Tényleg kísérteties a hasonlóság az eredeti, a második világháborús és a Szociál-Liberális Szövetség (USL) mostani, 2012-es „villámháború”-ja között. Ez utóbbi is egy sikeres lengyel offenzívával (bizalmatlansági indítvánnyal történt kormányváltás) kezdődött, amit egy gyors és sikeres nyugati támadás követett (helyhatósági választások), majd ezen felbátorodva elég erőt éreztek arra, hogy elindítsák saját Barbarossa-tervüket (az államhatalom utolsó még nem ellenőrzött területeinek megszállása).

A hasonlóságot csak növeli, hogy mindkét támadás egy hadászatilag másodlagos fontosságú, de személyes vonatkozásaiban elsődleges csatán bukott és látszik elbukni (az első a sztálingrádin, a második a népszavazáson).

A dilemma, persze, mindkét esetben hasonló volt. Egy instabil hatalom megteheti-e, hogy „megpihenjen”, vagy folyamatos háborús pszichózist kell fenntartania, mert különben kiderül gyengesége, instabilitása és így könnyen összeroppantható?

Az USL-s vezetők abban bíztak, akárcsak annak idején Hitler Sztálin vonatkozásában, hogy Traian Băsescu annyira népszerűtlen külföldön, hogy az EU és általában a Nyugat nem fog beavatkozni. És bár igaz, hogy Sztálin sem felelt meg a nyugatiak ízlésének, Hitlert veszélyesebbnek ítélték meg. Ugyanez volt most is, Traian Băsescu valóban nem túl népszerű, de az USL-s lépések riasztóbbak voltak annál, hogy szó nélkül hagyják az események lefolyását.

Belpolitikailag is vannak hasonlóságok, az USL-sek az első nehézségek után már megtalálták bűnbaknak a kisebbségeket, szintén folyamatosan békéről beszélnek, miközben minden tettük a háborúról szól és mindenki ellenség, sőt hazaáruló, aki nem támogatja őket.

Az USL-sek is, akárcsak Hitler annak idején, azért akartak villámháborút, mert tudták, emberi erőforrásaik és eszköztáruk nem elégségesek egy hosszú háború megvívásához. Tudták, hogy népszerűségüket csak akkor tudják fenntartani, ha elterelik a tömegek figyelmét alkalmatlanságukról, ha a zsigeri ösztönökre ható üres frázisaik nem szembesülnek a gyakorlati tetteikkel, pontosabban ezek hiányával.

Minden józan megfontolás arra kellett volna intse őket, hogy bírják ki novemberig-decemberig, a parlamenti választásig. Háromnegyed évvel ezelőtt csak néhányan kérdőjelezték meg azt, hogy kétharmados többséget fognak szerezni. Mára már az 50 százalék sem biztos.

Akárcsak Sztálingrád esetében, Băsescu legyőzése több volt egy hatalomtechnikai eszköznél. Több volt annál, hogy kiiktassanak egy lehetséges zavarótényezőt a hatalmi képletből. Băsescu leváltása, sőt megalázása olyan személyes üggyé vált egyes USL-s politikusok számára, a személyes gyűlölet annyira eluralkodott rajtuk, hogy elhomályosított minden logikát, megfontoltságot, taktikát és stratégiát. A célhoz és a várható haszonhoz képest – akárcsak Sztálingrádnál – aránytalanul sok energiát és erőforrást használtak fel és még így sem tudták megakadályozni a kudarcot.

Miközben egy romhalmazzá bombázott célpontra próbálták leadni a megsemmisítő csapást, az ellenfél már elindította az ellenoffenzívát.

Az USL-s csapatokban pedig eluralkodott a tanácstalanság. Ami kezdetben diadalmenetnek tűnt, az mára sárban dagonyázássá vált. Egyre hidegebb van és egyre kevesebb a lőszer. A vezérkarokban már megkezdődött a morgolódás és ha nem sikerül látványos eredményeket elérni, akkor a „szökési idény” is elkezdődhet.

Ponta sorsa lassan megpecsételődni látszik. Az, hogy az Európai Szocialista Párt kongresszusát egyre valószínűbb módon nem Bukaresten fogják tartani, ahogy tervezték, hanem Brüsszelben, rendkívül súlyos csapás. Az, hogy a helyszínváltásra kevesebb mint egy hónappal a rendezvény előtt kerül sor az rendkívül sokat mondó jelzés. Az ilyenfajta eseményeket nagyon gondosan előkészítik és semmi sincs véletlenül. Az sem volt az, hogy Bukaresten tartották volna, hiszen ezzel akartak hátszelet adni a parlamenti választásokra készülő Victor Pontanak. Az áthelyezés akkor is arculcsapás és a saját tábor általi karaténbahelyezés, ha megadták a szociáldemokrata vezetőnek a lehetőséget, hogy maga kérhesse az esemény áthelyezését. Magyarán, a cellájába betettek egy pisztolyt egy tölténnyel…

Ilyen körülmények között Dan Voiculescu, az elnök elleni akció egyik „agytrösztje” felvetése, hogy egy-két hónap múlva újra felfüggeszthetik Băsescut, már tényleg a paranoia jele.

Mostani cikkgyűjteményem a fentiek alátámasztásául szolgál:

 

adevarul.jpg

Az USL 10 százalékot vesztett

Kudarcot vallott az USL Traian Băsescu elnök felfüggesztését célzó terve, a hatás pedig azonnal érzékelhető a lakosság szintjén.

Az IRES által készített két telefonos felmérés, az egyik augusztus 21-én, pont az Alkotmánybíróság (CCR) népszavazást érvénytelenítő döntése napján, a másik másnap készült, azt mutatja, hogy az USL támogatottsága 54 százalékra csökkent, ami a románok szavazási hajlandóságát illeti. A felmérés két napjának eredményeit összehasonlítva az USL-nek sikerült alig 24 óra alatt 5 százalékot visszaesni.

Ennek megfelelően augusztus 21-én a válaszolók 59 százaléka jelentette ki, hogy az USL-re szavazna, míg egy nappal a népszavazás érvénytelenné nyilvánítása után, augusztus 22-én a Szövetségre 54 százalék szavazna. Ez az első alkalom, amikor a szociál-liberális kettős 50 százalék felé csökken. Különben a népszavazás eredményének bejelentése után az USL visszaesése a felmérésekben folyamatos volt. Ennek megfelelően, míg a Szövetség június 30-án 64 százalékos szavazási szándékról indult, július 31-én, a választói listák módosítására tett próbálkozásaival az USL 61 százalékra csökkent, hogy a legalacsonyabb szintet, 54 százalékot, rögtön a CCR döntése után érje el.

Ezzel szemben a demokrata-liberálisok nyertek a népszavazás révén. A PDL 9 százalékos növekedést ért el a július 30–augusztus 22. időszakban. Ennek megfelelően, míg július 30-án a PDL-nek 14 százalékos támogatottsága volt, augusztus 22-ére, a CCR-döntés utáni időpontra a Vasile Blaga által vezetett párt 23 százalékig jutott.

Băsescu a nagy nyertes

A népszavazás érvénytelenítésével Traian Băsescu kettős sikert ért el: megtartotta az elnöki székét és nyert az arculat terén. Míg augusztus 21-én, azon a napon, amikor a bíróság érvénytelenné nyilvánította a népszavazást, a megkérdezetteknek csak 13 százaléka mondta, hogy Traian Băsescura szavazna a következő elnökválasztáson, másnap azok aránya, akik azt mondják, hogy a felfüggesztett elnök mellé pecsételnének, 23 százalékra nőtt (Traian Băsescu többé nem indulhat elnökválasztáson – PZS).

Az államfői tisztségért folyó versenyben még mindig a PNL vezetője, Crin Antonescu vezet. Arra a kérdésre, hogy kire szavaznának, ha a jövő vasárnap elnökválasztás lenne, a megkérdezettek 38 százaléka Crin Antonescut nevezte meg. Ő a volt kormányfővel, Mihai Răzvan Ungureanuval kerülne a második fordulóba, akinek csak 11 százalékos támogatottsága van.

Antonescu a nagy vesztes

De a bizalom terén Victor Ponta kormányfő megelőzte Antonescut. Csak a megkérdezettek 38 százaléka mondta, hogy nagy, vagy nagyon nagy bizalma van Antonescu iránt, míg 45 százalék bízik Victor Pontaban nagyon, vagy nagyon nagyon. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztési akció megkezdése előtt Crin Antonescu nagyobb bizalomnak örvendett, mint Victor Ponta, levonhajtuk azt a következtetést, hogy a liberális vezető a július 29-i népszavazás nagy vesztese.

A felmérések 1.267, illetve 1.547 fős mintával készültek, a hibahatár pedig 2,7-2,9 százalék.

Sebastian Zachmann

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 26., 21:13

 

adevarul.jpg

Egy 52 napos felfüggesztés vége

Traian Băsescu visszatér Cotrocenibe, miután a parlamenti képviselők tudomásul vették az Alkotmánybíróság (CCR) népszavazásra vonatkozó döntését.

Traian Băsescu egy lépésre van a Cotroceni-palotába való visszatéréstől 52 nappal azután, hogy a parlamenti július 6-án felfüggesztette őt. Ma a parlamentben felolvasták az Alkotmánybíróságnak a Traian Băsescu elnök leváltására kiírt népszavazásra vonatkozó döntését. Ezt követően a dokumentumot elküldték a Hivatalos Közlönynek és az irat megjelentetése után az államfő visszafoglalja cotroceni-i tisztségét.

Az USL két órán keresztül elodázta a dokumentum alkotmánybírók általi felolvasását. A PSD és a PNL többséggel rendelkeznek és tekintettel, hogy a PDL-sek között is vannak hiányzók, az ülés bojkottálásával el tudták érni a határozatképesség hiányát.

A liberálisok az ülés bojkottálását eltökélve érkeztek a parlamentbe, de úgy tűnt, a szociáldemokraták nem voltak meggyőzve a stratégia sikerességétől. „Nagyon sok kolléga, ha nem éppen mind azt mondta, hogy nem akarnak részvenni a mai ülésen”, mondta Mihai Voicu PNL-alelnök. „Semmit sem segít”, ez volt a képviselőház alelnöke, a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc ítélete.

Végül a szociáldemokraták bejelentették, hogy ők is bojkottálják az ülést, hogy ne keltsék USL-n belüli nézetkülönbségek érzetét. A két párt stratégiája a PSD-s és PNL-s vezetők követelésére és egy PDL-vel folytatott tárgyalási forduló után változott meg. Egyrészt Victor Ponta sms-eket küldött a PSD-s képviselőknek azt követelve tőlük, vegyenek részt az ülésen, hogy ne okozzanak imázsgondokat külföldön. Crin Antonescu szintén felhívta a PNL ideiglenes elnökét, Daniel Chiţoiut, hasonló követeléssel. Az USL-s vezetők egyike sem volt az országban az ülés idején. Ponta hivatalosan Dél-Afrikában van, Crin Antonescu pedig olaszországi vakáción.

Megállapodás a nép ügyvédjéről?

Másrészről egyes PSD-s és PNL-s parlamenti képviselők megjelenése a határozatképesség biztosításához azután történt, hogy volt egy tárgyalási forduló az USL és a PDL között. Egyes parlamenti források szerint, a két szervezet megállapodott, hogy egy USL-s jelölt indul majd a nép ügyvédje tisztségért.

A politikusok ellentmondásba keveredtek a kérdéses találkozó témájában. A szenátusi jogi bizottság elnöke, Toni Greblă (PSD) megerősítette egy ilyen megbeszélés tényét, míg a PSD-s szenátorok vezetője, Ilie Sârbu cáfolta azt. „A nép ügyvédje bizonyos, a következő napokban sorra kerülő tárgyalások alanya lesz, most a határozatképesség biztosításáról beszéltünk”, állította Ilie Sârbu.

Az Európai Bizottság azt követelte a bukaresti kormánytól, hogy olyan nép ügyvédjét iktasson be, aki bírja minden politikai párt támogatását. A követelésre akkor került sor, amikor az európai hivatalosságok bírálták a nép ügyvédje USL általi leváltását.

Teljesített formaság

Ilyen körülmények között az USL-s szenátorok és képviselők egy része megjelent az ülésen, végül biztosítva a napirend elfogadásához szükséges határozatképességet. Az egyetlen, aki még a barikádon maradt, az a liberális Ioan Ghişe volt, aki azt javasolta, hogy vagy halasszák el két nappal a döntést, vagy küldjék át a jogi bizottságoknak azokat a határozatjavaslatokat, melyeket Băsescu leváltásával kapcsolatosan benyújtott. Javaslatát elutasították, ami lehetővé tette azt, hogy Ştefan Minea ismertesse az Alkotmánybíróság határozatát.

Amikor Minea megkezdte a határozat felolvasását, az USL-s parlamenti képviselők távoztak a teremből. Ennek semmilyen gyakorlati hatása nem volt, mert a házszabály szerint, határozatképességre csak a napirend elfogadásához volt szükség. Az ülésre a kilenc alkotmánybíróból csak négy jött el, akiket Traian Băsescu és a PDL nevezett ki, nevezetesen Augustin Zegrean, Petre Lăzăroiu, Iulia Motoc és Ştefan Minea.

Antonescu leváltotta a tanácsadóit

Crin Antonescu ideiglenes elnök tegnap aláírta az általa az Elnöki Hivatalba kinevezett összes tanácsadó felmentéséről szóló rendeleteket. Az Elnöki Hivatal egyik közleménye szerint, a liberális vezető leváltotta Vasile Enache, Gheorghe Rotaru, Daniel Barbu, Maria-Cristina Manda, Radu Zlati, Victor Voicu tanácsadókat. Ezen kívül az ideiglenes elnök aláírt egy döntést, amivel felmentették az államtanácsosi tisztségből Nicoleta Nicolae-Ioanat.

Hol van valójában Victor Ponta?

Az USL vezetői, Victor Ponta és Crin Antonescu úgy döntöttek, elutaznak messzire, annak ellenére, hogy holnapra tervezték az utolsó akadályt Traian Băsescu cotroceni-i visszajutásával szemben. Miközben Crin Antonescu Nápolyban van szabadságon, a PSD-s vezető politikai küldetésre utazott el.

Victor Ponta kormányfő Fokvárosban a Szocialista Internacionálé összejövetelén vesz részt. A kormány egyik vasárnapi közleménye szerint, a kormányfő hétfőtől csütörtökig Dél-Afrikában van, ahol e kongresszus alkalmával több összejövetelen és politikai találkozón vesz részt.

De a Szocialista Internacionálé honlapja cáfolja a Románia kormánya által közzétett adatokat és ott úgy szerepel, hogy a Szocialista Internacionálé XXIV. Kongresszusa a 2012. augusztus 30-szeptember 1-e időszakban lesz. Következésképpen a szocialisták első találkozója csütörtökön lesz, vagyis azon a napon, amikor Victor Ponta látogatása elvileg befejeződne. A kormányfő szombaton Londonba utazott az Otopeni repülőtérről, ahol járatot vált Dél-Afrika felé.

Egyes hivatalos források szerint, a kormányfőnek csütörtökön 16:00 órára kell visszaérkeznie. Ehhez Victor Pontanak már szerda este el kell hagynia Fokvárost, tekintettel arra, hogy a repülési idő 22 óra. Ez lehetetlenné tenné találkozóját az egész világból érkező szocialista vezetőkkel és így nem indokolt az afrikai hivatalos jelenléte. Sebastian Zachmann […]

Romulus Georgescu

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 27., 21:47

 

adevarul.jpg

A PSD és a PDL ellentmondásos nyilatkozatai a nép ügyvédjéről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői nem tudnak dűlőre jutni egy új nép ügyvédje kinevezése ügyében.

Miközben a szociáldemokraták elismerik, hogy tárgyalásokat folytatnak erről a fontos tisztségről, a demokrata-liberálisok ezt tagadják.

„Ma megkezdődtek a politikai tárgyalások egy új nép ügyvédje kinevezéséről. Elsőként a PDL nyilatkozott, de – sajnos – továbbra is kitart ugyanazon jelölt mellett. Mi előállunk majd egy jelölttel, Gheorghe Iancuval”, mondta a Realitatea TV-ben Toni Greblă PSD-s szenátor.

Vasile Blaga, a PDL elnöke azt mondja, nem volt semmilyen tárgyalás: „Nem volt semmilyen tárgyalásunk, egyetlen parlament frakcióval sem és ezt garantálom. Tehát a PDL nem tárgyalt még az UNPR-vel sem, a kisebbségekkel sem”.

Dorina Călin

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 27., 23:59

 

 

adevarul.jpg

Şova: A népszavazást érvénytelenítő alkotmánybírók bűncselekményt követtek el

Dan Şova azzal vádolja az Alkotmánybíróság (CCR) azon tagjait, akik a július 29-i népszavazás érvénytelenítése mellett foglalt állást, hogy állítólag bűncselekményt követtek el, mert nem vették figyelembe a kormány által benyújtott „bizonyítékokat”, vagyis azokat a számokat, melyeket a kormány a CCR elé terjesztett.

„A hat bíró bűncselekményt követett el, mert megtagadták a kormány által megadott számok figyelembe vételét és egyetlen törvény sem engedi meg neked, mint bírónak, hogy ne vedd azokat figyelembe. Ezt a döntést az európai jogrend nyilvánvaló megsértésével hozták meg és azt a hat bíró zavartalanul megtette, tudva, hogy a CCR döntéseit nem lehet a luxemburgi bíróságon megtámadni. Ezen kívül ezt a döntést úgy hozták meg, hogy megtagadták még az Országos Statiszikai Intézet (INS) előzetes adatainak figyelembe vételét is”, mondta a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter a România TV-ben.

Dorina Călin

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 28., 00:42

 

adevarul.jpg

Adieu, Crin! Farewell, Traian!

Ex és jelenlegi urak, nehezemre esik bármelyiküket elnöknek nevezni. Sőt lehetetlen.

Mert már nem tisztelem önöket. Idén nyáron sikerült lerombolniuk minden álmomat. Elérték, hogy gyűlöljem a hazámat. Hogy naponta arra gondoljak, a gyermekemet úgy neveljem fel, hogy ne akarjon itt élni. Hogy többé ne tervezzem a jövőmet Romániában. Nehezen elviselhető érzés az, ha gyűlölöd a saját népedet. Ellentétes mindazzal, ami be van kódolva a DNS-embe. De önöknek, Crin és Traian urak, sikerült ezt nálam elérniük. Ne várjanak soha többet tiszteletet tőlem! Soha nem merészeljék többet a szavazatomat kérni!

Antonescu úr, az előző elnökválasztáskor az első fordulóban teljes szívemből önre szavaztam. Elegem lett egy játékos-elnökből, aki túl zajosan nevetett a képünkbe, amikor még a fájdalomtól térdepeltünk. A második fordulóban nem mentem el szavazni. Elvből. Sohasem fogom megszavazni a bolsevik Iliescu valamely utódját. Amit te tettél, Antonescu úr, idén nyáron, az olyan undort keltett bennem, ami nem fg elmúlni semmilyen politikai limonádéval, amit még el akarsz készíteni. Csináltál egy halálos liberális-szocialista koktélt, amit olyan emberként, aki csak három hónapig voltak úttörő, nem tudok lenyelni.

Megmutattad nyomorult frusztrációid. Hangosabban üvöltöztél velünk, mint az, akit le akartál váltani. Nevetségessé tettél minket az összes igazán nagy ember előtt, akik tényleg mozgatják a dolgokat a világban. A patetikus-fenyegető hangodot üvöltöztél a Nyugatra. Mert igen, Antonescu úr, én csak a Nyugat felé tudok nézni. Egyáltalán nem érdekel, hogy felkaroljon bárki Keletről. Olyan országokból, mint Oroszország, ahol, például, az újságírókat letartóztatják, vagy egészen egyszerűen eltűnnek egyik napról a másikra csak azért, mert szabadon akarnak írni. Antonescu úr, tudom, hogy nem fogsz visszavonulni. Különben ezt sohasem hittem. De ami engem illett, te már visszavonultál. Számomra soha többé nem fogsz számítani.

Băsescu úr, rád voksoltam a legutóbbi választásig és mindkét felfüggesztéskor támogattalak. Idén nyáron nem azért tettem, mert még hinnék benned. Sőt, bevallom, az utóbbi években bántam, hogy az elnökünk vagy. Mert képtelenség, hogy engem olyan elnök képviseljen, aki az elenáit az értelmiségiek fölé emelje. Aki szembeköpi a tanárokat. Aki megpofozza a királyt. Aki még jobban víz alá nyom szerencsétlen víz által sújtottakat. Nem tudom megbocsátani, hogy amikor neked megfelelt, Spanyolországba küldtél minket dolgozni. Amikor pedig összeomlottál, akkor térden áltál a diaszpóra előtt. De, Băsescu úr, idén nyáron nem mentem el a népszavazásra. És nem azért, mert azt akartam, hogy te térj vissza. Hanem mert nem akartam, hogy a többiek még sárosabb bakancsokkal tapossanak rajtunk. Ez volt az utolsó alkalom, hogy támogattalak. Most pedig már csak egy kívánságom van: jöjjön el 2014 és felválthassalak egy jobbal. Egyelőre nem látom őt. De ezt a reményemet még nem veszítettem el.

Ramona Ursu

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 28.

 

adevarul.jpg

Ioan Rus Crin Antonescut és Radu Stroet támadja

Ioan Rus a Transilvania Live-nak adott egyik interjújában kijelentette, hogy Crin Antonescu teljesítménye ideiglenes elnökként „csalódás” volt, Radu Stroe közigazgatási minisztert pedig „ravaszkodó”-ként jellemezte.

Ioan Rus azt magyarázta, hogy kezdetben jó véleménye volt Crin Antonescuról, de zavarta a népszavazás alatti viselkedése.

„Ahelyett, hogy engem megkérdezett volna, inkább elment a tévébe és a tévéken keresztül veszekedett velem, hogy valami rejtegetni valóm van, hogy hazudok, hogy számot rejtek el. Számomra ez egy fekete pont volt. Nem törlöm a listáról, de egy ideig nem is venném számításba, számomra csalódás volt”, kommentálta a volt belügyminiszter.

Ioan Rus elmagyarázta azt is, miért távozott a Belügyminisztériumból. „És akkor volt egy beszélgetésem a kormányfővel, aki elmagyarázta nekem. Nézd, a pártjaink, az USL, a PNL, kik vannak benne, a PSD és a PC vezetői nagyon elégedetlenek, hogy nem… Uram, érted mit mondok, hogy nem lehet? De nézd, a vezetőség mit mond. Rendben, akkor van két változatunk: egyrészről Băsescu azt akarja, hogy legyenek 18 milliónál többen, önök azt akarják, hogy legyenek 18 milliónál kevesebben, a párt vezetősége, akkor nekem két megoldásom van: az önök háta mögé bújok, hogy ellenálljunk pártjaink nyomásának, amit sohasem fogok megtenni, vagy távozok”.

Radu Stroeről: Egy ravaszkodónak tűnt

Ioan Rus a közigazgatási tárca nélküli minisztert, Radu Stroet is bírálta, akit Victor Paul Dobre lemondása után neveztek ki: „A nap végén kinevezték Stroet Dobre helyébe, igaz? Aki egy kicsit bokázott a tévében, hogy miként fogja ő a helyzetet megváltoztatni az Alkotmánybíróságon, hogy milyen adatokat fog majd előhozni, aztán pontosan ugyanazokat az adatokat adta meg. A végén, az utcán, ilyen bukaresti ravaszkodói szinten néhány napig érdekes volt, majd abban a pillanatban, amikor eléje tettek egy papírt, hogy írja alá, mit írjon alá egyebet, mint a valóságot. Ezt a Stroe urat nem ismerem, csak így, látásból, nekem egy másodrangú ravaszkodónak tűnt”, mondta még Ioan Rus.

Romulus Georgescu

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 29., 14:22

 

gandul.jpg

A fájdalmas hülyeség

Mit kellene egy Vezérnek ismernie? Az utat.

Traian Băsescu félreállításának aktusa egy drága szeszélyként indult, melynek politikai-pénzügyi elszámolása még nem érkezett meg. De meg tudjuk becsülni.

„Egy szeszély”, mert nem tűnt úgy – lezajlása egyetlen pillanatában sem -, hogy a szervezők táborában bárki is fáradna a gondolkodással. Most sem, a huszonötödik órában sincsenek jelei annak, hogy bárki vállalkozna erre.

Az USL nem vállal semmilyen hibát. Ezzel szemben felajánlotta, hogy „megvédi” a Traian Băsescu leváltására szavazó 7.400.508 főt, sőt az összes 8.455.336 polgárt. Ennél nagyobb ostobaságot még nem hallottam. (Talán csak azt az államcsínyről szólót). Megvédeni – kitől? Ha egyetlen szavazat hiányzott volna az 50 plusz 1-es határozatképességhez, a népszavazást érvénytelenítették volna. Ha minden számolási kezdeményezésre – logikusan – előtte került volna sor, akkor ma talán a Felfüggesztettről Románia volt elnökeként beszélnénk. Csakhogy ma, miután a Statisztika is állást foglalt sem tudjuk biztosan, hányan vagyunk és hogy a 18.299.000 választói szám nem a helyes-e. Különben is, ez a hivatalosan figyelembe vett szám.

Az USL az időjárást hibáztatja (holott a kánikula kedvezett volna neki, ha nem létezett volna határozatképességi küszöb), az alkotmánybírókat hibáztatja (persze, egy részük eléggé… hm… legalális fura figura), a Felfüggesztettet hibáztatja. Ezzel kapcsolatosan az érvek igazán bájosak: vagyis miért nem adta fel, miért mondta azt, hogy nem akar úgy visszatérni Cotrocenibe, mint Mitică Ligájába (a labdarúgó szövetségről van szó – PZS) és gondolta meg magát később? Meggondolta magát, mert ez az ő országuk tényleg Mitică Ligája. (Volt Mitică Ligája Boc idejében). Becsület? Ez a fogalom egy idő óta üresen hangzik.

Traian Băsescu visszatérése nem győzelem (több millió ellenszavazattal), nem öröm. (Még úgy sem, hogy Antonescu rövid diszkrét cotroceni-i tartózkodása szembetűnő katasztrófa volt).

Még ha a Re-re-re-loaded Elnök némán hallgatna is, ahogy azt néhány napja remekül csinálja, még ha – amikor majd megszólal – csak két szót fog mondani – „megbékélés” és „együttélés” –, Romániában akkor sem fog létezni sem kibékülés, sem együttélés. (Együttélésről beszél néhány napja az Ideiglenes is, azt méltatlan megoldásként elutasítva. Provinciális diskurzusa akkor érte el a klimaxát, amikor a dr. Gordon-nal folytatott beszélgetéséről mondott el „anekdotikus” részleteket).

Legalábbis – hogy is mondjam – ugyanolyan optimistának kell lenned, mint Vasile Blaga, hogy azt hidd, egy Băsescu‑USL együttélés „lehetséges, de főleg szükséges”, egy ennyire őrült „államcsíny” után.

Lelia Munteanu

Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 26., 15:30

 

romanialibera.jpg

Élet a népszavazás után. Elveszíthet-e az USL mindent decemberben?

Egy IRES-felmérés szerint, amit több kiadvány is idézett, az USL alig két hónap alatt, a Traian Băsescu elnök leváltására kiírt népszavazást érvénytelenítő alkotmánybírósági döntés után, 10 százalékot vesztett a szavazási hajlandóság terén, ezzel a több mint 64 százalékról 54 százalékra csúszva vissza.

Más felmérések hiányában, amelyekkel a Vasile Dâncu által vezetett intézet által készítettet össze lehetne hasonlítani, ez utóbbit fenntartásokkal kell fogadni. Valójában nagyon sok tényező bevolyásolhatja az idén ősszel/télen tartott törvényhozási választást, melyek egyik, vagy másik pillanatban sorsdöntőknek bizonyulhatnak, így nehéz bármilyen jóslatot tenni.

Az e pillanatban rendelkezésünkre álló egyedüli (kvázi)biztos adatok a helyhatósági eredmények és – ha nem állapítanak meg hivatalosan jelentős népszavazási csalásokat – a Traian Băsescu ellen leadott 7,4 millió szavazat. E tekintetben Băsescu visszatérése Cotrocenibe – első látásra – az USL-nek tűnik kedvezőnek, mely a törvényhozási kampányban is számíthat a lakosság egy jelentős részének az elnökkel szembeni averziójára, hogy ezzel biztosíthasson magának egy kényelmes eredményt az abszolút többség megszerzéséhez és a kormány megalakításához szükséges 50 százalék felett.

A látszat azonban csalhat. Rögtön a helyhatósági után, amikor az összes USL+PSD+PNL szavazattal alig-alig tudott összegyűjteni megközelítőleg 60 százalékot, a szocialista szövetség a törvényhozási választásra egy legalább kétharmados többséget tűzött ki magának célul, amivel módosíthatná az alkotmányt. A választási törvény (a tiszta egyéni körzetes) CCR általi alkotmánysértővé nyilvánítása és a népszavazás kudarca ezt a célt, gyakorlatilag, elérhetetlenné tette. Az IMAS vezetője, a szociológus Alin Teodorescu a România liberă-nak adott interjújában azt állítja, hogy az USL ezen kudarca nem fogja semmilyen módon hátrányosan érinteni a választási eredményeit, de a győzelem meghatározásának az „alkotmányozó többség”-ről „abszolút többség”-re módosítása máris eléggé jelentős.

Ebben a képletben az egyik „szabad” elem… Traian Băsescu lesz. Míg a helyhatósági idején a népszerűségi szintje valahol 12‑13 százalék körül pangott, a Cotrocenibe való visszatérése után a választók 23‑24 százaléka azt állítja, hogy harmadjára is megszavazná, ami a népszerűség megkétszereződése egy olyan időszakban, amikor a tévék ellenséges propagandája és a saját kampánystábjának baklövései nem jogosították volna fel arra, hogy egy ilyen magához térést reméljen. Băsescu újra bebizonyítja, hogy a konfliktus közepén virágzik politikailag és hogy a nyugodt és békés környezet árt neki. Az újonnan alakult jobbközép koalíció számára  a helyhatósági és a népszavazás leckéje világosnak kellene lennie: a tétnek az elvek szintjére emelése és a választási vita apokaliptikus méretekre polarizálása, ami a választóknak nem hagy hátra más opciókat a „Vagy Ők, Vagy Mi!”-n kívül. Az USL-nek a jogállam architektúrája és az igazságügy függetlensége elleni támadásának az egyik alappillérnek kellene lennie, amire ez a háborús logika épl, a többi a harcba bevetett személyiségek hitelessége és frissessége lévén.

E tekintetben Mihai Neamţu és az Új Köztársaság (NR) tegnapi támadása Elena Udrea előtérbe való visszatérése ellen azt bizonyítja, hogy legalább e koalíció egyes tagjai megértik a veszélyeket. Ezzel szemben a polarizálódásnak és az ideológiai lövészárkokba telepedésnek az a hatása, hogy kiiktatja a játékból a PPDD típusú „rendszerellenes” outsider-eket és egyáltalán nem egyértelmű, hogy Dan Diaconescu szavazatai a jobbközéphez mennek majd. Ellenkezőleg.

Másrészről nincs semmi jele annak, hogy a választókat valóban aggasztaná a jogállam jövője és Románia külföldi elszigetelődése. A megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy a népszavazás érvénytelenítéséért az Alkotmánybíróság a hibás, nem az azt megszervező Ponta-kormány és az azt kirobbantó USL-s többség sem, ami annak a jele, hogy a Băsescut a játékból kiiktatni akarók azt bárhogy megakarták tenni, függetlenül a szabályok betartásától, vagy ezek játék közbeni módosításától. Ez a legfontosabb ász az USL ingujjában, ennek kijátszásához pedig az USL-sek továbbra is égve kell tartaniuk az elnökkel szembeni népi frusztráció lángját, akit a társadalom minden hiányosságának és hibáinak okával kell azonosítaniuk.

Azonban minél jobban elmélyülnek majd a kormányzás gondjai, az USL számára annál nehezebb lesz ezt megtenniük. A Ponta-kormány döntést hozott a fő választási tartalékát jelentő közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kiegészítéséről, de ezt a lépést beruházások rovására tette. Márpedig nem fog sok idő eltelni, hogy a népszavazásnál „teljesítő” USL-s polgármesterek követelni kezdjék a megígért klientúrai pénzrészesedésüket. Az ősz gáz- és élelmiszerdrágulást hoz, magasabb közüzemi számlákat és megjósolhatatlan gazdasági bizonytalanságokat. Minthogy az IMF-megállapodás már nem olyan biztos, a kormány nem alkalmazhatja az adópolitikáját, Pontanak pedig már sem szava, sem hitelessége nincs az Európai Unióban, a választás eredménye továbbra is nyitott marad. A jobboldal számára a siker az, ha 30 százalék fölé nő, a baloldal számára egy 50 százalék alatti eredmény a katasztrófával lenne egyenértékű.

Cristian Câmpeanu

Forrás: romanialibera.ro, 2012. augusztus 29.

 

adevarul.jpg

Dan Voiculescu: Băsescu elnök újabb felfüggesztése – lehetséges és jogos. Október vége, november eleje a legjobb pillanat

Lehetséges, sőt jogos Traian Băsescu elnök újabb felfüggesztése, állítja a Konzervatív Párt (PC) alapító elnöke, Dan Voiculescu az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.

A Traian Băsescu júliusi felfüggesztésének ötletét felvető Dan Voiculescu azt mondja, a műveletet meg lehetne ismételni. „A románok Traian Băsescu leváltását akarják, az alkotmány 95. cikkelye pedig mindenféle gond nélkül lehetővé teszi egy új felfüggesztési eljárás elindítását. De ha megtörténik egy ilyenfajta eljárás kezdeményezése, akkor az lenne tanácsos, ha arra október végén, november elején kerülne sor, hogy a leváltásról szóló népszavazást a parlamenti választással egy napon lehessen megtartani, a polgárok iránti tiszteletből és gazdasági megfontolásokból”, mondta a konzervatív vezető arra a kérdésre, hogy lehetségesnek és jogosnak tartja-e az elnök újabb felfüggesztését.

Véleménye szerint, mindenekelőtt le kell szögezni, hogy Traian Băsescut leváltották.

„A valódi, nem a fiktív Romániában 8,4 millió szavazat a teljes létszám nagyjából 60 százalékát jelenti. Tehát Băsescu úr le van váltva. Cotrocenibe való epizódikus visszatérése a demokrácia egyik anomáliája, egyik kudarca. Hat, hét, vagy kilenc ember nem dönthet a románok 60 százaléka ellenében. Azt hiszem, ezt az anomáliát hamarosan eltávolítják”, vélekedett Voiculescu.

A PC alapító elnöke úgy véli, hogy „ezt az anomáliát” demokratikus, törvényes és alkotmányos eszközökkel lehet konkrétan eltávolítani.

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni 7,4 millió román szavazatát. Nem nézhetünk el másfelé. Nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna meg. Románia 2012. július 29-e után visszafordítathatlanul megváltozott. Akik nem értik meg ezt a valóságot, azok elvesztik a kapcsolatot a nemzettel. Azon népszavazás eredménye, amelyen a szavazók 87 százaléka Traian Băsescu leváltását választotta csak két lehetőséget kínál fel: vagy tiszteletben tartjuk a nemzet akaratát és leváltjuk, vagy semmibe vesszük a nemzet akaratát és megtűrjük Traian Băsescut. Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak, hogy semmibe vegyük a demokráciát. A románoknak elegük van a habozásokból. A nemzet akaratának határozott tiszteletben tartására van szükségünk”, húzta alá Dan Voiculescu.

Ami bizonyos nemzetközi reakciók lehetőségét illeti, Dan Voiculescu azon meggyőződésének adott hangot, hogy egyetlen demokratikus vezető sem engedheti meg majd magának, hogy bíráljon egy abszolút alkotmányos lépést, amit már szavazatával hitelesített több mint nyolcmillió román.

„Egyes külföldi vezetők júliusban még hivatkozhattak arra, hogy nem tudták, a felfüggesztés eljárása szerepel az alkotmányban, vagy azt képzelték, hogy az őbecsületessége Băsescu elnököt egy kisebbség üldözi. Most, a július 29-i masszív szavazás és az utóbbi időszakban lezajlott viták után kizárt bármilyen ilyenfajta értelmezés. Ha pedig mégis jelentkeznek majd ilyenfajta hozzáállások, a román hatóságoknak nagyon határozottan fel kell lépniük a nemzeti büszkeség megvédéséért és annak megüzenéséért, hogy Románia nem alkudozik a szuverenitásáról”, mondta a konzervatív vezető.

Romulus Georgescu

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 30., 10:39

 

adevarul.jpg

A jobboldal összeáll az USL elleni harcra

A PDL körül kialakuló szövetség csak akkor lesz sikeres, ha betartja a civil társadalom által javasolt feddhetetlenségi kritériumokat, állítják az elemzők.

Vasile Blaga (PDL), Mihai Răzvan Ungureanu (ICCD) (Jobbközép Polgári Kezdeményezés – PZS), Aurelian Pavelescu (PNŢCD) (Kereszténydemokrata Parasztpárt – PZS), Mihail Neamţu (PNR) (Új Köztársaság Párt – PZS) és Adrian Papahagi (FCD) (Kereszténydemokrata Alapítvány – PZS) tegnap aláírták a jobboldali platform politikai kiáltványát. Ezt a lépést szeptemberben egy választási szövetség létrehozásáról szóló megállapodás aláírása fogja követni. A szövetségnek, a legvalószínűbb módon, a szív lesz a jelképe és testületi vezetése lesz, amiben minden alkotószervezet vezetője jelen lesz.

Milyen választási esélyei vannak az USL alternatívájának kigondolt új platformnak? A CSOP által nemrég készített egyik felmérés szerint, a PDL-re a románok 20 százaléka, az ICCD-re 3 százaléka, a PNR-re pedig 2 százaléka szavazna. De egy szövetség eredménye nem mindig az egyes pártok százalékainak összege. Cristian Ghinea politikai elemző úgy gondolja, hogy az új szövetség sikere lehetséges, ha betartanak bizonyos feltételeket.

„A közvéleményben van bizonyosfajta várakozás egy olyanfajta üzenetre, amilyené a DA Szövetségé volt 2004-ben, ami korrupcióellenességre és feddhetetlenségre összpontosított. A PDL már nem tud ilyenfajta üzeneteket küldeni, mert kiskirályokra és korruptakra alapozva politizált”, ebből indul ki Cristian Ghinea.

A PDL felszippanthatja az nksz-eket

Most viszont a jobboldali alapítványok „hozzáadott értéket” hozhatnak a szövetségnek, ha „etikai diskurzusukat átveszi az új szervezet”, véli Cristian Ghinea. „Minden azon múlik, hogy a PDL-t ne az vezérelje, hogy ’a kiskirályokkal kormányzunk, az nksz-ekkel indulunk a választásokon’”, tette hozzá Ghinea.

Stelian Tănase politológus nem hisz ezen szövetség politikai sikerében. „Nincs semmilyen jövője. Ezek a politikai platformok nem léteznek. Ebből az egész szövetségből csak a PDL létezik, aminek nem érdeke nem egyedül indulni a választási versenyben. Az Ungureanu és Neamţu által vezetett szervezetek mögött nincs semmi; sem helyi szervezetek, sem logisztika, sem tagság. Ezzel szemben a PDL első rangú politikai erő és fel fogja szippantani a szövetség többi csoportocskáit”, mondta Tănase. Ő nem hiszi, hogy a demokrata-liberálisok növelni fogják a százalékaikat a választáson.

„Még ha meg is ismételnék a népszavazási taktikát, amikor a háttérben tartották Udreat és Anastaset, a demokrata-liberálisok senkit sem fognak átverni ezzel a stratégiával”, tette hozzá a politológus.

Elena Udrea a viszály almája az új szövetségben

Vasile Blaga PDL-elnök szerdán, a Mihail Neamţu PNR-elnök és Elena Udrea közötti szóváltással kapcsolatosan kijelentette, hogy egy olyan konstrukció kialakításakor, mint amilyen a jobbközép szövetség, vannak súrlódások is, rámutatva arra, hogy véleménye szerint összhangba fognak jönni az álláspontok.

A kiáltvány aláírása után a Mihail Neamţu és Elena Udrea közötti szóváltásról kérdezetten Vasile Blaga azt mondta: „Vannak súrlódások is, amikor elindítasz egy ilyenfajta konstrukciót és ezek akkor is megnyilvánultak, amikor az Igazság-Igazságosságot építettük. Az a véleményem, hogy egyre inkább összhangba hozzuk majd az álláspontjainkat, főleg úgy, hogy vannak olyan intzményeink is, mint az etikai bizottság, melyek rendezhetik az összes ilyenfajta helyzeteket”.

Mihail Neamţu az Elena Udreaval kialakult szóváltásáról kijelentette, „néha normális, hogy vannak, ha nem is konfrontációk, de egy átlátható, nyílt párbeszéd és ennek a szövetségnek van egy etikai bizottsága”.

„Én nem vagyok ügyész és nem készítek listákat, volt néhány megjegyzésem a stílusról és végső soron úgy hiszem, hogy az fontosabb, ami egyesít, mint ami megoszt minket. A jobboldalnak nem belső háborúk kirobbantása a célja, hanem a külső ellenség helyes meghatározása és az az USL”, mondta Neamţu.

Az Új Köztársaság Párt vezetője, Mihail Neamţu azt kérte Elena Udrea volt PDL-s vezetőtől, hogy lépjen hátrébb, rámutatva arra, hogy „a kompromittálódott politikusoknak vissza kell vonulniuk”, Udrea pedig azt válaszolta, hogy fél egyesek „arroganciájától és önhittségétől”, akik múltbéli érdemek nélkül hirdetik ki „a jelent és a jövőt”. Elena Udrea válasza után Mihail Neamţu is reagált a Facebookon, azt írva, hogy „a libegők királynője újra lecsap”.

Romulus Georgescu, Sebastian Zachmann

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 29., 21:54

 

gandul.jpg

EurActiv – Az európai szocialisták Bukarestről Brüsszelbe akarják áttenni a szeptemberi kongresszust

Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a szeptember 28-29-i kongresszust Bukarestről Brüsszelbe szándékozik áthelyezni, tekintettel a Victor Ponta kormányfő demokratikus értékeivel kapcsolatos aggodalmakra, állítja egy szocialista forrás, akit az EurActiv.com idézett.

Ugyanezen forrás azt állítja, hogy az PES-hez tartozó pártokból „csak néhány vezető” erősítette meg részvételét a bukaresti kongresszuson, a többieknek fenntartásaik lévén azzal, hogy Ponta legyen a házigazdájuk, akit a kormányfői tisztség tavasszal történt átvétele óta bírálatok érik.

De eddig még nem született semmilyen döntés a szeptember 28-29-i eseménnyel kapcsolatosan, mondja az idézett forrás.

Amikor tavaly a kongresszus bukaresti megrendezéséről döntöttek, Ponta ellenzékben volt. Tekintettel arra, hogy a romániai parlamenti választás ősszel lesz, a kongresszus célja az volt, hogy a választás előtt megerősítse a nemzetközi arculatát.

De időközben Ponta átvette a hatalmat, Romániát pedig azóta politikai harcok sújtották, melyek többek között az Európai Unió bírálatait is kiváltották.

PES-ből származó források kijelentették, hogy miközben a balközép pártok vezetői nem akarják, hogy a saját országaikban azért bírálják őket, mert egy ennyire vitatott vezető volt a házigazdájuk, mint Ponta, vannak azzal kapcsolatos aggodalmak is, hogy ne ártsanak neki a választás előtt.

Ez kemény csapás lenne Ponta számára, aki szeptemberben lesz 40 éves, ha ezt a kongresszust áthelyeznék Bukarestből, mondta egy PSD-s forrás az EurActivnak.

Mindenesetre, a kongresszus Brüsszelbe költöztetésével kapcsolatos döntést egy olyan indoklással kellene kiegészíteni, mely megőrizné a presztízst és amit belpolitikailag fel lehessen használni Romániában, ez nehéz feladat lévén a PES titkársága számára.

Az ötévenként kétszer sorra kerülő PES-kongresszus új elnököt fog választani. Eddig Szergej Sztanisev ideiglenes elnök, volt kormányfő és a Bolgár Szocialista Párt elnöke az egyetlen jelölt, akit 2011. november 24-én választottak meg Poul Nyrup Rasmussen utódjának. A visszavonult Rasmussen dán kormányfő volt és csaknem nyolc évig vezette a pártot.

A PES új elnökét két és fél évre fogják megválasztani.

Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 30., 12:22

 

puterea.jpg

Az alkotmány a botrány újabb oka

Băsescu Cotrocenibe történt visszatérése után az USL az alkotmányt akarja módosítani, de a PDL azzal vádolja őket, hogy a változtatás csak az ő érdekeiket szolgálja. A kormányon lévők azt mondták, kötelező módosítani az alkotmányt, hogy Băsescu elnöknek többé ne legyenek hatalmi kisiklásai, akinek kormányzati rendszerét tragédiának minősítették. A PDL-sek válaszul azt mondják, az USL azért akarja az alkotmány módosítását, hogy csorbítsák az elnök tekintélyét, mert „meg vannak veszve Băsescutól”.

A parlamenti képviselők számának 300-ra csökkentése az egyetlen közös pont, amit módosítani akarnak úgy a PDL-sek, mint ahogy az USL-sek is. Ezzel szemben az USL-sek feltétlenül azt akarják, hogy bizonyos intézményeknél, melyek a demokráciát szavatolják egy államban, többé ne legyenek politikai kinevezések. Ezek között van az Alkotmánybíróság (CCR), a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA), vagy az ügyészség. De a demokrata-liberálisok azt mondják, az intézmények depolitizálását az USL szigorúan a PSD és a PNL érdekeinek védelmében akarja. Megemlítjük, hogy az alkotmánymódosításra az őszi parlamenti választás után kerülhet sor, a képviselők legalább kétharmadának szavazatával.

PDL: Meg vannak veszve Băsescutól

Sever Voinescu, a PDL szóvivője a Putereanak elmondta, az USL-sek szigorúan a saját érdekükben akarják módosítani az alkotmányt, az lévén a céljuk, hogy csökkentsék az államfő szerepét: „Ők, amikor az alkotmány módosításáról beszélnek”, minden áron csökkenteni akarják Băsescu szerepét, mert meg vannak veszve Băsescutól. A helyzet a következő, amikor az alkotmány módosítása kerül szóba, mi nem mondunk le a kétkamarás (a PDL egykamarást akar – PZS) parlamentről és a 300 parlamenti képviselőről. De mit akarnak ők tenni, ők az elnöki intézményt halovány alakká akarják változtatni a demokráciában, intézményeket akarnak leigázni”.

Hogyan akarja a PSD

Toni Greblă PSD-s szenátor beszélt azokról a tervekről, melyekkel az USL és főleg a PSD rendelkezik az alkotmánymódosítás terén: „Én magam is kijelentettem, hogy a választási kampány idején minden parlamenti párt álljon elő egy alkotmánymódosítási javaslattal, amit jogászok készítenének el. Utólag, a parlamenti választás után jöjjön létre egy parlamenti bizottság, alkotmányszakértőkkel, egyetemi tanárokkal és effektív módon kerüljön sor egy módosításra, ami a polgár érdekét képviseli”. Arra a kérdésre, hogy az alkotmány mely lényeges pontjait kell módosítani, Greblă azt mondta: „Csökkenteni kell a képviselők számát, de egy kétkamarás parlament megőrzésével. A CCR-nél a kilenc bírót a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéknek kell kineveznie, de csak 15 évnyi bírói gyakorlat után. Ezt azért, hogy elkerülhetők legyenek azok a helyzetek, amikor a bírók valaki érdekét védik”. Másrészről Aurelian Pavelescu, a PNŢCD elnöke kijelentette, az USL az „államcsíny-népszavazás”-sal megsértette az alkotmányt, most pedig csakis a saját érdekükben akarják azt módosítani.

PNL: A CCR depolitizálása

Eugen Nicolăescu, a liberális képviselők alelnöke kijelentette, az alkotmány módosítását az új parlament után kell elvégezni: „Mi nyilvánvalóan a parlamenti képviselők számának csökkentését támogatjuk, én magam voltam az egyik aláírója a 2009-es törvénytervezetnek, de azóta akadályozzák azok, akiknek akkor parlamenti többségük volt, a PDL”.

Ami a depolitizálandó intézményeket illeti, Nicolăescu ezt válaszolta: „A CCR, a CSM, az ügyészség tagjait apolitikusan kell kijelöltni, mert ezt jelenti a normalitás egy demokráciában. Mi biztosan ezen aspektusok módosítását fogjuk választani”.

Mioara Costin

Forrás: puterea.ro, 2012. augusztus 29., 21:00

Címkék: választás usl basescu ponta

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr974743323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.