Újra fellobbant a „táblabotrány” a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). Ennek gyökerei 2006-ig nyúlnak vissza, amikor az egyetem magyar oktatóinak egy csoportja megpróbálta elérni három önálló magyar kar létrehozását. Ezt az oktatási intézmény vezetősége elutasította. Ezt követően a Hantz Miklós Péter, Kovács Lehel és Bodó Barna által vezetett Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az egyetemet egy korábbi döntésének teljesítésére akarta kényszeríteni, hogy a BBTE ne csak a hivatalos nyilatkozatokban, hanem ténylegesen is „multikulturális”, vagyis többnyelvű legyen.

Ez többek között azt jelentette volna, hogy az egyetem közösségi tereiben a magyar (és a német) nyelv a románnal egyenjogúan jelenjen meg. Mivel az egyetem román vezetése (néhány magyar oktató cinkos együttműködésével) mindenféle kifogásokkal elodázta a magyar nyelvű táblák, tájékoztató elhelyezését, ezt a BKB egy „gerillaakció” keretében maga hajtotta végre. Ebből nagy cirkusz lett és végül kb. fél év alatt Hantzot és Kovácsot sikerült kiszorítani az egyetemről (szintén magyar segítséggel!).

Az előzményekről itt olvashatnak (a teljesség igénye nélkül):

Ádám Gábor – EZZEL SZEMBEN – Táblaháború. Minek?

Sipos Zoltán – TÁBLAFUTAM – Kitette a BKB a magyar feliratokat. Azonnal le is szedték

Hantz Péter – TALÁLT, SÜLLYEDT? – Bolyai Egyetem érvrendszer 1.5

Sipos Zoltán – EREDMÉNY: HÁROM NYILATKOZAT – Azt sem szavazták meg a BBTE magyar tanárai, hogy szavazzanak

Magyari–Vincze Enikő – MESTERSÉGE CÍMERE: etnobizniszmen

Bakk Miklós – BOLYAI-VITA – Az értelmiségi karzat és a közéleti nyelv (Válasz Magyari–Vincze Enikőnek)

Partner a Babes-Bolyai román vezetősége?

Lukács Csaba – Egy bátor ember Kolozsvárott

A botrány hatására az egyetem román vezetése is tett néhány lépést, nagy csinnadrattával és a megalkuvóbb/érdekeltté tett magyar oktatók tapsa és bezzegezése közepette elhelyeztek (2007 közepén, vagyis kb. egy évvel később!) néhány magyar feliratot, sőt, még magyar oldalakat is az egyetem honlapján. Ez utóbbi meglehetősen érdekes egy „multikulturális” egyetem részéről.

http://www.ubbcluj.ro/hu/

Az első oldalon valóban majdnem minden szép és jó, magyarul van a „Bemutató”, az „Egyetem számokban”, az egyes almenük címei. Azért majdnem szép, mert a kb. 380 karakternyi szövegben sikerült nagyjából 5 hibát elkövetni, sőt a „Radio UBB”, a „TV UBB”, a „NEWS UBB” és a „Tarife şi taxe” almenük címeit valamilyen okból nem sikerült lefordítani. Sőt, a szerkesztők ügyeltek arra, hogy megkíméljék a csak magyarul beszélőket a csalódástól, ezért külön feltüntették, a „közérdekű dokumentumok”-at és az „egyes belső dokumentumok”-at csak románul lehet elérni. Ezt leszámítva egy felületes szemlélő elkönyvelheti, hogy minden rendben, itt aztán van „multikulti” dögivel! Hát nincs!

Lépjünk be az első kisajtón, a „Küldetés”-en: 6 alpont van, A BBTE küldetése – románul; A multikulturális jelleg – magyarul, igaz itt már az a cím fogad bennünket, hogy „Az egyetem többnyelvü” (így! – PZS), tehát már nem is olvastam tovább; Egyetemtörténet – magyarul, de a törzsszöveg jobboldalán elhelyezett arcképcsarnokot már csak „Personalităţi ale vieţii universitare din Transilvania” felirattal tudták ellátni, biztos elfogyott a fordítási keret, csak zárójelben említem meg, miként szerepelnek az arcképcsarnok magyar tudósai: Bolyai János, Gyula Farkas, Péterfi Istvan (Stefan), Brassai Samuel; A rektor köszöntoje (így! – PZS)románul; Az elnök köszöntoje (így! – PZS)románul; A magyar tagozat – magyarul.

A következő kisajtó a „Szervezet”, szintén 6 alponttal: Rektori hivatal – magyarul; Akadémiai Tanács – magyarul; Titkárság – félig magyarul, a szervezeti ábrát már nem sikerült lefordítani; Adminisztráció – románul; Infrastruktúra – románul; Szervezet – románul.

A következő kisajtó a „Stratégiák”, 5 alponttal: Tevékenységi terv – románul; Stratégiai terv – románul; Minosegbiztosítás (így! – PZS)románul; Humán erőforrás – románul; Nyelvpolitika – magyarul, de jellemző a trehányságra, hogy ezen alpont utolsó (!) mondata a következő: „A fentiek alapján a BBTE nyelvpolitikája az alábbi nyelvi pályát javasolja hallgatói számára, minden oktatási szinten (miközben ennek megvalósítását a karokra bízza).”

A következő almenü az „Információk–INFOUBB”, 6 alponttal: Meghirdetett állások – románul; Tanári állások – románul; Radio UBB – románul, a műsorból kiderül, hogy hétfőtől péntekig csak román nyelvű műsor van, szombaton (tehát, amikor a portáson kívül szinte senki nincs sem az egyetemen, sem a bentlakásokban!) 12-től 16-ig német, 16-tól 20 óráig magyar nyelvű műsor van, vasárnap este viszont, amikor már visszatértek a hallgatók is az egyetemre, már csak román nyelvű műsor van; TV UBB – románul, nincs nyoma annak, hogy lenne magyar nyelvű műsor; NEWS UBB – románul, van egy magyar nyelvű almenü, jelen pillanatban két rendezvény beharangozójával; Elérhetőség – románul (kb. tizenöt szót kellett volna lefordítani!).

A „Közérdekű dokumentumok” és „Egyes belső dokumentumok” alegységekről már volt szó.

Tehát így néz ki egy „multikulturális” egyetem honlapja! Hozzá kell-e ehhez még bármit tenni? 

A történet legutóbbi része a múlt héten zajlott, amikor a BKB újra megpróbálta kihelyezni a magyar feliratokat:

Levert magyar feliratok, fogva tartott újságírók a BBTE-n – Közlemény

Ebből újra botrány lett és újra akadt néhány magyar oktató, aki nehezményezte a BKB akcióját. Közülük Silye Lóránd tanársegéd fontosnak tartotta a manna.ro-n bővebben is közzétenni panaszait:

Silye Lórán – BBTE: mítoszok, botrányok

Silye már az első bekezdésben szóvá teszi, hogy a BBTE-re a hazai és a Románián kívüli sajtó „szinte csak akkor” figyel, ha „botránykeltők” „partizánakció keretén belül megszállják az egyetemet”. Tekintsünk el a félreérthető fogalmazáson, amiből a mai világban könnyen lehetne álarcos, állig felfegyverzett terroristákra asszociálni, akik magukra bombákat aggatva tartják túszul a Silye féle oktatókat és a diákokat, míg az egyetem román vezetése nem hajlandó kitenni magyarul is a dohányzást tiltó táblát! Van egy szomorú hírem, a sajtó – így, általában! – csak akkor figyel egy egyetemre – így, általában! –, ha ott valamilyen kiemelkedő tudományos eredményt értek el, vagy ha botrány van…

A szerző következő megállapítása is érdekes: „Immár ötödik éve újra és újra előkerül a táblabotrány, és a közvélemény számára újra és újra megpróbálják eladni (pl. a Bolyai Kezdeményező Bizottság), hogy itt csorbulnak a kisebbségi jogok. A konfliktuskeltés nem használ, viszont árt. Ideig-óráig megrendülhet a hallgatók vagy a belső egyetemi ügyeket kevésbé tisztán ismerők bizalma.” Nos, igen, ha ötödik éve újra és újra előbukkanhat a táblabotrány, akkor tetszik, vagy sem, valóban csorbulnak a kisebbségi jogok! Ha egyszer és mindenkorra megoldanák ezt a kérdést, ez nem szavatolná a kisebbségi jogok csorbítatlanságát, de a jelenlegi állapot önmagában is elégséges a jogsértés megállapításához.

A szerzőt nem hagyja nyugodni, hogy egyesek megkérdőjelezik a BBTE kisebbségi jogok terén mutatott teljesítményét, mert ezt írja: „Így történhet meg az, hogy vannak karok, ahol már jó néhány magyar tannyelvű szakot akkreditáltak külön, máshol nem sikerült ezt elérni, például az oktatók hiánya miatt. Aki nagy általánosságban azt mondja, hogy a BBTE-n nem biztosítottak a kisebbségi jogok, a kisebbségi oktatás, akkor az vagy nem ismeri az intézményt, vagy szándékosan ferdít.” Itt ráadásul fogalmakat kever össze, hiszen egyrészről senki sem kérdőjelezte meg, hogy folyik kisebbségi oktatás a BBTE-n, legfeljebb annak minőségét, másrészről a kisebbségi jogok (így, általában!) akkor is sérülhetnek, ha van kisebbségi oktatás. Talán túlságosan kekeckedőnek tűnök, de egy oktatótól elvárható a pontos fogalmazás!

Ám a csúcspont a következő bekezdésben van: „Ez az intézmény osztozik a romániai felsőoktatás összes problémájában és lehetőségében. Nincs külön út, az oktatási reform is jelzi: nem lehet az erdélyi magyar diákok érdekeit az intézmények konfliktusai és magánérdekei mentén képviselni. Aki a BBTE-n folyó oktatást nem érti, vagy kísérletet tesz annak ellehetetlenítésére, az minden erdélyi magyar diák érdekeit sérti, azokét is, akik magán vagy egyházi intézményben tanulnak tovább.” Kénytelen vagyok leírni, ez egy badarság! „Intézmények konfliktusai és magánérdekei”?? Mi ez? A BBTE a szent tehén, amihez nem lehet hozzányúlni, mert lesújt Isten haragja? Ezek szerint, ha Magyarországon valaki – mondjuk! – az ELTE-t bírálja, akkor az minden magyarországi magyar diák érdekeit sérti, azokét is, akik magán-, vagy egyházi intézményben tanulnak tovább? Azért őrizzük meg a komolyságunkat és főleg az arányérzékünket!

A szerző a továbbiakban a nagy általánosságokról áttér magukra a táblabotrányokra. Eltekintek attól, hogy akárcsak öt évvel ezelőtt is, a román vezetőség pártján állók a BKB tagjait állítólagos szakmai alkalmatlanságukon keresztül támadják. Nem kívánom ezt a részt különösebben taglalni, az érintettek majd megvédik magukat, ha akarják. De felmerül bennem a kérdés, hogy mi köze egy adott személy szakmai teljesítményének a polgárjogi, emberjogi tevékenységéhez? Tételezzük fel, hogy valaki tényleg teljesen alkalmatlan a szakmájában. Ez feltétlenül azt jelenti, hogy nincs igaza semmiben?

Silye ezt írja: „A diákjaimat azonban sokkal jobban érdekli az, hogy magyarul tanuljanak, sőt sokuk számára még ennél is fontosabb a versenyképes tudás, mint az: írja vagy sem az egyetem falain magyarul, hogy dohányozni tilos. A versenyképes tudásnak pedig többek között (a felszereltséget most hadd ne taglaljuk) az oktató az egyik kulcseleme.” Ez akár igaz is lehet, bár érdekelne, hogy a diákjaival felmérést készített, vagy csak feltételezi ezen véleményüket. De még ha tényeken alapulna is ez a megállapítás, nem értem, a versenyképes tudás megszerzése és a magyar felirat miért zárják ki egymást? És mi van azokkal a diákokkal, akiket viszont érdekel, hogy milyen nyelvű feliratok vannak a BBTE folyosóin? Az ő jogaik, vagy kívánságaik érvényesítése miben akadályoz másokat jogaik, vagy kívánságaik érvényesítésében egy „multikulturális” egyetemen? A dohányzás magyar nyelvű tilalma az akadálya a magasan képzett oktatók alkalmazásának? Apropó, netán Marga rektor megzsarolta a magyar szakosokat, vagy lemondanak a magyar táblákról, vagy nem kapnak képzett oktatókat?

A következő okfejtés is érdekes és a téma ismétlésével kiemeli a szerző gondolkodási sémáját: „Vajon, melyik oktató fogja versenyképesebben felkészíteni a diákjait: aki nemzetközi szempontból elismert kutató, és aki jelentős energiákat fektet az oktatásba az ismert bérviszonyok mellett, vagy az, aki főállásban táblákat védelmez, aki ezekről a feliratokról szónokol ahelyett, hogy a tanulni vágyó hallgató igényeire figyelne.” Nem tudom, Silye magára utalt-e a „nemzetközi szempontból elismert kutató”-val, de ha jól tudom, tevékenységi területe nem érinti a BKB megcélzott tagjai egyikének szakterületét sem. Egyáltalán nem kioktatásképpen jegyzem meg, hogy az értelmiségit az különbözteti meg a szakbarbártól, hogy képes a közösségéért más területeken is tenni, nemcsak a szűk szakmai kérdésekben és képes ezt a polgári szempontból felelős cselekvési módot átadni akár a diákjainak is.

Ezt is írja Silye: „A világ felé egyre jobban nyitó Erdélyben is fontos, hogy az egyetem kapuin kilépő diák versenyképes tudást és diplomát vigyen magával. Segít neki a táblavita? Nem. A BKB működése alatt rendszeresen – mániákusan? – visszatér a táblák ügyére. De a diákkal igényes munkát végezni akaró oktatóra ki figyel? Hol van mindezzel kapcsolatban a BKB lobbiereje?”. Fordítsuk meg a kérdést. A táblavita akadályozza az egyetem kapuin kilépő diákot abban, hogy versenyképes tudást és diplomát vigyen magával? Milyen lobbizást vár el a „főállásban táblákat védelmező” alakokból álló BKB-től a „nemzetközi szempontból elismert kutató”?

„Követeléseinek anakronisztikusságát hadd szemléltesse a tény, hogy a mesteri szakokat már a román kollégák sem román, hanem angol nyelven hirdetik számos esetben. A legtöbb embert elsősorban nem a felirat nyelve érdekli. Munkát, pénzt és elismerést akarnak románok és magyarok egyaránt. Természetesen nem az anyanyelven folyó oktatás ellen beszélek, hanem arról, hogy a korszerű anyanyelvi oktatás nem lehet anakronisztikus.” Rendben, de akkor ne legyenek román feliratok sem, csak mondjuk angol nyelvűek. Ha igaz, hogy a felirat nyelve nem érdekes, akkor miért szedik le következetesen a magánkezdeményezésre, magánpénzből, a román táblákkal teljesen azonos magyar feliratokat? Attól anakronisztikus az anyanyelvi oktatás, hogy egyenjogúságot követel magának egy „multikulturális” egyetemen?

„A világ rég elhaladt a BKB és követelései mellett. Kell a magyar egyetemi oktatás, hogy ott a diákok kiválóan megtanulják a román, az angol (stb) szaknyelvet is. Rengeteg kolléga – nemzetiségre való tekintet nélkül – már angol nyelven írja a doktorátusát. És nem féltik a nemzeti kultúrájuk csorbulását.” Tényleg ezért kell magyar egyetemi oktatás? Hogy „ott a diákok kiválóan megtanulják a román, az angol (stb.) szaknyelvet is? Nem azért, hogy a diákok kiválóan megtanulják a szakmát, a magyar szaknyelvet és ezen kívül a szakkifejezéseket elsajátítsák román, angol (stb.) nyelveken is?

Silye a fejtegetését a következőkkel zárja: „Eddig háromszáz diákot oktattam. Többségüknek súlyos gondja van a román nyelvvel, és fejlesztésre szorul az angol nyelvtudása is. Ez itt a nagyon nagy baj. Ezen a téren szorulnak fokozott figyelemre és segítségre. A kamerák előtt „táblázók” legfennebb magukon segítenek és könnyítenek. Nehezen megbocsátható vétek.” A tévéket nézve, újságokat olvasva hajlok azt gondolni, hogy a román nyelv ismeretével társadalmi szinten vannak gondok, ez nem elsősorban magyar ügy. Ugyanakkor remélem, a szerző nem a dohányzást tiltó táblákkal akarja a BBTE magyar diákjainak román nyelvtudását javítani. Tehát újra felteszem a kérdést, a „táblázás” miért akadálya a színvonalas oktatás megvalósulásának egy „multikulturális” egyetemen?

Ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy ha a BBTE-n a megalkuvás és a képmutatás uralkodik el, akkor milyen fiatal magyar értelmiségiek fognak kilépni a kapuin?!

 

U. I.: Csatolom a táblaügy paródiáját (?!). Vagy talán nem is annyira paródia...

(RTV Magyar adás - 2007-es szilveszteri adás. Írta, rendezte, filmezte, vágta: Schneider Tibor)

Címkék: hantz bbte bodó magyar román kovács lehel silye marga bkb

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr122657134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Olikincs · http://onlinepszichologia.hu 2011.02.13. 19:40:14

én is jártam az egyetem honlapján és pár kari oldal még mindig nem érhető el magyar nyelven. így hogy várják el a kisebségtől hogy megpróbáljon beilleszkedni ha a lehetőséget sem próbálják megadni??

Pé_Zsé 2011.02.13. 21:49:26

@Olikincs: @Olikincs: Nem várnak semmit, vagy asszimilálódsz, vagy kiszorítanak. Legalábbis ez a terv. Szomorú, hogy ehhez magyarok is segédkezet nyújtanak. Ez a táblaügy csak arra szolgál, hogy megkeserítsék a magyarok dolgát, folyamatosan éreztessék velük, csak megtűrt személyek és jobb ha meghúzzák magukat!