A Ponta-kormány 100 napja

 2012.08.22. 22:30

A Ziarul Financiar és a Gândul segítségével áttekinthetjük a Ponta-kabinet eddigi 100 napját, elsősorban egy olyan terület, a gazdaság szemszögéből nézve, amivel itt – nem lévén szakembere – kevésbé szoktam foglakozni. Ezért mindig szívesen ismertetek olyan cikkeket is, melyek segítenek nekünk jobban megérteni, mi történik ezen a területen. Is!

gandul.jpg

A nagy mímelő

A Ponta-kabinet első 100 napnyi kormányzása alatt a gazdaságnak egyedül kellett boldogulnia, amennyire tudott, egy kormány effektív hiányában. Sőt, még az általánossá vált ütök-kapok hatásaival is meg kellett küzdenie, amit egy gyors hatalomváltás és egy ennyire kicsi országhoz és politikusokhoz túl nagy hiúságok okoztak.

A gazdasági növekedési prognózis a GDP 1,5 százalékáról 1,2 százalékra, majd végül – az IMF látogatása után –0,9 százalékra csökkent, vagyis az év elején becsült érték nagyjából felére, az árfolyam történelmi maximumokat mutatott az euróval és a dollárral szemben, a gazdaság pedig nem hoz létre új munkahelyeket. Röviden ez a gazdaság mérlege.

Úgy tűnik, hogy a Ponta-kabinet – akárcsak az össes eddigi kormány – egyik napról a másikra megfeledkezett minden ígéretéről és kötelezettségéről és mímelte a kormányzást. A Ziarul Financiar által nemrég közzétett mérleg megerősíti, ha még szükség volt rá, hogy nem a gazdaság fejlesztés volt, vagy maradt elsődleges a politikum számára, hanem a tisztségek és a „pénzcsap elfordításá”-nak hatalma iránti étvágy.

A Ponta-kormány által a mandátum első 100 napjában hozott kb. 700 döntésből nagyjából 500 kinevezésekről szól. Egy kis hadseregről beszélünk, ami az állam zsoldjában álló másik kis hadsereget vált fel.

Úgy tűnik, az egyetlen gazdasági lépés az a döntés volt, hogy a Hidroelectricat, az állam legértékesebb aktívumát fizetőképtelenné tették. A többi lépést, amennyi volt, nevezetesen a közalkalmazotti bérek – két szakaszban történő – kiegészítését és a nyugdíjasoktól törvénysértő módon behajtott egészségbiztosítási járulékok visszaadását az előző kormányok is bejelentették.

Azon túlmenően, hogy a bérkiegészítésre nem kerül sor „legkésőbb novemberig”, ahogy a jelenlegi kormányfő a beiktatásakor megígérte, ez a lépés még a saját standardjai szerint is rossz és kockázatos. Ponta márciusban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 16 százalékos növelés, bár nem elegendő, újabb bércsökkentésekhez fog vezetni 2013-ban, ha a gazdaságban nem jelennek meg új munkahelyek. „Ha most megnövelik a béreket és nem történik meg a többi lépés, melyek több munkahelyet, többlet bevételt jelentenek a költségvetés számára, akkor 2013-ban gyakorlatilag nincs miből kifizetned azokat”, mondta ő akkor. Ez azt jelenti, a Ponta-kormányzat eddigi eredményeit látva, hogy jövőre csökkentések következnek.

Az USL, hatalomra kerülve, kénytelen volt lenyelni az ellenzéki időszakban tett populista ígéreteit. Például a nyugdíjak idei indexálására vonatkozó törvénytervezet, amit ez PSD-s szenátor nyújtott be, amikor az USL ellenzékben volt, sikeresen elbukott a szenátusban, egy USL-s többségű bizottságban.

Daniel Chiţoiu gazdasági miniszter, aki május elején azt ígérte, hogy a földgáz idén nem fog drágulni, szintén lenyelte az ígéretét és az IMF-fel folytatott megbeszélés után visszakozott: szeptembertől drágulni fog, 5 százalékkal a háztartások és 10 százalékkal a cégek számára.

Akárcsak Ponta, aki két évvel ezelőtt kipirult arccal azt állította, hogy az IMF-fel meglévő akkori megállapodás „egy nemzeti öngyilkosság”, hogy most egy újabb megállapodást jelentsen be a 2013–2015-ös időszakra. Traian Băsescuval ellentétben, akik korábban ugyanazt a hibát követte el, csak azért tagadva egy lépést, hogy aztán felkarolja, Ponta a megállapodást nem „biztonsági öv”-nek nevezte, hanem „biztonsági háló”-nak.

A Victoria-palotában az utóbbi években bekövetkezett változások ellenére, ezen hatalomváltásoknak a helyi gazdaságra gyakorolt hatásai, kormányfőktől és miniszterektől függetlenül, ugyanazok: az állam ahelyett, hogy segítene, megfojt egy törékeny gazdaságot, mely ferdén nőtt egy bizonytalan talajon. Függetlenül attól, hogy Năstaseról, Tăriceanuról, Bocról, Ungureanuról, vagy Pontaról volt szó, a „játék” tétje a „pénzcsap”-hoz jutás és a párttársak, a rokonjaik és barátaik minél több tisztségbe való kinevezése volt. Ennyi és semmi több.

Victor Rotariu

Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 20., 21:35

 

zfinanciar.jpg

A Ponta-kormányzat 100 napja: egy céglátogatás, két találkozó üzletemberekkel, 19 részvétel tévéműsorokban és 500 minisztériumi és ügynökségi kinevezés

100 nap telt el a Ponta-kormányzás kezdete óta: Az üzletemberekkel való találkozó, az utolsó hely a napirenden. Az első helyen az 500 közigazgatási kinevezés.

* 17 kormányülés

* 19 részvétel tévéműsorokban

* 8 külföldi út

* 5 találkozó Romániába érkezett külföldi állami hivatalosságokkal

* két találkozó üzletemberekkel a kereskedelmi kamaráktól

* két autópálya-szakasz felavatása

* 500 közigazgatási kinevezés

* 16 sürgőségi rendelet, ebből 7 szólt a gazdaságról

* 17 törvénytervezet, ebből 8 szólt a gazdaságról

* állami segítség IT-óriásoknak

* a Hidroelectrica fizetésképtelensége

* 8 százalékos bérkiegészítés a közalkalmazottaknál

* továbbra is sodródás az EU-pénzek esetében

19 szereplés tévéműsorokban, nyolc külföldi út (Belgium, Afganisztán, Ausztria, Lengyelország, Belgium, Moldovai Köztársaság, Nagy-Britannia), öt találkozó Romániába érkezett külföldi állami hivatalosságokkal (EU-államok nagykövetei, egy kínai küldöttség, Károly walesi herceg, Horvátország elnöke és Philip Gordon, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter helyettese), két találkozó üzletemberekkel, két autópálya-szakasz felavatása, egy vállalat meglátogatása és 500 kinevezés – ez Victor Ponta kormányfő tevékenységének mérlege azon 100 nap alatt, amióta a kormányt vezeti.

A mandátum átvétele óta eltelt 100 napban a Victor Ponta kormányfő által megígért gazdasági lépések inkább csak szándékstádiumban maradtak, miközben úgy tűnik, a politikai konfliktus blokkolta az egész tevékenységet a közigazgatásban.

Május 7-e óta, amikor a Ponta-kormány átvette a hatásköreit, egészen mostanáig minden jel azt mutatja, hogy romlott a gazdaság állapota, annak ellenére, hogy az év első felében a GDP 0,8 százalékkal nőtt.

A Ponta-kormány által eredetileg vállalt fő lépések, nevezetesen a közalkalmazotti bérek emelése és az egészségbiztosítási járulékok visszafizetése a nyugdíjasoknak, teljesültek.

De a Nemzeti Banknak (BNR) a külföldi tőke távozásáról szóló figyelmeztetései, a Hidroelectrica fizetésképtelensége, az a tény, hogy az árfolyam a múlt héten 4,65 lej/euró történelmi csúcson volt, hogy 2012 lesz az első év, amikor Románia európai pénzeket veszít a fel nem használási folyamat miatt és az, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények (EBRD és IMF) Románia gazdasági növekedési prognózisát idén 1 százalék alá csökkentik, mindezek nem tesznek egyebet, mint azt a gondolatot erősítik meg, hogy a kormány számára másodlagos jelentőségű az ország gazdasága. A Ponta-kormányzás eddigi fő pozitív aspektusa az volt, hogy látszott némi üzletpárti igyekezet, az ÁFA számlateljesítéskor való kifizetéséhez hasonló kezdeményezések révén, mely lépéshez meg kell várni az IMF beleegyezését, véli Florin Pogonaru, a Romániai Üzletemberek Szövetségének (AOAR) elnöke.

„Negatív dologként meg lehet említeni, hogy akárcsak a többi kormány, az európai pénzek fejezeténél nem tudtak túljutni a kijelentéseken. Arra számítottam, ahogy az Lengyelországban történt, hogy a miniszterelnök az első naptól kezdve összeüljön az európai ügyi miniszterrel, telefonon sorra keressék meg a megyékben a főispánokat és a polgármestereket, hogy lássák, mi 10 legfőbb európai tervük, milyen nehézségeik vannak és miért álltak le a kifizetések”, magyarázza Pogonaru. Hozzáteszi, hogy azt szerette volna, ha legalább terv született volna a privatizációkból származó pénzek elosztásáról, ha eldöntötték volna, hogy ezek felét az öntözőrendszerek finanszírozására, vagy más olyan beruházásokra szánják, melyek segítik a gazdaság növekedését.

A Ponta-kormánynak a hatalomban eltöltött 100 napban meg kellett volna tennie egy sor gazdasági lépést, legalább párhuzamosan a politikai harccal, mert az általános érzet az, hogy a politikai harccal párhuzamosan sem a nyilatkozatok szintjén, sem a tettek szitjén nem jött létre egy gazdasági lendület. Az általános érzet az, hogy összességében sem a nyilatkozatok szintjén, sem a tettek szintjén nem jött létre egy lendület, ami az üzletembereket arra késztette volna, hogy elhiggyék, változott valami. „Az európai pénzek ügye, aminek nemzeti elsődlegességnek kellene lennie, továbbra is katasztrófa, a kormánynak pedig 100 nap alatt legalább egy tervvel elő kellett volna állnia a stratégia és a lehívási folyamatok újragondolásáról. Annyi évig ellenzékben voltak, volt idejük merészebb kezdeményezéseken, elképzeléseken gondolkodniuk, terveket készíthettek tervek után, de úgy tűnik, az idő eltelt és nem tettek semmi”, mondja Matei Păun, a BAC Investment fúziós és beszerzési tanácsadó cég vezérigazgatója.

Az utóbbi négy hónapban, a gazdaság számára nehéz időszakban az új kormánnyal szembeni elvárások nagyon nagyok voltak, de a politikai botrányok miatt úgy tűnt, hogy Romániát valójában nem kormányozzák. A pénzügyi tanácsadók azt mondják, hogy bár elindítottak bizonyos vitákat egyes adópolitikai lépésekről, a hatalmon lévőknek ezen 100 nap alatt úgy kellett volna viselkedniük, mintha hosszabb időre kormányoznának.

„Ha az adójogrend stabilitása szemszögéből nézzük, már meg kellett volna kezdeniük a felkészülést az e téren jövőre bekövetkező változásokra, de azt látjuk, hogy elvesztegették az időt. Ezen kívül a hiány és az adócsalás visszaszorítása szempontjából nem nagyon láttunk konkrét lépéseket. Voltak bizonyos üdvözlendő akciók az ügyészek részéről, bizonyos nagy adócsalási ügyekben, de tekintettel a bűnvádi eljárások módjára, hajlok azt hinni, hogy ezek az eredmények nem a jelenlegi kormány kezdeményezésére születtek”, mondta Gabriel Biriş, az egyik legismertebb adószakértő, a Biriş Goran ügyvédi iroda alapító partnere. Véleménye szerint, az az általános érzés, hogy a Ponta-kormány teljesen mással foglalkozott, mint a kormányzással, a kormányzás minősége pedig az árfolyam alakulásából, a pénzügyi piacok reakciójából és az IMF képviselőivel folytatott tárgyalásokból is látszik.

„Az a legaggasztóbb, hogy a politikai osztály tagjai is megtorpedózzák egymást, többek között a külföldi pénzügyi intézményekhez tartozó tárgyalási partnerekkel folytatott megbeszéléseken is, ahol úgy láttam, hogy egymást figurázták ki”, szögezi le Pogonaru.

A Ponta-kormány mérlege ágazatonként, 100 napnyi mandátum után

* Európai pénzek: Négy hónap alatt csak 425 millió euró, a 2012-es 3 milliárd eurós célt nem fogják teljesíteni

A Ponta-kormánynak az április–augusztus időszakban 425 millió eurónyi európai pénzt sikerült a gazdaságba hozni, ami fele annak a havi minimumnak, amire szükség van, hogy teljesíthető legyen az erre az évre vállalt 3 milliárd eurós küszöb. Különben arra a vállalásra, hogy ez az összeg bekerül a gazdaságba épült az egész költségvetés is és készült minden előrejelzés is a gazdaság alakulásáról.

Victor Ponta a mandátum átvételekor úgy döntött, megtartja az európai ügyi miniszteri tisztségében Leonard Orban, aki ugyanezt a tárcát vezette a Boc- és az Ungureanu-kormányokban is. Az európai pénzek gazdaságba hozásáért felelős intézményekben az egyetlen változás Cătălin Vătafu, a Strukturális Eszközöket Koordináló Hatóság (ACIS) főnökének leváltása volt. Kevesebb mint négy hónappal a mandátum átvétele után az európai pénzeket jelenleg blokkolták, miután az Európai Bizottság egy auditáló csapatot küldött Bukarestre, hogy szabálytalanságokat tárjon fel az európai pénzek lehívásával foglalkozó rendszeren belül. Ezt megelőzően a brüsszeli hivatalosságok néhány tízmillió euróra büntették Romániát, miután más szabálytalanságokat fedeztek fel.

Bár Románia jelenleg a számára rendelkezésre bocsátott európai pénzek egy részének felfüggesztését, vagy visszavonását kockáztatja, Victor Ponta megelégedett azzal, hogy többször is nyilvánosan kijelentette, az európai alapok jelenlegi helyzete az előző kormányoknak tudható be.

Az Európai Unió által kifizetett számlák hiányában a kormány augusztustól kezdve kénytelen lesz költségvetési pénzből támogatni a folyamatban lévő, európai pénzekből megvalósuló terveket, hogy a beruházások ne álljanak le. Gabriel Razi

* Mezőgazdaság: Semmilyen azonnali hatású lépés az aszály következményeinek felszámolására

Daniel Constantin (33), az utóbbi 20 év legfiatalabb mezőgazdasági minisztere csaknem négy hónappal ezelőtt vette át az agrártárca vezetését, amikor az aszály még nem hasított ki jelentős részeket a gazdák betakarításaiból, de nem sikerült semmilyen lépést sem megtennie az idei termelés megmentéséért. Azon 100 nap alatt, amióta ő a felelős a mezőgazdaság alakulásáért, mely ágazat a GDP 6,5 százalékát jelenti és ami tavaly 19 milliárd eurót hozott, Constantin megelégedett az előző miniszterek vádolásával. Ugyanakkor az általa ismertetett terveket keményen bírálták a gazdák képviselői. Bár már a mandátum átvételekor az íróasztalán volt minden adat arról, hogy az aszály az idén erősen megrendíti a mezőgazdaságot, Constantinescu csak augusztus elején mutatott be egy lépéscsomagot, ugyanakkor következetlenséget tanúsítva. Miután egy sor tárgyalást folytatott a mezőgazdasági termelőkkel, felülvizsgált bizonyos kompenzációkat.

Az aszállyal folytatott „harcban” eddig megtett egyedüli konkrét lépések egy kártérítési csomag a kis gazdálkodóknak (alig 20 euró/ha), az öntözésre használt elektromos energia díjának csökkentése és az az ígéret, hogy 2014-től 2 milliárd eurót fognak fordítani az ezen a téren végrehajtott beruházásokra.

A mezőgazdasági termelők vitatták a Constantin által megtett lépéseket, azzal érvelve, hogy az egyetlen rövid távon működő „eszközök” a kompenzálók lennének, tekintettel arra, hogy a működőképes öntözőrendszer az egész megművelt területnek csak néhány százalékát fedi le.

Daniel Constantin, az aszállyal folytatott harc mellett, mandátuma átvételekor megígérte, hogy felgyorsítja a mezőgazdasági területek összevonásának folyamatát és létrehoz egy gyümölcs- és zöldségraktári hálózatot a kis gazdák számára. A mezőgazdaság főnöke azonban erről a két kezdeményezésről később már semmit sem mondott.

Sőt, Constantin megelégedett azzal, hogy a mezőgazdaságban létező adócsalást csak egy sor ellenőrzéssel támadja le, melyeket a piacokon és a zöldség- és gyümölcsraktáraknál hajtottak végre. Gabriel Razi

* Egészségügy: Július 1-től elektronikus vény

Július elején indítottak közvitát egy törvénytervezetről, ami az egészségügyi rendszer átalakításáról szól; a tervezet szerint megjelennek a kölcsönös segítségnyújtási társaságok, melyek a kötelező hozzájárulásokból összegyűlt pénzeket fogják kezelni, három állami szolgáltatáscsomag lesz (a páciens státuszától függően), valamint további fakultatívak, miközben a biztosítócégek pénzt kaphatnának az államtól egyes, a biztosítottaknak nyújtott szolgáltatásokért; a hatóságok ezen törvénnyel kapcsolatos megbeszélései már a Ponta-kormány beiktatása előtt megkezdődtek.

Július 1-én bevezették az elektronikus vényt, amit a klasszikussal párhuzamosan használnak; 2013-tól csak az elektronikus változatot fogják alkalmazni; a terv régi volt és az egészségügyi rendszer informatizálásának része. Közvitát indítottak egy kormányhatározatról, ami az év második felében kiosztásra kerülő országos egészségügyi kártyára vonatkozik, az alkalmazása pedig 2013-tól történne. Az egészségügyi kártya a páciens „személyije” az orvosokkal és a kórházakkal kapcsolatosan és a biztosítotti státuszt fogja bizonyítani.

Elfogadtak még egy kormányhatározatot 2.766 szabad állás betöltéséről az egészségügyi rendszerben és közvitára bocsátottak egy kormányhatározatot a vizitdíjról, amit aztán elhalasztottak. Ioana David

* Idegenforgalom és regionális fejlesztés: 250.000 euró Lady Gaga-ra

Eduard Hellvig (38), az új regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszter (MDRT), aki 3,4 milliárd lejes (770 millió euró) költségvetéssel gazdálkodik és a kezében van a fiatalok szociális lakásainak, a megyei és helyi utaknak, de Románia idegenforgalmi népszerűsítésének és fejlesztésének a „sorsa” is, eddig nem indított be egy konkrét tervet az idegenforgalom fejlesztésére, hanem csak több reklámkampányt engedélyezett az országbrand különféle rendezvényeken történő népszerűsítésére, beleértve Lady Gaga énekesnő, a Red Hot Chili Peppers együttes koncertjein és a B’estfest-en. Ezt az akciót, aminek 250.000 eurós számlája van európai pénzekből, bírálták egyes idegenforgalmi ügynökségek tulajdonosai.

A minisztérium honlapján szereplő adatok szerint, Hellvig júliusban aláírt egy finanszírozási szerződést az Krajovai (Craiova) Növekedési Pólus Észak-Dél-Kelet viszonylatú közúti infrastruktúra felújítására, amivel elősegítenék a Krajova Nagyvárosi Övezet forgalmának folyamatosságát és amit a Regionális Operatív Programon keresztül finanszíroznak.

A terv értéke 85 millió lej (18 millió euró). A minisztérium júliusban, Hellvig vezetése alatt, lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal arról, hogy a jelenlegi költségvetés végrehajtása során, a ROP-on keresztül finanszíroznák a lakótömbök energetikai hatékonyságát növelő tevékenységeket, az ezzel kapcsolatos memorandumot pedig a július 11-i kormányülésen fogadták el.

Ebben a hónapban, Hellvig egyik utasításával, az MDRT szintjén létrehozták a Közbeszerzéseket Figyelő Bizottságot (CMAP), mely a minisztérium szintjén biztosítani fogja a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és növelni fogja az átláthatóságot.

A miniszter ellenőrző látogatáson volt még a Zilahi Polgármesteri Hivatal javára készülő sportcsarnok felújítási munkálatainál.

A minisztériumnál bemutatott még egy auditálási jelentést, amivel kimutatta, miként költötte Elena Udrea volt miniszter a minisztérium pénzét. Mirabela Tiron

* Adótörvények: Egy adótörvényt módosító rendelet

Liviu Voinea, a Pénzügyminisztérium költségvetési politikáért felelős államtitkára benyújtott egy adótörvényt módosító sürgősségi rendeletet, amivel leegyszerűsítik a cégek benzinköltségeinek elszámolhatóságát és 220.000 lejre növelték a kisvállalkozások ÁFA-mentességét.

Azt állítja még, hogy egyszerűsítették a tőzsdei nyereségek megadóztatását, így már nem kell évente öt bevallást benyújtani, elég egy az év végén.

Ugyanezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy van egy törvénytervezet, mely szerint a tőzsdén szereplő cégek áttérnek az IFRS-jelentésre (nemzetközi könyvelési standardok – a szerz.). Adelina Mihai

* Energia: A Hidroelectrica fizetésképtelensége és auditálás a minisztériumokban

A Ponta-kormányzat 100 napja alatt meghozott egyik legnagyobb feltűnést keltő döntése a Hidroelectrica, a román állam legértékesebb aktívumának fizetésképtelenné nyilvánítása volt. A cég június 15-én nyújtatta be a kérést a Bukaresti Törvényszéknek, június 20-án pedig Románia legnagyobb energiatermelője fizetésképtelenséget jelentett, ez a hír valóságos sokkot okozva főleg azoknak a bankároknak, akik az évek során finanszírozták a céget.

A Hidroelectrica fizetésképtelenné válásával a cég tíz közvetlen szerződéséből hatot felmondták. Az Euro P.E.C.-t, az EFT AG-t, az EFT România-t (Energy Financing Team), az Alpiq RomIndustries-t, az Alpiq RomEnergie-t és végül az Energy Holding-ot sorra lekapcsolták, miután csak a 2006–2012. május 31. időszakban kb. 3 milliárd lej veszteséget okoztak. Az állami cég a közvetlen szerződések fennállásának tíz éve alatt több mint 1,3 milliárd eurót veszített, ahogy az a Gazdasági Minisztérium hivatalos számításaiból kiderül, azzal, hogy az energiáját a piacinál sokkal kisebb árakon adta el.

A Románia vezetésében az utóbbi 20 évben megfordult összes kormány által bevezetett recept szerint, a Ponta-kormány is a legerősebb állami cégek igazgatóinak és igazgatótanácsi tagjainak leváltásával kezdte karrierjét. Ennek megfelelően, bár egy éve beszélnek magán- és alkalmas menedzsmentről, a politikai kinevezéseket nem felejtették el. Medgidia alpolgármestere talált helyet magának az Oil Terminal igazgatótanácsában, de időközben lemondott róla, az Országos Vámhatóság felügyeleti igazgatóságának egyik igazgatóhelyettesét pedig a Hidroelectrica igazgatótanácsába hozták. A Hidroelectrica, Romgaz, Transgaz, vagy Transelectrica energetikai gyöngyszemek gyorsan találtak maguknak új vezérigazgatókat.

Törvényhozási szempontból az energetikai ágazatra vonatkozó kihirdetett fő dokumentumok az energia és földgáz törvénye volt, ami 2012. július 16-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de az a rendelet is, amivel a zöld energiát támogató rendszert a napenergiát termelők javára módosították, akik 6 zöldigazolásban fognak részesülni legalább 2014. január 1-ig. Ugyanakkor bejelentették az elektromos energia és a földgáz árainak liberalizálására vonatkozó menetrendeket, úgy a lakosság, mint ahogy az ipari fogyasztók esetében. Ennek megfelelően a lakosság esetében a hatósági árak megszüntetése 2017-ig történne meg, míg az ipari fogyasztók esetében a folyamat gyorsabban, 2014-ig lezajlik. A földgáz esetében a lakosságnál a folyamat 2018-re érne véget, mígy az ipari fogyasztóknál a menetrend rövidebb, vagyis 2014-ig tart.

Július végén választották ki a befektetőt, akit  román állam pályázaton választott ki a Rovinari-i Energetikai Komplexum két megszüntetett blokkja helyett felépítendő új, kb. 500 MW-os, egymilliárd dollár értékű blokk megépítésére. A China Huadian Engineering-ről van szó. Ponta mandátuma alatt gyakorlatilag csak lezárták a már 2009-ben elkezdett megbeszéléseket.

Ez év felétől kezdte meg működését az Oltenia Energetikai Komplexum, egy kb. egymilliárd eurós vállalkozás, mely a romániai energiatermelés több mint 30 százalékát biztosítja és ami a legnagyobb helyi hőerőművek, a CEN Turceni, a CEN Rovinari, a CEN Craiova és a SNLO (szénbánya – PZS) fúziójával jött létre. A folyamatot nem a mostani kormány kezdeményezte, az csak lezárta a volt kormány által tavaly megkezdett folyamatot.

Az utóbbi években először auditálták az állami cégeket és a pénzköltési módjukat, de az elemzés csak a 2009–2011-es időszakra vonatkozik. Az arany mandzsettagombok, nyakkendőtűk, a drága órák, vagy a ritka borok mind szerepeltek az állami cégek beszerzési listáján. Roxana Petrescu

* Autópályák: Átvágták a szalagot két szakasznál, de nem kezdtek el újabbakat

Victor Ponta kormányfő és Ovidiu Silaghi közlekedésügyi miniszter együtt vágták át július közepén a szalagokat a Bukarest–Ploieşti és a Cernavodă–Konstanca (Constanţa) autópályáknál, melyeket is csak részlegesen fejeztek be, de a mandátum első 100 napjában egyetlen új szerződéssel sem járultak hozzá az autópálya-építésekhez.

A szállítási ipar összes játékosa, de az egyszerű románok is azt állítják, hogy Románia infrastruktúrája szempontjából ma egy olyan autópálya megépítése az elsődleges, mely átkel a Kárpátokon Erdély és azon túl Európa nyugati része felé.

Ennek ellenére a kormány a mandátum első hónapjaiban egy olyan tervvel állt elő, ami egy Marosvásárhelyt Jászvásárral (Iaşi) összekötő autópályára vonatkozik, 8,9 milliárd euróért (ami drágább a Romániában eddig megépített összes autópályánál), nem nyújtva megoldást sem a Piteşti–Nagyszeben, sem a Comarnic–Brassó szakaszokra.

Ugyanakkor egy minapi kormányhatározat-tervezet szerint, 10,3 millió euróból végrehajtanák a Bukarest–Ploieşti autópálya befejezéséhez szükséges kisajátításokhoz, ami azt jelenti, hogy a Petricani út és a fővárosi körgyűrű közötti 6,5 kilométeres szakasz minden kilométere esetében 1,6 millió euró csak a kisajátítás ára lesz.

A Konstancába és Piteştibe irányuló autópályáktól eltérően a Bukarest–Ploieşti vége nem a körgyűrűnél lesz, amerre a forgalmat logikusan irányítani kellene. Ez jelenleg nehéz megvalósítani, tekintettel arra, hogy a fővárosi körgyűrűt alkotó 72 kilométerből jelenleg csak 20 autópálya-szerű, de ezen terv fejlesztése egyelőre egyetlen kormány számára sem volt elsődleges. Cristi Moga

* Privatizálások: Új késések a privatizálásokban és tőzsdére vitelekben

A Ponta-kormány beiktatása késleltette az előző kormányok által az IMF-fel egyeztetett privatizálási és listázási programot. Az USL bírálta a Mihai Răzvan Ungureanu-kormány által elindított korábbi privatizálásokat, nevezetesen a Transelectrica 15 százalékának tőzsdei eladását és a Cuprumin privatizálását, ami már nem valósult meg. A késéseket az Ipari Állami Részesedések és Privatizáció Hivatala (OPSPI) főnökének leváltása is okozta.

Remus Vulpescu ügyvéd váltotta fel Florin Vlădant, akit a PDL 2011 novemberében nevezett ki a hivatal élére. Az új kormány eddig nem vitt végig semmilyen tranzakciót, bár a program szerint július végéig el kellett volna adnia a Transgaz 15 százalékát. A Transgaz 15 százaléka tőzsdei eladásának új határideje szeptember.

Az Oltchim privatizálását is elhalasztották. Az OPSPI megoldást keresett a kombinát AVAS-szal (Állami Aktívumokat Kezelő Ügynökség – PZS) szembeni adósságaira. Végül a Gazdasági Minisztérium bejelentette, hogy az Oltchim állammal szembeni adósságait részvényekre váltják, az állam pedig aztán licitáláson fogja eladni minden részvényét. Az ajánlatok beérkezési határideje szeptember 14.

A Romgaz és a Hidroelectrica tőzsdei listázását elhalasztották, a legvalószínűbb módon a jövő évre. A Hidroelectrica esetében a listázás a fizetésképtelenségből kikerülésig nem lesz lehetséges.

A Tarom 20 százalékos eladásának tőzsdei eladását szintén elhalasztották, a kormány pedig számításba veszi az egész cég eladását, ha nem lesz érdeklődés egy kisebbségi részvétel iránt. A CFR Marfă (vasúti teherszállítás – PZS) esetében a Közlekedésügyi Minisztérium vállalta a privatizáció idén decemberig történő megvalósítását, még „a legpesszimistább forgatókönyv esetében” is. Andrei Chirileasa

* IT: Állami segítségnyújtási képlet az IT-óriásoknak

A kormány elfogadott egy 100 millió euró értékű állami segítségnyújtási képletet azon nagy cégek számára, melyek legalább 200 új munkahelyet hoznak létre három évre és melyeket legalább öt évre fenntartanak. A tervet elsősorban a nagy cégeknek szánják, melyek van innovatív termékek, szolgáltatások, vagy technológiák megvalósulásához vezetnek, vagy tartalmaznak egy, a beruházási tev értékének legalább 20 százalékát kitevő IT&C komponenst. Az egyik cég, mely részesülhetne ebben az állami segítségben az az IBM, mely a minisztériumokból származó bizonyos nem hivatalos információk szerint, egy szolgáltatóközpontot tervez létrehozni több mint 3.000 alkalmazottal. Az esen képlettel kapcsolatos tárgyalások során a pénzügyi hivatalosságok megígérték, hogy állami segítségnyújtási képleten is fognak gondolkodni a kis román cégek számára is, ősztől. A 100 millió eurós állami segítséghez jutó cégek olyan ágazatokban működhetnek, mint a feldolgozóipar (az italokat és dohánytermékeket készítő cégek kivételével), elektromos és hőenergia, gáz, meleg víz és légkondicionált levegő termelése és szolgáltatása, szoftver-termékek kiadása, távközlés, vagy IT és kutatás-fejlesztés. Adelina Mihai

* CEO-toborzási terv: Az első „állami CEO” még várat magára

Miután kudarcot vallott az előző kormányok terve, hogy a magánszférából toborozzanak vezérigazgatókat négy állami cég – Hidroelectrica, Romarm, Electrica Furnizare és Oltchim – élére, a Ponta-kormány „felélesztette” azt, de az első eredmények még nem tűnnek bátorítóaknak. Miután a Gazdasági Minisztérium bejelentette, hogy 46–48 állami cég számára beindítja a CEO-k és igazgatótanácsi tagok toborzását, kijavítás céljából eltávolította a honlapjáról a fejvadászoknak szóló dokumentációt, de nem tett közé újat. Egy lépést azért megtett a Közlekedésügyi Minisztérium, mely megbízott egy George Butunoiu fejvadászból, PwC-s tanácsadókból és a David&Baiaş ügyvédeiből álló konzorciumot, hogy toborozzon CEO-kat és igazgatótanácsi tagokat 10, a minisztériumnak alárendelt állami vállalat számára, köztük lévén a Tarom, a Metrorex, vagy a CFR: De itt is voltak zavarok, tekintettel arra, hogy a terv honlapjáról egy adott pillanatban, „technikai okokból” eltűntek a „CEO”-s szabad helyek. Az IMF már tavaly kérte a magánmenedzsment bevezetését a nagy állami cégeknél, hogy azokat hatékonyabbá tegyék, de a folyamatot a politikai nyomások miatt leállították. Adelina Mihai

Törvényhozási mérleg: több mint 700 kormányhatározat és miniszterelnöki döntés, melyek közül 500 kinevezésekről szólt

16 sürgősségi rendelet, 3 egyszerű rendelet, 17 törvénytervezet, 399 kormányhatározat és 315 miniszterelnöki döntés – így néz ki a Ponta-kabinet által meghozott döntések helyzete 100 napnyi kormányzás után, derül ki a képviselőház honlapján megjelent információkból.

A Victor Ponta által a kormányzás első 100 napjában aláírt 315 döntésből kb. 300-nak az volt a szerepe, hogy hivatalossá tegyen bizonyos államtitkári, államtitkár-helyettesi, igazgatótanácsi tagi, szóvivői, kormányzati felügyelői, vagy különféle ügynökségek vezetői tisztségekbe történő kinevezéseket.

További csaknem 200 kinevezés kormányhatározaton keresztül történt. A hatalomra jutás után elfogadott kormányhatározatok fele gyakorlatilag kinevezéseket szolgált. Ponta a kormányhatározatokkal főispánokat, alispánokat nevezett ki, vagy konzulokat hívott haza külföldről. Kb. 50 kormányhatározatot a több minisztériumnak alárendelt állami cégek költségvetéseinek elfogadásáért adtak ki, köztük lévén a gazdasági, vagy a közlekedési tárca.

A Ponta-kabinet a kormányzás első 100 napjában 16 sürgősségi rendeletet fogadott el, ebből 7 vonatkozott gazdasági területre. Az első ilyen jellegű sürgősségi rendelet célja az európai pénzek lehívásának serkentése volt a mezőgazdaságban, ugyanakkor egy sor lépést is tartalmazva a nemzetközi hitelezőkkel meglévő megállapodások betartására. Július végén három további sürgősségi rendeletet fogadtak el, melyekkel módosították a kifizetési és elektronikus pénz kiadását végző szolgálatokat szabályozó, de a tőkepiac kezelését szolgáló törvényeket is. A kormány szintén sürgősségi rendelettel tett elérhetővé 2.800 szabad állást az egészségügyben. Az egyik legvitatottabb sürgősségi rendelet az volt, amivel a Román Kulturális Intézetet (ICR) az elnöknek való alárendeltségből áthelyeztek a Szenátus alá. A kormány egy másik sürgősségi rendelettel a Hivatalos Közlönyt a kormánynak rendelte alá. Egy másik döntéssel megfosztották az Alkotmánybíróságot attól a hatáskörétől, hogy a parlamenti határozatokat véleményezze.

17 törvénytervezet, ebből három energetikai, három banki-biztosítói, egy távközlési, egy autópályákra vonatkozó, a többi kulturális, oktatási és külkapcsolati.

A képviselőháznál 2012. május 7-étől mostanáig iktatott 158 törvénytervezetből 17-et a kormány terjesztett elő, a többit parlamenti képviselők. Ezek a törvényhozási folyamat különféle stádiumaiban vannak – a bizottságoknál, plenáris szavazásra várnak, vagy átkerültek a szenátushoz.

A 17-ből a legfontosabbak az energetikára vonatkoznak: az elektromos energia és földgáz törvénytervezete, a Elektromos Energia Ágazatot Szabályozó Hatóság (ANRDEE) működéséről szóló törvénytervezet és az épületek energetikai teljesítményére vonatkozó törvénytervezet.

Egy másik fontos törvénytervezet az, amellyel elfogadják a kormány azon sürgősségi rendeletét, mely a frekvenciasávok felszabadítására vonatkozik, gyakorlatilag ez lévén a szükséges lépés a 700 millió eurós pályázathoz, aminek révén ősszel megújítják a távközlési engedélyeket. Három törvénytervezet foglalkozik a pénzügyi-banki ágazattal: a hitelintézményekkel foglalkozó egyik sürgősségi rendelet elfogadásáról szóló tervezet, a hajók biztosítására vonatkozó egyik sürgősségi rendelet elfogadásáról szóló tervezet és egy törvénytervezet a biztosító cégek csődjéről szóló törvény módosítására.

Ezeken kívül benyújtottak törvénytervezeteket bizonyos autópályák érdekében történő telek-kisajátításokról szóló sürgősségi rendeletek elfogadásáról, a pszichotróp szerek jogi helyzetének módosításáról, egyes oktatási ügyekről és kulturális ügyekről. További három törvénytervezet Románia külkapcsolataira vonatkozik, a Ponta-kormány által elfogadott és a 100 nap alatt a parlamentnek elküldött további törvénytervezet a légiforgalom biztonságával foglalkozik. Gabriel Razi […]

Adelina Mihai, Gabriel Razi, Mirabela Tiron, Andrei Chirileasa, Roxana Petrescu, Cristian Moga

Forrás: zf.ro, 2012. augusztus 15.

 

Címkék: gazdaság ponta

A bejegyzés trackback címe:

http://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr884726829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.