Az Adevărul részleteket közöl egy felmérésből, melyet a Totem Közvélemény-kutató Központ készített a Diszkrimináció Visszaszorításáért Országos Tanács (CNCD) megrendelésére. Az alábbiakban közlöm az eredeti cikket, de előtte néhány megjegyzést fűzök hozzá.
Egyrészt a cikk meglehetősen leegyszerűsítő és adatokat ragad ki a szövegkörnyezetből anélkül, hogy a háttérre rávilágítana. Tehát nem derül ki a minta nagysága, a hibaarány mértéke. És főleg nem derül ki a minta összetétele, holott a cikk a románok nemzeti közösségekkel, a nemzeti közösségek románokkal és egymással szembeni véleményét emeli ki. Márpedig ez elég súlyos kérdés ahhoz, hogy ne dobálózzunk a számokkal. A cikk szerzője ugyanis külön kihangsúlyozza, hogy a magyarokkal szemben nemcsak a románok kritikusak, hanem az összes többi kisebbségi is. Főleg a kulturális-identitáris követeléseik miatt… Értjük, ugye?
Márpedig az eredeti tanulmányból kiderül, hogy a minta 1.400 fős, a hibaarány 2,6 százalékos. Ha megnézzük az etnikai összetételt is, akkor a következő adatokat kapjuk: románok – 93,7%, magyarok – 4,3%, cigányok – 1%, németek – 0,1%, egyebek – 0,4%, nem válaszol/nem tudja – 0,3%. Szóval kb. 60 magyart, 14 cigányt, 2 németet és 8 más nemzethez tartozót kérdeztek meg. Márpedig ebből meglehetősen merész dolog társadalomszintű következtetéseket levonni a közösségek egymással kapcsolatos véleményéről. Szintén aggályos, hogy a cikk végén közölt rangsor semmilyen számszerű adatot nem tartalmaz, miközben az egész cikk azt sugallja, hogy a többi nemzeti közösség is elutasítja a magyarokat. Ám az eredeti tanulmányból az kiderül ki, hogy pl. a zsidók és magyarok közötti különbség a pozitív tartományban egyetlen százalék (tehát a hibahatáron belül), miközben a válaszolni nem tudók/nem akarók aránya a zsidók esetében 17 százalékos, a magyaroknál viszont csak 10 százalékos!
Ellenben, ha az eredeti tanulmányban megnézzük az egyes etnikai csoportok elfogadottsági/elutasítottsági mutatóit, akkor azt látjuk, hogy ebben a rangsorban a magyarok vezetnek.
Az etnikai csoportok elfogadottsága/elutasítottsága |
TKM | TTM | TKMM |
Magyarok | 2.50 | 3.50 | 8.85 |
Romák | 3.16 | 2.84 | 6.39 |
Zsidók | 2.94 | 3.06 | 7.17 |
Arabok | 3.03 | 2.97 | 6.83 |
Németek | 2.71 | 3.29 | 8.04 |
Társadalmi Kapcsolatok Mutatója (TKM) – a más etnikumok, kisebbségek iránti nyitottságot mutatja. Az értékek 5-től (teljes elfogadás) 0-ig (teljes elutasítás) terjednek.
Társadalmi Távolság Mutatója (TTM) – szintén a más etnikumok iránti nyitottságot mutatja, a megengedett társadalmi kapcsolatok számán keresztül, de fordított irányban: minél nagyobb az elfogadottsági fok, a „társadalmi távolság” annál kisebb. Az értékek 0-tól (teljes elfogadás) 5-ig (látogatóként való elfogadásuk a saját országukban) terjed.
Társadalmi Kapcsolatok Minőségének Mutatója (TKMM) – 15-ös értékelés nagyon erős elfogadást jelent (maximális nyitottság a kérdéses csoport iránt), az 1-es nagyon gyengét (minimális nyitottság a kérdéses csoport iránt).
Külön érdekesség, hogy bár a fentebbi táblázatból az derül ki, hogy a legmagasabb pontszámot a magyarok kapták (vagyis a leginkább elfogadottak), a szöveges magyarázatban még az eredeti tanulmány is a németeket emeli ki: „A kapott adatok azt mutatják, hogy a romák jelentik azt az etnikumot, mellyel szemben a többségiek a legkevésbé nyitottak. A többségi lakosság a kölcsönhatást nagyobb mértékben elfogadja, ha arra a közösségi térben kerül sor (a munkahelyen, Románia lakosaiként), a magánszférát kevésbé lévén hajlandók megosztani a roma etnikumúakkal. Ami a családtagként való elfogadást illeti, megfigyelhető a román etnikumú lakosság fenntartása nemcsak a romákkal szemben, hanem az arabokkal és a zsidókkal szemben is.
Ha a TKMM-s eredményeket az etnikumú csoportokkal szembeni viselkedések skáláján helyezzük sorrendbe, akkor megfigyelhetjük, hogy a többségieknek erősen pozitív hozzáállásuk van a németekhez és erősen negatív a romákhoz” (Kiemelés tőlem! – P.ZS.).
Ettől függetlenül érdemes megnézni az eredeti tanulmányt, vannak benne érdekes dolgok.
Román nyelven elérhető a következő címen: http://www.cncd.org.ro/noutati/Comunicate-de-presa/Rezultatele-sondajului-de-opinie-Fenomenul-discriminarii-in-Romania-in-anul-2010-100/
Az Adevărul 2011. január 28-i cikke:
A románok a romákról, a cigányok a románokról
Úgy a románok, mint ahogy a magyar és német etnikumúak is csak hibákat találnak a cigányokban. A németeket mindenki szereti. Egy CNCD (Diszkrimináció Visszaszorításáért Országos Tanács – RS) kérésére tavaly készített tanulmány megmutatja, milyen sztereotípiákat alkalmaznak a románok az együttélő nemzetiségekkel, de saját magukkal szemben is.
A Totem Közvélemény-kutató Központ által a CNCD kérésére készített tanulmány első következtetése az, hogy a románoknak erősen pozitív viselkedésük van a németekkel és intoleráns a romákkal szemben.
Ennek megfelelően a románok szemében a németek rendelkeznek a legtöbb jó és a legkevesebb rossz tulajdonsággal, a németeket dolgos, becsületes és komoly embereknek tartva. Ezen kívül törvénytisztelők, udvariasak és bíznak bennük. Úgy tűnik, a zsugoriság az egyetlen hibájuk. A románok által a közösségeikben élő németeknek tulajdonított fő jellemvonások az egységesség (a megkérdezettek 34 százaléka) és a serénység (24%).
A németek a kisebbségiek körében még népszerűbbek. Az együttélő nemzetiségek körében a németekről meglévő jó és nagyon jó vélemény aránya a megkérdezettek 58 százaléka, szemben a románok esetében tapasztalható 48 százalék. A románok kapták a legtöbb jó és nagyon jó véleményt, akár román, akár kisebbségi megkérdezettekről van szó. Ennek megfelelően a román etnikumúak 58 százalékának és az együttélő nemzetiségekhez tartozó válaszolók 61 százalékának nagyon jó véleménye van a románokról.
A románok által saját maguknak tulajdonított és a többiek által is elismert fő jó tulajdonság a serénység. Ezt a többi hagyományos klisé követi: toleránsak, vendégszeretők és nagylelkűek. A fő hiba a megosztottság. Az értékelések 2010-ben, válságos évben történtek, sok utcai tüntetéssel, melyek kudarcot vallottak ahhoz képest, ami a többi európai államban történt. A románok szerint a másik hibájuk a gyávaság.
Magyarok és zsidók
A románok sokkal kisebb mértékben komolytalannak és tisztességtelennek is tartják magukat. Az egyetlen etnikum, mellyel szemben a kisebbségieknek rosszabb véleményük van, mint a többségieknek, az a magyar: míg a románok 34 százalékának jó, vagy nagyon jó véleménye van a magyarokról, a kisebbségiek körében csak 30 százalék látja így a magyar közösséget. Az interjúk során megjelentek az olyan magyar kulturális–identitáris megnyilvánulásokkal szembeni ismert ellenségességi formák, mint az anyanyelv használata a közintézményekben.
A zsidókkal kapcsolatosan a románoknak nagyjából ugyanolyan ítéleteik vannak, mint a többi nemzetiségnek. A legtöbben egységeseknek és zsugoriaknak látják őket. A zsidók jelentik azt a kisebbséget, akik a legtöbb „nem tudom”, vagy „nem válaszolok” típusú válaszokat gyűjtötték össze, így elég nehéz meghatározni, igazából milyen kép él róluk a románokban.
A romák tele vannak hibákkal
A legerősebb előítéletek a romákkal szemben vannak, akár a román, akár a kisebbségi megkérdezettekről van szó. A romáknak a románok szemében egyetlen jó tulajdonságuk van: egységesek. Amúgy sikerül elérniük azt a „teljesítményt”, hogy a hibáknál a legmagasabb eredményeket érik el: a románok 45 százaléka agresszíveknek és lustáknak tartja őket, 35 százalékuk pedig tisztességtelennek és a törvényt egyáltalán nem tisztelőknek. Ezért aztán a romákkal szemben nyilvánul meg a legnagyobb távolságtartás, kevés román akarva kapcsolatba kerülni velük.
A romákról kialakult kép az idő folyamán néhány változáson átesett, magyarázza Cezara David, a Romani Criss Egyesület PR-koordinátora.
„A romákat néhány évvel ezelőtt főleg tolvajoknak és lustáknak tartották. Csak néhány éve tartják őket agresszíveknek. Ez amiatt van, mert a romák által elkövetett súlyos bűncselekményeknél megemlítik az etnikumot”. Cezara David azt mondja, hogy a Totem által készített felmérés a románok romákról kialakított képének romlását mutatja. Ennek egyik oka az Európában tavaly kirobbant összes vita is.
Cezara David megjegyezte, a felmérésekben jelentős számban vannak olyan személyek, akik sohasem kerültek kapcsolatba romával, de akik nem akartak ugyanazon a településen élni ezen etnikumból származó polgárokkal. Ezek az előítéletek elsősorban a családból származnak és aztán a sajtóból.
A jó vélemények rangsora
1. románok
2. németek
3. zsidók
4. magyarok
5. romák
Mariana Bechir