Egyre több jele van annak, hogy 2011 tavaszát a "magyarkérdés" felmelegítése fogja jellemezni. Victor Ponta és Crin Antonescu RMDSZ-kongresszus körüli és az eseményen tett, szinte udvarló nyilatkozatai, illetve a sajtó egy részében a magyar ügyekkel kapcsolatosan újra felbukkanó tendenciózus írások, bár egymással látszólag ellentétesek, valójában ugyanabba az irányba mutatnak.

Mindez azért, mert az ellenzéki politikusok viselkedése alkalomszülte és minél mézesmázosabbak most, annál kegyetlenebbek lesznek akkor, ha politikai számításaik nem jönnek be. Azt hiszem, még mindenki emlékszik, milyen kíméletlenül szidták az RMDSZ-t és általában véve a "magyarokat" az oktatási törvénnyel kapcsolatos igények miatt.

Victor Ponta és Crin Antonescu számára akkor a magyarok testesítették meg a fő gonoszt és nyoma sem volt az RMDSZ-es és a PDL-s miniszterek közötti mostani egyértelmű különbségtételnek.

A sajtó - és itt a komoly lapokról van szó - egy része már most elkezdte a gyakorlást a tavaszi kampányra, ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy az ellenzék tavasszal kormányt és elnököt próbál majd buktatni. Tegnap a Gândulban sopánkodott Marius Niţu a vezércikkében amiatt, hogy az RMDSZ zsarolással szétszabdalja Romániát.

Ma az Adevărulon a sor, hogy ugyancsak ezt az ügyet kaparja újra elő. A lóláb azért lóg ki, mert a kérdés egy olyan interjúban jelenik meg, aminek semmi köze nincs a magyarokhoz.

Az Adevărul interjút készített Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával. Az apropót a vámoknál kirobbant korrupciós botrányok adták, melyek során több tíz vámost és határrendőrt tartóztattak le és egyre jobban sarokba szorítják az adóhatóság (ANAF) elnökét, Sorin Blejnart, akit a korrupciós hálózat egyik vezetőjének, sakkból vett kifejezéssel a „Királynő”-nek tartanak. Szóval ebben az ügyben merül fel kérdésként, hogy az ET főtitkára szerint a magyaroknak elegendő jogaik vannak-e és mekkora a határátrajzolások veszélye Európában.

Az érezhetően kényelmetlen helyzetbe hozott Jagland megpróbálja elütni a kérdés élét, de az egész ügy arra enged következtetni, hogy zaklatott tavaszra számíthatunk.

Csatolom az interjú fordítását is, több érdekes kérdés is van benne a korrupcióról, Schengenről is.

 

Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára: Remélem, elkapják a román vámoknál meglévő korrupció „Királynő”-jét

 

Thorbjørn Jagland azt reméli, a vámpontoknál zajló letartóztatásokat a magas szintű korrupció elleni cselekedetek fogják követni. Románia a vámoknál zajló letartóztatásokkal pozitív jelzést küld Európának, de a korrupció visszaszorítása nem korlátozódhat a határrendőrök szintjére, hanem annak magas szinten is érezhetőnek kell lennie. Ezt az üzenetet küldi az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland a bukaresti kormányzóknak.

Az Adevărul újságnak adott interjújában a hivatalosság azt mondja, biztos akar lenni abban, Románia felvétele Schengenge nem vezet a korrupció és a szervezett bűnözés tovaterjedéséhez. Ugyanakkor Jagland elismeri, egy „válogatott barátok”-kal rendelkező Bercea Mondial-os ügy országában, Norvégiában elképzelhetetlen.

Adevărul: Az Európai Bizottság időközi jelentése bírálja, hogy a román Parlament megakadályozta azon korrupciós esetek kivizsgálását, melyekben választottak érintettek. A Ridzi- és Pasat-ügyeket említik meg. Ez a megállapítás milyen jelzést küld Európának?

Thorbjørn Jagland: Nem akarok belemenni a részletekbe a két ügyet illetően, de Romániának sokkal határozottabbnak kell lennie a korrupcióellenes harcban. Ez egy fontos dolog, ami az önök országuk Schengen-csatlakozását illeti. Ugyanakkor az Európa Tanácsnak egyértelmű kötelessége támogatni a korrupció visszaszorítását. A bukaresti találkozók során ez volt az egyik fő vitatéma.

Jagland úr, konkrétan ön milyen kapcsolatot hoz létre a korrupció elleni harc és Románia Schengenhez csatlakozása között?

Világos kapcsolat van a két téma között. Mi nem akarjuk, hogy amikor kiterjesztjük ezt a határellenőrzés nélküli európai övezetet, akkor a korrupció, a szervezett bűnözés és az embercsempészet elterjedésével szembesüljünk. Nem bővíthetjük ki a Schengen-övezetet anélkül, hogy előbb keményebbek lennénk az európai biztonságot fenyegető ezen veszélyek visszaszorításában.

A román hatóságok az utóbbi napokban több tíz vámdolgozót (rendőrt és vámost) tartóztattak le több vámpontnál korrupció és cigarettacsempészés miatt. Mi a véleménye ezekről a műveletekről?

Ez egy jó jel, azt mutatja, hogy Románia tesz valami konkrétat a korrupció elleni harcban. Ám remélem, hogy ezeket a „napi korrupció”, az alacsony (vámdolgozói – a szerz.) szintű műveleteket a magas szintű korrupció elleni műveletek fogják követni.

A letartóztatott vámdolgozók csak gyalogok a korrupció sakktábláján. Ön szerint, van valamilyen esélyünk megtalálni a „Királynő”-t?

Remélem, hogy megtalálják. Romániának kötelessége minden szinten visszaszorítani a korrupciót. Nézzék meg, mi történik a Közel-Kelet földközi-tengeri térségében (Egyiptom, Jordánia)! Ha nincsenek független igazságügyi intézményeink, szólásszabadságunk és szabad sajtónk, akkor korrupciónk van, ami hiányos adminisztrálással jár minden (gazdasági, politikai) szinten. Hosszú távon a korrupció elleni egyetlen életképes eszköz az, ha politikailag független állami intézményeik vannak, egy korrupció visszaszorításában határozott kormányuk, egy független parlamentjük, amit nem befolyásolnak gazdasági érdekek és – természetesen – egy feddhetetlen sajtójuk. Ellenkező esetben a korrupció rákként terjed szét a társadalomban.

Azt gyanítják, hogy a „korrupció Királynő”-je valahol magas politikai szinten van. Megtalálásához milyen eszközre van szükségünk?

Egy független sajtó hozzájárul a megtalálásához. Kötelessége nyomozni, felszínre hozni a magas szintű korrupciós ügyeket.

Okolhatjuk a rendőrök, a köztisztviselők alacsony fizetését, mert az sebezhetővé teszi őket a megvesztegetéssel szemben?

Mindig van kapcsolat a rossz javadalmazás és a korrupció között. Ezzel sok országban rendelkezünk példákkal. Amikor a rendőröknek alacsony fizetésük van, ki vannak téve a korrupciónak.

A román elnök testvérét együtt lehetett látni a nemrég letartóztatott Bercea Mondial bűnözővel. Mi történnek a norvég kormányfővel, ha a testvérét bűnözőkkel látnák egy mulatságon?

Nem tudom kommentálni Băsescu elnök esetét, de Norvégiában mi nem juthattunk volna ilyen helyzetbe. A társadalmunk annyira vehemens (a politikusok megbüntetésében – a szerz.), az újságírók annyira agresszívek, hogy ilyesmi nem történhetett volna meg. Norvégiában vannak független intézményeink, melyek jóval korábban közbeléptek volna, semmint, hogy egy ilyen helyzet kialakulhatna.

Az Európa Tanács odafigyel a tagországokban élő kisebbségek jogaira. Ön szerint, Romániába elégségesen betartják a magyar etnikumúak jogait?

Románia egy csomó előrelépést tett a magyar kisebbség jogainak terén, de ez egy állandó folyamat, egy állandó párbeszéd a magyarok és a többség között.

A romániai magyar kisebbség egy része autonómiát akar, nemcsak kulturálist és közigazgatásit, hanem területit is…

A kérdés túllépi azon hatásköröket, melyekkel az Európa Tanács főtitkáraként rendelkezem. Európában a határokat sokszor átrajzolták, nem tudom, bölcs-e belemennünk egy ilyenfajta kérdésbe.

Mégis, tanúi lehetünk a határok újbóli meghatározásának Európa keleti felén?

Remélem, nem.

Olaszország és Franciaország gyakran bírálták Romániát a román roma etnikumúakkal meglévő gondjaik miatt. Milyen megoldások vannak ezen közösség integrálására?

Az első lépés annak elismerése, hogy a romák integrálása nemcsak Románia, Franciaország, vagy Bulgária gondja. Ez egy páneurópai kérdés, amit ezen a szinten kellene megoldani. Konkrét cselekvési tervekre van szükség nemzeti, de európai szinten is. Az Európai Uniónak vannak forrásai a romák társadalmi beillesztésére, amit a tagországok igénybe vehetnek. Nekünk, az Európa Tanácsban szaktapasztalatunk van e téren, amit Románia is felhasználhat.

Tehát vannak pénzek, de pontosan mibe kellene befektetnünk?

A roma fiatalokat iskolába kell vinni. Az államnak kötelessége mindenkinek esélyt adni az oktatásra. Hazámban, Norvégiában a szülőknek kötelességük iskolába küldeni a gyermekeiket. Az oktatás mindig is a társadalmi integráláshoz, a szegénységből kikerüléshez és a munkahely megtalálásához vezető út. Ha nincs képzettséged, akkor munkanélküli maradsz. Konkrét lépésekre van szükség ezek megvalósításához.

Norvégia konkrét lépéseket tett a kolduló román romák ellen. Veszélyt jelentenek az országukra?

Nem, nem jelentenek veszélyt.

Románia az Országos Romaügynökséget a Munkaügyi Minisztériumtól át akarja helyezni a Közigazgatási és Belügyi Minisztériumhoz. Ez jó lépés?

Egyetlen országnak sem mondhatom meg, mit tegyen. Európában olyan jók vagyunk abban, hogy másokat vádoljunk azokért a dolgokért, amikkel mi rendelkezünk, de nem vagyunk ugyanilyen jók abban, hogy együtt tegyünk valamit, hogy megoldjuk a gondot. Tény az, hogy konkrét cselekedetekre van szükség a romák beillesztéséhez. Kevesebbet kellene beszélnünk és többet kellene tennünk. Az Európa Tanács az idén meghirdetett egy programot úgynevezett mediátorok képzésére a roma közösség számára. Az a feladatuk, hogy megkönnyítsék az etnikumhoz tartozó gyermekek és fiatalok oktatáshoz való hozzáférését.

Nem fél attól, hogy az erre szánt pénzek fekete lyukakba kerülnek, mint ahogy már megtörtént?

Nem pénzekről van szó, hanem emberekről. Emberekre van szükségünk, akik segítik iskolába menni, munkahelyet, lakást találni a romákat. Az Európa Tanács embereket, mediátorokat fog képezni, akik a romák közül kerülnek ki. Ők lesznek a kapcsolat a romák és azon társadalom között, melyben élnek. Ez egy konkrét lépés, jobb mint beszélni a gondról.

Magda Crişan

(Forrás: Adevărul, 2011. március 1.)