Bevallom, még mindig nehezemre esik komolyan foglalkozni Románia legújabb botrányával, a fejlesztési régiók, illetve a megyék átalakításáról szóló „javaslatok” körüli vitával. Mégpedig azért, mert az eddig megismert adatok nem tudták megcáfolni azt a meggyőződésemet, hogy egy átverés áldozatai vagyunk, vagy azzá válhatunk.

Ugyanakkor az ezzel kapcsolatosan kirobbant Románián belüli és államközi magyar–román vita azt is megmutatta/megmutatja, a leheletnyi aranyfüst alatt korhadt tákolmány rejtőzik. Mivel a kormánykoalíció hétfőig adott magának határidőt a régiókkal, elsősorban a székelyföldi megyékkel kapcsolatos viták megoldására, ma kommentár helyett két cikket közlök, melyekről úgy gondolom, sokatmondóak.

Az elsőt azért tartom érdekesnek, mert eddig ritkán tapasztalt nyíltsággal ábrázolja a budapesti román diplomáciai képviselet hozzáállását. Persze, nem mintha illúzióim lettek volna, de azért meglepett, hogy az amúgy eléggé zárkózott budapesti román diplomaták most kiléptek az árnyékból. Vagy ez szintén jelzés?

 

„Magyarország hajlamos etnikai szubsztrátumot tulajdonítani bármilyen kérdésnek”

 

(A nevek helyesírása javítva! – RS)

 

A budapesti román diplomaták és magyar újságírók kommentálják a Budapest és Bukarest közötti, a Románia területi újraszervezése témájában bekövetkezett legutóbbi diplomáciai incidenseket. Az egyszerű embereket nem érdeklik Románia regionalizálása, „a romániai magyar kisebbség számára élet-halál kérdés”, ahogy azt Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes mondta.

Mihaela Pop, a magyarországi román nagykövetség misszióvezető-helyettese az Orbán Viktor kormányfő által vezetett kormányt úgy jellemezte, hogy „fiatal, attitűdi kormány, mely pontot akar tenni a vele szembeni bírálatok végére”. „Magyarországon rendkívüli párt- (a Fideszben – a szerz.) és közigazgatási fegyelem van, a túlzott centralizáltság határán”, mondta Pop. „Ez egy olyan kormány, melynek kétharmados többsége van a parlamentben és megengedheti magának, hogy megvárakoztasson”, jelentette ki, megemlítve, hogy a magyar hivatalosságok néha nehezebben válaszolnak a román nagykövetség megkereséseire. Pop emlékeztetett a Magyarország által Románia Schengen-csatlakozásához nyújtott támogatásra, de elég kemény volt azokkal a nyilatkozatokkal kapcsolatosan, melyet magas rangú budapesti hivatalosságok tettek Románia közigazgatási újrarendezésével kapcsolatosan.

A magyar kormány ott nyilatkozgat, ahol éri

„A nyolc régióba történő területi újrarendezésről szóló vita Bukaresten gyorsan előrehaladt és azonnal megkezdődött a nyilatkozatokkal való ping-pongozás Románia és Magyarország között”, jelentette ki a diplomata. „Az új budapesti kormány rendkívül spontán. Ők állandóan résen akarnak lenni és ezért ott nyilatkozgatnak, ahol éri őket”, kommentálta Pop Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes nyilatkozatát.

A román diplomata még ügy értékelte, hogy „a román–magyar kapcsolatoknak van egy érzékeny potenciáljuk” és azokban „mindig lesznek jó, kevésbé jó és nagyon rossz dolgok”. „A román–magyar kapcsolatokban az a kérdés, hogy ne ártsunk annak, ami eddig létrejött. Fennáll annak a veszélye, hogy egy nem ihletett nyilatkozat levegőbe röpít mindent, ami eddig felépült. Kár Romániáról így beszélni, 20 évvel a forradalom után”, kommentálta Pop a magyar kormányfő-helyettes azon nyilatkozatát, mely szerint a nyolc régióba történő újrarendezés „élet-halál kérdés a romániai magyar kisebbség számára”.

Egy etnikai szubsztrátum bevezetésének hajlama

„A nyilatkozat csüggesztő volt számunkra (a nagykövetség számára -  a szerk.)”, tette hozzá Pop. „Ezek végső soron provokációk. Ha nem válaszolsz, akkor frusztrációk jelentkeznek”, mondta kihangsúlyozva, hogy Magyarországgal kapcsolatosan „mindig létezik az a tendencia, hogy egy etnikai szubsztrátumot adjanak bármilyen ügynek. Ez a helyzet a területi újrarendezés esetében is”, amikor felvetették, hogy „a magyarokat meg fogják tizedelni Erdélyben”. Pop megemlítette, hogy minden évben június 4-én, amikor megemlékeznek a trianoni szerződésről, Budapesten mindenféle „furcsa kezdeményezések” jelennek meg. Azt magyarázta, hogy a Jobbik masszív jelenléte a parlamentben arra készteti a Fideszt, a kormányon lévő pártot, hogy nacionalista nyilatkozatokkal megpróbálja magához vonni a szélsőségesek választóit. „A jobbik a parlamenti helyek 15 százalékával rendelkezik. Megdöbbentő, hogy ezt választáson érték el. De ilyen a nemzet!”, kommentálta Pop megjegyezve, hogy a Jobbiknak nincs semmilyen szociális és politikai programja, csak egy agresszív diskurzusa. „A Jobbik egzotikus jelenlét a parlamentben, egy csengettyű-párt, illékony választókkal, egyfajta kákán is csomót kereső”, mondta.

Hollandia, a demokrácia egyfajta őrzőkutyája

A diplomata kommentálta az EU magyar elnökségének eredményeit is. „A magyar elnökség sok aktájával egyetértettünk, a munkahelyekre, a korrupciókra, a cigányokra vonatkozó fejezetekkel”, mondta kijelentve, hogy Budapest erőfeszítéseket tett Románia Schengen-csatlakozásáért. „Franciaország és Németország rugalmasabbá tették álláspontjukat. Ám megfigyelhetünk egy kemény álláspontot Hollandia részéről. Ez egy érdekes állam, mely egy liberalizmusi időszak után a demokrácia és az EU menedékügyi politikái egyfajta watching dog-ja (őrzőkutya – a szerz.) kíván lenni”, jelentette ki Mihaela Pop. A diplomata azt állítja, hogy ilyen körülmények között nehéz a budapesti román nagykövetség munkája. „Úgy gondoljuk (itt, a nagykövetségen), hogy Budapesten csak egyetlen ciklust jó eltölteni az életben. Eltorzít, amikor ilyen eltúlzott ügyeket hallasz. Egy ilyenfajta munka eltorzít. Eltorzulnak az értékeink. Arra ébredsz, hogy kezdesz egy kicsit agresszívvé válni. Hogy a gondok a sötét oldalt hozzák ki belőled”, mondta egy őszinteségi pillanatában Pop.

Magyarország nem hisz Románia akcióiban

Másrészről Magyarország nem hisz az újrarendezés befejezésében, véli Pataki István, a (Fideszhez közeli) Magyar Nemzet újságírója, aki elmeséli, hogy a budapesti sajtó is írt Románia újrarendezéséről. „Magyarországon nem hiszik, hogy ezt a közigazgatási reformtervet végigviszik. A területi újrarendezés terve egyfajta politikai játék a bukaresti kormánykoalícióban”, vélekedett Pataki megjegyezve, hogy a magyar kormány reakciója is érthető, mert választói vannak Romániában. „Ezek mind csak politikai játékok, melyeknek a választók a célpontjai”, mondta a Marosvásárhelyen született újságíró. „Ha mégis megtörténik a megyék régiókba történő összevonása, akkor romlani fognak Románia kapcsolatai Magyarországgal”, véli Pataki. „Az Orbán-kormány álláspontja az, hogy az RMDSZ újrarendezési tervét kell támogatni és nem a PDL-ét. Ha megtörténik, én nem hiszem, hogy végigviszik, akkor ez lenne az első csalódás Magyarország Romániával meglévő kapcsolatában”, mondta még az újságíró. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság 90 százaléka nem tud Románia területi újrarendezéséről és nem is érdekli és az az autonómia sem, amit a hazai magyarság egy része kér. „Az emberek jobb életet akarnak. Magyarország is válságban van”, kommentálta Pataki.

Közömbösek a romániai magyarok autonómiájával szemben

Úgy tűnik, igaza van. Egy Budapestre látogató román azt látja, hogy Magyarország zászlója mindenhol jelen van Budapesten: a vendéglők bejáratánál, az üzletek bejáratánál. A magyar főváros központjában lévő egyik vendéglő menüjében, a hagyományos magyar ételeknek szánt résznél „Mangalitaporolt tarhonyaval”-t, vagyis Mangalic-disznóból készült sültet (így! – RS) és „Kolozsvari toltolt kaposzta”-t, vagyis kolozsvári káposztát (így! – RS) találtunk. Ennek ellenére az egyszerű magyarok azt mondják, őket nem érdekli az erdélyi magyar etnikumúak autonómiájának kérdése és hazánk közigazgatási újrarendezése sem. Margit, például, eladó egy ajándékboltban. Nem hallott a Bukarest és Budapest közötti, Románia közigazgatási reformja témájában kialakult diplomáciai feszültségekről. Azt mondja, hogy a romániai magyarság egy részének autonómiakérései sem foglalkoztatják. „Nem nagyon olvasok újságokat. Nem is nagyon hiszem el azt, amit a politikusok mondanak”, mondja. „Ha egy román jön ide, az üzletbe, számomra ugyanolyan, mint bármely más külföldi turista. Azt szeretném, ha venne valamit tőlünk és ennyi”, mondja a fiatal lány.

Magda Crişan, Budapest

(2011. június 20., 22:19)

A cikk eredeti változata elérhető itt:

http://www.adevarul.ro/international/Ungaria_are_tendinta_sa_introduca_un_substrat_etnic_oricarei_probleme_0_502750351.html

 

 

 

 

Címkék: székelyföld autonómia régiók magyar román

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr93007429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.