Évzáró

 2010.12.26. 21:53

Terveim szerint ez az idei utolsó beírásom. Ezért, a teljesség igénye nélkül, megpróbálkozom egy rövid visszatekintéssel az éppen elmúló évre.

Az év elejét a 2009-es elnökválasztást elvesztő két pártban lezajló kongresszusok határozták meg. Míg a már az első körben elbukó, de tisztes eredményt elérő Crin Antonescut újraválasztották a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, a második elnökválasztási kört gyermeteg hibákkal és némi szavazási "furcsaságokkal" elvesztő Mircea Geoană már nem tudott újrázni, helyét az amúgy kampánybeli szóvivője, az „ifjú török”-nek számító Victor Ponta vette át. Kampánybeli együttműködésük nem olyan furcsa, mint elsőre tűnne. Az igazság az, hogy mindketten gyenge képességű politikusok, de míg Geoană eddig nem tudott megfelelő ellenszert találni politikai bukdácsolásai leplezésére, Ponta erre a nyegleséget és a bombasztikus jelzők és szavak használatát választotta. De ez inkább mulatságos, mint erőt sugárzó.

Májusban megjelent a Parlamentben a senki által meg nem választott Romániáért Nemzeti Szövetség (UNPR), mely az ellenzéki pártokból kilépett parlamenti képviselőkből jött létre. A kezdeti 7-8 százalékos támogatottsága mára nullára (szó szerint!) csökkent a felmérésekben. Ugyanebben a hónapban Traian Băsescu bejelentette a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Akkor ezt ideiglenes, az év végéig érvényes lépésnek mondták. Ezek az arányok csak trükközéssel ekkorák, a jövedelemveszteségek, illetve a vásárlóérték-csökkenések valójában 40–50 százalékosak. Az RMDSZ és az UNPR ki is jelentették, távoznak a kormányból, ha az új évben nem áll helyre az eredeti állapot. A decemberben elfogadott bér- és nyugdíjtörvények csak részlegesen, átlagosan 15 százalékos mértékben javítottak a jövedelmeken. Ma már sem az RMDSZ, sem az UNPR nem gondolkodik kilépésen.

Júniusban először vetődött fel az adóemelés ötlete, igaz, tagadás formájában. Vasile Blaga miniszter azt mondta, semmi sem indokolja az adók megemelését, ha mégis megtörténik, a Boc-kormánynak távoznia kell. Végül az adókat megemelték, Vasile Blaga távozott, igaz, más okokból. A kormány ezzel kapcsolatosan nyolc szavazat híján túlélt egyet az év során ellene indított nyolc bizalmatlansági indítványból. A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig úgy döntött, Románia nemzetbiztonsági stratégiájában a sajtó az állam biztonságát veszélyeztető tényezőként szerepel. Persze, ehhez azt a gumimagyarázatot használják, hogy a megrendelésre indított médiakampányokról van szó, de máig nem tisztázták, mi számít megrendelt médiakampánynak.

Júliusban tovább mélyültek és már a felszínen is láthatóvá váltak a Demokrata-Liberális Párton (PDL), a fő kormánypárton belüli törésvonalak. Cristian Preda, például, nyílt támadást indít a kormányfő ellen, aki szerinte már nem tudja ellenőrzése alatt tartani a kabinetet.

Augusztusban Victor Ponta támadást indított a szenátusi elnöki tisztségében egyre inkább elszigetelődő Mircea Geoană ellen, akinek egy párthatározattal hat hónapra megtiltották, hogy a párt nevében nyilatkozzon.

Szeptember a kormányátalakítás hónapja volt, egyszerre hat miniszter távozott, hármat leváltottak, három önként mondott le. A Képviselőházban sor került a nyugdíjtörvény szavazására, Roberta Anastase házelnök 170 szavazatot számolva össze egy olyan teremben, ahol nehezen lehetett volna 80–90 képviselőnél többet találni. Nem ez volt az első alkalom az év folyamán, hogy az elektronikus szavazórendszer mindig akkor romlott el, amikor a hatalom számára fontos és kétséges kimenetelű szavazásokra került sor. A Képviselőház működése azóta gyakorlatilag leállt, az ellenzék képviselői sorra kivonulva azokról az ülésekről, amelyeken Anastase elnököl.

Decemberben a PDL-s képviselők, Traian Băsescu elnök és a PDL-n belüli „reformpártiak” (elsősorban az euroképviselők) véleményével ellentétesen gyakorlatilag megtagadták Monica Ridzi volt ifjúsági miniszter további bűnvádi kivizsgálását. Bár nem ez volt az egyetlen ok, de valószínűleg szintén közrejátszott abban, hogy Hollandia és Németország a romániai közélet korruptságát bírálva ellenzik az igazságüggyel kapcsolatos Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus megszüntetését, sőt Románia Schengen-övezethez csatlakozását is ehhez kötnék. Végül Franciaország és Németország belügyminiszterei levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, amiben hivatalosan is kérik Románia Schengen-övezethez való, 2011 márciusára tervezett, csatlakozásának elhalasztását.

Magyar szempontból az események főleg a Fidesz áprilisi parlamenti választási győzelme után gyorsultak fel. Egyrészt azért, mert várható volt a magyarországi politikai vezetés hangsúlyváltása a romániai magyar politikai színpad szereplőivel kapcsolatosan és a támogatási politikában, másrészt pedig a honosítási törvény és az alkotmány módosítása szintén új helyzeteket fog teremteni.

Májusban szavazott a Képviselőház az oktatási törvényről. Bár az oktatási bizottságban a PDL-s képviselők leszavazták románia történelmének és földrajzának a nemzeti közösségek nyelvén történő oktatásának lehetőségét, Markó Béla kormányból való kilépéssel fenyegetőzése megtette a hatását és a Képviselőház ezzel a rendelkezéssel együtt szavazta meg a törvényt. De a Szenátus a döntéshozó fórum ebben a kérdésben.

Júniusban a Fidesz javaslatára, az RMDSZ és a PDL (egy részének!) támogatásával és a PSD és a PNL ellenkezése ellenére Tőkés Lászlót megszavazták az Európai Parlament alelnökének.

Tőkés László júliusban, Tusványoson kijelentette, a székelyek akár utcákra vonulva is kérhetik majd az autonómiához való jogukat. Egy olyan évben, amikor egymást érték a szakszervezetek utcai tüntetései, Tőkés ezen nyilatkozata akkora botrányt kavart, hogy az egyik Kolozs megyei képviselő bűnvádi feljelentést tett ellene. Furcsa módon a Terrorista és Szervezett Bűnözési Bűncselekményeket Vizsgáló Igazgatóság (DIICOT) helyt adott a feljelentésnek és bűnvádi vizsgálatot indított az Európai Parlament alelnöke ellen.

Három magyar szervezet (Pro Regio Siculorum Egyesület, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) az erdélyi magyar közösség jogsérelmeire akarta felhívni a figyelmet az ENSZ genfi rasszizmusellenes értekezletén. A helyzet bukéját az adja, hogy Románia álláspontját Asztalos Csaba (Diszkrimináció Visszaszorításáért Országos Tanács – CNCD elnöke) és Markó Attila (Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala elnöke) képviselték. Ebből a szokásos magyar–magyar vita alakult ki, miközben szinte elsikkadt, hogy egy ilyen sóhivataltól, mint az ENSZ nem igazán várható komoly és politikailag felhasználható döntés.

Tőkés László szeptemberben az autonómiaigényt Székelyföld megyéin kívül kiterjesztette Bihar és Szatmár megyékre is. Eduard Aluaş kolozsvári karmester bejelentette az Erdélyiek Pártjának létrehozását és Erdély és a Bánság önrendelkezését kérte.

Októberben Tőkés László bejelentette az EMNT párttá alakulását, ez végül arra módosul, hogy valóban létrejön egy új párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, de nem az EMNT-t váltja fel. A Szenátus oktatási bizottságának PDL-s elnöke és az ellenzék képviselői időhúzása miatt a kormány úgynevezett felelősségvállalási eljárással elfogadta az oktatási törvényt. Az ellenzéki bizalmatlansági indítványt nyújtott be és az Alkotmánybíróságon is megtámadta a törvényt.

Az Alkotmánybíróság novemberben olyan homályos döntést hozott, amit mindenki a saját szája íze szerint értelmez. Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó elsőként jelentette be, hogy elindul az RMDSZ elnöki tisztségéért.

Markó Béla 18 évnyi elnökség után decemberben bejelentette, a jövő évi RMDSZ-kongresszuson már nem jelölteti újra magát. A Markó-csapat Kelemen Hunort látná szívesen az elnöki tisztségben, aki másodikként be is jelentette indulását. Vita robbant ki az RMDSZ és a magyar kormány között arról, hogy csak az EMNT-hez köthető Demokrácia Központok nyújthatnak tájékoztatást a honosítási törvénnyel kapcsolatosan, vagy az RMDSZ is. Különben a magyar állampolgárság iránt a Székelyföldön a legnagyobb az érdeklődés, a csíkszeredai konzulátuson 2011 első felére már nem fogadnak el jelentkezéseket.

Végül szeretném egy személyes dologgal zárni bejegyzésemet. Azt hiszem, büszkén mondhatom el, hogy 2010. november 12-i indulása óta a Románia magyar szemmel több mint 100 (e pillanatban 122!) teljesen egyedi látogatóra tett szert, 278 látogatással és 537 oldalmegtekintéssel. Sok, kevés? Szerintem, ahhoz képest, hogy néhány barátomon és szakmabelin kívül senkinek sem beszéltem erről a blogról, ez soknak tekinthető. A látogatók 11 országból kerültek ki, természetesen többen véletlenül kattintottak ide és rögtön rá is jöttek tévedésükre, de például az egyesült államokbeli és a franciaországi látogató(k) már a tartalom iránt is érdeklődtek. De a legtöbb látogató természetesen Magyarországról és Romániából érkezett. Magyarországról 22 településről voltak bejelentkezők, magasan Budapest vezet, de voltak tartalom iránt érdeklődők Szentendréről, Debrecenből, Kisvárdáról, Kecskemétről, Sopronból és többek között Szolnokról is. Romániában a legnagyobb érdeklődés Kolozsvárról volt (ahonnan az első kommentár is érkezett!), de további 11 város is bejelentkezett, köztük lévén Nagyszeben, Krajova (Craiova), Bukarest, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy, Nagybánya is.

Szintén meglepetés volt számomra, hogy a legtöbben a moldovai választásokról szóló bejegyzésemet olvasták. Igyekszem majd ezzel a kérdéssel a továbbiakban is, talán nagyobb terjedelemben is foglalkozni. Köszönöm a „Tetszik” gomb megnyomását is, számomra fontosak ezek a visszajelzések. És természetesen, az első fecske után várom az újabb kommentárokat, hiszen számomra fontosak az olvasóim véleményei, javaslatai is!

Mint írtam, hacsak nem történik valami rendkívüli dolog, legközelebb január 3-án fogok jelentkezni.

Addig is boldog és békés új évet kívánok mindenkinek!

 

Címkék: parlament schengen alkotmánybíróság tőkés pnl kelemen markó rmdsz basescu psd geoana emnt oktatási törvény pdl antonescu ponta diicot unpr anastase emnp

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr712540734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.