Románia válság(ok)ban

 2010.11.12. 11:35

Az első "éles" bejegyzésben nagyon nehéz lesz összefoglalni, pontosan mi van Romániában. Röviden összefoglalva válság van. Pontosabban válságok vannak. Lássuk sorra:

1. Gazdasági válság. Az elmúlt évek egymás utáni kampányai (2007 és 2010 között legalább hat szavazás volt), de különösen az utóbbi két év gyakorlatilag működésképtelenné tette a kormányokat. Szinte semmilyen koherens politika megvalósítására nem volt mód, mert a politikusok kizárólag azt figyelték, ez milyen mértékben szolgálja kampányérdekeiket. Minderre ráerősített a 2004 és 2008 közötti kormányzás idejére esett ingatlanlufi által generált hamis és egészségtelen fellendülés és az ebből következő túlköltekezés. Az IMF-hitel nagy része így jelenleg is a közszféra és a nyugdíjak finanszírozására megy el, de még erre is egyre kevesebb forrás van. Ezért kellett drasztikus bér- és nyugdíjcsökkentésekhez folyamodni, melyek csak elodázzák, de nem oldják meg a rossz helyzetet.

2. Parlamenti válság. A román Képviselőházról el lehet mondani, hogy gyakorlatilag megbénult. Az ellenzéki PSD (szociáldemokraták) és PNL (liberálisok) nem vesznek részt a PDL-s (demokrata-liberálisok) Roberta Anastase által vezetett üléseken, illetve a törvényhozási fórum vezetősége, az Állandó Büró ülésein. Ennek oka, hogy a nyugdíjtörvényről tartott szeptember 15-i szavazáskor (melyről az ellenzékiek kivonultak) Roberta Anastase 170 igen szavazatot számolt össze (169 kellett a határozatképességhez), miközben egyes személyek és bizonyos felvételek szerint a teremben nem lehettek jelen 80-90-nél többen. Azóta folyamatosak a kivonulások, az ellenzék már szinte nem is van jelen és a törvénytervezetek elakadtak. A vita már kezd nevetséges formákat ölteni, a képviselők egymást piszkáló zászlókkal csatáznak. Legalább a szalagplakát-készítők jól járnak!

 

3. Intézményi válság.

Traian Băsescu elnök egyre elszigeteltebb a Cotroceni-palotában. Tény, sokszor az alkotmányos hatásköreinek határát feszegető módon vállalt szerepet a kormány mellett, gyakran az a vád érve, hogy ő maga a tényleges kormányfő, nem Emil Boc. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy korábban magas népszerűsége a kormányéval együtt zuhan meredeken, de ebben az is szerepet játszott, hogy nyilatkozatai sokszor néhány hét, vagy hónap alatt szöges ellentétben kerültek egymással. Az Alkotmánybíróság hihetően bírálható amiatt, hogy döntéseit erős magán- és politikai érdekek határozzák meg. Az ügyészséget és főleg az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) azzal vádolják, hogy politikai ügyeket kreál az ellenzék ellen és amikor nincsenek elég bizonyítékok bíróság elé állításhoz, lehallgatási és megfigyelési jegyzőkönyvekkel hiteltelenít el a hatalom számára kényelmetlen politikusokat, üzletembereket. Igaz, egyelőre egyetlen jelentős, nagy médianyilvánosságot kapott korrupciós ügyből sem lett jogerős ítélet, a sajtóban és a tévékben zajlott leleplezési kampányok végül mind elhaltak.

4. Ellenzéki válság. Igen, az ellenzék is válságban van. Egyrészről lepleznie kell a gazdasági válságra vonatkozó (megvalósítható) elképzelések hiányát, másrészről folyamatosan fenn kell tartania a kormánypárt mélyrepülése miatt megnövekedett támogatottságát anélkül, hogy tavasz előtt ténylegesen kormányzati szerepbe kerüljön. Ez korántsem könnyű feladat, amikor a közvélemény vért kíván, a kormány minél hamarabbi, akár azonnali elküldését, ugyanakkor az ellenzék sem szeretné akkor átvenni a kormányzást, amikor a megszorító lépések hatásai még csak most kezdenek jelentkezni és hátra van még egy nehéz tél. Ugyanakkor már most megindult egy harc a szavazókért a szociáldemokraták és a liberálisok között.

5. Pártokon belüli válság. A legkisebb feszültségek egyelőre a liberálisoknál látszanak. A PDL-ben most kezd visszaütni a "gömböcpártiság". Ütközések vannak a régi, még baloldali korszak "kiskirályai" és a jobbos korszak "reformpártijai" között. Az államfő gyengülésével kezdenek megroggyanni azon politikusok párton belüli pozíciói (Udrea, Turcan stb.), akiket eddig ő támogatott. A szociáldemokratáknál Victor Ponta megpróbált leszámolni a jelenleg a Szenátust vezető Mircea Geoană korábbi elnökkel és csapatával, de több támadás után visszakozni kényszerült. Ugyanakkor egyre erősebben érződik a szociáldemokraták elmozdulása a nemzeti maszlaggal leöntött baloldali populizmus felé. Az RMDSZ egyre jobban érzékeli, hogy a kormánypártként vállalt megszorításokat a magyar választók nem fogadják el szükséges rosszként, hanem elfordulással büntethetik a következő választáson. Ez lehet az eddigi csökkenő részvételi trend felerősödése, vagy alternatív pártok (a Tőkés László által bejelentett új párt, vagy az MPP, vagy akár román pártok) támogatása.

6. A társadalom válsága. Egyre erősebben érzékelhetők a gazdasági megszorítások hatásai, nő az elszegényedés, a nyitottabb elméjű, felvilágosultabb rétegek külföldre vándorlása és ezáltal a romániai társadalom fogékonysága a radikális, kizárólagos jellegű megoldások iránt.

 

 

Címkék: románia válság pnl rmdsz basescu psd geoana pdl

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr782444120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.