Schengen, cigányok, Guyana 1/2

 2011.10.04. 18:03

Bizonyos mértékig vihar előtti csend hangulata van a romániai politikai életnek. A pártok a jövő évi választásokra tartalékolják a muníciót, a kormánypártok megpróbálják túlélni a gazdasági válságot, az ellenzéki pártok pedig a belső válságot.

Ez utóbbiról csak annyit, hogy még igazából meg sem tudta mutatni mit tud és már széteséshez közeli állapotba került a szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL) és a konzervatívok (PC) Szociál-Liberális Szövetség (USL) néven futó együttese. Nemcsak a legutóbbi időközi választásokon nem tudták igazolni az (általuk készített) felmérésekben mért nagy támogatottságukat, de már most a fáradás jeleit mutatják. Még el sem kezdődött a hivatalos jelöltállítás és máris egymásnak ugrottak, főleg a PSD és a PC, hogy ki indíthatja emberét Jászvásáron (Iaşi), vagy Bukaresten, például.

A kormánypártoknak nem tett jót a Nokia bejelentése, hogy bezárja a nemeszsuki gyárát. Nemcsak azért, mert 2.200 ember kerül utcára (ami a kisebbik baj) és Románia elveszíti második legnagyobb exportőrét (ami a nagyobbik baj), hanem főleg azért, mert bebizonyosodott (és ennek magyarországi tanulsága is kell legyen), hogy egy (szinte csak a) multikat kiszolgáló munkatörvénykönyv sem tudja megakadályozni a termelés áthelyezését, ha azok úgy tartják hasznosnak a maguk szempontjából. Ráadásul olyan tevékenységekért markolnak fel óriási állami támogatásokat, melyek viszonylag kevés munkahelyet hoznak létre (lásd fentebb) és azok is inkább csak betanított munkási szintnek felelnek meg (ha hinni lehet a szakszervezeti beszámolóknak, a Nokia nem hitelesítette a gyár által végzett tanfolyamokat, így az onnan elbocsátottak szakképzetleneknek minősülnek).

Ebben az utó-uborkaszezonban elég nehéz érdekes témákat találni, talán annak számít az az interjú, amit az Adevărul készített Henri Paul francia nagykövettel . A diplomata a francia diplomácia arrogáns fősodrához tartozik, ezért a válaszait ilyen szemüveggel érdemes olvasni. Nagyvonalúan lépjünk túl a magyarországi „cigánygettók”-kal kapcsolatos megjegyzésén is és tudjuk be annak, hogy egyrészt fájdalmasan tájékoztatlan (nem azt mondom, hogy nincsenek cigánytelepek, hanem mint majd az interjúból kiderül, a nagykövet szerint Franciaország azért küldheti nyugodt szívvel vissza Romániába a cigányokat, mert ott sokkal jobb dolguk van, mint Magyarországon és Szlovákiában! Kac-kac!), másrészt Párizs politikájának indokolásához szükség van egy viszonylag koherens magyarázatra. Még akkor is, ha ezzel erőszakot követ el a valóságon! Külön kiemelendő az az angolnamozgás, amivel kitér a francia bevándorlási politikát súroló kérdés elől. Ráadásul úgy, hogy a riporter nem is volt különösebben erőszakos, vagy tájékozott, holott lehetett volna még mit kérdezni.


U. i.: Természetesen, magam is arra bíztatok minden magyart Romániában, Szerbiában, hogy vegyen részt a népszámláláson és természetesen, vallja magát magyarnak! Ne törődjön azzal, hogy Romániában már megint egymásnak ugrottak a pártok, illetve az azokat támogató lapok, hogy ki kampányol „hitelesebben” a népszámlálás mellett. Most komolyan, nem mindegy?

 

Henri Paul francia nagykövet: A francia belügyminisztert a törvény kötelezi, hogy „román”-t mondjon, ne „romá”-t

 

A románok nehezményezik, ha bűncselekményeket elkövető romákkal azonosítják őket. De Franciaországban az etnikum említését törvény tiltja. Csak nemzetiségek vannak, kisebbségek nem.

Adevărul: Több mint négy éve nagykövet Romániában. Vannak olyan aspektusok, melyekkel elégedetlen a Románia és Franciaország közötti kapcsolatban?

Henri Paul: Nem beszélhetek elégedetlenségekről. Néha vannak bizonyos frusztrációim, abban az értelemben, hogy szeretném, ha többet tennénk, különösen gazdasági téren. Ahol, ez igaz, nagy korlátozásokkal találkoztunk.

Melyek voltak ezek?

Például sajnálom, hogy a Gaz de France már nem vesz részt a cernavodăi reaktorok építésében. Azt is sajnálom, hogy a közúti infrastruktúra-építési területen működő nagy francia cégek már nincsenek jelen Romániában.

És ön szerint miért történt ez?

Egy csomó okból, mindig másból, a témától függően. A cernavodăi tervnek már nincs finanszírozása. Nulláról kell újraindítani, felül kell vizsgálni a tervet és új alapokról kell újraindítani. Régebben, amikor Băsescu elnök Párizsban járt felmerült még egy új atomerőmű megépítése is. Franciaország technológiával szállhatott volna be. Ma ez olyan terv, amin még gondolkodni kell és valószínűleg elhalasztották, többek között a román fél is. Tehát elmondhatnám, hogy a szerződések terén sok csalódás van. Sok piacot, sok ágazatban, adtak fel. Beleértve a stratégiai partnerség területét is.

Nem tartották be?

Nem arról van szó, hogy nem tartották be. Gyümölcsözőbbnek vártuk, több konkrét eredménnyel, ez nem betartás kérdése.

Beszélt erről a román hatóságokkal?

Beszéltem Baconschi úrral és biztosított azon szándékáról, hogy dolgozzon e stratégiai partnerségen. Bízom a jövőben, várom, hogy a szándékok megvalósuljanak. De én is tudom, jelenleg milyen Románia gazdasági helyzete, tehát türelmesek vagyunk.

Franciaország több tervvel kapcsolatosan vár választ a román hatóságoktól

Franciaország segíthetne Romániának infrastruktúrát építeni és szerezni ehhez és ugyanakkor felhasználni is európai pénzeket?

Az biztos, hogy Romániába most arra van szükség – és ezt mindenki elismeri, Hahn biztos is megmondta, amikor itt járt –, hogy gyorsabban felhasználják a strukturális pénzeket. Azt azért tapasztalom, hogy a helyzet javult. Nem minden területen. Mi az együttműködés terén is és a francia cégekén is készek vagyunk megfelelni az elvárásoknak. Különben írtam Orban úrnak (Leonard Orban európai pénzekért felelős miniszter – a szerz.) és felajánlottuk neki a segítségünket. Így hát várjuk a választ.

De nem gondolja, hogy Franciaországnak ugyanolyan gondjai lesznek a bürokrácia miatt?

Franciaországnak Romániánál nagyobb tapasztalata van a strukturális pénzek felhasználásában. Franciaországba ma már nincsenek olyan régiók, melyek strukturális pénzekben részesülnének. Mert a strukturális pénzekhez jutás a kérdéses ország egy főre eső GDP-jétől függ. Franciaország valamikor részesült e pénzekben, ma már nem.

Arra utaltam, hogy Románia még több bürokráciát tett hozzá egy már amúgy is bonyolult folyamathoz.

Ez egyértelmű. Ez egy széles körben elterjedt betegség és Romániában ez nemcsak a strukturális pénzeket érinti. Tudja, Szingapúrban egyetlen délutánra van szükség egy cég létrehozásához. Nem tudom, Romániában ehhez mennyi idő kell, de biztosan több egy délutánnál. Tehát igen, tovább kell lebontaniuk a bürokráciát. Ez azonban nem jelenti az ellenőrzések megszüntetését.

Nemrég a romániai befektetési légkörről beszélt és azt mondta, Franciaország a romániai nagy befektetők egyike. Ennek ellenére a befektetések teljes értéke nem tükröződik a nemzeti bank adataiban, mert a francia cégeknek Hollandiában kell bejegyeztetniük magukat.

Ez, ha úgy akarja, egy kicsit anekdotaszerű. Egyes francia cégeknek adózási megfontolásból Hollandiában van a székhelyük. Hogy minél kevesebb adót fizessenek. De mégiscsak olyan cégekről van szó, melyek a részvényesek tulajdonát képezik. De, tudja, a cégek teljesen nemzetköziesedett világában, mint a mienk, már nem beszélünk francia, holland stb. cégekről, hanem multinacionálisokról. Amikor mégiscsak franciát mondunk, akkor arra utalunk, amit többségben francia részvényesek ellenőriznek.

Tehát ezt nem a romániai befektetési környezet miatt kell megtegyék.

Nem, szó sincs róa.

De ez a környezet befolyásolja valamiképpen a francia cégeket?

A cégek éppen most ünnepelték a román–francia kereskedelmi kamara 15. évfordulóját. A francia cégek nagy bizalommal vannak és néhány kivételtől eltekintve nem lehet azt mondani, hogy kivonultak Romániából. Sőt, úgy döntöttek, hogy idejönnek. Például az Axa cég (a legnagyobb biztosítócég – a szerz.) növekedést mutató üzleti tervvel rendelkezik. A Carrefour szintén bejelentett egy befektetési tervet. Éppen most nyílt meg egy Le Roi Merlin üzlet, barkácsárukkal, ami szintén ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az Auchan és azt mondják nekem, hogy a legnagyobb Európában. Tehát 2011-ben is, amikor a válság teljes mértékben eluralkodott, még mindig vannak cégek, melyek jönnek és továbbra is érdeklődnek, például, a Romexpoban szervezett következő technológia-kiállítás iránt. 30 francia cég lesz jelen ott. Azt hiszem, nagy kereslet van, a francia cégek pedig minden ágazatban jelen vannak itt, mert van fogadókészség Romániában. Különösen a román munkásoknak van jó hírnevük. Azt hiszem, még mindig van étvágy, annak ellenére, hogy válsághelyzetben vagyunk, ami egy kicsit bonyolítja a dolgokat.

Elmondhatja ugyanezt a Renaultról? A francia adminisztráció egy adott pillanatban a Renault-gyárak áthelyezéséről beszélt.

A Renault számára a dolgok nagyon jól mennek, nem is tudják minden megrendelésüket tejesíteni, minden kért autót (leszállítani).

De létrehoznak majd több munkahelyet a románok számára?

Van egy fejlesztési tervük. Itt van a teljes gépkocsi-tervezési részlegük, beleértve a tesztelést. Nem tudom, hogy adott pillanatban máshol fognak-e befektetni, de most nagyon jól megy. Összességében jól megy, ami nem jelenti azt, hogy nem tehetünk többet, különösen az infrastruktúra terén. Többet tehetünk a hőerőművek felújítását illetően is, vannak terveink. És tudja, hogy készítettünk – a román–francia kereskedelmi kamara és a francia külkereskedelmi tanácsadók – egy energiával kapcsolatos tervet. Van tíz javaslatunk a romániai energiára vonatkozóan, melyeket bemutattuk a román kormánynak és itt is választ várunk.

Mikor tették a javaslatot?

Sajnos valamivel korábban. (Nevet) Azt mondták, hogy meg kell azokat vizsgálni, de eltelt némi idő.

A francia kormány ismertette költségvetését. És az európai kontextusban és a jelenlegi gazdasági válság körülményei között ez rendkívül fontos. Ugyanakkor most először szerezte meg a baloldal az ellenőrzést a francia szenátus felett. Ön szerint ez befolyásolhatja majd valamiképpen Európát és ebből következően Romániát is?

Az, hogy a szenátusban megváltozott a többség nem fogja befolyásolni Európát.

De ha elutasítaná…?

A szenátus nem tudja elutasítani a költségvetést, mert a Nemzetgyűlésé (a francia parlament alsóháza – a szerz.) az utolsó szó.

Nem a költségvetést, de megakadályozhatja az úgynevezett „aranyszabály”, a hiányszint alkotmányban való rögzítésének elfogadását.

Biztosan lemond majd az alkotmány módosításáról. Hogy ez változtat majd jelentős dolgot Európában? Valószínűleg nem. De amúgy kár, hogy nem fog átmenni ez a módosítás. A Szocialista Párt már megmondta, hogy nem akarja ezt a reformot. És mivel többségük van a szenátusban, megakadályozhatják ezt. De tudja, amikor szavazásról van szó, sohasem tudhatjuk, még nem tudjuk biztosan, hogy nem fog átmenni.

Talán rájönnek majd, hogy ez bölcsebb, tekintettel, hogy válság van.

Igen, pontosan.

Az új szenátus más fontos törvényeket is blokkolhat, például bevándorlásra vonatkozó új törvényeket is?

Nem, mert a nemzetgyűlésé az utolsó szó. A szenátus késleltethet, blokkolhat egyes esetekben, módosítókkal állhat elő, de a fontos törvények esetében mindig a nemzetgyűlés dönt.

Tervezik valamilyen módon módosítani a bevándorlásra vonatkozó törvényt?

Van egy sor reform, de nincs jelentős módosítás.

Semmi esély nincs a románokkal szembeni korlátozás feloldására

2014-ben kellene véget érnie az átmeneti időszaknak (a bizonyos európai államokban bevezetett munkapiaci korlátozásoké), amit a francia munkapiacon is bevezettek Romániával szemben. 2014-ben azt meg kellene szüntetni.

Igen, ez igaz, de ez mindenesetre nem törvényben történne.

Igen, ez igaz, benne van a Szerződésben.

Amit mondani akarok az az, hogy ebben az esetben Franciaország döntései nem törvényhozási döntések, hanem szabályozásiak. Nehéz előrelátnunk, mi fog 2014-ben történni. De semmit sem fogunk változtatni a jelenlegi rendszerben (a bevándorlásra vonatkozóban – a szerz.).

Tehát nem tudja, hogy a románoknak 2014-ben korlátok nélküli hozzáférése lesz-e a munkához Franciaországban.

Nem, ma lehetetlen megmondanunk, mi fog akkor történi. A bevándorlás kérdése nagyon politikai, természetesen, és jövőre parlamenti választásunk van, tehát nem tudom, mit fog dönteni e témában a következő kormány. Főleg, hogy számításba kell venni az európai helyzetet is.

De Franciaország aláírta Románia Csatlakozási Szerződését…

Igen, de nem tudom kommentálni, hogy mi fog jövőre történni.

És apropó bevándorlás, miként értékeli azt, amit a francia belügyminiszter, Claude Guéant mondott a növekvő román bűnözésről?

Az igazat mondta. A számok azt mutatják, hogy nőtt a románok által elkövetett bűncselekmények száma, különösen a párizsi térségben. Rendelkezem a számokkal.

De nem gondolja, hogy mégiscsak tévesztés történik? Hogy a románokat a cigányok által elkövetett tettekkel társítják?

De igen, de meg kell értenünk, hogy Franciaországban van egy törvény, mely tiltja az etnikai diszkriminációt. Tehát nem mondhatod, hogy valaki egy bizonyos etnikumhoz történik, ahogy azt itt, Romániába ki lehet mondani. A belügyminisztert törvény kötelezi, hogy csak állampolgárságról beszéljen. Az állampolgárságot pedig ismerjük. Van egy útlevél és egy személyi igazolvány. Nem mondhat mást, csak az állampolgárságot. Tehát amikor a miniszter a román bűnözésről beszél, ez szigorúan a francia törvény alkalmazása. És ezt nem nagyon értik meg Romániában. Mert Romániában létezik a jog arra, hogy romákról beszéljenek, ők egy elismert kisebbséghez tartoznak. Franciaországban a törvény nem ismer el kisebbségeket, tehát nem beszélhetünk romákról, mint ahogy nem beszélhetünk zsidókról, muzulmánokról stb. sem. A románok ezért nehezményezik, amikor román bűnözésről beszélnek és mondják, hogy „nem rólunk van szó”.

Elkerüljük a diszkriminációt és beleesünk az előítéletbe?

Ez a zavar a franciák gondolataiban is létezik, mert a francia sajtó is románokról beszél.

Igen, de őt is a törvény kötelezi, nincs joga. Ha nem, akkor lesznek NKSZ-ek, melyek a diszkrimináció ellen harcoló főhatósághoz fognak fordulni, mely bíróság elé állítja majd őket és bűnvádi ítéletet ér majd el ellenük.

De ezáltal elkerülik a diszkriminációt és beleesnek az előítéletességbe, nem?

Egy előítélet azt jelenti, hogy valami hamis. De a román bűnözés ezen növekedése valós. A számok nagyon fontosak. És nekem egyáltalán nem tetszenek. A román állampolgárok által Párizsban elkövetett bűncselekmények száma háromszorosára nőtt 2008 és 2010 között. És 2011 első hét hónapjában is volt egy ilyen 92 százalékos növekedés. Tehát csaknem 100 százalék 2011 első hét hónapjában. Ez azt jelenti, hogy a Párizsban bíróság elé állított tíz bűnözőből egy román. Ez kínos. Mindenki számára.

Főleg kiskorú bűnözőkről van szó?

Ez a jellemző, a párizsi bíróság elő állított románok 48 százaléka 18 év alatt. Tehát minden tizedik bűnöző román és ezek csaknem fele kiskorú. És itt nehéz megoldani a gondot, mert Franciaországban van egy nagyon erős kiskorúvédelmi egyesület. És ebből következik, hogy sok esetben újra szabadon engedik őket. Még ha otthonba is küldik őket – mert a bíró dönthet otthonba küldésükről –, megszöknek. Tehát ez egy olyan bűnözési típus, ami sok gondot okoz, nehéz megszüntetni. Ezért a francia belügyminiszter felvette a kapcsolatot a románnal és a francia igazságügy-miniszter a román kollégájával, hogy e téren megerősítsék az együttműködést. Ami majd ezután történik. A miniszterek azt javasoltak, hogy küldenek egy román szociális munkást a Párizsi Főbíróságra, hogy beszéljen ezekkel a kiskorúakkal és megnézze, hol kellene őket elhelyezni. Küldenek majd Párizsba egy román összekötő bírót is és egy franciát Bukarestre. 2-ről 15-re növeljük a román rendőrök számát Párizsban. Ez az együttműködés azt jelenti, hogy a francia fél is és a román fél is odafigyel erre a kérdésre. Együttdolgozunk. És lesznek eredményeink. A bűnözés nő, de nő az együttműködés is és meg kell várnunk, hogy ez az együttműködés meghozza a gyümölcsét, hogy a bűnözés csökkenjen.

Van valamilyen törvényi keret a kisebbségekkel kapcsolatosan? Az elmúlt napokban egy nagy francia napilapban azt olvastam, hogy nincs törvényi keret a kiskorú bűnözők hazaküldésére vonatkozóan. Hogy volt 2002-ben egy egyezmény, de már nem létezik.

Természetesen van törvényi keret. És a valóságban ma már nincs szükségünk szerződésekre a kiskorúak hazaküldéséhez, ezekre akkor volt szükség, amikor Románia nem volt tagja az Európai Uniónak. De most a két európai állam közötti együttműködésről beszélünk. Ezért van egy munkacsoportunk a kiskorúak hazaküldésére, hogy kijavítsuk a helyzetet. Romániában vannak a kiskorúak integrálására szolgáló struktúrák, mint ahogy Franciaországban is. Egészen egyszerűen arról van szó, miként jön létre a kapcsolat a román és a francia igazságügy között.

Ezen együttműködésen kívül mi a teendő a románok bűnözésének csökkentése érdekében?

Már ez az együttműködés nagyon sokat jelent, a jó úton haladunk és egészen egyszerűen meg kell várnunk az eredményeket. És nem akarom Romániát bírálni. Románia elfogadta az együttműködési eszközöket és alkalmazza azokat. Például nagyon elégedettek vagyunk a franciaországi román rendőrökkel. Azok leszünk a bírókkal is, akiket az év végéig kell kiküldeni.

Ön szerint hosszú távon ez megakadályozza majd őket, hogy visszatérjenek Franciaországba?

Igen, amikor szétszedik a hálózatokat. Mert ezek a tolvajok és koldusok bizonyos hálózatok tagjai. Nem az övék a koldulásból, vagy lopásokból származó pénz. Ezzel az együttműködéssel a hálózatokat is támadjuk. Emberkereskedelemről van szó. Mélyreható akciókat várunk, hogy szétverjük a bűnözés alapjait. Folyamatban van a hálózatok főnökeinek megtalálása és rácsok mögé küldése, ez egy hosszú távú erőfeszítés és hosszú távon hoz majd eredményeket.

Az interjú folytatása:

 

Címkék: cigány schengen francia román

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr143278298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.