A hosszú romániai perpatvar után ma egy kicsit keletebbre kalauzolom el önöket, Kisjenőbe, a moldovai fővárosba. Ennek apropóját az adja, hogy Angela Merkel német kancellár egy hete idelátogatott és ezzel kapcsolatosan nagyon sok várakozás és szóbeszéd volt.

Egyrészt a hatalmon lévő Szövetség az Európai Integrációért (AIE) konglomerátum európai „pecsétet” kíván, pontosabban annak megerősítését, hogy az EU a továbbiakban is támogatni fogja ezt az országot és ez a támogatás elég lesz ahhoz, hogy komoly esélyekkel rendelkezzenek a kommunistákkal, nevezetesen a Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártjával (PCRM) szemben. Ugyanis a legfrissebb felmérések szerint is ez a párt az egyik, ha nem éppenséggel a legerősebb szervezet Moldovában.

Másrészt Merkel látogatásától sokan azt várták, hogy valamilyen jelzés lesz arra, milyen irányba mozdul el Transzdnyeszter, a Dnyeszteren túli szakadár terület helyzetének rendezése. E kérdés iránt egyáltalán érdeklődők két táborra oszlanak, a zömmel románajkú, az új államisággal járó, Közép-Kelet-Európában – sajnos – általános kisebbségellenes, unionista, vagy függetlenségpárti polgárokból, politikusokból álló egyik tábor, más-más okokból, minden eszközzel meg kíván akadályozni egy föderatív rendezést és ezért gyanakvással figyeli Németország növekvő érdeklődését Moldova iránt. Élnek a gyanúperrel, hogy ezen érdeklődés mögött valójában Oroszország áll és ezért úgy Kisjenőben, mint ahogy Bukaresten is, Berlint Moszkva „kijárójának” tartják.

A másik táborban vannak azok, akik – szintén más-más okokból – a szövetségi államberendezkedést tartják az egyetlen megoldásnak erre a mostani helyzetre, mert úgy gondolják, csak ez tud kellő garanciákat nyújtani arra, hogy Moldova nem egyesül Romániával, vagy ha igen, akkor azok, akik ezzel nem értenek egyet, találnak egy alternatív megoldást.

Ennél részletesebben most nem írom le a helyzetet, többször már kitértem korábban erre, ugyanakkor – ahogy lesz egy kis időm – közölni fogok egy több részes összeállítást az Adevărulból, ami leírja a függetlenségét augusztus 27-én ünneplő új állam kialakulásának körülményeit.

 

adevarul.jpg

Merkel: „Moldova megteszi az első lépéseket az EU felé”

A Kisjenőbe (Chişinău) először ellátogató Angela Merkel német kancellár megdicsérte a moldovai politikusokat, mert képesek voltak túljutni a politikai holtponton, de azt üzente nekik, hogy folytassák az elkezdett reformokat.

Pontos és mosolygó, de pragmatikus. Így mutatkozott be a német kormány feje a Moldovai Köztársaságban.

„Európa vashölgyé”-nek volt egy üzenete a Pruttól keletre lévő politikai osztálynak, de a Dnyeszter mindkét oldalán élő egyszerű embereknek is. Míg a moldovaiaknak azt mondta, hogy büszkéknek kell lenniük országukra, a tisztségviselők esetében a bátorítások és javaslatok határozottabbak voltak – valósítsák meg az igazságügy és a korrupcióellenesség területén elkezdett reformokat.

„A Moldovai Köztársaság polgárainak büszkéknek kell lenniük az ország modernizálásában az utóbbi években megtett útra. Bátorítjuk önöket, hogy folytassák a választott utat, az EU-hoz közeledést. Itt reformokra van szükség. Az EU és Németország el akarja önöket kísérni ezen az úton és támogatni kíván”, mondta a berlini hivatalosság.

Európai távlat

A német kancellár dicsérte az elért eredményeket, biztosítékokat adva arra, hogy a Moldovai Köztársaságnak van európai távlata, a Keleti Partnerség pedig az EU-hoz közeledés megfelelő kerete. „Ezt a folyamatot fokozatosan, lépésről lépésre kell követni. Természetesen, Moldovának van európai távlata, de most az a fontos, hogy megtegye az első lépéseket. A társulási szerződéssel, a szabadkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lezárásáról és a vízumrendszer liberalizálását célzó cselekvési terv megvalósításának befejezéséről van szó”, tette hozzá Angela Merkel.

„Ugyanaz az ég, ugyanazok a horizontok”

Filat kormányfő azt mondta, az európai integráció fájdalmas és nehéz változásokat jelent, melyeket itt, idehaza kell megtennünk, de az előnyök megérik az erőfeszítést. A német kancellár beszédében többször is kihangsúlyozta, hogy a Dnyeszter mindkét partján élő moldovaiakhoz szól és az ő kezükben van a Moldovai Köztársaság sorsa. Kiemelte, hogy e térség országait nem szabad magukra hagyni, de a befolyásos hatalmak nem dönthetnek a sorsukról.

Merkel nem említette a látogatás előtt oly sokszor felmerült föderalizálás szót, de megemlítette, hogy Transzdnyeszternek speciális státusszal kellene rendelkeznie a Moldovai Köztársaságon belül, tiszteletben tartva az ország szuverenitását, függetlenségét és integritását. „Németország támogatni fogja a Dnyeszter mindkét partján élő polgárokat az életük javítására tett erőfeszítésekben”.

Cricova, az utolsó úti cél

„Nemcsak földrajzilag, hanem történelmileg és közeliek vagyunk. Megterhelt bennünket a háború keserű tapasztalata, megosztottságon mentünk át. Moldova megszenvedte a nemzetiszocialista diktatúra komor éveit, de Szibériába történő deportálások is voltak. És még ha ezek az események el is múltak, azokat nem szabad elfelejteni. Azt szeretném, ha a Moldovai Köztársasággal meglévő kétoldalú kapcsolatok egyre szorosabbakká válnának, hogy ugyanazon ég alatt éljünk és ugyanazok legyenek a horizontjaink”, fejezte be beszédét Angela Merkel.

A német kancellár rövid kisjenői tartózkodását az érdeklődők közé vegyüléssel és a híres cricovai borospincék meglátogatásával fejezte be.

Virginia Dumitraş, Natalia Hadârcă

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 22., 21:21

 

adevarul.jpg

Egy gagauz megtámadta Angela Merkel konvoját

A Filat kormányfő gépkocsija felé Molotov-koktélt hajító férfi visszaeső.

Angela Merkel moldovai köztársasági látogatása, a megnövelt biztonsági lépések ellenére, nem múlt el incidensek nélkül. A hivatalos konvojt támadás érte, amikor Cricovatól a kisjenői reptér felé haladt. Az eseményre 21:00 órakor került sor, a Mihai Viteazul utcán, a „Bucuria” cukorkagyár közelében.

„Egy 23 éves polgár égő tárgyat dobott Vlad Filat kormányfő gépkocsija felé. A rendőrség azonnal cselekedett és őrizetbe vette az illetőt. A Belügyminisztérium vizsgálja az esetet”, ahogy azt nekünk Eugeniu Onică, a Belügyminisztérium szóvivője elmondta, nem árulva el további részleteket.

A támadót letartóztatták

Egy tanú azt meséli, hogy a férfi a közelben lévő tömbház-negyedből érkezett és egy lángoló tárgyat dobott a menetoszlop felé. A Molotov-koktél átrepült a gépkocsik felett és a levegőben felrobbant. Ugyanakkor a támadó hátizsákja meggyulladt, ezért kénytelen volt azt elhajítani. Azonnal beültették a SPP (Őrző-Védő Szolgálat – PZS) egyik gépkocsijába, a küldöttség pedig megállás nélkül folytatta az útját.

Egyes források szerint, a támadó Gagauziából származik és büntetett előéletű, most pedig huliganizmus miatt folyik ellene vizsgálat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen céljai voltak.

460 üveg ritka bor ajándékba

Angela Merkel német kancellár 460 üveg ritka bort kapott ajándékba a Cricova-komplexumtól, amit Vlad Filat moldovai kormányfővel látogatott meg a moldovai köztársasági útja során, állítja a Pro TV Chişinău.

Merkel lenyűgözőnek találta a földalatti várost. A komplexum vezetősége 460 palack gyűjtőknek szánt bort ajándékozott a kancellárnak, a Cabernet, Codru, Gewurz Traminer, Cahor, Marsala, Grătieşti fajtákból. A palackokat azonban Cricovan fogják őrizni, kérésre pedig elszállítják a kancellárnak, jelenti ki a kormány sajtószolgálata.

Németország a geopolitikai terepet méri fel

A politikai elemzők azt állítják, hogy a legerősebb európai vezető kisjenői látogatása történelmi esemény és az egész társadalmat érinti. A Külpolitikai Egyesület ügyvezető igazgatója, Victor Chirilă azt állítja, hogy az egyik fontos üzenet Németország Moldovának megígért támogatása. „Angela Merkel elismeri azokat az előrelépéseket, melyeket Kisjenő a Keleti Partnerségen belül megtett, de ugyanakkor azt sugallta, hogy nagyon sok dolog van. Németország mindaddig kitart Moldova mellett, míg Moldova folytatja a reformokat”, jelentette ki a politikai elemző.

Ugyanezzel kapcsolatban Ion Tăbârţă azt állítja, a német hivatalosság azt adta értésre, hogy Moldova helye a Keleti Partnerség kezdeményezésen belül van, az EU-val szemben, a társulási megállapodást illetően vállalt kötelezettségeinek teljesítése pedig integrációs távlatokat biztosítana számára. „Az EU stabilitást akar a határainál, a Keleti Partnerség pedig egy stabilitási program kíván lenni. A német kancellár ezzel a látogatással megpróbálja felmérni a geopolitikai terepet, mert vannak bizonyos szándékai Európa ezen részén. Bizonyos nyersanyagokat vihetne innek és fejleszthetné a gazdaságát”, hangsúlyozta ki Ion Tăbârţă az Info-prim Neo Hírügynökségnek.

Ezen kívül a kisjenői szakértők azt állítják, hogy a német kormány vezetőjének Oroszország számára is volt üzenete, emlékeztetve arra a tragikus történelmi múltra, ami Európának a Ribbentrop-Molotov paktum aláírása utáni felosztását követte. „Az ezen szomorú esemény előtti napra tett látogatás jelzés arra, hogy Németország ezúttal Moldova mellett van, hogy ez utóbbi visszatérjen Európába. Németország nem fog elfogadni befolyási övezeteket”, szögezte le Victor Chirilă.

Graham Watson, az Európai Liberális Demokrata és Reformista Párt (ELDR) elnöke, az Európai Parlament EU-Moldovai Köztársaság társulási egyezménnyel kapcsolatos jelentéstevője a Szabad Európának kijelentette, hogy a Moldovai Köztársaságnak valós esélye van arra, hogy tíz éven belül az EU tagjává váljon, ha folytatja a reformokat.

Eugenia Pogor, Virginia Dumitraş

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 23., 21:04

adevarul.jpg

Transzdnyeszterről a tiraszpoli „hivatalosságok” nélkül

Angela Merkel német kancellár látogatása alkalmából egyetlen „tisztségviselőt” sem hívtak meg Kisjenőbe (Chişinău) a Dnyeszter bal partjáról annak ellenére, hogy a transzdnyeszteri rendezés szerepel a napirenden.

Az Adevărul megkeresésére úgy az úgynevezett tiraszpoli elnök, Jevgenyij Sevcsuk, mint ahogy a szeparatista régió „külügyminisztere”, Nyina Stanszkij is megtagadták annak kommentálását, hogy még csak Angela Merkel német kancellár nyilvános beszédére sem hívták meg.

Bár a transzdnyeszteri konfliktus rendezése a német kancellár által Kisjenőben érintett fő témák egyike, a Dnyeszteren túli külügyek volt „főnöke” azt állítja, Tiraszpol ezt a látogatást a „moldovai és németországi kollégák közötti” kétoldalú kapcsolatok szempontjából nézi, „amihez minden joguk megvan”.

„Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy érintenek majd kérdéseket a transzdnyeszteri konfliktus rendezését illetően, de bármiféle döntések csak akkor lehetnek működőképesek, ha Tiraszpol teljes mértékben be van vonva és minden szakaszban részt vesz a megbeszéléseken. Amúgy partnereink kizárólagos joga, hogy megbeszéléseket folytassanak”, mondta nekünk Vlagyimir Jasztrebcsak.

Másrészről Martin Sieg, a német Bundestag külügyi és biztonságpolitikai tanácsadója a Radio Moldova-nak kijelentette, nem kellene arra számítanunk, hogy a magas rangú európai hivatalosság valamilyen rendezési tervvel érkezik majd Kisjenőbe.

„Bár Németország nem tagja az ’5+2’-es tárgyalási formátumnak, Berlin megpróbál közvetlenül, de az Oroszországgal meglévő partnerségén keresztül is segíteni megtalálni egy megoldást. Ezt azonban Kisjenőnek és Tiraszpolnak kell megtalálnia. Mi csak támogatni tudjuk ezt a folyamatot”, kommentálta Martin Sieg.

A tiraszpoli Andrej Szafonov elemző azoknak a szakértőknek ad igazat, „akik arról beszélnek, hogy Moszkva támogatása nélkül egyetlen transzdnyeszteri rendezési terv sem hoz majd pozitív eredményeket”.

„Logikus megbeszélések, tekintettel a vízumrendszer liberalizálására”

„Jelenleg nincs semmilyen világos terv, ami túl sok figyelmet érdemelne. Így hát túl korai nagy reményeket táplálnunk. Végső soron a mai megbeszélések legnagyobb része a Németország és Moldova közötti kétoldalú kapcsolatokra fog összpontosítani, ami logikus, ha figyelembe vesszük a vízumrendszer liberalizálásának kontextusát”, mondta Szafonov.

Ami pedig a Moldovai Köztársaság föderalizálására vonatkozó hipotetikus tervet illeti, amiről az orosz sajtó azt írta, hogy Angela Merkel fogja elhozni, Graham Watson, az Európai Parlamentnek a Moldovai Köztársaság EU-társulási egyezményével foglalkozó jelentéstevője kijelentette: „Moldovának érintetlen országként kell maradnia, a föderalizálásról folytatott viták pedig feleslegesek”.

Anastasia Nani

Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 22., 08:35

 

adevarul.jpg

Moldovát föderalizálni, vagy európaiasítani érkezik Merkel

Németország kancellárja, Angela Merkel első hivatalos látogatását Moldovában a transzdnyeszteri konfliktusnak egy föderáció létrehozása útján történő megoldásról szóló titkos tervvel kapcsolatos pletykák és találgatások veszik körül, írja az orosz sajtó.

Szergej Mihejev szakértő a moszkvai Politikai Konjuktúra Központtól, akit az Oroszország Hangja idézett, ettől a látogatástól nem vár semmi szenzációsat a transzdnyeszteri konfliktus rendezésében. „Közismert, hogy Németország – az utóbbi időben – megpróbál közvetítői szerepet játszani, de nincsenek konkrét javaslatai a konfliktus rendezésére. A német javaslatok gyakorlatilag Kisjenőéire hasonlítanak: Transzdnyeszter területének visszaadása Moldovának, Kisjenő feltételei szerint. Más dolog lenne, ha az egyesülés egyenlő feltételekkel történne és létrehoznának egy föderációt”.

„Merkel Moldovát nem föderalizálni, hanem európaiasítani érkezik”, kommentálja a helyi sajtó Iurie Leancă moldovai külügyminiszter nyilatkozatát Németország moldovai látogatásának valódi okairól. Ő Németország Moldovával kapcsolatos növekvő érdeklődését Moldova EU-csatlakozási távlataival hozza összefüggésbe. De Szergej Mihejev szakértő úgy becsüli, hogy egy ilyenfajta távlat bizonytalan.

„Az EU egyáltalán nincs felkészülve egy ilyenfajta forgatókönyvre. A fantasztikum területéhez tartozik, hogy vizsgálják egy szegény ország csatlakozását az EU-hoz, amikor Görögország euró-zónából való távozása van napirenden, amikor a spanyolországi felmérések a spanyolok 70 százalékának elégedetlenségét mutatják az euró bevezetésével szemben. Az EU-ba nemrég bekerült kelet-európaiak nagyrészt edénymosókká és benzikúti alkalmazottakká váltak. Az emberek más munkaterületekre mennek át. Az EU új tagjai közül melyik államban nőtt a termelés potenciálja? Ezzel szemben ismerünk más dolgokat, például azt, hogy a balti országokban sok vállalat csődbe ment, mert nem tudtak megbírkózni a versennyel. A továbbra is működők nem az EU-val meglévő kapcsolatokra alapoznak, hanem az Oroszországgal meglévőkre, a tranzitstátuszra, az áruk Oroszország felé történő tranzitjára. A 3 millió lakosú Litvániából 800 ezren távoztak! Többségük kiszolgáló személyzetként dolgozik. Azt mondják, hogy Csehországban nagyon jól élnek. De a jelenlegi ipar szintjét össze lehet hasonlítgani a Csehszlovákia szétesése előttivel? A Skodát megvette a Volkswagen. Hol van a cseh bútor, lábbeli, a kitűnő tejtermékek, még a cseh virslinek sem ugyanolyan a minősége, miközben Csehország az EU fiatal tagjai közül a legvirágzóbb, ahonnan mind távoznak azok, akik tudnak maguknak munkát találni a régi Európában. Mi lesz Moldovával, ha megvalósulnak a jelenlegi vezetés EU-val kapcsolatos álmai?”

Szergej Mihejev úgy véli, hogy az EU-csatlakozási folyamat nem fog befejeződni az EU-ba 2013-ba belépő Horvátországgal. Brüsszel egy hosszú szünetet fog venni, amit, ha majd megszakít, nem Moldováért fogja megtenni. Angela Merkelnek miért lesznek Kisjenőben az európai integrációval kapcsolatos megbeszélései? A szakértőnek meggyőződése, hogy ezek a megbeszélések egy csalit képezne, a nyugati politikai irányultsághoz.

E. P.

Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 22., 10:29

 

adevarul.jpg

Ion Sturza: A Moszkva, vagy Bukarest játékát űző politikusok nem a legjobb minőséget képviselik

A Moldovai Köztársaság 1999-es volt kormányfője a Szabad Európának adott interjújában azt állítja, hogy bármennyire furcsának is találnánk, az utóbbi időben a fiatal politikusok sorában létezik ez a jelenség: a moszkvai faxok kipipálása.

„A dolgok néha nagyon egyszerűek: faxokat kapni Moszkvából és románellenes, Európa-ellenes, NATO-ellenes nyilatkozatokkal kipipálni azokat Kisjenőben (Chişinău) és voltak ilyen esetek. Egyesek, még genetikusan is, a volt szovjet térséghez kötődnek, beleértve Oroszországot és őszintén hiszik, hogy ott van a mi jövőnk és ez a legjobb megoldás. És ők jól, kényelmesen érzik magukat abban a térben: ugyanaz a nyelv, ugyanaz a történelem, barátaik, rokonaik vannak. Tehát én nem hibáztatnám ezeket az embereket, de elmondhatom, hogy az utóbbi időben, bármennyire is furcsa ellen, a fiatal politikusok soraiban is létezik ez a jelenség: a moszkvai faxok kipipálása”, állapítja meg Ion Sturza üzletember.

Azért fizetik őket, hogy Moszkva játékát űzzék

A volt kormányfő véleménye szerint, ez rendkívül káros a politikai osztály és a Moldovai Köztársaság számára.

„Elsősorban a bizonyos külső tényezőkkel szembeni személyes függetlenséged hiányát mutatod ki és akkor te apriori egy másik állam érdekében cselekszel, többek között kisszerű érdekekből, mert ezt a kipipálást, természetesen, púpozottan megfizeték, cash-ben is, más formákban is. Nem akarok neveket mondani, de egyesek milyen könnyen mondanak véleményt a pajzsellenes rendszerről (helyesen: a rakétaellenes pajzsról – PZS), a NATO keleti elmozdulásáról, milyen rossz Európában és más dolgokról. De a napirendjük – nagyrészt – Moszkva propagandisztikus napirendjével esik egybe. Nem tudom, Moszkvának milyen mértékben van erre szüksége”.

Ion Sturza azt mondja, hogy Kisjenőben sokan akarják ezt az együttműködést Moszkvával: a fiatalabbak is, az idősebbek is, mert nincs eszük más dolgokat tenni.

A Bukarest által támogatott politikusokról Sturdza azt állítja, hogy „a szomszédos ország, Románia, az évek folyamán rendelkezett azzal a képességgel, idézőjelben mondva, hogy a legrosszabb minőségű személyeket találja meg Kisjenőben. Azok, akik elsőkként mentek Bukarestre és ott a folyosókon letépdesték magukról az inget és azt mondták, hogy ők unionisták és hazafiak, és így tovább, a legnagylelkűbb költségvetéseket kapták meg. Hogy aztán azután, hogy a pénzek elfogytak, siralmas módon elárulják, vagy hátat fordítsanak a román érdekeknek. Tehát végső soron azok, akik az anyagi, vagy bármilyen típusú komfort-megfontolásokból teszik, azok a leghajlamosabbak az árulásra és nem a legjobb minőségű emberek, függetlenül attól, hogy Moszkváról, vagy más fővárosokról beszélünk”.

Ion Preasca

Forrás: adevarul.ro (kisjenői kiadás), 2012. augusztus 26., 18:37

Címkék: merkel moldova pcrm aie

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr864739418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.