Nem csak Romániában készülnek választásokra, hanem Ukrajnában is. És akárcsak Romániában, úgy a váratlanul jött függetlenségét feldolgozni még nem képes Ukrajnában is az ötlettelen politikusok előszeretettel nyúlnak a kisebbségi kártyához.

És a két ország abban is hasonló, hogy mindkettő számára örök frusztrációt okoznak a területi gyarapodások és az azzal járó nem ukrán, illetve román nemzetű közösségek.

Érdekes megfigyelni, hogy miközben a romániai – elsősorban magyar – közösségek esetében szinte mindig a „… származású románok” kifejezést alkalmazzák, a határon túli románok esetében ez szinte soha nem merül fel.

Az alább ismertetett két cikkben szóba kerülő Csernovic régió azért is figyelemre méltó, mert az részben a mai Romániában lévő Bukovina északi részéből, illetve a ma a Moldovai Köztársaságot alkotó Besszarábia északi részéből áll, ebből fakad a cikkekben sokszor felbukkanó román-moldovai kettősség, hiszen a romániai igények esetleges moldovai igényekkel ütköznének.

Ez a két cikk elsősorban jelenségként érdekes, az azokban említett Dejev nevű szakértőről nem sok minden tudható, legalábbis magyar, vagy román forrásokból. Abban is kételkedem, hogy a NATO-n belül komolyan felmerült volna Bukovina Romániához csatolása, úgy gondolom, Nyugat-Európa és az AEÁ számára a jelenlegi gazdasági helyzetben nem igazán hiányozna egy katonai konfliktus.

 

adevarul.jpg

Ukrajna attól fél, hogy Románia elcsatolja Észak-Bukovinát

„Készületek történnek Észak-Bukovina elcsatolására, Dél- és Észak-Bukovina újraegyesítése ürügyén. Ez a következő ukrajnai politikai válság idején fog megtörténni, egy nagyon gyors és kevéssé fájdalmas folyamat lesz”, jelentette ki Szergej Dejev, az Ukrán Polgári-Alkotmányos Kongresszus titkára, az ukrán-román kapcsolatokért felelős bizottság elnöke, jelenti a MIGnews.com.ua hírportál.

Azt állítja, a NATO Észak-Bukovinát (Csernovic régiót) egy fegyveres konfliktus lehetséges helyszínének tekinti.

„Csernovic régióban több mint 100.000 személynek van román állampolgársága. Az ország határainál megszaporodtak az ellenőrző pontok száma, a határrendőrséget pedig olyan civilek váltják fel, akiknek két útlevelük, ukrán és román van”, állítja Dejev.

„Készületek történnek Észak-Bukovina elcsatolására, Dél- és Észak-Bukovina újraegyesítése ürügyén. Erre a következő ukrajnai politikai válság idején kerül majd sor, nagyon gyors és kevéssé fájdalmas folyamat lesz”.

Az elcsatolást követő héten a térségbeli románok népszavazást fognak tartani, amelyen a polgárok nagy többsége, ukrán és román útlevéllel is rendelkezve, a Bukovinával (így! – PZS) egyesülést fogja támogatni, hogy az visszatérjen az 1940-ig létezett határaihoz”, húzza alá az ukrán-román kapcsolatokért felelős bizottság elnöke.

 

bukovterk.jpg

(Sárga – a Szovjetunió által megszállt terület, zöld – a Romániánál maradt terület, piros vonal – a szovjetek által kijelölt határ)

 

Dejev azt állítja, olyan információkkal rendelkezik, melyek szerint ez a forgatókönyv nagyon aktív előkészületi fázisban van, Ukrajna pedig gyakorlatilag semmit sem tehet ellene.

„Románia NATO-tagállam és ebből következően minden Románia elleni válaszlépés az egész Észak-Atlanti Szövetséget érinti. Ezt a kérdést a NATO chicagói csúcstalálkozóján is megvitatták, a transzdnyeszteri helyzettel együtt. Azon a csúcson Bukovina a lehetséges katonai konfliktusos övezetek közzé került”, szögezte le a szakértő.

Csernovic régióban nagyjából egymillió ember él, akiknek 75 százaléka ukrán, 12 százaléka román és 7 százalék moldovainak vallja magát.

Az ukrán sajtó szerint, „Románia hivatalos dokumentumaiban az áll, hogy Észak-Bukovinában a lakosság 20 százaléka a román kisebbséghez tartozik. A számtan egyszerű: a moldovaiakat a moldovai iskolák elrománosításával egyszerre a románok közé sorolják – magyarázzák a MIGnews újságírói.

V. M.

adevarul.ro, 2012. szeptember 8., 10:32

 

adevarul.jpg

A Csernovic környéki románok, hét évszázad szenvedés. „Az ukrán társadalomban nagy a gyűlölet a románokkal szemben”

Szergej Dejev, az Ukrán Polgári-Alkotmányos Kongresszus titkárának kijelentései újra előtérbe hozzák az Ukrajnához tartozó Csernovic térségi román közösség ügyét. Dejev arra figyelmeztetett, hogy Románia – a NATO támogatásával – előkészületeket tesz Észak-Bukovina elcsatolására.

Csernovic régiót 1940. augusztus 7-én hozták létre azután, hogy a Szovjetunió Bukovina északi részét és Herca-tartományt a besszarábiai Hotin megye nagyobbik részéhez csatolta. A régió 11 járásból áll és 919.000 lakosa van, melynek körülbelül 20 százaléka román. Az ukránok a 2001-es népszavazáskor kettéosztották ezt az arányt, az statisztikáikban kb. 13 százalék román és nagyjából 7 százalék moldovai szerepelve. A 11 járásból háromban a román származású lakosság többségben van: Herca (93,8%), Noua Suliţă (64,3%) és Adâncata (51,4%).

Csernovic, a térség legfontosabb városának neve 1408. október 8-án jelenik meg először egy Jó Sándor (Alexandru cel Bun), Moldova uralkodója (1400-1432) által aláírt dokumentumban, 1775-től pedig a Habsburg Birodalom része volt. Csernovic város 1849-ben megkapta a Bukovina Hercegségének fővárosa címet, 1918-tól pedig, Ausztria-Magyarország feldarabolásával Románia részévé vált. „Kis Bécs”-nek nevezték és a háborúk közötti Romániában a harmadik legnépesebb város volt Bukarest és Kisjenő után.

A várost, Észak-Bukovinával együtt, 1940-bem megszállta a Vörös Hadsereg és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták. A Szovjetunió szétesése után Csernovic régió a független Ukrajna része lett, a térségben lévő románokkal együtt.

„Rosszabb, mint a volt Szovjetunió idejében”

A Csernovic régióban élő románok arra panaszkodnak, hogy az ukrán állam nem tartja tiszteletben jogaikat és állandó fenyegetésnek tekintik őket. A 22 éves, történész hallgató és az ukrán Costiceni faluból (Noua Suliţă járás) származó Sergiu Barbuţa egy évvel ezelőtt ezt nyilatkozta az Adevărulnak: „Az ukrán-román kapcsolatokat hűvöseknek, a nemzeti kisebbségekre nézve hátrányos jellemzőkkel rendelkezőeknek jellemezném. Az ukrán társadalomban nagy a gyűlölet a románokkal szemben, bezárják a még működő iskoláikat, vagy ukrán osztályokat indítanak a román iskolákban. Így fogunk elukránosítottakká, vagy néhol eloroszosítottakká”.

Sőt, az ukrajnai románok azt mondják, hogy a helyzetük bizonyos tekintetben rosszabb, mint a Szovjetunió idejében. „Az ukrajnai román közösség helyzete egyik napról a másikra romlik és jelentősen megromlott Ukrajna állami függetlenségének kikiáltása óta. A kommunista években a nemzeti iskolákban minden tantárgyat a diákok anyanyelvén tanítottak, az államnyelv és az idegen nyelv kivételével. Most az iskoláinkban az ukrán nyelven és irodalmon és az idegen nyelven kívül még úgy öt tantárgyat ukrán nyelven oktatnak. A román iskolák helyzete rosszabb, mint a volt Szovjetunió idejében”, mondta 2009-ben Vasile Tărâţeanu író, a csernovici Román Nyelv Háza Alapítvány elnöke a Formula AS-nak adott interjújában.

Mihai Voinea

adevarul.ro, 2012. szeptember 8., 21:00

Címkék: román ukrán

A bejegyzés trackback címe:

http://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr964764668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.