Ma kitekintünk egy kicsit az eddig eléggé elhanyagolt Moldovai Köztársaságba. Ennek apropóját az adja, hogy kb. három hét múlva helyhatósági választást tartanak, amikor kiderül, az országnak sikerül-e elindulnia kifelé a jelenlegi politikai patthelyzetből. Bevezetésképpen ma - akárcsak a romániai választás beharangozásakor is - szintén egy interjút közlök, amit a romániai viszonyok között eléggé tárgyilagosnak ítélek meg.

 

 

 

Răzvan Săndulescu, politikai tanácsadó: „Moldova politikáját hiú férfiak uralják autoriter módon”

 

A moldovaiak június 5-én megválasztják helyi szintű képviselőiket: a polgármestereket és a helyi tanácsnokokat. Răzvan Săndulescu, aki úgy romániai, mint ahogy moldovai köztársasági pártoknak is adott tanácsokat, az Adevărulnak elmagyarázza ezen választás tétjeit és kockázatait.

Adevărul: A választások után módosulhat a kommunisták és demokraták közti erőviszony?

Răzvan Săndulescu: Több politikai tét van. Az idei helyhatósági választás egy Európa-párti adminisztráció alatt zajlik, a 2007-essel szemben és ezért a demokrata pártok számára nagyon fontos az utóbbi két évben történt politikai fejlődés megerősítése.

A fő tét a demokrácia helyi szintű megszilárdítása, ahol a Kommunisták Pártja (PCRM) még mindig hatalmon van. Gyakorlatilag az Európa-párti pártok által helyi szinten megszerzett bármilyen pozíció a saját választási eredmény lehetséges növekedését jelenti.

A másik oldalon a (kommunista és szocialista) baloldalnak két éve, vagyis az utóbbi 3 voksoláson azonos eredménye van. A PCRM-nek a 2009-es szikrákkal járt választások után elért gyenge eredménye annak következménye volt, hogy a pártból Marian Lupu zászlója alatt távozott egy reformpárti szárny.

Ha összeadjuk a PCRM–Voronin és a PDM (Moldovai Demokrata Párt) százalékait, ez utóbbihoz távozott a PCRM második embere, Marian Lupu, azt fogjuk tapasztalni, hogy 2009 áprilisa és 2010 novembere között a különbség néhány tized, vagyis egy százalék alatti.

Egy másodlagos, de nem jelentéktelen tétet a központi közigazgatás szintjén meglévő bizonytalan helyzet adja. Amennyiben a kommunisták látványos eredményekkel bizonyítani fogják, hogy rendelkeznek szervezőerővel és egy jelentős helyi propagandisztikus apparátussal – akkor nagyon lehetséges, hogy újra előrehozott parlamenti választásunk van.

Mit jelent ez a hipotézis: a PCRM többé nem fog kompromisszumokat számításba venni az államfő megválasztásához és implicit módon többé nem fog leülni tárgyalni, hogy elkerüljön egy újabb parlamenti választást.

Tehát egyetért azzal a véleménnyel, hogy a PLDM és a PCRM a helyhatósági választás eredményét előrehozott választás kiírásának kérésére használhatják fel?

A PLDM (Moldovai Liberális Demokrata Párt – RS) olyan párt, mely az idei évig nagy politikai bölcsességről adott tanúbizonyságot. Két év alatt, a 2009-es parlamenti választástól sikerült a MoK legerősebb Európa-párti pártjává válni, nemzetközi téren csatlakozott a kereszténydemokrata áramlathoz.

A PLDM helyesen pozícionálta magát és politikátlanított diskurzust alakított ki, ami jelentős szimpátiát szerzett.

A PLDM-ben a legutóbbi választás után jelentkeztek a gondok. Mint bármely nagy párt, elkezdte magába szívni mindazt, ami útjába került, többé nem figyelve oda a felemelkedéséhez hozzájáruló személyiségekre, most pedig arculati válságokkal küzd, miután két népszerű első elnökhelyettes távozott Filat pártjából.

Nem kételkedem, hogy a PLDM stratégiájában szerepel ez az előrehozott választásos változat is, mint ahogy úgy hiszem, létezik bizonyos PCRM-vel kötött megállapodások változata is – nem beszélnék szövetségről, csak megállapodásokról.

Ha a PLDM ezen a választáson meghaladja majd a parlamenti választáson szerzett eredményt, a Szövetségen (Szövetség az Európai Integrációért – AIE – RS) belüli arány nagyon kiegyensúlyozatlan lesz és ilyen körülmények között a liberális-demokratáknak inkább a köztársasági elnöki tisztség követelése lesz az érdekük, amit csak Voronin támogatásával lehet megszerezni, semmint az előrehozott választás kikényszerítése.

Románia számára melyek a tétek ezeken a választásokon?

Romániának minden érdeke ahhoz fűződik, hogy a szomszédai kiszámítható, Európa-párti külpolitikával rendelkező államok legyenek, vagyis olyan szomszédok, melyek nem tanúsítanak ellenségességet Bukaresttel szemben. E tekintetben a helyhatósági választás Moldova valódi szakítását jelentheti a kommunizmussal, a gazdaság központosításával és ebből következően egy határozott lépést az ország európaiasítása felé.

A moldovai köztársasági demokratikus pártok gondja az, hogy nem tudják megszerezni az oroszajkúak szavazatait is, akik a teljes létszám csaknem 20 százalékát jelentik, zömmel oroszokról és ukránokról lévén szó.

Nem sikerül, mert az Európa-párti pártok nem találják a megfelelő diskurzust velük kapcsolatosan. A Moldovai Köztársaságban nagyon sok oroszul beszélő, köztük sok fiatal van, akik egyáltalán nem érzik magukénak a Kommunisták Pártja által képviselt értékeket, de attól félnek, hogy egy másik pártra szavazva kárt szenvednek az etnikai érdekeik.

A kommunisták gondoskodtak arról, hogy kihasználjanak egy nagyon erős érzést, a félelemét, hogy foglyul ejtett választókként őrizzék meg őket.

A kisjenői polgármesterségért folyó verseny a leglátványosabb. A fővárosban összpontosul az ország gazdaságának nagy része (60%). A főpolgármesteri tisztségért folyó versenyben éreztetik jelenlétüket a Pruton túli pártokban meglévő gazdasági csoportosulások?

Kisjenőben Chirtoacă polgármestert (Liberális Párt – PL) – bármennyi bírálat érné is – senki sem mert korrupcióval vádolni. Ő becsületes politikus és ez nagyon népszerűvé tette. Ugyanaz a szerény gépkocsija van, egy szokványos lakásban lakik, nem kötődött semmilyen közpénzből történő ügylethez.

Példaként állítható sok bukaresti politikus elé.

Természetesen, vannak gazdasági csoportosulások, melyek a Moldova fővárosának költségvetésére fenik a fogukat, főleg a baloldalon és ez valószínűleg a kampány vége felé lesz érezhető, amikor egy nem ortodox kampányt várunk a hivatalban lévő polgármester ellen.

A PLDM visszavonta jelöltjét (Victor Bodiu), hogy a liberális Dorin Chirtoacăt támogassa. E lépésnek sikerül majd megakadályoznia az AIE szétesését a választási kampányban?

Bodiu visszalépése újabb bizonyítéka annak, hogy Filat, sok pártelnöktől eltérően, érti a politikát és figyelembe veszi a marketingelemeket. Bodiunak nem volt sok túl sok esélye megnyerni a kisjenői választást, az eléggé offenzív kampányát a PLDM két jelentős vezetőjének távozásával társították, a versenyben tartása pedig erősen árthatott volna országos szinten a PLDM hitelességének – tekintettel a kommunistákkal történő bundázásról szóló vádakra.

Másrészről ez egy olyan gesztus, ami kedvez a kapcsolatok helyreállításának a Szövetségen belül és ebből következően kompenzálja a Vlad Filat vezető által az utóbbi időben elszenvedett arculati veszteségeket.

Filat feláldozta a kormányfői tisztséget, amire amúgy is csak elméleti esélye volt, hogy pártja magas támogatottságon tartsa vidéken.

Bodiu visszalépése, mint mondtam, egy többletet hoz: abban az értelemben, hogy a választási harc mostantól kezdve Chirtoacăra és a kommunisták jelöltjére polarizálódhat. De van egy olyan komponense is, mely hátrányos lehet Chirtoacănak: a hivatalban lévő polgármesternek be kell jutnia a 2. fordulóba, bár akár az első fordulóban is győzhet, ha helyes taktikai döntéseket fog meghozni.

A kommunisták az utóbbi három választáson ugyanazt a 40 százalék körüli eredményt érték el, mert a választóik nagyon fegyelmezettek és erősen ideologizáltak. Chirtoacă legnagyobb gondja nem a demokratikus oldalon meglévő ellenjelöltek valamelyike volt és maradt, hanem a részvétel.

Bodiu visszalépése jelentős százalékokat demobilizálhat Filat pártja választóinak a kemény magjából, ők meglehet, hogy nem mennek el szavazni – ebben az esetben a PCRM fix számú választói százalékosan elérhetik a szavazni effektív módon elmenők több mint felét.

Ha a jelenlegi polgármester képes lesz mozgósítani választóit, akár az első fordulóban is győzhet. Mindenesetre, a PCRM jelöltjének csak egy esélye van: első körben kell nyernie, mert a második fordulóban nagyon valószínű, hogy legyőzik.

A moldovai választók óhajait ismerő szakértő szemszögéből nézve milyen előnyei vannak a PCRM-nek ezen a választáson?

Ugyanazok, mint más választásokon: jó szervezés, az oroszul beszélő választók, az előző mandátumokban nyújtott politikai stabilitás, a pártaktíva fegyelmezettsége és bizonyos mítoszok kihasználása, melyek bejönnek egy képzetlen és szegény választói rétegnek.

A PCRM képes minden nap kitalálni egy-egy nemzeti ellenséget, aki vagy háborúba akarja vinni Moldovát, vagy el akarja adni az országot, vagy tönkre akarja tenni az országot. Ez egy klasszikus recept, amikor a célközönségnek vannak bizonyos társadalmi-demográfiai jellemzői: kevés tanulmány, alacsony jövedelmek, előrehaladott kor. Nagyjából ez történt Romániában is az 1990–1996-os időszakban.

A jelenlegi polgármestert, Dorin Chirtoacăt (PL) az előző választásokon is a PDL (a romániai Demokrata-Liberális Párt – RS) egyes meghatározó tagjai társaságában lehetett látni. Cristian Preda és Elena Băsescu meglátogatták őt Kisjenőben. A bukaresti politikai támogatás adu Kisjenőben?

Nem adu, amennyiben létezne, bár Băsescunak óriási népszerűsége van Moldovában. A Romániához kötés korlátozza a választási eredményt. Chirtoacă pártja inkább a Liberális Internacionáléhoz áll közel és elméletileg a PLDM-nek kellene a romániai PDL-hez közel állnia, mert a két párt ugyanahhoz a politikai családhoz tartozik.

A moldovai köztársasági helyhatósági választáson érezhető Moszkva hangja?

A Moldovai Köztársaságban mindenki mindenkit meggyanúsít különféle külső irányultságokkal, ez a politikusok egyik fixációja. Amit megfigyeltem az az, hogy vannak politikai vezetők, akik tudnak modern politikát folytatni, képesek alkalmazni a politikai marketing eszközeit még akkor is, ha Moszkva-párti üzenetük van és vannak mások, akik belemerevedtek a történelembe.

A 2010-es választáson egy parlamenten kívüli liberális pártnak adott tanácsokat. Vlad Filat kormányfői is román szakértőkkel vette körül magát? A Pruton túli politikusok miért akarnak inkább román szakértőket?

Ahogy hallottam, orosz szakértőkről is beszélnek, európai államokból származó szakértőkről is, de nem tudom, mennyire hallgatnak rájuk. A moldovai férfiak hiúk és a moldovai politikát autoriter módon uralják a férfiak. Sok moldovai politikus számára szégyen, ha figyelembe veszik a politikai marketing-szakértők ajánlásait, ők nagyon empirikus módon gyakorolják a politikát, már a családban hozzászoktak ahhoz, hogy diktáljanak, ne hallgassanak meg másokat.

Feltételezem, hogy a külföldi tanácsadócégekhez folyamodó politikusok közül sokan ezt azért teszik, mert ez egy dicsekvési ügy, nem akarnak lemaradni a hasonlóan cselekvők mögött. A közvélemény-kutatásokon, vagy fókuszcsoportokon alapuló tudományos érveket a személyes meggyőződések és megérzések írják fölül. Természetesen, ez főleg az 50 év feletti politikusoknál nyilvánul meg és ezért ahogy fiatalodik a politikai osztály, a mentalitás korszerűsödik.

Néhány szóban miként írná le a moldovai választásokkal kapcsolatos tapasztalatát (szpotok, választási beszéd, a polgárok érdeklődése)?

Kihívó. Mert marketingelemeket alkalmaztunk egy olyan piacon, mely még csak most fedezi fel ezen eszközök szerepét, mert furcsa hallani, hogy ugyanolyan természetességgel beszélik a románt és az oroszt is, mert másképp kell olvasnod a felméréseket, nagyon sok ellenőrző kérdést kell beletenned, hogy megtaláld azt az igazságot, amibe a válaszoló hisz és mert érezhető egy nagyobb feszültség a – hogy úgy mondjuk – folyó politikai tevékenységben.

Mi a véleménye a moldovai politikai osztályról?

Ez egy olyan politikai osztály, melyet az elkövetkező években 50 év alatti politikai vezetők fogják uralni, ami jótékony hatású a moldovai társadalom számára. Filat a PLDM-ben, Lupu a PDM-ben – csak két erős név a moldovai politikában, 50 év alattiak. Alexandru Tănase, a PLDM Alkotmánybíróságra távozott volt második embere egy másik kaliberes politikus, aki csak 40 és akinek nagy potenciálja van arra, hogy meghatározó szava legyen a moldovai köztársasági politikában.

Az egyetlen pártok, melyeknek még mindig idős vezetőik vannak, az a PCRM és a PL (Liberális Párt) Voroninnal és Ghimpuval. Voronin két mandátum után már nem lehet államfő, tehát az ő szerepe most átmeneti, egy nyugodt öregséget biztosít be magának. Mihai Ghimpu fedőként ül egy forrongó párton – mely kész robbanni, a szó jó értelmében. Ghimpu egy értékekkel és elvekkel rendelkező politikus, de azt hiszem, Chirtoacăé a jövő. Mihai Ghimput nacionalista vezetőnek, vaskezű unionistának tartják és ez korlátozza a merítési lehetőséget, jó szándékai ellenére.

Nagyon különbözik a moldovai választó a romántól? Milyen motivációval mennek szavazni? Milyen üzenetet kedvelnek? (az igazságosztót, mint például a „Kitakarítjuk Bălţiot!”, vagy a gazdasági jóléti ígéreteket)

A legfontosabb különbség az, hogy a moldovai szavazók már eleve két kategóriára oszlanak: a kommunistapártiakra és az antikommunistákra. Egy másik különbség az, hogy a moldovai választó sokkal korlátozottabban fér hozzá információhoz és ezen kívül sokkal konzervatívabb, még ha liberálisnak is mondja magát.

A választáson Teo Trandafir (PDL-s romániai képviselő – RS) tanácsadója volt. Vannak hasonlóságok a romániai és a Pruton túli választási kampányok között?

A csapatunk olyan emberekből áll, akik sok politikusnak dolgoztak, olyan tanácsadói csapatunk van, mely az utóbbi 10 évben nagyon sok választási kampányban vett részt. Üzlettársam, Cătălin Dumitru kommunikációs államtanácsos volt Traian Băsescu elnök első mandátuma alatt, én a PNL arculati csapatát vezettem 2000 és 2004 között, sok közéleti személyt pedig – akár kormányfőkről, miniszterekről, vagy polgármesterekről beszélünk – a Kensington Communication, vagy azok látták el tanácsokkal, akik különféle időszakokban az ügynökséghez tartoztak.

A kimondott választási kampányok közül többek között megemlíthetem Piedoneét, Alina Gorghiuét, vagy Titus Corlăţeanét, de különféle megyei kampányokat is a 2008-as parlamenti választáson. A Románia és Moldova közötti különbség az, hogy ott sokkal nagyobb az ellenállás a választási marketing-technikák alkalmazásával szemben, az emberek pedig sokkal kevésbé tájékozottak, az információ nehezebben terjed.

A románoknak, a politikusoknak, de nemcsak nekik, gyakran van arrogáns viselkedésük a Pruton túli moldvaiakkal szemben? Mégis, a román politikusok mit tanulhatnak a kisjenői kollégáiktól?

Abból a szellemből tanulhatnak, ami a 2009 áprilisi választás után volt. A kommunistáknak akkor egyetlen szavazatra volt szükségük és ennek ellenére nem tudtak semmilyen rést ütni.

Milyen kritériumok alapján választja ki az ügyfeleit?

Ne legyenek szélsőségesek, idegengyűlölők, nacionalisták (akkor Titus Corlăţean hogyan fért be? – RS), rasszisták és legyen hajlandók meghallgatni véleményeket.

 

Tíz évnyi politikai tanácsadás

Răzvan Săndulescu (35 éves) Valeriu Stoica tanácsadója volt 2000 és 2002 között, a PNL PR-főosztályának vezetője (2002–2004) és Theodor Stolojan tanácsadója. Stolojan elnökválasztási versenyből való híres visszalépési beszédének szerzője. 2004-ben tagja volt Băsescu elnökválasztási csapatának. Vezető üzlettárs a Kensington Communication politikai tanácsadó cégben és egy parlamenten kívüli moldovai köztársasági liberális pártnak dolgozott a 2010-es parlamenti választás idején.

Magda Crişan

(Forrás: Adevărul, 2011. május 18., 07:57)

 

 

Címkék: moldova pl kisjenő chisinau pcrm pldm pdm ghimpu filat lupu chirtoaca

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr722915363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.