A március 15-e alkalmából kirobbant botrányok még mindig visszhangoznak a román közéletben. Nemcsak arra gondolok, hogy a román Képviselőházban szavazást tartottak egy olyan nyilatkozatról, amiben elítélik a magyarországi hivatalosságok Erdélyben tett kijelentéseit. A román törvényhozás "komolysága" melletti újabb bizonyíték, hogy Ioan Oltean (PDL) ülésvezető alelnök előbb bejelentette a nyilatkozat megszavazását és az ülés berekesztését, majd újra megnyitotta az ülést és bejelentette, hogy egy szavazat híján mégsem fogadták el a nyilatkozatot!

Külön színesíti a dolgot, hogy a sajtó ("a negyedik hatalmi ág", a "demokrácia házőrző kutyája" stb. stb.), jelen esetben az Antena3, miután március 15-én és az azt követő napokban valóságos keresztes háborút folytatott Orbán Viktor, Bajtai Erzsébet (Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége), Kövér László, Semjén Zsolt ellen és minden egyes vesszőt kielemzett az előbb említettek beszédeiből/üzeneteiből és minden egyes szó mögött rejtett üzeneteket keresett és vélt felfedezni, a nyilatkozatról tartott szavazásról szóló tudósítás bevezetőjében ma az egyik hírolvasójuk azt mondta, a nyilatkozat Orbán Viktor március 15-i üzenete miatti tiltakozás, amiben a magyar miniszterelnök a területi függetlenséget támogatta! Így! Azt hiszem, ma már mindenki, aki legkisebb érdeklődést mutatja a téma iránt tudja, hogy ez egy ostobaság. Magam hajlok azt gondolni, hogy ez is inkább a sajtó egy jelentős részének felületességére, ostobaságára, kisszerűségére bizonyíték és nem valami terv része. Ezt túlzás lenne róluk feltételezni.

De nem erről szeretnék most írni, sőt, túl sokat nem is szeretnék írni, csak bemutatni egy felmérést, ami a március 15-i események után két nappal készült és elsősorban a magyar-román viszonyról szól. Remélem, az IRES, a felmérés készítője, fejlődött a moldovai alkotmányozó népszavazás óta, amikor óriási bukást kellett elkönyvelnie, hiszen nemcsak egyszerűen eltértek a mért és a valós eredmények, de óriási volt a különbség.

Szintén hátrány, hogy nem ismert a felmérésben részvevő etnikumok aránya a válaszolókon belül. Egy korábban ismertetett felmérésnél (azt a Totem készítette) már láthattuk, hogy sokat ront az összképen, ha a felmérés adataiból kiderül, hogy a kisebbségek véleményére néhány, vagy néhány tíz személy megkérdezéséből következtetnek. Ugyanez a helyzet a régiók szerinti megoszlással. Az szép dolog, hogy külön-külön látjuk a moldvaiak, a havasalföldiek, az erdélyiek véleményét, de mivel itt sem tudunk arányokat (legalábbis én nem vettem észre, de talán tévedek!), elég nehéz elfogadni az eredményeket, még akkor sem, ha mondjuk úgy, nekünk kedvezőbbek.

Ami a kettős mércét illeti, érdeklődve várom az IRES felmérését a román kettős állampolgárságról.

Ettől függetlenül érdemes átolvasni. Az összefoglalót az egyik kolozsvári román napilapból, a Ziua de Cluj-ból vettem át (két részletben közölte), de beillesztem a felmérés eredeti tábláit is.

 

Miként befolyásolta Csibi Barna a román–magyar kapcsolatokat

 

Egy IRES-felmérés szerint, a magyar szélsőséges gesztusának jelentős befolyása volt a közvéleményre. A többség úgy véli, az RMDSZ egy káros politikai szervezet.

A lakosság 28 százaléka megtagadja a jogot a magyar etnikumúaktól Március 15-e megünneplésére, a többség pedig úgy gondolja, Avram Iancu „felakasztása” ártani fog a román–magyar kapcsolatoknak, beleértve az állami szintet. 51 százalék azt mondja, hogy az RMDSZ-nek negatív szerepe van a román politikában.

A Vasile Dâncu kolozsvári szociológus által vezetett Román Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) egy országos szintű közvélemény-kutatást készített az etnikumok közötti kapcsolatokról, alig két nappal Avram Iancu Csibi Barna által Csíkszeredán megrendezett és előadott híres „kivégzése” után. Az általa keltett hullámok dacára, megtörténte után két nappal az esemény ismertsége csak kevéssel haladta meg a lakosság felét (57%).

Úgy tűnik, a tájékozottság szintje egyenesen arányos a korral: a magyar szélsőséges gesztusáról a 65 év felettiek 72 százaléka értesült, de a 18–35 év közöttieknek csak 30,8 százaléka. A tájékozottság foka ugyanezt a változást mutatta a képzettségtől függően is: az incidensről a felsőfokú végzettségűek 66 százaléka értesült, de a nyolc osztályt végzetteknek csak 47,1 százaléka. Meglepő módon a magyar etnikumúak mondják magukat a legkevésbé tájékozottaknak – csak 37,9 százalékuk hallott Csibi Barna gesztusáról, a legtájékozottabbak a roma etnikumúak (58,8%) lévén. Ugyanilyen meglepő, hogy úgy tűnik, az eseményről többen tudnak Moldvában (65,9 százalékos ismertség), mint Erdélyben és a Bánságban (54,3%).

A felmérés készítői lehetőséget adtak a megkérdezetteknek arra, hogy Barna (így! – RS) gesztusának két értelmezése közül válasszanak, a válaszolók opciói csaknem egyenlőek lévén: 47 százalék úgy vélte, hogy a gesztus „nem képviseli az összes romániai magyar véleményét”, míg 45 százalék ezt „a románokat provokáló, semmibe vevő” gesztusnak minősítette. Az esemény konfliktusos értelmezésére való hajlandóság a korral nő: a 65 év felettiek 52 százaléka szerint provokáció volt (38 százalék választja a másik változatot). Ezzel szemben a 18 és 35 év közöttieknek csak 37,9 százaléka volt ezen a véleményen, 56,1 százalék úgy ítélve meg, hogy ez nem az egész magyar közösséget meghatározó gesztus volt.

Úgy tűnik az esemény ultranegatív értelmezésének pont azokban az övezetekben van maximális hatása, ahol a magyar etnikumúak ritkaságszámba mennek. Csibi Barna akcióját a moldovaiak 54,6 százaléka, a déli lakosok 44,9 százaléka és az erdélyieknek és bánságiaknak csak 39,2 százaléka tartja provokatívnak. Még a magyarok körében is létezik az esemény ezen értelmezése, 18,2 százaléka ezt provokatívnak és semmibe vevőnek tartva. A magyarok 71,2 százaléka azt mondja, hogy a szélsőséges gesztusa nem jellemző rájuk.

A válaszolók 70 százaléka úgy véli, Barna gesztusa ártani fog a románok és magyarok közötti kapcsolatoknak, 57 százalékuk pedig úgy véli, hogy többek között a Románia és Magyarország közötti kapcsolatoknak is ártani fog. Ami a románok és magyarok közötti kapcsolatok Iancu „felakasztása” miatti megromlását illeti, úgy tűnik, a különféle etnikumok véleményeinek kvázi-homogenitása létezik. Ezt gondolja a román etnikumúak 70,7 százaléka, a magyarok 57,6 százaléka, a romák 64,7 százaléka és a más etnikumúak képviselőinek 68,8 százaléka. Arról, hogy a magyar szélsőséges gesztusa ártani fog a Románia és Magyarország közötti kapcsolatoknak a kevés iskolával rendelkezők vannak a leginkább meggyőződve: a legfeljebb nyolc osztályt végzettek 65 százaléka, szemben a felsőfokú végzettségűek alig 48,4 százalékával. Ezen kívül a magyar etnikumúak által kevésbé lakott övezetekben élők biztosabbak abban, hogy Barna megrontotta a két ország közötti kapcsolatokat: a déli lakosok 62,6 százaléka, a moldvaiak 58,5 százaléka és az erdélyiek és bánságiak alig 48,6 százaléka.

A válaszolók 29 százaléka kijelentette tudatlanságát Március 15-e megünneplését illetően, még a magyar etnikumúak 10,6 százaléka is. Úgy tűnik, hogy Románia polgárainak nem kevesebb, mint 28 százaléka megtagadja a magyaroktól annak jogát, hogy megünnepeljék az Összmagyarság Napját, úgy vélve, hogy ez rossz dolog lenne. 63 százalék azt mondja, hogy jó, ha megünneplik ezt az eseményt. A magyarok ünneplésének tilalmára való hajlam a korral nő. Míg a 18 és 35 év közöttiek 78,3 százaléka úgy véli, jó ha a magyarok megünneplik Március 15-ét (15,7 százaléka megtagadja a magyaroktól az ünneplés jogát). Ezzel szemben a 65 év felettieknek csak 46,7 százaléka toleráns, 49,3 százalékuk ezen jog tilalmát választva.

Az intolerancia foka itt is a képzettség szintjével nő. A felsőfokú végzettségűeknek csak 19 százaléka véli úgy, hogy rossz, ha a magyarok megünneplik Március 15-ét, míg a legfeljebb nyolc osztállyal rendelkezők 41,1 százaléka megtagadja ezt a jogot a magyaroktól. A románok 30,4 százaléka elvitatja a magyarok ünnephez való jogát, mely véleménnyel csak a romák 11,8 százaléka, illetve a többi etnikum képviselőinek 12,5 százaléka ért egyet. A magyarok között is vannak olyanok (6,1%), akik szerint Március 15-ének megünneplése rossz dolog. A felmérés március 17-én készült, egy 1.177 fős mintán és 2,9 százalék a hibaarány. […]

A válaszolók 51 százaléka: „Az RMDSZ rossz”

A magyar etnikumúak fő politikai képviselőit sem nézik túl jó szemmel. Az ország lakosságának csaknem egyharmada (32%) nem tudja, hogy az RMDSZ-nek kongresszusa volt, több mint kétharmadának (67%) pedig fogalma sincs, ki a Szövetség új elnöke. Ezzel szemben 51 százalék úgy véli, hogy az RMDSZ negatív szerepet játszik a román politikában és csak 38 százalék gondolja úgy, hogy a Szövetség pozitív jelenlét a politikai színpadon. Újra az idősek tájékozottabbak a fiataloknál. A 64 év felettiek 81,3 százaléka hallott az RMDSZ kongresszusáról szemben a 18–35 évesek alig 40,9 százalékával.

Úgy tűnik, az RMDSZ kongresszusa a magyar etnikumúak 10,6 százaléka számára sem létezett. A Szövetséget azok nagyjából ötöde is vitatja, akiket állítása szerint képvisel. A magyar etnikumúak 19,7 százaléka azt mondja, hogy az RMDSZ negatív szerepet játszik, míg 12,7 százaléka nem tudja, hogy az RMDSZ segít, vagy akadályoz. A Szövetségnek több bírálója van falun (54,8%), mint városon (47%) és újra csak rosszabb vélemény van róla az ország déli és keleti részén: 53,9 százalék negatív vélemény délen, 51,2 százalék Moldvában és 46,5 százalék Erdélyben és a Bánságban. Ami az RMDSZ elutasítását illeti, úgy tűnik az USL (a szociáldemokratákból, liberálisokból és konzervatívokból álló Szociál-Liberális Szövetség – RS) választói a PRM választóival lépnek testvériségre. Az USL lehetséges választóinak 59,8 százaléka úgy véli, hogy az RMDSZ rossz dolog, mely véleményt Vadim választóinak 64 százaléka is osztja. Ám meglepő, hogy a PRM választóinak 28 százaléka szerint az RMDSZ-nek pozitív szerepe van a román politikában (az USL választóknál 34,6%). Sokkal nagylelkűbbek a kormányzati szövetségesek. A PDL választóinak csak 26,5 százaléka bírálja a Szövetséget, míg 58,6 százaléka méltatja. Meglepő módon a bevallottan RMDSZ-re szavazók közül csak 89,5 százaléknak az a véleménye, hogy a Szövetségnek pozitív szerepe van.

A szakértő elemzése

Vasile Dâncu szociológus úgy véli, Barna akciója valójában semmilyen módon nem befolyásolta a román–magyar kapcsolatokat. „Itt egy paradoxon van, mert a románok és magyarok, vagy Románia és Magyarország közötti kapcsolat általános mutatói ugyanolyan magas szinteken vannak, mint tavaly. Csibi Barna gesztusa nem módosította jelentősen ezeket a kapcsolatokat, de az emberek magukévá tettek egy etnikumok közötti kapcsolatok törékenységére vonatkozó diskurzust. A román elővigyázatos, arra gondol, hogy a kapcsolatok sérülhetnek, ezen kívül azt látta, hogy a parlament egy egész délután ezt a témát vitatta, aztán egy nacionalista médiaretorika következett. Tehát ezen kapcsolatok sérülése inkább az érzetek szintjén van, mint a valóságban”, magyarázta Dâncu.

Úgy értékeli, hogy ez a felmérés éppenséggel az etnikai türelmetlenség csökkenését mutatja. „A 90-es években a lakosság 80 százaléka ellenezte Március 15-e megünneplését, tehát most a 30 százalék egy javuló arány. Az emberek értik a magyar etnikumúak kettős kötődését. Persze, a felsőfokú végzettségűek, a kifinomultabbak jobban megértik. Másrészről a 20–30 százalékos etnikai türelmetlenség egész Európában tapasztalható arány. Emlékezzünk csak az iszlám kendőre vonatkozó vitákra”, mondta Dâncu. Megmagyarázza a magyarokkal szemben ellenséges érzetet is az ezen kisebbség által nem lakott övezetekben. „A távoli ellenséget mindig fenyegetőbbnek látják. Ezért az olténiaiak és a moldvaiak jobban félnek a magyaroktól, pont azért, mert nincsenek közvetlen tapasztalataik velük”, magyarázta Dâncu.

Valentin Malaescu

(Forrás: Ziua de Cluj, 2011. március 27., 22:10)

 

A magyar etnikumúak képe Romániában

 

A románok nagyjából negyedének gondja van a magyar etnikumúakkal. Úgy tűnik, az USL választói átvették a PRM-s szavazók szélsőséges nacionalizmusát.

Úgy tűnik, a magyar etnikumúakkal szembeni türelmetlenség határozza meg Románia lakosságának kb. negyedét, derül ki az IRES egyik felméréséből. Zavar a Magyarország állampolgárságához jutás. Úgy tűnik, az ellenzék választói átvették a PRM-s szavazók szélsőséges nacionalizmusát.

Ma bemutatjuk a Vasile Dâncu szociológus által vezetett Román Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) etnikumok közötti kapcsolatokról szóló felmérésének második részét. 63 százalék jónak és nagyon jónak tartja a románok és magyarok közötti kapcsolatokat. Sokkal rosszabbnak tartják a romákkal meglévő kapcsolatokat, melyeket csak a megkérdezettek 42 százaléka tart jónak, ezzel szemben sokkal jobbaknak tartják a németekkel meglévő kapcsolatokat (84%). A magyarok által kevésbé lakott övezetekben élők sokkal több fenntartással vannak velük szemben. A románok és magyarok közötti kapcsolatokat rossznak tartják a munténiaiak 38,3 százaléka, a moldvaiak 35,6 százaléka és csak 26 százaléka azoknak, akik valóban magyar etnikumúakkal élnek együtt.

Nem nagyon kedvelik a magyarok azon lehetőségét, hogy kettős állampolgárságot szerezhetne, 50 százaléknak rossz és nagyon rossz véleménye lévén erről. A magyarok által megszerzett ezen joggal szembeni elégedetlenség a korral nő: 42 százalék a 18–35 éveseknél és 58 százalék a 65 év felettieknél. Az elégedetlenség fordítottan arányos az iskolában eltöltött évekkel: a felsőfokú végzettségűek 42,5 százaléka mondja, hogy ez zavarja őket, az arány pedig eléri az 50 százalékot a legfeljebb nyolc osztállyal rendelkezőeknél. A romák (35,3 százalékukat zavarja) sokkal kevésbé „irigyek” a románoknál (51,9%).

A válaszolókat sokkal jobban zavarta a megyei tanácsi (MT) elnökök azon „merészsége”, hogy kérték a magyar állampolgárságot: 72 százalék ellenzi. A türelmetlenség itt is a korral nő: 79,3 százalék a 65 év felettieknél, illetve 57,6 százalék a fiataloknál. A romák újra sokkal türelmesebbek a románoknál, csak 35,3 százalékuk bírálja a megyei főnökök gesztusát, szemben a többségi lakosság 77 százalékával. A földrajzi sablon megismétlődik: 78 százalék intolerancia Moldvában, 73 százalék délen és csak 67,6 százalék Erdélyben és a Bánságban. Az MT-elnökök magyar állampolgárság kérésére való jogának vitatására van egy magyarázatuk is: 61 százalék úgy gondolja, hogy a magyar állampolgárrá vált kérdéses tisztségviselők változtatni fognak a Romániával szembeni viselkedésükön.

A válaszolók csaknem negyedének (24%) rossz és nagyon rossz véleménye van a magyarokról. A korbeli szélsőségek a leginkább intoleránsak: 35,3 százalék az öregeknél, illetve 30,8 százalék a fiataloknál. A türelmetlenség újra az iskolázottság csökkenésével együtt nő: 7,8 százalék a felsőfokú végzettségűeknél, 33,6 százalék a legfeljebb nyolc osztályosoknál. A romák jelentik az egyetlen etnikumot, ahol 100 százalék a magyarokról alkotott jó vélemény aránya és újra azoknak van rossz véleményük a magyarokról, akik nem ismerik őket közvetlenül: a moldvaiak 29,8 százaléka, a munténiaiak 24,9 százaléka és az erdélyiek és bánságiak alig 18,9 százaléka.

Az ország lakosságának 15 százaléka nem fogadna el magyar munkatársat, 52 százalék nem fogadná el, hogy politikailag magyarok képviseljék őket, 20 százalék nem fogadna el magyar szomszédokat, 19 százalék magyar barátokat, 30 százalék pedig nem engedne be magyarokat a családba. Mindezen esetekben a leginkább türelmetlenek a fiatalok és az idősek. Az intolerancia nagyobb Moldvában és Munténiában és falun és az iskolázottság növekedésével csökken.

A szakértő véleménye

Vasile Dâncu szociológus a magyarellenes érzelmeknek zömmel a korbeli szélsőségek felé történő eloszlását magyarázza. „Számomra is meglepetés volt azt látni, hogy a fiatalok és az idősek az intolerancia felső szintjénél találkoznak. Míg a Bécsi Diktátum az idősek fejében jobban benne van, a fiatalokat az új gyakorlatok vonzzák, mint amilyen Csibi Barnáé, sokkal jobban vonzzák őket az erőszakos potenciálú dolgok. Ezzel szemben a középkorú nemzedékek inkább nevelődtek multikulturalitásban, felépítették a harmonikus együttélést Erdélyben”, magyarázta Dâncu.

Van magyarázata az ellenzék választóinak látszólagos PRM-sedésére is. „A választók mindig a vezetőket követik és az utóbbi időben a nacionalista hangszínek elég gyakoriak voltak Antonescu és Ponta beszédeiben. De ez az RMDSZ megbüntetésének egy formája is, mely abban bűnös, hogy hivatalában tartja a kormányt. Ha a kongresszus után az RMDSZ átállt volna, most fordítva lenne, a PDL-s választó vádimosodtak volna; ez egy alkufüggő etnikumok közötti percepció”, mondta Dâncu.

Az ellenzék PRM-sedése

Ami a magyarokkal meglévő kapcsolatot illeti, az ellenzék választói közelebbinek tűnnek a PRM-s szavazók opcióihoz. Az USL lehetséges választóinak 56,5 százaléka tagadja a magyarok jogát a kettős állampolgársághoz, akárcsak a PRM-s szavazók 80 százaléka, míg ez a PDL választói esetében csak 30,3 százaléknál van így. Az ezen jogért folyamodó megyei vezetők esetében az USL szavazói még Vadim híveinél is radikálisabbak: 80,7 százalék ellenzi, szemben a PRM 80 százalékával (csak 59,3 százalék a PDL-nél). A lehetséges elnökjelöltek választói esetében Crin Antonescu szavazói a legradikálisabbak: 82,2 százalékuk vitatja a megyei vezetők jogát a kettős állampolgárságra. Őket C. V. Tudor választói (76,9%), Dan Diaconescu (74,2%), Victor Ponta (71,1%) és a hipotetikus jelölt Traian Băsescu (61,7%) választói követik.

Valentin Malaescu

(Forrás: Ziua de Cluj, 2011. március 28., 22:12)

 

 

 

Címkék: kettős állampolgárság rmdsz magyar román

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr982783925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.