WikiLeaks és a magyarok 1a.

 2011.05.22. 00:03

A WikiLeaks az RMDSZ-t és erdélyi magyar közösséget sem kerülte el. A WikiLeaks eddig nyilvánosságra került dokumentumaiból nem sokat tudunk meg az amerikai diplomaták véleményéről, de valamivel többet a magyar politikai közösségen belüli ügyekről. Egy kicsit lehangoló, hogy vezető politikusok falusi kofákként pletykálkodnak egymásról a nagykövetségi dolgozóknak, sőt, van olyan, aki fontosnak tartja Amerika-barátságáról biztosítani őket.

Szintén érdekes Băsescu többször elmondott véleménye a Fideszről és Orbán Viktorról, mint „Európa utolsó szélsőségesé”-ről, különösen a mostani nagy barátság fényében…

Nem tudom, az amerikai nagykövetség távirataiban csak ennyi van-e a magyar közösségről, vagy csak ennyi került nyilvánosságra, a közölt cikk ugyanis a Jurnalul Naţional-ban jelent meg, ez pedig a Dan Voiculescu szenátor tulajdonát képező Intact médiabirodalom tagja. Mint az Antena3 hírcsatorna, mely közismerten nem a legbarátibb Băsescuval. Tehát az alábbiakban következő információkat kezeljék ennek megfelelően.

Az is figyelemre méltó, hogy az erdélyi magyar sajtóban csak a Transindex közölt egy bővebb kivonatot erről, de meglehetősen „megszűrve az információkat”. Ezt megtalálhatják a következő címen: 

CÉLKERESZTBEN AZ RMDSZ – Az amerikai nagykövetség a magyarokról is jelentett

 

RMDSZ – korrupt, nőgyűlölő és megosztott párt. Székelyföld, egy új Koszovó

A magyar szélsőségesek Băsescu engedélyével rosszabbak

 

A nagykövetség (az Egyesült Államoké – RS) hivatalosságai egy 2005. július 22-i bizalmas táviratban részletes látleletet készítenek a romániai magyar vezetőkről. A romániai magyarok etnikai pártja, az RMDSZ 1996 óta részt vett a kormányzásban. A nagykövetség életrajzi adatokkal szolgálta az amerikai Külügyminisztériumnak több magyar etnikumúról az RMDSZ-en belülről és kívülről, akiknek hatásuk van a politikai életre és akik rendszeresen megjelennek a sajtóban és a nagykövetség jelentésében.

A nagykövetség hivatalosságai két csoportra osztották a magyar etnikai politikai osztályt: mérsékeltekre, akik fokozatosan szereznek meg több etnikai jogot és autonómiát a romániai magyar etnikumúaknak és az úgynevezett „radikálisokra”, akik gyorsabb reformokat akarnak. A Markó Béla által vezetett mérsékeltek 1993-tól uralták az RMDSZ politikáját és a romániai pártokkal és vezetőkkel folytatott együttműködő párbeszéddel érték el céljaikat. A radikálisok több frakcióra oszlanak, amelyekben volt RMDSZ-tagok is vannak, akik elégedetlenek a változás terén megtett nehézkes lépésekkel, vagy a fiatal tagok esélytelenségével. Egyesek szintén változásokat akarnak, mint amilyen egy szinte teljes autonómia az Erdély közepén lévő régiókban élő székelyek számára és egy teljes oktatási szegregációs rendszert. A radikálisok kulcscsoportjai: Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa (EMNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A nagykövetség ezen kívül életrajzi adatokat küld két fiatal magyar etnikumúról és két kiemelkedő vezetőről Kolozsvárról és Máramaros megyéből.

A mérsékelt magyarok

Markó Béla marad a legfontosabb RMDSZ-politikus. 1993-tól vezette a pártot és az RMDSZ erőfeszítéseit a politikai pártokkal való együttdolgozás és nem ellenük irányította. Következésképpen a pártját a román politikai pártokkal való szorosabb együttműködés útján vezette, az RMDSZ középen álló „dealmaker” párti szerepet kapva, a többségi koalíciókat hol balra, hol jobbra döntve el.

Az idők folyamán ez a stratégia gyümölcsöt hozott különálló magyar nyelvű iskolák létrehozásával, a magyarok egyházi javainak visszaszolgáltatásával és a nem román nemzeti nyelvek használatával a bíróságokon és más hivatalos munkahelyeken. Nem kívánt párbeszédet folytatni az MPSZ-szel, az RMDSZ egyik radikális frakciójával (így! – RS). Ő és a körülötte lévők ismételten kifejezték aggodalmukat, hogy az RMDSZ ellen indított saját jelöltjeivel az MPP megoszthatja a magyar etnikumúak szavazatait. Ez nehezebbé tehetné bármely magyar etnikai párt számára, hogy megszerezze a Parlamentbe bekerüléshez szükséges öt százalékot. Markó RMDSZ-en belüli csoportja ismételten lépéseket tett azért, hogy az MPSZ ne indulhasson pártként, mint amilyen egy olyan petíció érvényesítésének sikeres megóvása volt, melyet az MPSZ a 2004 júniusi választási indulásához köröztetett. Az RMDSZ megóvta, hogy az MPSZ petíciójának több mint 40.000 aláírása nem volt érvényes.

Az Alkotmánybíróság az RMDSZ javára döntött. A Markó és Tăriceanu közti kapcsolatok jók, a nagykövetség kapcsolatai szerint. Ez annak ellenére, hogy ahogy az sok RMDSZ-esre érvényes, Markó arról ismert, hogy inkább PSD által vezetett kormányokkal szeret dolgozni. Băsescu 2004-es meglepő győzelme után „az RMDSZ-es informátorok azt mondták nekünk, hogy Markónak nem volt más lehetősége, mint tárgyalásokat kezdeni a PNL–PD-vel. Ez tökéletesen beleillik azon filozófiájába, hogy a pártnak nagyobb sikere van fokozatos módosításokkal és a mindkét politikai tömbbel folytatott együttműködéssel”.

Borbély László az RMDSZ-es kulisszák mögötti három erős mérsékelt egyike, mely csoportot gyakran nevezik a „Három Neptuni”-nak. Frunda Györggyel és Tokay Györggyel együtt 1993-ban Neptunon titokban találkozott a PSDR, a mostani PSD vezetőivel. Azon a találkozón tárgyalták meg az első együttműködési párbeszédet az RMDSZ és a fő politikai párt között. A radikális mozgalom vezetői ezt a PSD-vel folytatott kezdeti együttműködést gyakran egy árulási formaként mutatják be. Borbély közismert a PSD-s vezetőkkel meglévő affinitásairól és a szervezői és tárgyalói képességeiről. Ő volt az RMDSZ és PSD közötti együttműködési megállapodás kulcsfontosságú magyar etnikumú építésze, amit évente aláírtak 2000 és 2004 között, amíg a PSD hatalmon volt. Borbély láthatóan csalódott volt Băsescu 2004 novemberi győzelme miatt. „Nem habozott a Băsescu győzelme utáni napon arról tájékoztatni a nagykövetség hivatalosságait, hogy az RMDSZ folytatni fogja az együttműködést a PSD-vel, holott az RMDSZ néhány héttel később belépett a Liberális-Demokrata Szövetség által vezetett koalícióba”.

Frunda Györgyöt a „legeurópaibb”-nak tartják az RMDSZ-vezetők közül. Karizmatikus és az RMDSZ-tagok közül sokan a párt legjobb szónokának nevezik. Fő bevallott célja az volt, hogy „nyugat-európai jogokat biztosítson a magyar etnikumúaknak és más kisebbségeknek”. Emberi jogi ügyvédi tapasztalata szintén segítette az RMDSZ-t néhány alkalommal. Frunda Markó Béla „kis lépések” politikáját támogatja. Az RMDSZ-en belül a Képviselők Tanácsának, a mozgalmon belül a politikát meghatározó úgynevezett „miniparlament” elnöke.

A szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője Verestóy Attila azon ritka eset az RMDSZ-es politikusok között, aki multimilliomos üzletember lett. Vegyészetből doktorált és szakmáját tekintve kutató volt a kommunista rezsim alatt. Vagyonát faáruból és étkeztetésből szerezte a kommunizmus bukása után. 2003 óta a felesége és a fia gondoskodik a vállalkozásairól. „Verestóynak a 90-es évek elején szoros üzleti kapcsolatai voltak a PUNR, egy magyarellenes párt képviselőivel. Szintén szoros kapcsolatai annak PSD-s vezetőkkel, a PSD-vel 2000 és 2004 között kötött együttműködési megállapodás aláírásának egyik kijárója lévén. Gazdasági befolyása miatt Verestóy az RMDSZ egyik legerősebb tagja. A „Kié valójában Románia?” jelentés regionális kiskirályok rovatában Verestóy Attilát több botrányban érintettként említik. 2005-ben Eugen Nicolăescuval együtt érintettek voltak egy Egészségügyi Minisztérium és a Hungastro közötti 7 millió dolláros ügyletben, ez utóbbiban Verestóy nemrégig főrészvényes lévén. 2007 májusában érintett volt egy lehetséges bennfentes információkkal kapcsolatos ügyben az Árutőzsdével kapcsolatosan.

Eckstein-Kovács Péter alapító tagja néhány helyi emberi jogokkal foglalkozó NKSZ-nek és erősen támogatja a magyar és egyházak és más vallások kommunizmus idején elkobozott tulajdonainak visszaszolgáltatását. A 2004-es helyhatósági választás során a DA Szövetség jelöltjét támogatta a PSD-s helyett. Ezt annak ellenére, hogy az RMDSZ akkor a PSD-kormányt támogatta. Határozottnak mutatkozott az RMDSZ–PSD megállapodások ellen. Erősen támogatta a PNL–PD jelöltjét, Traian Băsescut annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek akkor már választási paktuma volt a PSD-vel. (Eckstein-Kovács jelenleg az elnök kisebbségügyi tanácsadója – a szerz.). „A szabad gazdasági piacról szóló elképzelései szemben állnak az RMDSZ-es politikusok többségének szociáldemokrata elképzeléseivel”. Kolozsváron született zsidó és magyar felmenőjű szülőktől. Winkler Gyula, egy másik mérsékelt több mint egy évtizede aktív. Jó kapcsolatai vannak az RMDSZ-en belül és kívül. A nagykövetség személyzetével folytatott egyik magánbeszélgetésén egyértelműen Amerika-pártinak mondta magát.

A magyarok radikálisai

Tőkés László, egy református püspök áll az élen. Tőkés az RMDSZ egyik nemzetközi téren fontos szereplője volt és a mozgalom egyik legbefolyásosabb tagja. „Ennek ellenére radikális fellépése, hogy az RMDSZ-re nyomást gyakoroljon, kérjen teljes autonómiát a magyar etnikumúaknak idővel elszigetelte, főleg úgy, hogy az RMDSZ más vezetői mérsékelt utat választottak. Ugyanakkor a hírneve belföldön és nemzetközi téren csökkent, ahogy vádak jelentek meg pénzek eredeti céloktól való eltérítéséről és Securitateval történt együttműködésről”. 1996 és 2000 között Tőkés folyamatos nyomást gyakorolt, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból és Tőkést 2003-ban eltávolították a tiszteletbeli elnöki tisztségből. A 2004-es kolozsvári polgármesteri választási kampány idején azt nyilatkozta, jobb egy „szélsőséges román”, mint egy „áruló magyar”, a nacionalista szélsőséges Gheorghe Funart támogatva az RMDSZ egyik mérsékelt jelöltje helyett (így! Tőkés nyilatkozata itt olvasható – RS). Tőkés jelenleg az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanács, egy magyar etnikai frakció elnöke. Az RMDSZ vezetői ismételten kifejezték azon véleményüket, hogy Tőkés nem képviseli a párt többségének elképzeléseit. Sokan arra panaszkodtak, hogy sajnálatos, hogy Tőkést, aki régebben a romániai „forradalom” jelképét képviselte, most egy marginalizált radikálisnak tekintik.

Szilágyi Zsolt az egyik legfiatalabb képviselő volt, amikor 1990-ben 21 évesen bekerült a Parlamentbe. Markó Béla protezsáltjaként volt ismert karrierje elején. Ideológiáik idővel eltávolították őket egymástól, Szilágyi az egyik leghangosabb radikálissá válva. 2004-ben az RMDSZ további 17 tagjával együtt távozott a pártból. Egy rivális magyar etnikai párt, a Magyar Polgári Szövetség létrehozására vonatkozó kísérlete eddig sikertelen volt. Erőfeszítései elnyerték a magyarországi ellenzéki párt, a FIDESZ támogatását. Erősen támogatja Tőkés püspököt és később nyomást gyakorolt a Székelyföld autonómiájáért. Amellett, hogy az MPSZ vezetője, a Tőkés által vezetett Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsának alelnöke is.

Markó Attila a politikai karrierjét az RMDSZ brassói szervezetében kezdte, gyorsan Markó Béla emberi jogi tanácsadójává válva és a tulajdon-visszaszolgáltatások szakértője. 1968. szeptember 27-én született Brassóban, a budapesti Jogi Egyetem hallgatója volt. Anton Niculescu 2003-ban lett az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EU-integrációs főosztály vezetője lévén. „A kormányzati tisztségei között az AEÁ nagykövetségének is dolgozott politikai szakértőként”. Niculescu fiatal és dinamikus politikusként már hallgató korától kezdve széles körű tevékenységeket folytatott. A 90-es évek elején újságíró volt egy magyar nyelvű kiadványnál és a Szabad Európa Rádió munkatársa. Később politikai tanácsadó lett a Friedrich Naumann Foundation-nál, Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadója és szenátusi parlamenti szakértő. Niculescu az utóbbi években európai integrációs ügyekre szakosodott, igazgatóként dolgozva az Open Society Foundation-nál és tanácsadóként más EU által finanszírozott programokban. „Arról ismert, hogy nem kedveli a saját pártján belüli veszekedéseket és a nagykövetség hivatalosságai szerint mérsékeltebb az RMDSZ mérsékeltjeinél. Lehetséges, hogy Frunda lépéseit követi és egy európai integrációra összpontosító karriert fog választani. Az Európai Parlamenttel jó kapcsolatokkal rendelkezőként ismert”.

Az amerikaiak fontos helyi vezetőknek tartották Böndi Gyöngyike Máramaros megyei főispánt és Boros Jánost, Kolozsvár alpolgármesterét. Böndi azon magyar etnikumú (nők – RS) egyik ritka esete, akik fontos tisztségbe kerültek az RMDSZ-ben. A Ceauşescu idejében a Kommunista Párt tagja Böndi az RMDSZ alapító tagja volt. 1996 és 2004 között két mandátumon keresztül ő képviselte Máramaros megyét a Képviselőházban. 2004-ben távozott a Parlamentből és Máramaros megyei főispánná nevezték ki, a megyében az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségét töltve be. Jelenleg egyetlen RMDSZ-tag nő sincs a Parlamentben, vagy valamilyen államtitkári tisztségben. Valóban, néhány magyar etnikumú politikus az „esélyegyenlőség nyilvánvaló hiányára” panaszkodott a nagykövetségnek, ami az RMDSZ vezetőségét illeti. Böndi jelenleg kivételt jelent. Borosról úgy tudják, hogy szoros kapcsolatban áll Emil Boc PD-s polgármesterrel. Boros a nagykövetség politikai tisztjével folytatott néhány találkozója során ismételten jelezte, hogy Boc támogatja az amerikai befektetéseket Kolozsváron. Nemrég egy amerikai befektető üzlettársa lett a Justin’s, egy amerikai partneréről elnevezett kávézó-bár elindításában. Négy évig a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézeten tanult, felesége jelenleg fizikatanár lévén Budapesten.

Egy másik, 2006. október 16-i táviratukban az amerikai hivatalosságok egy Székelyföld autonómiájával kapcsolatos elemzést küldtek Washingtonba. Több magyar radikális etnikai párt nyomására és elegendő parlamenti támogatás megtartása érdekében az RMDSZ az utóbbi időben vehemensebbé vált a magyar etnikumúak nagyobb területi autonómiájára vonatkozó kéréseiben. „Ez az első alkalom, hogy az RMDSZ nyilvános nyomásgyakorlásokat végzett területi autonómiáért, a múltban kulturális autonómiát kérve. Miért most autonómiát? A politikai tiszttel idén ősszel folytatott egyik találkozóján Sógor Csaba szenátor, Eckstein-Kovács Péter szenátor és Sata Viktor, Markó Béla RMDSZ-elnök személyes tanácsadója megjegyezték, hogy az RMDSZ autonómiára vonatkozó fokozódó követelése a magyar közösségekben egyre számosabb radikális elemeknek tulajdonítható, beleértve a Magyar Polgári Szövetséget és az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsát. A más politikai erők és az RMDSZ-en belüli radikális elemek részéről megnyilvánuló ezen nyomásgyakorlás arra kényszerítette Markó Béla (az eredetiben e táviratban végig csak „Bela”, javítva! – RS) RMDSZ-elnököt, hogy agresszívebb álláspontra helyezkedjen”.

Markó Béla elismerte, új jogrendre van szükség ahhoz, hogy lehetségessé váljon az autonómia, köztük lévén a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényjavaslat. Markó és szövetségesei múlt tavaszi erőfeszítései ezzel a törvénytervezettel kapcsolatos „gyorsan gondokat okoztak, úgy azért, mert Markó kíméletlen kereszttűzbe került az elnöki és a miniszterelnöki tábor között, de azért is, mert Băsescu volt politikai stratégája, Claudiu Săftoiu úgy gondolja, hogy az RMDSZ teljesen korrupt és megérdemli, hogy elveszítse a magyar kisebbség támogatását”. RMDSZ-en belüli tárgyalópartnereink hitelt adtak Cotroceni elképzelésének azon kísérletében, hogy megindokolja az RMDSZ Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szembeni hajthatatlan ellenállását. Miközben Sógor azt hangsúlyozta, hogy a párt bizonyos „eljárási” ügyek miatt ellenzi az ANI-ra vonatkozó törvénytervezetet, Kovács és Sógor „kertelés nélkül elismerték, hogy van valami igazság a közvélemény azon érzésében, hogy az RMDSZ a korrupciónak van egy bizonyos történelme és hogy az RMDSZ egyes tagjaiban fenntartás van egy erős korrupcióellenes ügynökség létrehozásának támogatásával szemben”. Kovács megjegyezte, hogy „nem arról a pénzről van szó, amivel most rendelkeznek, hanem az első megszerzett milliójukról”. Az amerikai hivatalosságok kommentárjaiban rámutatnak arra, hogy az RMDSZ nagyobb etnikai (és pénzügyi) autonómiára vonatkozó jelenlegi nyomásgyakorlása úgy tűnik, kudarcra van ítélve, tekintettel a demográfiai ügyre, a más magyar szervezetek által támasztott versenyre és az összes jelentős romániai politikai párt határozott ellenállására.

Markó Béla RMDSZ-elnök 2006. március 10-én azt mondta a nagykövetnek, hogy ő és pártja nem támogatják a magyar etnikumúak „autonómiájának kikiáltását” március 15-én. Markó kifejezte amiatti frusztráltságát, hogy a jobbközép kormánynak nem sikerült keresztülvinnie a kisebbségek státuszáról szóló törvényt, Traian Băsescu elnököt és a PD-t vádolva ezért a kudarcért. Băsescu tanácsadói azt mondták, ők azért dühösek, mert az RMDSZ nem támogatja a mostani korrupcióellenes törvényeket. A székelyek közösségéből származó szélsőségesek kis csoportja március 15-ét választotta, amikor a világ minden magyarja az 1848-as Forradalmat ünnepli, hogy kikiáltsák a „Székelyföld autonómiáját”. Ennek ellenére az RMDSZ legtöbb vezetője és Markó Béla azt mondták március 10-én a nagykövetnek, hogy az RMDSZ egyértelműen elhatárolódik ettől a próbálkozástól. Markó kihangsúlyozta, hogy a romániai magyar etnikumúak többségek március 15-ét egyfajta „magyar nemzeti büszkeség” napjának tekintik, politikai kontextus nélkül. Ő mindig is ellenezte a rendőrség egyenruhás jelenlétét Székelyudvarhelyen március 15-én. (Megjegyzés: egy magas rangú hírszerző tiszt március 9-én azt mondta a nagykövetnek, hogy mivel a kormányt aggasztják az eseményen lehetséges erőszakos cselekmények, egy „diszkrét” biztonsági jelenlétet terveznek).

Markó személyes tanácsadója, Sata Viktor szerint, a Székely Nemzeti Tanácsnak kevesebb, mint 2.000 tagja van. Markó Béla Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt olyan emberként jellemezte, akinek „nincsenek értékei, csak érdekei”, aki kizárólag csak a saját politikai céljaira összpontosít. Markó elismerte, hogy a magyarországi ellenzéki párt, a FIDESZ megjelenhet a gyűlésen, hogy szavazatokat gyűjtsön azon székely radikálisok részéről, akiknek a családjai Magyarországon élnek. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és az SZNT vezetője a nagykövetség hivatalosságainak azt mondta, hogy a székely kisebbség „belefáradt a várakozásba” és türelmetlen azzal kapcsolatosan, amit ő a román bürokratikus közömbösségként írt le. „Kijelentette, hogy a más országokban élő etnikai kisebbségek ’aktív ellenállás’-sal értek el eredményeket”. Markó arra kérte a nagykövetet, bírja rá Băsescut a kisebbségek törvényének támogatására és ne hagyja az elnököt elmenni március 15-én Székelyudvarhelyre, mert ez hiba lenne és feszültséget fog okozni. „A nagykövet megígérte, hogy megvitatja ezeket a dolgokat a román elnökkel a március 13-i találkozója során”. Săftoiu megjegyezte, az RMDSZ korrupcióellenes törvénnyel szembeni fenntartása valódi oka azt tükrözi, hogy „az RMDSZ 10 éve hatalmon van” különféle kormányokban és sok „korrupt vezetője” van, akik effektív módon félnek a korrupcióellenes törvénytől. „Az ügyészeknek”, sugallta ő, „energikusan ki kellene vizsgálniuk egyeseket közülük”.

Az amerikai nagykövet három nappal az RMDSZ-vezetővel folytatott megbeszélése után, március 13-án találkozott Băsescuval, aki a március 15-én sorra kerülő eseményt az RMDSZ és a radikális aktivisták közötti hatalmi harc termékének minősítette. Băsescu azt mondta, „a magyarországi nacionalistákat a romániai etnikai tégely kavarásával gyanúsítja, különösen Orbán Viktort és a Fideszt említve meg”. A nagykövet azt mondta, bármilyen székelyudvarhelyi incidensnek negatív kihatása lesz május 15-ére, mely döntő dátum Románia csatlakozási jelentésére nézve. Băsescu azonnal arról biztosította, hogy a helyzet ellenőrzés alatt fog maradni. „Mi intelligensek vagyunk”, húzta alá, „mi hagyni fogjuk beszélni a magyarokat… és megakadályozzuk majd, hogy a románok Székelyudvarhelyre menjenek”. Băsescu azt mondta, nemrég beszélt Vadim Tudorral és figyelmeztette, ne menjen Székelyudvarhelyre, vagy ne küldje oda a híveit. A román elnök azt mondta, biztonsági erők fogják lezárni az utakat és visszafordítják a március 15-i eseményre Udvarhely felé utazó román etnikumúakat. A nagykövet azon kérdésére, hogy el akar-e menni Udvarhelyre, Băsescu azt mondta, még gondolkodik, de csak akkor fog elmenni, ha biztosítékokat fog kapni arra, hogy semmilyen nyilatkozat nem lesz az „Alkotmány ellen”. Băsescu a külföldi agitátorokat hibáztatta, Orbán Viktorra mutogatva, aki „Európa egyik utolsó szélsőségese”, akárcsak a Fidesz párt.

Az amerikai hivatalosságok Markó Béla kormányfő-helyettesi tisztségből való 2007 júliusi lemondásával kapcsolatos kommentárjaiban rámutatnak arra, hogy a döntés alapját azon szerencsétlen lépés képezi, hogy beléptek az elnök felfüggesztésével kapcsolatos Băsescu-ellenes koalícióba. „Markót ezen kívül nyomás alá helyezik a rivális RMDSZ-vezetők, többek között Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki nyíltan a pártból való kilépésre bíztatta Markót és más vezetőket”. Az RMDSZ vezetősége és a magyar etnikai közösség közötti szakadékra több bizonyíték is megtalálható a legutóbbi két felmérésben, melyek azt mutatják, hogy a pártnak jelenleg nincs elég támogatottsága, hogy meglegyen a Parlamentbe bejutáshoz szükséges 5 százaléka. „Vannak folyamatosan jelentések, többek között a médiában, melyek szerint Markó és az RMDSZ más vezetői korrupciós vádakkal szembesülhetnek bizonyos folyamatban lévő vizsgálatok esetében”.

Markó külpolitikai tanácsadója, Tontsch Kinga az amerikai hivatalosságokkal 2007. augusztus 10-én folytatott találkozója során elismerte, hogy Verestóy Attila és Eckstein-Kovács Péter külön frakciókat hoztak létre az RMDSZ-en belül. Tontsch az ostromlott Markót úgy írta le, mint aki lojalisták kis csoportjára támaszkodhat, köztük lévén Nagy Zsolt, Borbély László és Kelemen Hunor, de hozzátette, Markó „szereti, ha ő az egyetlen, aki a döntéseket meghozza a pártban”. Azt mondta, hogy Kelemen Hunor (akiből időközben RMDSZ-elnök lett – a szerz.) az első, akit Markó lehetséges utódjaként támogatott és megjegyezte, hogy Hunor (így! – RS) Markó „tökéletes mása”. Egy június 26-i különtalálkozó alkalmával Kovács szenátor hozzátette, hogy valós gondok vannak az RMDSZ-en belül. „Markó a régi nemzedék – elhasználódott”. Eckstein azt mondta, hogy Markónak, Verestóyval és Naggyal együtt korrupciós gondjai vannak és hogy az RMDSZ arculati szempontból nem nyert a korrupcióellenes lépésekkel szembeni ellenállásával. Kovács azt mondta, hogy Markó „elvesztette az ellenőrzést” a politikai bázisa felett és azt jósolta, hogy ha Tőkés az RMDSZ-en kívül indul az európai parlamenti választáson, akkor a párt „az 5 százalékos küszöb alatt marad”.

 

(Folyt. köv.)

Címkék: orbán autonómia rmdsz wikileaks basescu magyar magyar

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr802922614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.