Ezúttal a kormányoldal egyik képviselője szemszögéből folytatom a jövő évi választásokat beharangozó sorozatomat. A továbbiakban közölt interjút az Evenimentul zilei készítette Teodor Baconschi külügyminiszterrel, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusával. A lap kormánypárti, úgy hogy ne várjanak túl meredek kérdéseket, de azért van néhány érdekes rész benne.

Az első dolog, ami megragadja a figyelmet az Baconschi szinte gyermeki naivsága, ami az ideológikus megközelítéseket illeti. Ennek több oka is lehet, most hirtelen kettő jut eszembe: 1. Túl sokat volt távol, a diplomácia eléggé védett elefántcsont tornyában és nem nagyon tudta/akarta figyelemmel kísérni, mi történik a román politikai piacon. 2. Elhitte Traian Băsescu elnök minapi morfondírozását, hogy úgy gondolja, utána egy értelmiségi viselkedésű elnököt akar majd a „nép” és egyes PDL-s kibicek udvarlását, akik benne látják ezt az embert. (Azért e téren lesz majd pofára esés, de most nem ez a téma!) és talán egy harmadik ok az, hogy ellenkezőleg, annyira jól elsajátította a dombovica-parti politikai bikkfanyelvet, hogy képes röhögés nélkül beszélni ideológiák és doktrínák ütközéséről Romániában.

Egy másik figyelemre méltó rész a levélben szavazásra vonatkozik. Amikor a nyár elején tartott PDL-s kongresszuson elhangzott az interjúban felidézett kijelentése Baconschinak, mely szerint azért kell bevezetni ezt a szavazási módot, mert ez legalább egymillió szavazatot fog hozni, az ellenzékkel szemben hajlottam jóhiszeműen értelmezni a kijelentést. Úgy gondoltam, Baconschi ezzel azt akarta mondani, hogy az eddigi néhány tízezer, vagy egy-két százezer szavazó helyett egymillió adhatja majd le a voksát. Baconschi ezzel az interjújával gyakorlatilag az ellenzékiek vádjait támasztja alá. Ugyanis nem (csak!) azt mondja, amit én az előbb, hogy többen szavazhatnak majd, ha nem kell több száz kilométert utazniuk, hanem elismeri, hogy a törvény beterjesztésének célja, hogy legalább egymillió vokssal növelje a PDL-s teljesítményt. Nem vagyok prűd, nem hiszek abban, hogy a törvényeknek, főleg a választási törvényeknek nincs olyan szerepük, hogy az éppen hatalmon és módosításra alkalmas helyzetben lévőket hozzák előnyös helyzetbe. De ezzel teljesen más értelmet kap az, hogy az említett kongresszusi felszólalásában a törvény indokaként Baconschi meg sem említette az általános célt, a szavazási joggal való élés megkönnyítését. Akkor csak egymillió szavazat megszerzéséről volt szó. Az interjú alapján pedig ez egyértelműen egymillió PDL-szavazat értelmet kap. Ezt meglehetősen visszás egy olyan személytől hallani, aki még mindig nem tisztázta a legutóbbi elnökválasztási esetet, amikor párizsi nagykövetként meglehetősen egyéni módon értelmezte a választási törvény rendelkezéseit!

 

Teodor Baconschi: „Szeretnék egy szövetséget azokkal a liberálisokkal, akik nem akarják elárulni a jobboldalt”

 

A külügyminiszter úgy gondolja, Romániának egy nagy jobboldali politikai szövetségre van szüksége a hazai tőke megerősödéséhez és a társadalom modernizálási folyamatának folytatásához. Teodor Baconschi külügyminiszter, a PDL első elnökhelyettese az EVZ-nek exkluzív módon beszél a levélben szavazásról, a PDL helyzetéről, az Oroszországgal Băsescu elnök nyilatkozatai után meglévő kapcsolatokról és a Román Diplomáciai Intézetben nemrég kirobbant botrányról.

EVZ: A PDL jelöltet keres a 2014-es elnökválasztásra. Alkalmasnak tartja magát erre a tisztségre?

Teodor Baconschi: Nem szeretek erről a témáról találgatni. Azt hiszem, a PDL-nek a parlamenti választás után kellene kiválasztania elnökjelöltjét, vagyis valamikor 2013 eleje környékén. Nagyon megtisztelő, hogy más párttársak, főleg Sebastian Lăzăroiu azok között említettek, akiket jelölhetnének az elnökválasztásra, de egyelőre még túl korai.

Visszatérve a felmérésekre, a PDL nem áll túl jól. Egyértelműen rosszabbul áll, mint az USL. Ön, mint első elnökhelyettes, miként békél meg ezzel az állapottal?

A párt most valahol 20 és valamennyi százalékon áll. Persze, hogy egyik napról a másikra nem fog visszatérni 30 százalékra. Csak azt állapítom meg, hogy egyes kollégáknak, mint amilyen Anca Boagiu, sikerült kimozdítaniuk a holtpontról infrastrukturális terveket, figyelemre méltó eredményeik vannak. Lesz elég idő, hogy ez az egész válságból kikerülési makrogazdasági és hiányellenőrzési erőfeszítés gyümölcsöt hozzon, hogy meglátsszon minden polgár pénzügyi helyzetében és a fogyasztás újraindulásában. Úgy tűnik, jó mezőgazdasági évünk van, a gazdaság motorjai működni kezdtek, most – a régióval ellentétben – Romániának jó érdemjegye van. Ez fel fogja kelteni a befektetők figyelmét és fontos, hogy a PDL jobban kommunikáljon a saját választóival, ne legyenek mások által diktált populista manőverekbe csúszások, hanem maradjon meg józan erőnek. Sikerült elkerülnünk egy összeomlást, amit mások – a szomszédságunkban – nem kerültek el.

Az elején 30 százalékos arányról beszélt. Realista célkitűzés, hogy a PDL elérje ezt az arányt?

Normális, hogy minden politikai erő a választói kosár maximalizálását tűzze ki maga elé célul. Tekintettel arra, hogy Romániában mi maradtunk az egyedüli jobboldali erő, mely elvekben is és cselekvésben is az állam reformja iránt kötelezte el magát, azt hiszem, meg tudjuk majd szerezni az egész választói bázist. Mert a PNL és a PSD által mutatott elvtársiasság egy doktrínai ellentmondás megjelenéséhez vezet, ami a választók szemében hitelteleníti az USL-t.

Tehát elképzelhetőnek tart egy 30 százalékos arányt?

Azzal a feltétellel, hogy az elkezdett irányban folytassuk a kormányzást, ami jónak bizonyult és azzal a feltétellel, hogy kommunikáljunk és naponta felvegyük a kapcsolatot minden választói kategóriával, hogy a politikai program a kontinuitás melletti népi támogatás magjává is váljon.

Ön szerint a 2012-es választási kampány erősen polarizálódni fog a bal- és a jobboldal között?

Azt hiszem, hogy a válság miatt társadalomként érzékenyebbé váltunk a doktrínákra. Nem mert hirtelen elkapott minket egy intellektuális pezsgés, hanem mert láttuk, mit jelent az az állam, mely egy szilárd, stabilizált gazdaságra támaszkodik. Megértjük, hogy többé nem szabad működésben tartanunk a nagy állami cégek fekete lyukait, hogy érdekünk az államot fogyókúrára fogni, hogy hatékonyabbá váljon, többek között informatizálással. Röviden, a mély Románia modernizálásáról van szó. Márpedig a nagy csatákkal elfogadott, oktatásra, egészségügyre, munkaügyre, igazságügyre vonatkozó törvények megteremtették egy mély reform alapját, amit be kell fejezni.

A PDL-nek jelenleg vannak emberei, akik képesek kommunikációs téren végigvinni ezt a csatát? Ön azt magyarázta, hogy a PDL-ben rosszul megy az a harc, hogy érvekkel és adatokkal támogassák mindezeket az eredményeket.

Ettől függetlenül nem tűnik úgy, hogy az ellenzék kitűnne a kommunikációban. Kitűnik a médiahűhóban, a személyeskedésben és a meddő zajongásban. Azt hiszem, a románok tavaly voltak a legmérgesebbek, amikor mellbe kapták a válság nehézségeit. Amikor mozdulni látsz egy építkezést, amikor azt látod, hogy a plázákban újra nyüzsgés van, hogy az ingatlanpiac kienged a befagyottságból, akkor mindezek annak tünetei, hogy jó úton haladunk. Ezen politikai felelősség gyümölcseit a választásokon lehet majd learatni. Minden román végez egy számítást mielőtt bemegy a szavazófülkébe. Meg fogják érteni, hogy a politikák helyesek voltak. Talán nem értették meg az elejétől fogva, de az eredmény mindnyájunk számára jó.

Hiszek a románok jó ízlésében. A tévékben látható temperamentumbeli, vagy retorikai túlzásainkon túl, az emberek nem bízzák bárkire a jövőjüket és olyan valakit fognak választani, legalábbis a jobboldaliak, aki képviseli őket. Aki továbbviszi az állam és a gazdaság reformját és ugyanakkor stabilitási garanciákat nyújt.

Emil Boc a PDL-s vezetőket tömegben fürdőzésekre hívta, főleg az ünnepek környékén. Vallási tömegben fürdőzésekre, kulturális rendezvényekre. Ön szerint hatékonyak ezek a tömegben fürdőzések és személy szerint ön képes ilyesmire?

Nincs szó tömegben fürdőzésről. A választókkal való kapcsolatba kerülésről van szó. A vallási ünnepek, főleg falun, olyan pillanatok, amikor az emberek összegyűlnek. Csak az számít, hogy ne hanyagold el a vidéket, menj a helyszínre találkozni az emberekkel. Én is megtettem ezt, bár nagyon lefoglalnak a miniszteri kötelezettségek, a külföldi utak, de hetente egy nap végzek ilyesmit. Elmegyek vidékre, találkozom a civil, az akadémiai társadalommal, a helyi sajtóval. Nyilvánvalóan megpróbálok derűlátást és érveket átadni e kormány politikai mellett.

Traian Băsescu elnök lehetségesnek tart egy PDL–PNL változatot a 2012-es választás után. Ön lehetségesnek tartja?

Mindazokkal a liberálisokkal szeretnék szövetséget, akik nem árulják el az igazi jobboldal értékeit. Szükség van egy nagy jobboldali politikai szövetségre, hogy megerősítsük a román tőkét. És hogy továbbvigyük az egész társadalom modernizálását. El vagyunk maradva az európai átlaghoz képest és ezt a lemaradást minél gyorsabban csökkenteni kell. Pontosan ahogy azon évtized alatt történt, amikor Spanyolországot egy jobboldali párt vezette, Jose Maria Aznarral az élen.

20 évnyi sikkasztások, manipulálás, rablás után létfontosságú, hogy túljussunk a válság kritikus pontján, hogy levonjuk a legbölcsebb következtetéseket, hogy eljuthassunk abba a pontba, ahol a fejlődés dinamikája szempontjából már nincs visszatérés. Ehhez sokkal több szabad versenyre van szükséged, a monopóliumok szétverésére, a KKV-k ágazatának növelésére. Van néhány nagy infrastruktúraterv, melyeket végig kell vinni, hogy vért pumpáljunk a gazdasági szervezetbe. Tehát van néhány elsődlegesség, melyeket csak a jobboldal tud végigvinni. A baloldal e téren archaikus.

A kapcsolat Oroszországgal

„Egyes külpolitikai aktákat mentesíteni kell a belpolitikai szenvedélyektől”

A Schengen-övezet. A belépési döntés meghozatalának elhalasztásával vádolták. Vállalja ezt a bírálatot?

Először is fenntartjuk azt a célkitűzésünket, hogy az idén csatlakozzunk a Schengen-övezethez. Folytatódni fog a kétoldalú meggyőzési tevékenység, amiben bemutattunk minden érvet. Várjuk az Igazságügyi és Belügyi Tanács szeptember 22-i döntését. Különben megvannak a júniusi következtetések, melyek szerint a tárgyalásokat folytatni fogjuk a szeptemberi összejövetel keretében.

Számítunk az Európai Tanács nyári ülésén megszületett egyezség betartására is, aminek értelmében a Schengent működtető szabályok szigorítása nem fogja hátrányosan befolyásolni a Romániával és Bulgáriával való bővítés folyamatát. Egyes, a bővítési folyamathoz kapcsolt mesterséges érvek, mint amilyen az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) elhalványultak, mert a Bizottság legutóbbi jelentése egyértelműen pozitív. Felelősségként, nem kegyként vállaljuk az ezen övezethez tartozást. Ez egy csatlakozási szerződésből fakadó kötelezettség. Következésképpen úgy hiszem, nagymértékben kialakult a konszenzus egy fokozatos csatlakozáshoz.

A vámoknál meglévő korrupció támadása. Vannak jelei, hogy ennek volt pozitív befolyása

Az akciót az állam kísérletének tekintették arra, hogy eltávolítsa a rendszerből a korrupt elemeket. Azok az emberek ma már nem dolgoznak a román vámrendszerben és azt hiszem, ez volt a fő érv a hatóságok azon képességére, hogy fokozatosan megszabaduljanak egy ilyen ballaszttól.

A kapcsolat Oroszországgal, főleg Băsescu elnök nyilatkozatai és egyes Moszkvában hivatalos minőséggel rendelkező személyektől érkezett válaszok prizmáján keresztül. Ez rosszabb, mint korábban?

Elsősorban kifejezném sajnálatomat, hogy sok politikus és kommentátor átpolitizált, hazai fogyasztásra szánt nyilatkozatokban tűnt ki e témában. Azt szeretném, ha a nemzeti érdek előnyt élvezne a pártérdekkel szemben. És legalább néhány külpolitikai aktát mentesítsenek a belpolitikai szenvedélyektől.

Mindenesetre egy Oroszország kaliberű országgal meglévő kapcsolatok nem függnek a blogok hangulatától, vagy a tévés kommentároktól. El kell ismernünk, hogy a román–orosz politikai párbeszéd sohasem volt túl gördülékeny, mert különböző olvasatunk volt bizonyos történelmi aktákról, bizonyos biztonsági aktákról.

Konstruktív és pragmatikus kapcsolatot akarunk Oroszországgal, mely kölcsönös tiszteleten alapul. Az oroszországi választások után, ősszel parlamenti, jövőre elnökválasztás lesz, reméljük, hogy előre tudunk haladni a politikai párbeszédben. Van az amerikai rakétaellenes pajzs 2015 környéki romániai telepítésének ügye is. AZ világos, hogy az nem befolyásolja hátrányosan a Romániával szomszédos államok biztonságát. Biztonságot hoz létre a térségünkben, a Romániába telepített rendszer pedig nem tudja módosítani az európai stratégiai egyensúlyt. A terv célja bizonyos, az összes jelenkori stratégiai elemzésekben megerősített ballisztikus fenyegetések kivédése. Vannak államok és nem állami szereplők, melyek rendelkeznek ilyenfajta fegyverek birtoklásának képességével és akaratával.

Azt hiszem, Oroszország pontosan érzi az arányokat, nem zavarja a rakétaellenes védelmi program második fázisa, mely magában foglalja Romániát. A Külügyminisztérium természetesen fenntartja e témában is a párbeszédi készségét az orosz féllel.

Ön szerint lesz magas szintű kétoldalú találkozó Traian Băsescu elnök és az AEÁ elnöke, Obama között?

Ez egy természetes célkitűzés, amit napirenden tartottunk.

Terv

A PDL vezetője úgy gondolja, hogy az USL levélben szavazással szembeni ellenállása a diaszpórától, mint polgári erőtől való félelemről árulkodik

Mi a célja a levélben szavazás szorgalmazásával? Egyes kollégák azt mondják, hogy magáévá tette a tervet és a saját arculatépítésére használja.

Csak azt a legitim célt követem, hogy a külföldön élő románok tisztességes körülmények között szavazhassanak, mert a legutóbbi elnökválasztáson – például – csak 5 százalékuk szavazott. Miközben a hazai románok akadálytalanul, az otthonuktól öt percre szavazhatnak, nekik több száz kilométert kell megtenniük. És ugyanakkor számomra teljesen irrelevánsnak tűnik az adózási kritérium, amire az USL képviselői hivatkoznak. Sokan jelentős összegeket pumpáltak a nemzetgazdaságba az utóbbi évtizedben, másrészről pedig be kellene bizonyítani, hogy fizetnek-e, vagy sem idehaza adót.

A törvénytervezetet politikailag magáévá tette az Országos Állandó Büró (BPN), tehát ez a PDL terve, az én és William Brânză ügyvezető titkár javaslatára. Elvárom, hogy a párt minden tagja népszerűsítse. Persze, hogy úgy én, külügyminiszterként, mint ahogy a diaszpórai parlamenti képviselők minden közösségben fel fogjuk hozni a témát. Intézményesen a tervet Románia kormánya népszerűsíti, a külügyminiszteren keresztül. Van egy politikus kormány, melynek tagja vagyok, normális, hogy támogassak egy bizonyos elképzelésen alapuló törvénytervezetet. Ez nem jelenti azt, hogy a terv csak a PDL érdekét szolgálja. Számunkra létfontosságú, hogy minden román erőfeszítés nélkül szavazhasson, az USL számára az a fontos, hogy a külföldön élő románok nagy nehézséggel szavazzanak. Ez két eltérő elképzelés.

Azt mondta, hogy egymillió diaszpórai román szavazhat majd a baloldal demagógiája ellen. Realista dolog azt mondanunk, hogy ezek az emberek a jelenlegi hatalomra fognak szavazni?

Pártom egyik célkitűzését fejeztem ki, azt, hogy sikerüljön meggyőznünk egymillió diaszpórai szavazót. Nyilvánvaló, hogy nem minden határon túli román fog a PDL-re szavazni. Az egy mozgósító diskurzus volt, amit a párt kongresszusán mondtam. Ugyanilyen nagyon szeretnénk – ugyanilyen jogosan –, hogy több millió szavazót megnyerjük idehaza is, nem teszünk semmilyen különbséget. A velem szembeni vádaskodások, vádak pedig tiszta demagógia, de elárulja az USL ezen félelmét a diaszpórától, mint polgári erőtől. Nem tudom magamnak másképp megmagyarázni a törvénytervezettel szembeni ellenállásukat. És ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a külföldön élő románok, akár liberális szakmákat űznek, akár művészek, különféle területek szakértői, vagy munkások és mezőgazdasági dolgozók, nincsenek kitéve az USL-s antennák (az Antena tévéadók – RS) propagandájának.

Az utóbbi időben a hírtévék rendkívül agresszívan támadták önt. Meglepte?

Meglepett, mert arra számítottam, hogy az ellenzéki pártok – legalább taktikai okokból – formálisan elfogadják a levélben szavazás gondolatát és megpróbálják a parlamenti bizottságokban kinyírni a törvényt, ahova idén ősszel kerül. Az a tény, hogy ennyire vérszomjasan, láthatóan állnak ellen hátrány az USL-nek. Mert teljesen nem demokratikus azt mondani, hogy a szavazáshoz hozzáférés bővítés politikailag zavaró. Nyilvánvaló, hogy valós vitát szeretnék e témában az ellenzékkel.

Az ellenzékkel parlamenti szinten látja lehetségesnek a párbeszédet?

Persze, parlamenti szinten is. Személy szerint én e tekintetben nyitott voltam. A törvénytervezet közvitai szakaszában kerekasztal-beszélgetéseket szerveztem, amire meghívtam és amin részt vettek a PDL és az USL képviselői is.

Elindított egy kereszténydemokrata irányultságú polgári platformot. Milyen tervei vannak e téren? Ezt főleg azért kérdem, mert a média bizonyos részein, elsősorban az elektronikusban megfigyelhetjük a baloldali platform egyfajta jegecesedését, ami bizonyos véleményvezérek részéről történik, melynek egyre artikuláltabb, agresszívebb üzenete van.

A Kereszténydemokrata Alapítvány (FCD) elsősorban egy kereszténydemokrata irányultságú polgári platform és doktrínai laboratórium, mert ez a fontos folyosó még kihasználatlan Romániában. Tehát a civil társadalomhoz szólunk, ez egy PDL közeli alapítvány, de nem csatolmánya. Ez egy kapcsolódási pont. A PDL-ben dolgozunk ezen a doktrínai teléren, úgy a Boc-indítványhoz való hozzájárulással, mint ahogy nyári egyetemekkel is. Bevontunk értelmiségieket a civil társadalom soraiból, volt egy sor informális találkozónk az üzleti körök, az NKSZ-ek és a média képviselőivel. Tovább fogom fejleszteni ezt a tervet, éppen azért, mert egy néppártnak rá kell csatlakoznia azokra az értékekre, melyek a második világháború után kialakították Európát és melyek alapvetően kereszténydemokraták.

A Băsescu–Pleşu vitáról

„Az elnöknek nincs komplexusa az értelmiségi világgal szemben”

Andrei Pleşu egy bizonyos szimpátia-, ha nem tisztelethiányról beszélt, ami Traian Băsescuban az olvasott emberekkel szemben megvan. Mi a véleménye erről a vitáról?

Elsősorban ki kellene fejeznem csodálatomat mindkét személy iránt. Mindegyiküknek nagy szónoki képessége van. Bizonyos hiúságok miatt is jelentek meg ezek a súrlódások, melyek minden alkalommal indokoltak voltak mindkét oldalról, az eredmény pedig habos lehet, ahogy láttuk. Az elnök úrral meglévő személyes és szakmai kapcsolatomon túl úgy hiszem, a tetteknek kell beszélniük. Végső soron mutasson egy olyan elnököt, aki olyan személyiségeket vett be a csapatába, mint Andrei Pleşu, vagy akár nagyon fiatal értelmiségieket. Ez azt jelenti, hogy nincs komplexusa az értelmiségiekkel szemben, ilyen irányú becsvágya sem, hanem egészen egyszerűen megértette egy szilárd tanulmányokkal rendelkező emberekből álló csapat hozzáadott értékét.

A Román Diplomáciai Intézetről

„Szenvedélyünkhöz tartoznak a nevetséges témák”

A Román Diplomáciai Intézetnél kirobbant botrány ügyében kemény vádak hangzottak el. Hogyan kommentálja?

Szóval, bizonyos személyes frusztrációk ezen nem kívánatos és alaptalan kifejezéséhez ürügyül egy személy, Alexandra Benea kinevezése szolgált egy kis közigazgatási struktúra keretében. Benea asszony a legismertebb személy volt egy háromfős struktúrában, az egyetlen, aki utóképzésben részesült a Babeş–Bolyain, alkalmazása és kinevezése tökéletesen törvényes volt. Nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. Voltak sokkal fájóbb kérdésekkel kapcsolatos témákban zajló politikai támadások, mint amilyen a levélben való szavazásról szóló törvény támogatása. Szenvedélyünket képezik a nevetséges, kis tétű témák. A médiában lobbanunk lángra, amikor egyes pártok érdeke ezt megköveteli. De úgy hiszem, ez csak másodrangú témákra pazarolt energia.

Vlad Macovei

(Forrás: Evenimentul zilei, 2011. augusztus 10.)

 

Címkék: választás pdl baconschi

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr553144753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.