűznek

Magyarország külügyminisztériumi államtitkára, Németh Zsolt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentéséről, mely szerint Székelyföld autonómiája meg fog valósulni azt mondta, hogy Magyarország támogatja mindazokat a célkitűzéseket, melyeket a szomszédos állam határain túli magyar kisebbségek kitűznek, tudósít a Mediafax.

Németh Zsolttól szombaton, egy sajtókonferencián azt kérdezték, miként kommentálja Kelemen Hunor azon kijelentését, mely szerint Székelyföld autonómiája meg fog valósulni.

„A Magyarország határain túli magyar kisebbségek számára az a jó, amit ő maguk jónak határoznak meg és ami összhangban van a hatályos nemzetközi szabályozásokkal. Nem mi akarjuk megmondani, hogy szerintünk mi a jó és mi jó ezeknek a közösségeknek, de támogatjuk mindazokat a célokat, melyeket ők határoznak meg maguknak”, mondta a magyar diplomata. […]

Forrás: romanialibera.ro, 2012. augusztus 18.

 

romanialibera.jpg

Băsescu: Hargitában és Kovásznában a nacionalizmus miatt gyenge a gazdasági fejlődés

A szombaton Marosfőn tartózkodó Traian Băsescu felfüggesztett elnök kijelentette, Hargita és Kovászna megyékben azért gyenge a gazdasági fejlődés, mert „egyesek azt szorgalmazták, hogy csak magyar befektetők jöjjenek, mások azt mondták, hogy csak román befektetők jöjjenek”, következésképpen a térségbe nagyon alacsony potenciálú cégek érkeztek, tudósít a b1.ro.

„Azt hiszem, az itteni csatát elsősorban a fejlődésért kell folytatni, mert ez a baja a magyaroknak is és a románoknak is. Persze, történtek előrelépések a térség fejlesztésében és ez volt a korábbi kabinetek elsődlegessége is, de Kovászna és Hargita akkor lesznek jól lehorgonyozva a román valóságba, amikor olyan övezetekként fogják kezelni azokat, melyeket támogatni kell munkahelyek létrehozása, legmagasabb szintű kulturális, oktatási körülmények megteremtése érdekében. El kell ismernünk, hogy a két megyében gyenge a gazdasági fejlődés”, mondta a Mediafax szerint Băsescu.

A felfüggesztett elnök úgy véli, a térség gyenge gazdasági fejlődés a „nacionalizmus” következménye.

„Itt egyesek azt szorgalmazták, hogy csak magyar befektetők jöjjenek, mások azt mondták, hogy csak román befektetők jöjjenek. Az eredmény: nagyon alacsony potenciálú cégek érkeztek, melyek nem tudták biztosítani a két megye fejlődését és főleg a folyamatos súrlódások azt az érzést keltették, hogy lehetséges egy etnikumok közötti konfliktus, ami a befektetőket távol tartotta a két megyétől, én viszont azt remélem, hogy a légkör javulni fog, mert az az egyetlen, mely serkenthetné az itteni komoly befektetéseket és amelyekre a polgároknak, akár magyar etnikumúak, akár román etnikumú románok, szükségük van”, mondta a felfüggesztett elnök.

Forrás: romanialibera.ro, 2012. augusztus 18.

 

romanialibera.jpg

A Székely Mikó Kollégium ügye: Borbély arra bíztatja az RMDSZ-szervezeteket, hogy intézzenek autóbuszos szállításokat a szeptember 1-i tüntetésre

Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László felhívást intéz a Szövetség erdélyi szervezeteihez, hogy biztosítsák minél több magyar autóbuszos szállítását a szeptember 1-ére, Sepsiszentgyörgyre tervezett, a Székely Mikó Kollégium melletti tüntetésre, tudósít a Mediafax.

Borbély László szombaton kijelentette, a magyarok ki akarják fejezni véleményüket, amikor az igazságszolgáltatásban hibás döntés születik.

„Az RMDSZ, a hagyományos magyar egyházakkal együtt, fogja megszervezni a szeptember 1-i, sepsiszentgyörgyi tüntetést a Székely Mikó Kollégium mellett. Felhívást intéztünk az erdélyi megyei szervezeteinkhez, biztosítsák az autóbuszos szállítást, hogy a magyarok minél nagyobb számban vegyenek részt a tüntetésen. Biztos, hogy több tízezer részvevő lesz. Az igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélünk, de nem tehetjük meg, hogy ne mondjuk el álláspontunkat akkor, amikor hibás döntést hoznak és az világos, hogy ez hibás volt. A tüntetéssel egy veszélyes precedenst akarunk megelőzni”, mondta Borbély.

Állítása szerint súlyos, hogy ártatlan emberek elítélése mellett újraállamosítják a Székely Mikó Kollégium épületét.

„Jogi precedens lehet és az ország bármely bíróságán azt mondhatják, ha itt lehetett, akkor miért ne lehetne más esetben is és mindenféle nevetséges ürügyeket találhatnak. Riadót akarunk fújni, tiszteletben tartjuk az igazságszolgáltatás függetlenségét, de nem azt, hogy ez a precedens nélküli döntés szülessen”, jegyezte meg az RMDSZ-es vezető.

Az erdélyi történelmi magyar egyházak szeptember 1-én nagyszabású tüntetést tartanak Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében hozott ítélet miatt, a tüntetést a magyar pártok, de több civil szervezet is támogatva.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád, aki az RMDSZ helyi vezetője is csütörtökön, egy sajtókonferencián kijelentette, hogy egész Erdélyből több tízezer magyart várnak szeptember 1-ére, Sepsiszentgyörgyre, azt állítva, hogy ez lesz az utóbbi 15 év legnagyobb tüntetése „egy magyar ügyben”.

Forrás: romanialibera.ro, 2012. augusztus 18.

 

ziuaveche.jpg

A románok megcáfolják Traian Băsescut. Csaknem 90 százalék akarja az Egyesülést a Moldovai K.-val

Románia lakosainak csaknem 90 százaléka akarja az Egyesülést (a helyesírás az eredeti szerint – PZS) a Moldovai Köztársasággal még akkor is, ha a felfüggesztett elnök, Traian Băsescu az Oroszország Hangjának kijelentette, hogy ő ellene van.

Az Oroszország Hangja újságírójának kérdésére, hogy Romániának és Moldovának egyetlen állammá kell-e válnia, Traian Băsescu azt válaszolta: „NEM. Két független állam vagyunk és úgy vélem, a Moldovai Köztársaság az Európai Unió tagjává válhat és akkor a köztünk lévő határoknak csak történelmi értékük lesz, mert az Európai Unió polgárai szabadon közlekednek egyik országból a másikba”.

A Román Tanulmányok és Stratégiák Központja által Romániában országos szinten készített egyik közvélemény-kutatás előzetes eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 87,25 százaléka egyetért Besszarábia Egyesülésével Romániával, tudósít a Romanian Global News.

A felmérés 15. kérdésére: „Személy szerint ön egyetért Besszarábia Romániával történő egyesülésével?” a megkérdezettek 87,25 százaléka IGEN-nel válaszolt. Csak 12,75 százalék mondott NEM-et.

A felmérést a Román Tanulmányok és Stratégiák Központja (CRSS) készítette a 2012. június 7-23. időszakban, 1486 romániai részvevővel, az előzetes eredményeket pedig a „KÉT NÉMET ÁLLAM ÚJRAEGYESÜLÉSE a Moldovai K. euro-atlanti integrációs modellje, a KÉT ROMÁN ÁLLAM ÚJRAEGYESÜLÉSE révén” konferencián fogják bemutatni. A válaszolóknak nem okozott semmilyen gondot azon térség beazonosítása, amiről kérdezték őket: Besszarábia. E tekintetben a Prut jobb partján élő románok kollektív tudatában a Moldovai K.-nak történelmi tartományi státusza van. Úgy a kérdésre adott válasz, mint ahogy a besszarábiai térséghez viszonyulás drasztikusan ellentmond egyes politikusok és álelemzők véleményének, akik különféle alkalmakkor, megpróbálva elfedni gyávaságukat, ami miatt nem tértek ki a kérdésre, kijelentették, hogy a románok nem értenek egyet a két román állam újraegyesülésével és hogy az Egyesülés egy melléktéma lenne a románok számára.

M. A.

Forrás: ziuaveche.ro, 2012. augusztus 19., 12:29

 

napocanews.jpg

Megtűrtekké váltunk a saját hazánkban?

Itt az ideje az állásfoglalásnak. Ha a bennünket vezetők hülyék, akkor legalább nekünk, azon sokaknak, akiknek ereiben román vér folyik, kell NEM-et mondanunk az ország elidegenítésére. Az ősök forognának sírjaikban, ha látnák, hova jutottunk. A magyar táborokról, melyek célja a kisebbségi etnikumú ifjúságnak a háború művészetében való kiképzése, már írtak és én is írni fogok, míg az illetékes szervek ki nem vizsgálják, hogy mi történt ott, Hargitában.

Most azonban másvalami keltette fel a figyelmemet. A magyarok áttértek a következő lépésre. Most, hogy tudnak a Kalasnyikovval bánni, a pusztán letelepedett mongolok utódai kicsivel és naggyal Kolozsváron akarnak összegyűlni. Maga Kelemen Hunor volt művelődésügyi miniszter bíztat a magyarság kolozsvári általános gyülekezésére, a Kárpát-medencei Magyar Városok Kulturális Fesztiválja ürügyén.

Hunor tegnap, a Magyar Kulturális Napok harmadik kiadásának nyitóceremónián fújt gyülekezőt. És hogy még világos legyen, hogy ez nem vicc, az eseményen jelen volt Tőkés László szélsőséges euroképviselő, Máté András és Kötő József RMDSZ-es képviselők, Toró T. Tibor és Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád.

Hogy megértsék, nem beszélek összevissza, Hunor nyilatkozatából idézek: „Az a tény, hogy a Magyar Kulturális Napok harmadik kiadásán vagyok azt a reményt és hitet adja nekem, hogy Kolozsváron van magyar múltunk, jelenünk és jövőnk. Még a legnehezebb időszakokban, még a gazdasági válságokban is folytatnunk kell az alkotást. Számunkra, erdélyi magyarok számára a hit jele, hogy sikerült megrendezni ezt az eseményt. Ezeket a Magyar Kulturális Napokat a jövőben is meg kell rendezni, egy jövendőbeli kulturális fővárosnak pedig, amilyen Kolozsvár, be kell majd fogadnia minden értéket Erdély minden városából. Nagyobbról álmodhatunk, arra gondolhatunk, hogy három-négy év múlva Kolozsvár megrendezhetné a Kárpát-medencei Magyar Városok Kulturális Fesztiválját, mert itt igazi értékek készülnek. Ebben a Kárpát-medencében, mindenfele, ahol magyarok élnek, mi vagyunk a jövő, mi, a bizalmunk, a hitünk”, mondta az RMDSZ-esek főnöke.

Hogy lássák a hasonlóságot a borzonti fegyveres kiképző táborral, Kolozsváron a Magyar Kultúra Napjainak szervezői 25 szabadtéri koncerttel készültek, magyarországi és hazai együttesekkel, de ezek is magyar származásúak, egy kézművesvásárral, amit szintén a magyar kisebbségieknek szántak, művészeti kiállításokkal és egy folklórfesztivállal, romániai és külföldi együttesekkel, mind magyar. A borzonti félkatonai táborba az európai országok többségében betiltott együtteseket is meghívtak, egy részük a legvalószínűbb módon Kolozsváron is fellépve.

Csak az marad számomra hátra, hogy Istenhez fohászkodjak türelemért és bölcsességért, hogy végignézhessem, ahogy a jövendőbeli magyar hadsereg Romániában készül fel, az adófizetők pénzéből, Hunor parancsnok szigorú felügyeletével. Nem tudták? Kelemen Hunort már 2000-ben kitüntették a Románia Csillaga érdemrend parancsnoki fokozatával. […]

Paul Panait

Forrás: napocanews.ro, 2012. augusztus 14, 13:31

Címkék: moldova németh autonómia basescu magyar román corlatean

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr134720216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása