A lassan rétestésztává nyúló oktatási törvénye-saga újabb fejezetéhez érkezett. A Parlament elfogadta azt a változatot, amit a kormány felelősségvállalási eljárással fogadtatott el, vagyis amiről nem tartottak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthatott be. Az ellenzék ezt be is nyújtotta, majd a felelősségvállalási eljárást megtámadta az Alkotmánybíróságon, az hozott egy kétértelmű döntést, amit a kormányoldal és az ellenzék is a saját szája íze szerint értelmezett. Így az ellenzéki pártok a Szenátusban folytatták a törvény vitáját, miközben a kormány a Parlament tegnapi plenáris ülésén elfogadtatta a maga változatát. Röviden ennyi az eddigi történés, ha nem értik, nem önökben van a hiba!

Tény, hogy a most elfogadott változat számos előnnyel jár a nemzeti közösségek oktatására nézve és azt el kell ismerni, hogy ez most elsősorban az RMDSZ zsarolási potenciáljának köszönhető. Persze az elfogadás körüli cirkusz kellő alapot biztosíthat majd a mostani ellenzéki pártoknak, ha kormányra kerülnek, arra, hogy eltöröljék a nemzeti közösségek számára kedvező rendelkezéseket, de ez már egy másik történet.

Most azért szentelek egy bejegyzést ennek az ügynek, mert az Adevărul egy érdekes összeállítást készített a nemzeti közösségek parlamenti képviselőinek véleményeiből. A megszólalók közvetve cáfolják azokat a román politikusok által előszeretettel hangoztatott állításokat, melyek szerint csak a magyarok erőltetik az anyanyelvű oktatást, a „rendes kisebbségek” nem. Nos, kevés kivétellel, a véleményekből nem ez derül ki és a magyar politikusoknak is igyekezniük kellene jobban hangsúlyozni azokat az elemeket, melyek a néhány ezres-tízezres nemzeti közösségeknek valódi előnyt jelentenek. Például a külföldről behozott tankönyvekre vonatkozó rendelkezés mellett érdemes a macedónok, olaszok stb. helyzetét előtérbe állítani, akik azért szenvednek a tankönyvek hiánya miatt, mert néhány tíz, vagy száz diákért egészen egyszerűen nem érdemes kinyomtatni azokat. (A kiemelések az eredetiben!)

A kisebbségiek félelme: az anyanyelvű oktatás eltűnése

 

A 20 hivatalosan elismert kisebbségével Románia egy kicsinyített Európa. Segíti az oktatási törvény a kisebbségeket abban, hogy megőrizzék és fejlesszék az anyanyelvű oktatási rendszerüket? Beleértve a kicsi kisebbségeket?

Minden etnikumnak megvannak a maga specifikus gondjai. A kicsik szétszórtak és nehezen tudják összegyűjteni egy anyanyelvű osztály létrehozásához szükséges minimális diákszámot. A közepeseknek egy elég jól kialakított oktatási rendszerük van, de attól félnek, hogy az osztályok összevonásával ezek el fognak tűnni. A tanárok hiánya egy másik gond: vagy nincs pénz a bérükre, vagy nincsenek a nyelvet jól tudó tanárok. A régi, vagy teljesen hiányzó tankönyvek egy másik gond, amit egyes etnikumok felhoznak. Más kisebbségeknek, általában a kicsiknek, egyáltalán nincs állami oktatásuk az anyanyelvükön és a saját székházaikban szerveznek nyelvtanfolyamokat.

Ennek ellenére a politikusok utóbbi hónapokban zajlott nyilvános vitái egyetlen irányba mutattak: a magyar gyermekek többet nyernének az oktatási törvény jelenlegi változata nyomán, állítja az ellenzék. Mi lesz a többi romániai kisebbség gyermekeivel?

A romániai etnikumok 17 parlamenti képviselőjével folytatott beszélgetések alapján az adevarul.ro bemutatja az anyanyelvű oktatás helyzetét, országos szinten.

Gheorghe Firczak, a rutének képviselője: Pillanatnyilag nem tudunk fejlődni

A rutének száma: 257

Elhelyezkedés: többségük az ország északi részén

* Rajokban vagyunk megtalálhatók Romániában, nem vagyunk egy homogén közösség.

* A rutének az anyanyelvet csak az általunk megszervezett vasárnapi iskolákban tanulják, nincs rutén nyelvű állami oktatásunk. A tanfolyamokat a székházainkban szervezzük meg, vannak fiókjaink Arad, Máramaros, Szucsáva (Suceava), Kolozs, Hunyad megyékben. Inkább tinédzsereket hozunk ezekre a tanfolyamokra. Néha 25 személy jön a tanfolyamra, néha csak 10. Ami a tankönyveket illeti, kaptunk néhányát Szlovákiából, Szerbiából, az AEÁ-ból.

* Az órákon néhány tanár és egyes papok adnak elő, aki ismerik a régi nyelvet és akarnak gyermekekkel dolgozni.

* Egyelőre nem tudunk tovább fejlődni azon körülmények miatt, melyek ezt nem teszik lehetővé: a diákok kis száma és a rutének belső megszervezettségi állapota.

* Egyetértünk az oktatási törvénnyel.

Liana Dumitrescu, a macedónok képviselője: „Nagyon nehéz havi 200 lejért tanárokat találni”

A macedónok száma: 700

Elhelyezkedésük: többségük Dobrudzsában (Dobrogea).

* A jelenlegi törvény nem segít túl sokat nekünk

* Mi egy kis számú lakosság vagyunk, több hullámban érkeztünk Romániába, zömmel városi környezetben, a gyermekek pedig szétszóródtak. Kétfajta oktatásunk van: a macedón egyesületünk által szervezett, a székházainkban, minden korosztálynak szól és van oktatásunk egy községben, de nehéz nekünk, mert a helyi hatóságok ellenállásába ütköztünk.

* Így is nehéz egy osztálynyi gyermeket összegyűjteni és aztán azt mondani nekik, hogy maradjanak órák után a nyelvet tanulni, ez nehéz, ezen kívül vannak akadályok a tanárok részéről is.

* Támogatásra van szükségünk, hogy tisztességesen megfizessük a tanárokat, nagyon nehéz havi alig kétmillió lejért tanárokat találni.

* Ami a tankönyveket illeti, számunkra sokkal egyszerűbb lenne Macedóniából hozni a tankönyveket.

Manolescu Oana, az albánok képviselője: A folyóiratunkban közlünk leckéket

Az albánok száma. 520.

Elhelyezkedésük: egyenletesen elosztva az egész országban.

* Anyanyelven nincs állami oktatásunk. Az albánok nagyon szétszórtak Romániában és lehetetlen lenne őket összegyűjteni, hogy elindíts egy osztályt.

* Néha szervezünk albán nyelvi órákat 1-2 személynek, amikor van rá kereslet, de csak a bukaresti székházban.

* Mit teszünk még: a folyóiratunkban közlünk albán nyelvleckéket. Mindezeket a leckéket, melyeket én írok meg, mostanáig három kötetbe gyűjtöttem össze, most készül a negyedik is és összeállítunk egy román–albán és egy albán–román szótárt is.

* Mi is megjelenünk a könyvvásárokon és ott ezeket a könyveket románok vásárolják, főleg érdeklődő bölcsészek.

Varujan Pambuccian, az örmények képviselője: Segítene nekünk egy online oktatási rendszer

Az örmények száma: 1.780

Elhelyezkedésük: többségük Bukaresten, Konstancán és Erdélyben él.

* Mi az online, valósidejű oktatási formákban lennénk érdekeltek, ez tökéletesen lefedné a közösségünket. De ezt az ötletet senki sem fogadja el. Számtalan megbeszélésünk volt az oktatási miniszterrel, Daniel Funeriuval, az állami költségvetés is pénzt takarítana meg, megoldódna a szakképzett tanárok óriási hiánya is, de lehetetlen most egy forradalmi dolgot javasolni, amikor a dolgok át vannak politizálva. Akkor kell beszélni, amikor mindenki nyugodtabb, nem mint most, amikor táborok vannak, egymás szemét kaparják ki.

* Van egy hétvégi iskolánk, szombaton és vasárnap, Bukaresten, ahol nyelvet, történelmet, vallást és más tantárgyakat oktatnak. Ezeket az órákat mi szervezzük. Vannak még általunk felszerelt iskoláink is a székházainkban.

Mircea Grosaru, az olaszok képviselője: Fáj, hogy nincs anyanyelvű oktatásunk

Az olaszok száma: 3.228

Elhelyezkedésük: egyenletesen oszlanak meg az ország egész területén

* Egyetlen helyen van anyanyelvű oktatásunk, a bukaresti Dante Alighieri középiskolában és ezen kívül a középiskolákban idegen nyelvként tanulják az olaszt.

* Ezen kívül nincs semmilyen olasz tannyelvű iskolánk. Nekünk nagyon fájt ez. Már az előző mandátumban megpróbáltam megváltoztatni a dolgokat, de nem fűződött érdek ehhez.

* A nagyon sikeres Dante Alighieri középiskola egy kísérleti terv volt. Az egész országra ki akarjuk terjeszteni ezt a modellt. Ehhez nagyobb költségvetésre van szükségünk.

* A jelenlegi törvény lehetővé teszi az olasz közösség további fejlesztését.

Aurel Vainer, a zsidók képviselője: Számunkra az oktatás nyelve zömmel a román nyelv

A zsidók száma: 6.179

Elhelyezkedésük: többségük Bukaresten él (kb. 3.000), vannak még Nagyváradon, Temes, Kolozs, és Jász (Iaşi) megyékben

* Számunkra, jelen pillanatban, az oktatási nyelv zömmel a román. A zsidók nagy személyiségei román nyelven alkottak: a történelemben, a filozófiában, a tudományokban (legfeljebb a régi Romániában! – RS). Tehát nem mondhatjuk, hogy követeléseink lennének az anyanyelvet illetően. A romániai zsidó diákok román nyelven tanulnak a középiskolákban és az állami egyetemeken. Anyanyelvként használjuk a jiddist, a németet, a magyart és nagyon korlátozott számú etnikumú esetében a héber nyelvet.

* Számunkra az a fontos jelenleg, hogy hozzáférhessünk az ivrit nyelvhez (modern héber nyelv – a szerz.), mert a jiddis nyelv eléggé visszaszorult.

* Azt szeretnénk, ha opcionálisan tanulni lehetne az ivritet.

* Jelenleg két óvoda van, ahol a gyermekek ivritül is tanulnak.

Zisopol Dragoş, a hellének képviselője: Azt akarjuk, hogy a nyelvet opcionálisan idegen nyelvként tanulják

A görögök száma: 6.472

Elhelyezkedésük: többségük Dobrudzsában van, Tulcea és Konstanca megyékben.

* Nincsenek jelentős gondjaink az anyanyelvű oktatást illetően. A tankönyvek hiánya és elégtelen száma olyan gondok lehetnek, melyekkel a Romániai Hellén Szövetség (UER) küszködik. Megpróbáljuk a saját jövedelmeinket felhasználva megoldani ezeket a gondokat.

* A Hellén Szövetség a 2003–2004-es években adományként újgörög nyelvű tankönyveket kapott a Hellén Köztársaság romániai nagykövetségétől. Idén saját erőnkből vásároltunk Görögországból néhány tankönyvcsomagot (egy-egy csomagot minden oktatási szint – A, B, C – számára).

* Elégedettek vagyunk (az anyanyelvű oktatási formákkal – a szerz.). Ahol vannak követelések, azt kívánjuk, hogy a nyelvet lehessen idegen nyelvként tanulni, opcionális/fakultatív módon, úgy közoktatási, mint ahogy egyetemi szinten is. Az UER ingyen biztosíthat tanárokat.

* Minden területi hellén közösség szintjén oktatják a nyelvet tanulmányi szintek szerint (A – kezdők, B – félig haladók és C – haladók). Vannak diákcsoportok, melyek anyanyelvként tanulják az újgörögöt az állami rendszerben (pl.: Bukaresten, Galacon – Galaţi, Brăilan), vagy idegen nyelvként, opcionálisan (pl.: Ploieştien). A Bukaresti Tudományegyetemen és Jászvásári (Iaşi) Tudományegyetemen vannak újgörög lektorátusok.

* A tanárok a területi hellén közösségekből származnak, vagy Görögországból kihelyezett pedagógusok, akiket az athéni szakminisztérium fizet. A Hellén Köztársaság romániai nagykövetségének védnökségével és a görög üzletemberek segítségével Bukaresten létrejött egy újgörög nyelvű magániskola, az Athén Iskola is.

* A jelenlegi törvénytervezet a romániai görög etnikum számára nem befolyásolja az anyanyelvű oktatás fejlődését. A romániai görög etnikumúak hellén származású román állampolgárok, az oktatási törvény pedig egy és ugyanaz ezen ország minden polgára számára.

Mihai Radan, a horvátok képviselője: Az osztályok összevonása az anyanyelvű oktatás egyfajta felszámolása

A horvátok száma: 6.807

Elhelyezkedésük: az ország délnyugati részében, főleg Krassó-Szörény megyében

* Viszonylag fejlett oktatási hálózatunk van: vannak részben horvát tannyelvű iskoláink, óvodáink, 5-8 osztályaink, egy román–horvát kétnyelvű középiskolánk Krassóváron.

* De vannak gondjaink ezzel a hálózattal , ami a fenntartását illeti, tekintettel az összevonási javaslatra, aminek az lesz a következménye, hogy megszűnik az anyanyelven tanulás lehetősége. Ez véleményem szerint az anyanyelvű oktatás egyfajta megszüntetése. Már most világos jelzéseket küldenek nekünk, hogy a jövő évtől kezdve nem lesznek többé kivételek az osztályok létrehozásánál.

* Nekünk a leginkább az segítene, ha elfogadnák a szabályoktól való eltéréseket. Vagyis: ahol az osztályok működéséhez szükséges diákok számáról beszélnek, ott mondják azt, hogy „a kisebbségek kivételt képeznek”. Ha beledobnak a közösbe, akkor arra ébredünk, hogy a miniszter ajtaja előtt állunk, hogy bizonyos esetekben kivételekért könyörögjünk

* Legyünk őszinték és ismerjük el, hogy a krassóvári középiskolát kétnyelvűnek nevezik, de egynyelvű: az alkalmazások nem a kétnyelvűség kritériuma szerint történik, vagyis aszerint, hogy a tanárok ismerik a nyelvet és már most is arra ébredünk, hogy vannak tanárok, akik nem tudják a nyelvet.

* Minden rendben van, egészen a pénzekig.

Niculae Mircovici, a bolgárok képviselője: A gyermekeink számára nem jó, ha idegen nyelvként tanulják a románt

A bolgárok száma: 8.025

Elhelyezkedésük: az ország nyugati részében, Temes és Arad megyékben

* Bennünket a közoktatási szintű oktatás érdekel: a kis bolgár közösségekkel rendelkező településeken lévő iskolákban tartsák meg a bolgár órákat az elemi oktatásban, itt van egy gondunk és itt vesztettünk, ahol összevonták az iskolákat.

* Tehát számunkra az a legfontosabb, hogy egy bizonyos településen lévő bolgár etnikumú gyermekek számától függetlenül fizessenek egy tanárt, aki ott oktatja a bolgár nyelvet.

* Ami a román nyelv tanulását illeti: mi nem akarjuk, hogy a bolgár diákok idegen nyelvként tanulják a román nyelvet, ahogy azt más kisebbségek javasolták, mi nem értünk egyet ezzel, azt akarjuk, hogy a gyermekeink ugyanolyan jól tudjanak románul, mint bolgárul, hogy biztosítsuk számukra a versenyképességet a jövőre nézve. Tehát a következőket akarjuk: a gyermekek tanuljanak minden tantárgyat románul, bolgár nyelven pedig a bolgár nyelvet és irodalmat, tanulják meg a cirill ábécét, a bolgár történelmet és kultúrát, a vallást és a zenét.

* Számunkra fontos még, hogy konzultáljanak velünk, amikor a tanfelügyelőségek ránk vonatkozó döntéseket hoznak.

* Országos szinten kb. 11 bolgár tannyelvű osztályokkal rendelkező iskolánk, és 2 középiskolánk van, mindkettő kétnyelvű: a bukaresti Hriszto Botev és a Temes megyei Óbesenyőben lévő Szent Kirill és Metód.

Merka Adrian-Miroslav, a szlovákok és csehek képviselője: A szlovák tanárok román nyelvű tankönyvekből fordítanak anyanyelvre

A szlovákok száma: 17.226, az ország nyugati felében, Bihar és Arad megyékben.

A csehek száma: 3.941, többségük Krassó-Szörény megyében.

* Azt reméljük, hogy megmarad a jelenleg létező anyanyelvű oktatási hálózat, mert nálunk, szlovákoknál és cseheknél nincs olyan demográfiai robbanásunk, ami lehetővé tenné új iskolák megjelenését. Ezen kívül vannak olyan etnikumúak, akik Szlovákiába és Csehországba távoznak és velük együtt a gyermekek is. El kell ismernünk, hogy egyre kevesebben vagyunk.

* Gond van a tankönyvekkel, mert a tanároknak román nyelvű tankönyveik vannak és az órákon ezekből közvetlenül szlovák nyelven oktatnak. Nem volt pénz. A gyermekek otthon a szlovákul/csehül készített jegyzeteiket olvassák. Legfeljebb a tankönyvek 30 százalékát fordították le. A nyelv és irodalom, a történelem és hagyományok és más tantárgyaknál vannak anyanyelvű tankönyveink.

* Számunkra az oktatási törvény úgy O.K., ahogy a Képviselőházból kikerült.

Duşan Popov, a szerbek képviselője: Már megszüntettek osztályainkat

A szerbek száma: 22.561

Elhelyezkedésük: Románia délnyugati részén, Krassó-Szörény, Méhed (Mehedinţi), Temes megyékben

* A gondjaink a diákok alacsony számával kapcsolatosak. Fennáll egyes szerb tannyelvű iskolák megszüntetésének veszélye, ami egyes településeken már meg is történt. Tehát ha megszüntetik az osztályt valamelyik településen, a legközelebbi iskola kb. 10 kilométerre van és kérdéses, hogy a diákokat egy kisbuszba ültetjük és odavisszük őket, mert a szülők ezt nem mindig fogadják el.

* Ez a legnagyobb veszély és nem egy szeszély részünkről, hogy szerb tannyelvű iskoláink legyenek a diákok számától függetlenül.

* Már megszüntettek osztályokat Temes megyében, Csene, Nagyszentmiklós településeken: egy hónappal az iskolaév kezdete után a tanfelügyelőségek egyetértettek azzal, hogy engedélyezzék alig négy diák számára szerb nyelvet oktató osztályok létrehozását, de időközben a szülők beadták gyermekeiket azokba az iskolákba, ahol tudták, féltek tovább várni. És így nem sikerült összegyűjteni a minimális diákszámot egy szerb nyelvű osztály számára.

* Az a célunk, hogy legalább az egyetlen középiskolánkat megőrizzük, az egyetlen szerb nyelvűt Romániában, a temesvári Dositei Obradovici Középiskolát, hogy ne izguljunk minden évben azon, hogy hiányzik 1-2 diák és nem tudunk osztályokat indítani és így összevonhatják azokat. A kis kisebbségek esetében 1-2 diák nagyon sokat számít.

Amet Aledin, a tatárok képviselője: Az osztályok indításához szükséges diáklétszám csökkentését akarjuk

A tatárok száma: 23.935

Elhelyezkedésük: a legtöbben a dobrudzsai Konstanca és Tulcea megyékben élnek

* Számunkra alapvető fontosságú, hogy kevesebb diákkal indíthassunk osztályokat. Most legalább 14 diákra van szükség egy osztályhoz, mi azt szeretnénk, ha ez a szám 6 lenne. Mi történik: vannak települések, ahol nincs meg a minimális diákszám, de vannak ott gyermekek és nem hagyhatjuk kihalni a nyelvet. Ezért a közösségünk, a tatárok és a törökök számára ez az eddigi legjobb oktatási törvénytervezet.

* A fő gondunk azt, hogy szétszóródtak vagyunk, nem vagyunk kompakt módon egy bizonyos településen, néhányat kivéve, mint amilyen a Valea lui Traian, Cobadin.

* Számunkra még fontosabb az ezen órákat oktató tanárok többletbérezése.

* Nincsenek csak török tannyelvű osztályaink, hanem vannak török, tatár diákjaink román nyelvű osztályokban, akik vallásóra helyett török nyelvet és az iszlám vallást tanulják. Az én gyermekem a konstancai 30. számú iskolában tanul. Az osztályban csak egy török társa van és nekik kettejüknek hetente van egy olyan órájuk, amikor a többieknek vallásórájuk van, ők pedig török nyelvet és az iszlám vallást tanulják.

Ovidiu Ganţ, a németek képviselője: Azért harcolunk, hogy ne szüntessék meg az iskolákat, nem újak megjelenéséért

A németek száma: 59.764, a negyedik legnagyobb kisebbség Romániában

Elhelyezkedésük: többségük Temes, Szeben, Szatmár és Krassó-Szörény megyékben

* Tíz éve harcolok a rendszerrel, függetlenül attól, kik vannak kormányon, hogy ne szüntessék meg az anyanyelvű osztályokat. Mert a németek jelentős kivándorlása után az űrt a románok és más etnikumok gyermekei töltötték ki, akik azokba az osztályokba mentek.

* Ez a demográfiai gond a tanárok, a pedagógusok számát is hátrányosan érinti. Nehéz például olyan tanárokat találni, akik filozófia szintű német nyelvet taníthatnának.

* Tehát a mi harcunk fenntartási, a német nyelvű oktatás számának és minőségének fenntartását célzó.

* Egyetértünk ezzel az oktatási törvénnyel, már csak az kell, hogy a rendelkezéseit alkalmazzák is, ott van a gond.

Ştefan Buciuta, az ukránok képviselője: A diákok Forradalom előtti tankönyvekből tanulnak

Az ukránok száma: 61.098

Elhelyezkedésük: az ország északi részén, az Ukrajnával meglévő határ közelében, de Temes megyében is

* A tankönyveink régiek, még a Forradalom előtt készültek, nem nagyon adtak ki újakat, most próbálja ezt meg egy román–ukrán vegyes bizottság, reméljük meg tud oldani valamit. Szükségünk van tankönyvekre nyelvből, matematikából, fizikából stb. Pénzügyi támogatásra van szükségünk.

* A diákoknak nehéz az is, hogy Ukrajnában tanulják a nyelvet, mert nem írtak alá ilyen jellegű egyezményeket a román és az ukrán kormányok között, itt stagnálnak a dolgok.

* Bár számbelileg a harmadik legnagyobb kisebbség vagyunk Romániában, a magyarok és a romák után, nincs sok iskolánk ukrán nyelven, mert az iskoláinkat 1966 körül felszámolták és a Forradalom után nagyon nehéz volt az újraindításuk. Most abba a helyzetbe kerültünk, hogy az ukrán gyermekek szülei közül sokan elfelejtették a nyelvet és ezt most sajnálják, mert látják, hogy megnyílik a világ és szükségük lenne rá.

* Csak Máramaros megyében vannak ukrán tannyelvű iskoláink, szám szerint 3, vannak még ukrán osztályaink román tannyelvű iskolákban, olyan óvodák, ahol tanítják az ukrán nyelvet.

* Nekünk megfelelő ez a törvény.