George Rădulescu úgynevezett „nagyinterjút” készített Borbély László RMDSZ-es politikussal és környezetvédelmi miniszterrel. Sok témát érintett, a minisztérium munkájától, a verespataki bányakitermelési terven keresztül az oktatási törvénytervezet magyarokra vonatkozó részeikig és az RMDSZ-Tőkés viszonyig.

6. Oktatási törvény 2. (és még egy kis autonómia!)

 

Vajon mindezen évek alatt nem politikai érdekekből tartották fenn a magyarok és románok közötti úgynevezett feszültséget?

Vannak bizonyos mesterséges ügyek, mint amilyen az, hogy elmész a kenyérboltba, románul kérsz egy kenyeret és a magyar nem válaszol. De vannak más valósak. Vannak közösségek, melyeknek saját történelmük van, az azok részét képező románokkal együtt. Erdélynek egy több évszázados autonóm régiói történelme van. Ott éltek románok, magyarok, svábok, vagy szászok, egymás mellett. A romániai magyarokat nem tekintheted holmi 50 éve Marokkóból Franciaországba érkezett emigránsoknak. Más dolog, ha több százéves kultúrád és iskoláid vannak, mint ahogy különben a románoknak is.

A világ sokat nyílt azóta…

Tökéletesen igaza van! De jövőre úgy közlekedhetünk majd Magyarország felé, hogy nem állít meg a határ. Ha valaki 1989-ben azt mondta volna valaki, hogy eljön majd az idő, amikor úgy megyek át a határon, hogy senki sem állít meg, azt mondtam volna, hogy bolond.

Ilyen körülmények között nem gondolja, hogy a területi autonómia egy elavult fogalom?

Véleményem szerint, ha jobban decentralizálódunk, ha minden szinten nagyobb autonómia lesz és ha minden közösségnek lehetőséget adnak majd arra, hogy az ügyeiről maga döntsön, akkor nem lesz semmilyen gond. Európa sok fejlettebb térségében létezik területi autonómia – finnországi svédek, dél-tiroli németek. De mi öt éve kínlódunk a Parlamentben, hogy elfogadjuk a kulturális autonómiára vonatkozó törvényt…

Tudja, hogy ma nagyon sokan pozitív diszkriminációról beszélnek, arról, hogy lassan-lassan a kisebbségieknek több joguk lesz, mint a többségieknek…

Minden európai dokumentum, főleg az Európa Tanácsé a kulturális hagyományok tiszteletéről és az oktatási jogokról beszél azokban az övezetekben, ahol kisebbségiek vannak. Az anyanyelv használatáról beszélnek…

Romániában nincs semmilyen gond az anyanyelv használatával…

Rendben, de látja, hogy nem volt könnyű… Ha 10, vagy 15 évvel ezelőtt beszéltünk volna, higgye el, másképp vetődtek fel a dolgok. Tehát íme, túljutottunk bizonyos szakaszokon, nyugodtabban beszélhetünk ezekről a dolgokról. 10, vagy 15 évvel ezelőtt katasztrófa lett volna, ha kétnyelvű táblákkal álltunk volna elő.

Mindig is gondok nélkül lehetett Romániában magyarul beszélni…

A kérdés nem az, hogy a családban beszélhess magyarul, hanem az, hogy legyen jogod és garanciád egy anyanyelvű oktatásra. Hogy a gyermekedet – ha akarja – egy olyan iskolába adhasd, ahol az anyanyelvén oktatják. Szó van még arról, hogy meglegyen a saját kultúrád és rendelkezz azokkal a jogokkal, melyek a szubszidiaritással kapcsolatosak és melyek egy alapelemet képeznek az Európai Unióban. Én azt mondom, sok lépés történt és ezt el kell ismernünk. Még meg kell vitatnunk a kisebbségek törvényét, a gazdasági régiókat és más, autonómiával kapcsolatos dolgokat.

Az amerikai spanyolajkúak az AEÁ történelmét és földrajzát angol nyelven tanulják…

Ha elmész Los Angeles-be – 2003-ban jártam ott, amikor a lányom ott volt hallgató –, találhatsz olyan helyeket, ahol nem tudsz angol nyelven kommunikálni. Azokban a térségekben vannak spanyol nyelvű tévék és rádiók, az élet ezen a nyelven zajlik. Mi nem követhetjük ugyanazt a mintát. Tudjuk, hogy az AEÁ-ban mi volt. Az Egyesült Államokba két-három évszázaddal ezelőtt egy csomó ember érkezett Európából és a világ más részeiből. Nálunk másképp vetődik fel a kérdés – több százéves civilizációk vannak. Vannak megtelepedett civilizációk, melyek rendelkeznek saját kultúrával, melyek büszkék erre. Én büszke vagyok arra, hogy romániai magyar vagyok, ön pedig büszke, hogy romániai román. Mindenkinek megvan a maga kultúrája, mely annyi idő alatt itt kifejlődött. Ez egy különleges dolog és ki kell használnunk ezt a gazdagságot.

Ha betartanák azt, amit 1918 decemberében megígértek neki, a romániai magyar közösségnek lennének még további követelései?

Nem. Ha betartanák azt, amit 1918-ban ígértek, nem lenne egyéb követelés.

 

 

Címkék: borbély autonómia rmdsz magyar román oktatási törvény

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr482450436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.