Keményen fel kell kötni a gatyát, ha a romániai politikai életet kell elemezni. Nem olyan, mint a fociban az angol, német, spanyol és talán az olasz bajnokság, ahol legalább az első tíz csapat esetében kemény profik játszanak, magabiztos játéktudással, állandó egészségügyi felügyelettel, kiszámítható, vagy biztonsággal kiszámítható eredményeket produkálva. Ezzel szemben a román politikai élet (is!) olyan, mintha valami katasztrófa következtében a megyei harmadik bajnokság jelentené a nemzeti ligát.

Beképzeltségig öntudatos, alacsony játéktudású, kérdéses egészségi állapotú és kezelhetetlen agressziós gondokkal küzdő alakok játszanak a polgárok rovására és a baj az, hogy éppen ezért játékuk nagyon nehezen kiszámítható és ráadásul mindig képes a leghajmeresztőbb fordulatokat produkálni.

Az elmúlt napok eseményeiből már nem szívesen utalok Ponta kettős beszédének újabb bizonyítékaira, aki a külföldi lapokban, vagy fórumokon a békegalamb jelmezbe öltözik, idehaza pedig eljátssza a harcias kiskakast. Ez lassan már a napi rutin részévé válik.

Ezzel szemben tünetszerű az a bénázás, amit a jobboldal mutat be. Miután a „balliberális” (figyelem, ez Romániában mást jelent!) oldal mindent elkövetett, hogy semmiképpen sem szerezze meg a tavaly még biztosnak látszó kétharmadot, sőt, jelentős segítséget nyújtott a „jobboldalnak”, hogy teljesen kilátástalan helyzetéből feltápászkodjon, most ez utóbbin a sor, hogy ezt az esélyét szerencsésen lenullázza a december 9-i parlamenti választásig.

Kezdve azzal, hogy a nagy szövetségalakítás közben derül ki, hogy a Mihail Neamţu által vezetett Új Köztársaság mégsem lehet tagja az új szerveződésnek, mert rendezetlen bejegyzési gondjai vannak a bíróságon, vagy azzal, hogy maga az új szövetség, az Igaz (vagy Jobboldali) Románia Szövetség (Alianţa România Dreaptă – ARD) bejegyzését is megtámadta egy magát Igaz (vagy Jobboldali) Románia Egyesület (Asociaţia România Dreaptă), egészen odáig, hogy a Mihai Răzvan Ungureanu volt kormányfőre és a „jobboldal” nagy reménységére épített szövetség ugyanolyan falánkan habzsolja magába az innen-onnan, balról-jobbról-civil társadalomból érkező többé, kevésbé ismert/sikeres/alkalmas tagokat, mint tette ezt szinte minden romániai párt és szövetség eddig.

Márpedig ehhez kár létrehozni egy új alakulatot, nem beszélve arról, hogy éppen MRU-nak kellene a legjobban tudnia, mit jelent ez, hiszen gyors, alig nyolcvan napos kormányfői pályája éppen azért ért meteorikus véget, mert a parlament is ilyen gyülevész bandákkal van tele.

Ezek után szinte felesleges a jobboldali elit vergődése, hogy legalább most, több mint húsz évvel a rendszerváltás után, a többször is felszámolás szélére került politikai jobboldal romjain megpróbáljon egy új, most már szilárd ideológiai és erkölcsi alapokon álló struktúrát kiépíteni. Mert ez ezekkel a jelöltekkel nem fog menni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem lehet bekerülni a parlamentbe, a különböző területi struktúrákba, sőt, akár a kormányba is. Csakhogy ez az elmúlt több mint két évtized káros politizálási módjának a folytatása lesz és ennek súlyos, ma még kevesek által átérzett következményei lesznek. A politikai válságciklusok egyre rövidebbek és hevesebbek. Jó lesz erre odafigyelni…

 

Kohabitáció

adevarul.jpg

Băsescu átpasszolja Pontanak az európai pénzek felhasználásával kapcsolatos kudarc felelősségét

Traian Băsescu elnök, nevet nem említve, azt sugallta, hogy Victor Ponta kormányfő a felelős az európai pénzek felhasználási határidejének egy évvel történő meghosszabbításának kudarcáért.

Az elnök üzenete a brüsszeli látogatásával kapcsolatos nyilatkozatában jelenik meg, ahol találkozni fog az EB elnökével, Jose Barrosoval. „Románia partikuláris érdekeiről tárgyalva újra vissza fogok térni az európai pénzek felhasználási határidejének egy évvel történő meghosszabbítására, az optimális pillanat – sajnos – elmúlt, nem tudom, újra fel lehet-e vetni sikeresen a témát, tekintettel arra, hogy a kérést a május 23-i informális tanácsi ülésen vetettem fel”, magyarázta Traian Băsescu.

„Mivel az ülés informális volt, csak tudomásul vették, ezt követte a találkozó Barroso elnökkel, akinek átadtam egy írásos jegyzéket és a kérést a június 28-29-i tanácsi ülésen kellett volna megtámogatni”, tette hozzá Băsescu. Márpedig a június 28-29-i ülés volt az, ahol Traian Băsescu helyett Victor Ponta jelent meg Brüsszelben.

Victor Ponta részvételét egy konfliktus előzte meg az elnök és a kormányfő között arról, hogy ki jogosult Romániát képviselni az Európai Tanácsban. Az Alkotmánybíróság az elnök javára döntött, de a kormányfő vett részt kihasználva azt, hogy a döntés nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Romulus Georgescu

adevarul.ro, 2012. szeptember 13., 19:59

 

adevarul.jpg

Traian Băsescu: Románia meggyengülve került ki a belső konfliktusból

Traian Băsescu elnök csütörtökön kijelentette, Románia meggyengülten került ki a belső konfliktusból, az arculat helyreállítása pedig tettekkel lehetséges, nem nyilatkozatokkal.

„Románia meggyengülve került ki ebből a belső konfliktusból és el kell ismernünk, hogy az, ami nálunk (július) 3-6-ától augusztus 27-ig történt, az bizalmi válságot okozott Romániában. Ez nagy veszteség és nem nyilatkozatokkal, hanem tettekkel fogjuk elfedni”, mondta az államfő, aki megjegyezte, hogy pénteken Brüsszelbe megy „megpróbálni tisztázni bizonyos dolgokat”, „elindítani a Románia és a román politikusok iránti bizalom helyreállításának folyamatát, hogy képesek előretolni az integrációs folyamatokat és főleg, hogy képesek jó európaiak lenni”.

„Tudják meg, hogy Romániának nincs más esélye, mint az Európai Unióba való minél mélyebb integráció esélye, mert a globalizációs folyamat senkinek sem bocsát meg. Egy olyan ország, mint Románia és kimerem mondani, egy olyan ország, mint Németország nem képes egyedül megbirkózni a globalizációs folyamattal; újra kell majd gondolnunk egész Európát, ha meg akarjuk védeni a polgárainkat. Persze, senki sem beszél és senki sem fogadja el a kulturális identitás elvesztését, a nemzetek identitásának elvesztését, senki sem veti ezt fel és – minden bizonnyal – találnak majd megoldásokat ezen identitás megvédésére. De az világos, hogy egyikünk sem képes, egyedül, megbirkózni a jövőben a globalizációs folyamat hatásaival, melyek – újra csak őszintén meg kell mondani – már nem állnak a politikusok ellenőrzése alatt”, húzta alá Traian Băsescu.

Arra a kérdésre, hogy mi az a kampányban említett 6 megoldás Románia hitelességének helyreállítására, Traian Băsescu azt mondta, „azok elmúltak”. A hitelesség helyreállítása lehetséges, de teljesen más módszerekkel. „Elmentünk a végsőkig és a dolgok sokkal súlyosabbak, mint akkor voltak. Akkor még visszafordíthatók lettek volna”, mondta az elnök.

Dorina Călin

adevarul.ro, 2012. szeptember 14., 05:01

adevarul.jpg

Iliescu: A népszavazás érvényes volt. Ha jobban előkészítették volna, a dolgok radikálisan megváltoztak volna

Ion Iliescu csütörtökön, a România TV-ben azt mondta, a júliusi népszavazás érvényes volt, mert a határozatképességet a 2011-es népszámláláshoz kellett volna igazítani. A PSD tiszteletbeli elnöke azonban kihangsúlyozta, a kampány jobb megszervezése teljesen megváltoztatta volna az eredményt.

„Az Alkotmánybíróság eltorzította a népszavazás valóságát. A lakosság, a tavalyi népszámlálás szerint, 19 milliós, akik közül 15 millió lakosnak van szavazati joga. A népszavazáson részvevő nyolc és fél millió ezen szavazati joggal rendelkező lakosság több mint 50 százalékát jelenti. Márpedig ők egy aberráns számhoz viszonyítottak: 18 millió. Honnan? És megsemmisítettek egy érvényes népszavazást. Tehát létrehoztak egy mesterséges helyzewtet, amivel visszatért egy lakosság által elutasított ember. A CCR eltorzította a népszavazás valóságát. Ami a népszavazást illeti, jobb előkészítéssel, ha eljött volna szavazni 9 millió román, a dolgok radikálisan megváltoztak volna”, mondta Ion Iliescu.

Dorina Călin

adevarul.ro, 2012. szeptember 14., 06:15

 

adevarul.jpg

Barroso: A jogállamiság betartásában nem lesznek kompromisszumok. Támogatni fogom Romániát a Schengen-övezethez való csatlakozási folyamatban

Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso pénteken, a brüsszeli találkozójuk végén azt mondta Traian Băsescu elnöknek, hogy minden romániai politikai erőnek felelősen kellene cselekednie, hogy helyreállítsák a politikai és intézményi stabilitást.

„Az Európai Bizottság részéről nem lesznek kompromisszumok azon igény szempontjából, hogy minden állam tartsa tiszteletben a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmányos döntéseket”, áll a két elnök megbeszélése végén kiadott sajtóközleményben. Ezen kívül Barroso kifejezte aggodalmát a Romániában nemrég történt politikai események és az ezek által az európai partnerek soraiban kialakított kép miatt.

Az Európai Bizottság elnöke szerint, a politikai és törvényi keret rendkívül fontos Románia hitelessége és gazdasági és pénzügyi helyzete szempontjából. Barroso azt is kihangsúlyozta, hogy Băsescu elnök tisztségébe történt visszatérése után minden romániai politikai erőnek, úgy a kormányon, mint ahogy az ellenzékben lévőknek is, felelőséggel és visszafogottsággal kell cselekednie és „nagyon határozottan” a politikai és intézményi stabilitás helyreállításának sürgősségére kell összpontosítania.

„Ez elsősorban az idén őszi parlamenti választási kampány tekintetében lesz fontos”, áll még a közleményben.

Másrészről Barroso elnök kihangsúlyozta még az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusban (EEM) lévő célok teljesítésére tett erőfeszítések folytatásának fontosságát és azt, hogy a Bizottság a következő hónapokban folytatja a romániai helyzet megfigyelését.

Az Európai Bizottság elnöke a Traian Băsescuval folytatott találkozó keretében megerősítette, hogy támogatni fogja Romániát a Schengen-övezethez csatlakozási folyamatban.

Alina Boghiceanu

adevarul.ro, 2012. szeptember 14., 13:53

 

adevarul.jpg

Barroso három újabb házi feladatot ad Pontanak: állítsák helyre sürgősen a stabilitást az országban, ügyeljenek a DNA-ra és a Főügyészségre, elvesztik az EU-pénzeket

A brüsszeli kormány feje további feladatokat adott Victor Ponta ormányfőnek az egy hónappal ezelőtti 11 után.

Victor Ponta kormányfő tegnap 10 és fél válasszal érkezett Brüsszelbe, az Európai Bizottság elnöke, Jose Barroso irodájába a brüsszeli aggodalmak listájára és három még nehezebb feladattal távozott: a politikai stabilitás és a romániai jogállamiság iránti bizalom sürgős helyreállítása, odafigyelés a DNA-s és főügyészségi kinevezésekre és gyors megoldások az európai pénzekre.

„Állítsák helyre sürgősen a stabilitást az országban”

Barroso azt közölte Pontaval, hogy ugyanazok az aggodalmai, mint amelyeket a múlt héten elmondott Traian Băsescu elnöknek is: Romániának meg kell szüntetnie bármilyen kételyt a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alkotmányos döntések betartása iránti elkötelezettségét illetően. Barroso megjegyezte még: minden romániai politikai erőnek, a kormányon és ellenzékben lévőknek is, felelősséggel és visszafogottsággal kell cselekedniük a legfontosabb cél érdekében: az intézményi és politikai stabilitás sürgős helyreállításáért.

„Ez rendkívül fontos lesz az idén őszi parlamenti választást megelőző időszakban”, mondta még Barroso. Teljesíteni kell az igazságügyre vonatkozó legutóbbi jelentésben meghatározott célokat, az Európai Bizottság következő értékelése pedig akkor lesz jobb, ha helyreállították a hatalmi ágak egyensúlyát. „Rendkívül fontos lesz, hogy a főügyészi és DNA-főügyészi kulcspozíciókba való jelölések méltányosan és átláthatóan történjenek. A kormánynak, úgy a választás előtt, mint ahogy utána is kerülnie kellene a feddhetetlenségi, vagy összeférhetetlenségi gonokkal rendelkező miniszterek kinevezését”, áll még az Európai Bizottság Barroso-Ponta találkozó utáni közleményében.

Ponta a „híres” 11 pontról

A kormányfő azt érzékeltette, hogy rendkívül konstruktív találkozója volt. Csak Viviane Redingről nem akart beszélni. Az EB megjegyzéseinek hangvétele azonban azt mutatja, hogy még vannak olyan kulcsfontosságú témák, melyekkel Brüsszel nem elégedett. Míg Băsescu arra figyelmeztetett, hogy Brüsszelt nem lehet becsapni a külföldön tett egyféle és a Bukaresten tett másféle kijelentésekkel, Ponta egy másfajta értelmezéssel állt elő az EU-kormány vezetőjével folytatott találkozó után. „Barroso elnök úgy értékelte, hogy a híres 11 pontot én és a kormány a lehető legkomolyabban kezeltük és teljesítettük.

Természetesen, továbbra is meg kell mutatnuk, nekünk Romániából, nem Brüsszelből, hogy képesek vagyunk gondolkodni és úgy lefolytatni a belső csatánkat, hogy ne ártson az érdekeinknek, EU-országként”.

Elpuskázzuk az EU-pénzeket?

Barroso és Ponta tárgyaltak az eredmények hiányáról is az EU-pénzek Románia általi lehívásában. „Miközben a tavalyi év folyamán jelentős erőfeszítés történt, a lehívási képesség továbbra is rendkívül alacsony marad és Románia jelentős finanszírozási összegeket veszíthet el, melyeknek kedvező hatásuk lehetne a román polgárokra és a vállalkozásokra”, jegyezte meg az EB. Barroso elnök azt kérte a kormánytól, tegyen azonnali lépéseket a közigazgasági képesség és a közbeszerzésekre vonatkozó normák javítására.

Ponta megérti, hogy ez egy súlyos téma, de nem tud részleteket mondani a megoldásokról. Csak azt tudja, hogy a vétkesek nem a kormányából valók. „Konkrétan beszéltünk arról, ami az én szemszögömből nézve az európai napirend legnehezebb és legfontosabb pontja: az európai pénzek lehívása. Együtt meg kell találnunk az utakat, melyek révén a 2011-es és 2012-es hibás dolgok ne vetüljenek hátrányosan most, 2012-ben és 2013-ban Romániára, mert nagyon sokat vesztenénk abból, amire az országnak szüksége van és ez rossz jelzés lenne az idei, gazdasági szempontból jó jelzések után”, mondta Ponta.

Bianca Toma

adevarul.ro, 2012. szeptember 17., 21:57

 

adevarul.jpg

Ponta a népet hibáztatja a népszavazás kiírásáért: „A lakosság elvárásainak feleltünk meg”

Victor Ponta kormányfő úgy véli, hogy a részvételi arány és a népszavazás eredménye alapján úgy gondolhatja, „féktelen és elhamarkodott módon” cselekedet, de „megfelelt a lakosság elvárásainak”, derül ki a Le Monde-nak adott, a Mediafax által átvett interjújából.

Riporter: Nem sikerült felfüggesztenie Traian Băsescu elnököt, de a jogállamiság megsértése miatt magyarázatokat kellett adnia az Európai Bizottságnak. Bánja?

Victor Ponta: Természetesen. Másképp kellett volna cselekedni. Vannak megtanulandó pozitív és negatív leckék. Kétszer többet szándékozok dolgozni, nemcsak a politikai programom alkalmazásáért, de Románia hírnevének helyreállításáért is. A politikai normáinknak és kultúránknak megfelelően cselekedtünk. A politikai vitáink agresszivitása nyilvánvalóan meglepte az Európai Bizottságot és az európaiakat. Másrészről a részvételi ráta és a népszavazás eredménye arra késztet, hogy azt mondjam, valóban, talán féktelen és elhamarkodottan cselekedtünk, de megfeleltünk a lakosság elvárásainak.

Elemzik a Románia arculatának okozott károkat, tekintettel arra, hogy az EU máris fel van kavarva?

Óriási gondunk volt a cselekedeteink elmagyarázásában. Meglepett, hogy engem, főleg a Le Monde, egy olyan újság, melyet mindig is olvastam, olyan személyként mutatott be, aki nem tartja tiszteletben az európai normákat. Én vagyok az, aki végül úgy döntöttem, hogy normalizálom a helyzetet az elnökkel. Decemberben lesz törvényhozási választásu Nem lesz több félreértés, hanem visszatérés a normalitáshoz. Megértem, hogy a politikai háború ártott mindkét félnek és az országnak. A nemzet érdekeinek kell elsőbbséget élvezniük. A felmérések szerint, a választás után abszolút többségünk lesz. Valószínűleg nyugodtabb leszek és kisebb figyelmet fogok szentelni Băsescu mandátuma végének. Ő befejezi a politikai karrierjét, én az enyémet elkezdem”.

Az Európai Bizottság beavatkozhat egy tagállam politikai életébe? Viviane Reding „államcsíny”-ről beszélt…

Az EB elnöke, Jose Manuel Barroso tisztességes és kiegyensúlyozott volt. Nagyon fontos közvetítői szerepet töltött be ahhoz, hogy Romániát visszahozzák egy normalitási helyzetbe. Más álláspontok eltúlzottak és pártosak. Nem tudom elfogadni az „államcsíny” kifejezést. Egy 8,5 millió ember által végrehajtott államcsíny, ilyen nem létezik. Ez nem fehér-fekete helyzet, egy ártatlannal és egy bűnössel. Ez egy nagyon véres politikai csata volt. Az én szemszögömből nézve meghoztam a döntést, hogy véget vessek neki.

I. O.

adevarul.ro, 2012. szeptember 18., 18:41

 

 

Kormánypártok

adevarul.jpg

Ponta az USL deltai összejövetele után: Jól teljesítettünk a szolidaritás tesztjén

Victor Ponta PSD-elnök ma, a PSD és a PNL végrehajtó bizottságainak együttes ülése után kijelentette, hogy megfelelően jutottak túl a Szövetségben a szolidaritás és az egység tesztjén és hogy a rációnak, a jóérzésnek és a közös érdeknek volt elsőbbsége.

„Jól jutottunk túl az USL-n belül a szolidaritás és az egység tesztjén. Sokszor felmerült bennünk a kérdés, miért kell még egyszer bizonyítanunk, hogy egységesek és szolidárisak vagyunk – mert Romániában van egy negatív hagyománya a szövetségeknek és amikor Antonescu úr is és én is és Constantin (a PC elnöke – PZS) is azt mondtuk, hogy valami megváltozik Romániában és képesek vagyunk becsületes és tisztességes partnerek lenni és mindnyájan nyerhetünk ebből a szövetségből és Románia is nyerhet belőle, sokan nem hittek nekünk”, mondta Ponta.

A PSD vezetője megjegyezte, az USL-nek sikerült lezárnia a tárgyalásokat és közös jelöltjei lesznek a parlamenti választáson is.

„Minden alkalommal, amikor felmerült, hogy nem lehetnek közös jelöltjeink a helyhatóságin, mégis volt és megnyertük a választást, hogy nem lehet közös kormányunk, győztünk a parlamentben és van egy közös kormányunk, hogy nem lehetnek közös jelöltjeink a parlamentink, lezártuk a tárgyalásokat, vannak közös jelöltjeink a parlamentin”, mondta Ponta.

A PSD elnöke fontosnak tartotta köszönetet mondani minden USL-s kollégájának a tárgyalások során mutatott megértésért.

„Köszönetet mondok minden liberális, konzervatív kollégámnak, de a párttársaimnak is, akik nehezen hagyták meggyőzni magukat, akárcsak a máshova tartozók, de a rációnak, a jóérzésnek és a közös érdeknek újra elsőbbsége volt”, mondta még Ponta.

Megemlítette, hogy a tárgyalásokat a PSD Országos Végrehajtó Bizottsága egyhangúlag fogadta el, míg a PNL hasonló szerve a tárgyalásokat „egy ellenszavazattal és egy tartózkodással”.

S. Zachmann

adevarul.ro, 2012. szeptember 15., 14:04

 

adevarul.jpg

A Zöld Párt és a Zöldek Mozgalma a PSD-től kapnak választókörzeteket a parlamenti választáson

Úgy a Zöld Párt (PV), mint ahogy a Zöldek Mozgalma – Agrárdemokraták (MV-DA) a PSD-s kvótából fognak választókörzeteket kapni a december 9-i parlamenti választásra, jelentették ki szombaton MV-s források.

„A tárgyalások még nem fejeződtek be. Meg kell még határoznunk azon helyek számát, melyeket erre a választásra adnak nekünk. A mi helyeink a PSD-től származnak. Fontos, hogy a parlamentben 16 éve nincsenek környezetvédő politikusok”, állították a Newsinnek az idézett források.

A PV elnöke, Ovidiu Iane és a MV-DA elnöke, Remus Cernea pénteken és szombaton, Murighiolban részt vettek az USL-nek a szövetség választási stratégiájáról és a választókörzetek elosztásáról tartott vitáján, áll a Newsinnek küldött sajtóközleményben.

Az idézett forrás szerint, a PV és a MV-DA megállapodtak egy egyesülési menetrendről. „Ezen alkalommal a két zöld párt megállapodott egy egyesülési menetrendről. A zöldek USL melletti részvétele a közpolitika élvonalába fogja hozni az Európai Zöldek gondolatait és elveit, melyekre hazánknak szüksége van. A zöldek bejutása Románia parlamentjébe kiegészít majd egy eddig politikai képviselettel nem rendelkező szegmenst, azokét, akik egy tiszta és védett környezetet és egy fenntartható elveken alapuló gazdasági fejlődést akarnak”, említik még a sajtóközleményben.

Râzvan Cârcu

adevarul.ro, 2012. szeptember 15., 18:19

 

adevarul.jpg

A murighioli USL-s szerződés

Az USL vezetői eldöntötték a parlamenti választásra a választókörzetek elosztási algoritmusát. A PSD és a PNL rendelkezik a legtöbb befutó hellyel, az UNPR és a PC pedig találtak egy „utánfutót”, hogy bekerüljenek a parlamentbe.

A PSD-UNPR Balközép Szövetségnek 246 jelöltje lesz, a PNL-PC Jobbközép Szövetségnek pedig 206, az USL vezetői által e hét végén a Deltában, Murighiolon aláírt megállapodás szerint. Az USL vezetői a választókörzetek konkrét megosztási módjáról is döntöttek, ami egymást követő választási fordulókkal fog történni.

Az USL-n belüli minden szövetség megszerzi a már elnyert választókörzeteket – 156 a PSD-UNPR esetében és 93 a PNL-PC-nél. A következő lépésben a PNL-PC vezetői kiválasztanak 60 választókörzetet, hogy megközelítsék az USL kiindulási elvének számító paritást. Azt követően a PSD-UNPR-n a sor további 50 hely kiválasztásához, majd a PNL-PC-s vezetők választanak 50 helyet, az utolsó 40 választókörzet pedig a PSD-UNPR-é.

A következő fázisban a helyeket a két szövetségen belül osztják szét. Az UNPR 30 helyet fog kapni a Balközép Szövetségnek járókból, a PC pedig 21-et a Jobbközép Szövetség helyeiből. Ezen kívül a PSD átad néhányat a helyeiből az USL-hez nemrég csatlakozott Zöldek Mozgalmának és Zöldek Pártjának.

Az USL számításai

Az egyes táboroknak jutó képviselői helyek végleges száma a vezetők ügyességétől függ, hogy minél jobb, de ugyanakkor esélyes választókörzeteket válasszanak. A hatályos választási törvény szerint, a parlamentbe közvetlenül csak a szavazatok több mint 50 százalékát megszerző jelöltek jutnak be. A többi egy bonyolult újraosztási rendszer révén és még akkor sem biztos bekerülésük a parlamentbe, ha megszerzik a választókörzetükben az első helyet. Az USL-hez tartozó szervezetek vezetőinek számítása szerint, a PSD azt reméli, hogy kb. 160 mandátumot szerez, a PNL 120-at, az UNPR 24-et, a PC pedig 21-et.

A két fél közötti tárgyalásokra úgy került sor, hogy a PNL Országos Végrehajtó Tanácsa ülésén voltak elégedetlenségek egyes helyek UNPR-nek történt átadása miatt, mely szervezet három évig támogatta Traian Băsescut és néhány hónapja csatlakozott az USL-hez. Elégedetlenek a PSD Végrehajtó Bizottságában is voltak, de Victor Ponta pontra tette őket kijelentve, hogy az általa vezetett kormánynak az UNPR támogatása nélkül nem lenne többsége.

Hol indulnak az USL vezetői

A tárgyalások végén a PNL vezetője, Crin Antonescu azt magyarázta a sajtónak, hogy egy bizonyosfajta „lokálpatriotizmusból” örülne annak, ha ezeket a tárgyalásokat a „murighioli szerződés”-nek, vagy „paktum”-nak neveznék. Hozzátette, ezek a megbeszélések újra bizonyították az USL pártjainak kohézióját és képességét, hogy szerencsésen végig vigyenek „nehéz” tárgyalásokat. Victor Ponta PSD-s vezető inkább ironikus megközelítést választott. „Ha a PSD-nek, mely nagy párt, 460 jelöltje lett volna, akkor sem lettek volna elégedettek. Antonescu úr azt mondja, hogy ha a PNL-nek lenne 460 jelöltje, akkor elégedettek lettek volna”, mondta a PSD vezetője.

A választókörzetek pártok szerinti elosztása után minden szervezet kiválasztja a jelöltjeit. A négy párt vezetői, nem hivatalosan, eldöntötték, hol fognak indulni.

Crin Antonescu PNL-elnök lemond arról, hogy az 1. kerületben induljon, miután megromlott kapcsolata e kerület polgármesterével, Andrei Chilimannal. Antonescu a 6. kerületben választ körzetet, az itteni vezetővel, Rareş Mănescuval meglévő barátsága miatt.

Victor Ponta ugyanabban a Gorj megyei választókörzetben indul, ahol 2008-ban nyert, nagy esélye lévén megismételni a győzelmét. A PC vezetője, Daniel Constantin, aki jelenleg nem parlamenti képviselő, Argyas (Argeş) megyében választott körzetet, az UNPR elnöke, Gabriel Oprea pedig újra Ilfov megyében indul. […]

Romulus Georgescu

adevarul.ro, 2012. szeptember 16., 21:59

 

Ellenzék

adevarul.jpg

Lehetetlen visszatérés

Vasile Blaganak megvan minden joga arra, hogy egy új PD–PNL szövetségről álmodjon, még úgy is, hogy az általa vezetett pártnak most PDL a neve. A Románia közelmúltjában bekövetkezett politikai hanyatlás a Igazság és Igazságosság Szövetség (ADA) szétverésekor kezdődött.

Addig a dolgok az elfogadhatóság határain belül történtek, figyelembe véve a román valóságot és a főszereplők politikai kultúráját.

Egyrészről volt a PSD, egy erős, jól szervezett baloldali párt, olyan vezetőkkel, melyek tekintélyét nem kérdőjelezték meg. Adrian Năstase egy tartós gazdasági növekedésű, olyan egyértelmű nemzetközi sikereket hozó kormányzati mandátumot zárt le, mint amilyen Románia felvétele a NATO-ba és az EU-csatlakozási tárgyalások lezárása.

A PNL és a PD által képviselt ellenzék nehéz időszakon ment át a korábbi, a 2000-es választáson elszenvedett katasztrófa után, melynek nyomán a volt nagy kormánypártot, a PNŢCD-t (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt – PZS) lesöpörték a politikai színpadról, a liberálisok és a demokraták pedig éppenhogy túlélték egy 7 százalék alatti eredménnyel a választáson. Mindkét párt nehezen viselte a PSD abszolút dominanciájának négy évét és azzal szembesültek, hogy 2004-ben egyenlőthen harcot kell folytatniuk a helyzetet uraló és a kormányzat mérlegét, valamint a PSD területi szervezeteinek forrásait és mozgósítási képességét tekintve nagy esélyes Adrian Năstaseval.

A PD és a PNL természetes módon arra kényszerültek, hogy együtt induljanak a választáson, a liberális táborban meglévő nagy fenntartások ellenére. A két pártnak a 2004-es helyhatóságin nem sikerült lezárniuk a tárgyalásokat és – kevés kivétellel – külön listákon indultak. Traian Băsescu bukaresti és Emil Boc kolozsvári győzelme óriási pszichológiai jelentőséggel bírt. Az ADA folytatódott, ezúttal közös parlamenti választási listával. A liberálisok részéről Teodor Stolojan indult az elnökválasztáson, Traian Băsescu pedig a kormányfőjelölt volt, amennyiben az ellenzék győz.

A történelem drámai fordulatot vett bizonyos, a mai napig nem tisztázott események nyomán. Stolojan drámai módon feladja a versenyt, Băsescu lett az elnökjelölt, Călin Popescu-Tăriceanut pedig, a PNL ideiglenes elnökeként, a kormányfői tisztségre jelölik. Akkor sok kommentátor azt állította, hogy Traian Băsescu jobb lett volna kormányfőnek, mint elnöknek, de ez történt. A két vezető, Băsescu és Tăriceanu a bukaresti polgármester elnökválasztási győzelméig voltak az ADA társelnökei. Vasile Blaga miniszter lett a Tăriceanu-kormányban és úgy tűnt, a dolgok normálisan zajlanak majd: a PSD ellenzékben megfizet a korrupt párti képéért és a PNL-PD hatalmon van olyan igazságosztó mandátummal, aminek fel kellett volna számolnia Adrian Năstase „elgazemberesedett rezsim”-jét.

A Băsescu és Tăriceanu közti törés megsemmisítette ezt a folyamatot. 2007-től máig a végtelenségig folytatnunk egy konfliktust, ami átalakította az egész politikai tájképet.

A PNL-nek, hogy kormányon túléljen, szövetségre kellett lépnie a PSD-s volt ellenfelekkel. A Traian Băsescu erejével rendelkező PDL 2008 után a vezető párt lett Romániában, egyfajta 2000-2004-es PSD. A PDL-ről, a PSD-hez hasonlóan, gyorsan kialakult a korrupt és klientúraépítő párti kép, melynek bérlete van az állam forrásaihoz és költségvetéséhez. A Romániában a Boc-kormányzat megoldáshiánya és az Európában példátlan megszorító lépések elfogadása által elmélyített gazdasági válság megpecsételte a PDL sorsát.

Most a két nagy tömb furcsa helyzetben, a hatalomra került USL-vel és az ellenzékké vált PDL-vel veti bele magát a decemberi választás nagy csatájába.

Vasile Blaga a PD azon meghatározó vezetőinek egyike volt, akik ellenezték a párt 2007-es távozását a kormányból és az ADA felbontását. De Traian Băsescunak más terve volt, a PNL fúziója a PD-vel, ezzel egy nagy és fegyelmezett elnöki pártot szerezve.

Most a PNL-PD természetes együttműködésről beszélni túl kevés és túl késői. A PDL elnöki párt, de éppen ez vezetett oda, hogy ilyen alacsonyan áll a választók szemében. A magát rendkívül nehéz helyzetben találkó PDL-nek nem volt más lehetősége, mint egy ARD (Igaz Románia Szövetség, vagy Jobboldali Románia Szövetség – PZS) nevű szövetségben elrejtőzni olyan partnerekkel, melyek nemcsak nem hoznak semmit a konyhára, de melyeknek néhány befutó helyet is kell szereznie. A PDL inkább a PNL-vel szeretne partnerséget, a PSD-vel szemben.

A párt vezetői tudják, hogy jobb lenne. De azt is tudják, hogy amíg Traian Băsescu Cotroceniben van, ez a változat lehetetlen. Nem marad más nekik, mint Neamţu haversága és egy Dan Diaconescuval való együttműködés távlata.

Ion M. Ioniţă

adevarul.ro, 2012. szeptember 17.

 

adevarul.jpg

Mihai Răzvan Ungureanu: A jobboldal szövetsége a hiúságok miatt jön létre nehezen

A Polgári Erő Párt (PFC) elnöke, Mihai Răzvan Ungureanu azt állítja, a jobbközép szövetség a hiúságok miatt jön létre nehezen és ezeket mérsékelni kellene a végső cél elérése érdekében.

Szombaton, Konstancán (Constanţa) kijelentette, ezen a szövetségen belül egyelőre nem voltak tárgyalások a választókörzetek elosztásának arányairól és a lista összetételéről sem, ezekről a következő időszakban lévén szó.

Arra a kérdésre, hogy a jobbközép szövetség nem maradt-e le a rajtnál az USL-vel szemben, mely már megkezdte a választókörzetekről a tárgyalásokat, Mihai Răzvan Ungureanu elismerte, hogy van egy politikai ütemvesztés, amit be kell hozni és hogy a szövetség nehezen állt össez.

„Nem mondanám azt, hogy lemaradtunk a rajtnál, de van egy politikai ütemvesztés, amit be kell hoznunk. Az USL amúgy is már korábban működött, az USL-nek nem volt időgondja, annál is inkább, hogy az utóbbi három hónap politikai menetrendjét az USL akciói határozták meg. Ami a jobboldal szövetségét illet, az nehezen áll össze és ezt elmondtam, azon hiúságok miatt áll össze nehezen, melyek nem mindig felel meg a végső, mindnyájunk céljának. Olyan ember vagyok, aki úgy véli, hogy egy stratégiai áttörés érdekében nagyon mérsékelni kellene a személyes hiúságokat és a körülmények adta büszkeségeket”, mondta Mihai Răzvan Ungureanu.

Amikor azt kérdezték tőle, kinek a hiúságáról van szó, a Polgári Erő vezetője megjegyezte: „Általában beszélek, a lista túl hosszú”.

Ennek ellenére azt magyarázta, hogy ennek a szövetségnek a hatalom megszerzését kell maga elé tűznie, ehhez pedig a választók legalább 35 százalékának szavazataira van szükség.

„Amennyiben egy szövetség részei vagyunk, a szövetségnek meg kell szereznie a hatalmat. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti helyek legalább 35 százaléka a cél és úgy gondoljuk, hogy egy komoly és pihenés nélküli kampánnyakl túl is lehet jutni ezen a százalékon. Nem vagyok egy optimista, ebben a helyzetben realista vagyok. Ez a minimális elvárásunk e pillanatban a szövetség szintjén”, mondta Mihai Răzvan Ungureanu.

Kijelentette, hogy bár az USL-nek a közvélemény-kutatások 50 százalékot jósolnak, mégis nagy esélye van annak, hogy ez megváltozzon annak alapján, ahogy az USL az utóbbi három hónapban kormányzott, amit egy mindenféle drágulásokat hozó időszak követ, az egész helyzet súlyosan nyomva a latba december 9-ig.

Mihai Răzvan Ungureanu szombaton részt vett a PFC konstancai székházának felavatásán.

A PDL elnöke, Vasile Blaga szombaton arra figyelmeztette a jobboldali szövetségi partnereket, hogy „a politikában nincsenek ajándékok”, rámutatva arra, hogy ezen építményen belül az arányokat minden egyes szervezet „hozománya”, vagyis a kapott szavazatok fogják meghatározni.

„Az építményen belüli arányt minden egyes szervezet hozománya fogja meghatározni. Minden tisztelettel mindenki iránt, a politikában nincsenek ajándékok. A politikában az egyetlen hozomány a szavazat”, mondta Blaga a demokrata-liberális ifjak Eforie-Nord-on szervezett táborában.

Sőt, Blaga rámutatott arra, hogy bár „minden tisztelete” más szervezetek vezetői iránt, mint amilyen Mihai Răzvan Ungureanu, Aurelian Pavelescu és Adrian Papahagi, de tudja, hogy csak a PDL-nek vannak „az USL-vel harcolni képes területi struktúrái”.

„A Pavelescu úr iránti minden tisztelet ellenére, az Ungureanu úr iránti minden tisztelet ellenére, a Papahagi úr iránti minden tisztelet ellenére el akarom mondani, hogy az USL-vel harcolni képes területi struktúrái, jelen pillanatban, csak a PDL-nek vannak”, mondta Blaga.

Beszélt a szövetség társas vezetéséről is, rámutatva arra, hogy az építményen belüli erőviszonyokat a „szociológiai elemzések” adják.

Blaga szerint, e szövetség választási kampányát olyan embernek kell koordinálnia, aki a tagszervezetek egyikének sem a vezetője. […]

Răzvan Cârcu

adevarul.ro, 2012. szeptember 16., 06:46

 

adevarul.jpg

Macovei: Az én szerepem az, hogy alkalmazzam az ARD jelöltjeire a kritériumokat; lehet, hogy lesznek megbántódások

A jogerősen elítélt, előzetes letartóztatásban lévő, bíróság elé állított, vagy aránytalan vagyonnal rendelkező, az állammal nem átlátható módon szerződéseket kötő, a Securitateval együttműködő, az egyik párttól a másikhoz átmenő személyek nem indulhatnak majd az ARD színeiben, a szövetség etikai kódexe szerint.

A Jobboldali Románia Szövetség (ARD) etikai kódexét ma mutatta be a PDL alelnöke, Monica Macovei és azokat a feddhetetlenségi kritériumokat tartalmazza, melyek alapján a december 9-i parlamenti választásra kijelölik a közös jelölteket.

Macovei felsorolt több, az ARD jövendőbeli jelöltjeire vonatkozó kritériumot, melyek a bűnvádi vetületre, az összeférhetetlenségekre, a Securitateval való együttműködésre, a közerkölcsre és a politikai vándorlásra vonatkoznak.

„Minden szervezetnek ezek lesznek a kritériumai és ezeket fogja alkalmazni, amikor a listáját összeállítja, majd a listát elküldi az etikai bizottságnak. Olyan dokumentumokat is kérni fogunk, mint az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – PZS) által megkövetelt formában kitöltött vagyon- és érdeknyilatkozat, részletes életrajz, beleértve a jelöltek parlamenti bizottságok szerinti képességeit, a mostani parlamenti képviselőktől pedig azt kérjük, mondják meg, mit tettek négy éven keresztül. Saját felelősségre aláírt nyilatkozatot kérünk, hogy nem működtek együtt a Securitateval, vagy nem rendelkeztek fizetett politikai tisztségekkel a PCR (Román Kommunista Párt – PZS) apparátusában”, mondta Macovei.

Elmondta még, elképzelhető, hogy ezeket a kritériumokat nem fogják jól fogadni az ARD tagjai.

„Az én szerepem a kritériumok alkalmazása. Meglehet, hogy lesznek ellenségességek, haragudások, sértegetések, rágalmazások, nem érdekel. Az én szerepem, hogy menjek előre és alkalmazzam ezeket a kritériumokat. A PDL teljes mértékben egyetértett ezekkel a kritériumokkal”, mondta még Macovei.

„Az USL-hez hasonlítva ezek a kritériumok eltérőek. Az USL-nél valószínűleg Cătălin Voicu szenátor az USL-s jelölt modellje. Az USL falként védelmezi a bűnvádi nyomozás alatt állókat”, állította Macovei.

Monica Macovei megemlítette, ez az etikai bizottság öttagú, ő lévén az elnöke. Macovei szerint, a jelöltekről a bizottság szavazással fog dönteni.

Sebastian Zachmann

adevarul.ro, 2012. szeptember 16., 15:38

 

 

Magyar szervezetek

adevarul.jpg

Toró Tibor (EMNP): Mi egy szövetségi Romániát, egy regionális Erdélyt, egy autonóm Partiumot akarunk

Az EMNP vezetője, Toró Tibor azt mondja, a szervezet választási stratégiájának három „pillére” van: „az erdélyi magyarok közösségi autonómiája”, Románia föderalizálása és visszatérés a XVII-XIX. századi „euroerdélyiséghez”, „egy szövetségi Romániát, regionális Erdélyt és autonóm Partiumot” akarva.

Az EMNP elnöke, Toró Tibor egy szerdai, nagyváradi sajtókonferencián kijelentette, hogy a párt választási stratégiája három fontos pillérre épül, tudósít a Mediafax.

„A stratégia első pontja a romániai magyarok közösségi autonómiája, amiért az EMNP mindig is küzdött, ezalatt a Székelyföld területi autonómiáját, az egész erdélyi magyar közösség kulturális autonómiáját és egy speciális autonómiaformát értünk a Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy – a szerz.) élők számára”, mondta az EMNP vezetője.

Ezen kívül Toró kijelentette, a második „pillér” „Románia intézményi keretének” helyreállítását célozza, az ország föderalizálásának megvalósítása értelmében.

„Románia a szülőföldünk és bennünket érdekel, mi történik ebben az országban. Úgy gondoljuk, a jelenlegi közigazgatási forma a mostani válság egyik oka és meggyőződésünk, hogy Románia számára jobb lenne egy szövetségi keret. Megpróbálunk majd partnereket találni Románia föderalista kialakításához, egy európai konstrukcióhoz, mely jobban működik, mint a központosított állam. Még a történelmi, gazdasági és kulturális megfontolások is azt mutatják nekünk, hogy Románia számára jobb lenne, ha nagy, szövetségi módon szervezett tartományai lennének”, mondta az EMNP vezetője.

Olyan államok példáját említette, mint „Olaszország, Spanyolország, Németország, Svájc” és azt mondta, „minden román állampolgár számára jobb lenne, ha Románia belépne a föderalisták ezen klubjába”.

„Nem vagyunk annyira naivak, hogy azt gondoljuk, mi, az EMNP, vagy a romániai magyar közösség képes lesz egyedül kidolgozni egy föderalizálási tervet, mert ehhez minden romániai politikus konszenzusára van szükség”, mondta hozzátéve, hogy „bár ez a gondolat még nincs jól artikulálva, annak mégis több személyiség már hangot adott”, beleértve Traian Băsescu elnököt.

Az EMNP vezetője szerint, a szervezet harmadik „pillére” az „euroerdélyiség”, amit „a XVII., XVIII., XIX. századi erdélyi politikai gondolkodás”-ként határozott meg és amiről kijelentette, „ezen euroerdélyi gondolkodás egy sor gondolata most is időszerű és Erdély és az egész ország hasznára lehet azokat fordítani, mert Erdély, többek között, az a motor lehet, ami kihúzza Romániát a válságból”.

„Mi egy szövetségi Romániát, regionális Erdélyt, autonóm Partiumot akarunk”, mondta Toró hozzátéve, hogy a választási kampány során kifejti majd az EMNP ezen gondolatait és javaslatait.

Az újságírók kérésére az EMNP vezetője a föderalizálást úgy határozta meg, hogy „nagyobb régiók létrehozása történelmi, gazdasági, kulturális megfontolások alapján, saját intézményekkel, beleértve a regionális parlamenteket, olyan döntési hatáskörökkel, melyek jelenleg a központi közigazgatást, a parlamentet, a kormányt, vagy más intézményeket illetnek meg, amelyeknél elsősorban a központi pénzügyekkel, a védelemmel és nemzetbiztonsággal és – természetesen – a külpolitikával kapcsolatos hatáskörök maradnak meg”.

Ezen kívül Toró Tibor azt állította, hogy a föderalizálás egy korrupcióellenes harci eszköz is lenne.

„A föderalizálás egy harceszköz is lenne a korrupció ellen, mert most a román állampolgárok be vannak zárva egy korrupt országba”, mondta.

Az idézett forrás szerint, egy föderális keretben, „ha a szabályok világosak, akkor sem a helyi kiskirályoknak, sem a központi kiskirályoknak nem lesz több hatalmuk, mint az intézményeknek”.

„Egy régiót már nem befolyásolná hátrányosan egy másik régió korrupciója és én megmondom, hogy meggyőződésem, Erdélyben kevesebb korrupció van, mint Moldvában, vagy más régióban”, szögezte le az EMNP elnöke, Toró Tibor.

Răzvan Cârcu

adevarul.ro, 2012. szeptember 19., 14:42

Címkék: választás basescu antonescu ponta emnp toró

A bejegyzés trackback címe:

http://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr644792569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.