Korábbi bejegyzésemben az elmúlt időszak történései között említettem meg, hogy a Moldovai Köztársaság parlamentjének csaknem három évnyi próbálkozás után végre sikerült államfőt választania. Az új elnök, Nicolae Timofti bíró volt korábban és tisztségét annak köszönheti, hogy a kormányzó Szövetség az Európai Integrációért (AIE) tagpártjai, az erősen Románia-párti, Mihai Ghimpu által vezetett Liberális Párt (PL), a se hús, se hal, Vlad Filat kormányfő által vezetett Liberális-Demokrata Párt (PLDM) és a kommunistáktól átszökött Marian Lupu által vezetett Demokrata Párt (PDM) két év alatt képtelenek voltak egy közös jelöltben megállapodni.

Mivel a három pártot csak a Kommunisták Pártja (PCRM) iránti gyűlölet tartja össze, a köztük lévő alapvető különbségek és bizalmatlanság, valamint vezetőik túlfejlett hiúsága nem tette lehetővé, hogy egy politikus legyen a közös nevező, főleg úgy, hogy Ghimpu semmiképpen sem ment volna bele abba, hogy Lupu legyen az elnök, annak ellenére, hogy ezt a tisztséget ideiglenesen, házelnökként betöltötte.

Ilyen körülmények között találták meg a politika fő színpadán eddig nem szerepelt Nicolae Timoftit, akitől azt várják, hogy egyensúlyt tart az AIE három pártja között. Ám éppen az erős politikai háttér hiánya lehet majd a legfőbb akadálya a hatékony tevékenységének. Könnyen meglehet, hogy vagy megpróbálják majd valamelyik oldalra állítani, vagy teljesen lehetetlenné teszik majd tevékenységét, hogy másnak ne használhasson.

Az elnöki tisztség, a parlament általi megválasztás miatt, kevésbé hangsúlyos, mint Romániában, de éppenséggel Vladimir Voronin kommunista elnök példája bizonyítja, hogy megfelelő körülmények között az elnök ott is az állam első embere lehet. Persze, Voronin erős kézzel vezette pártját és így mindig is érvényesíthette akaratát a gyakorlatilag által kiválasztott kormányfők esetében. Ilyen lehetőséggel Timofti biztos nem fog rendelkezni, így a következő hetek‑hónapok kérdése, mennyire lesz képes egyensúlyként működni, illetve kordában tartani az egymással sokkal inkább versengő, mint együttműködő kormánypártokat.

Timofti feladata nemcsak a belpolitikai helyzet miatt lesz nehéz. A transzdnyeszteri helyzet továbbra is rendezetlen és bár az utóbbi években úgy tűnt, az EU nagyobb figyelmet szentel a térségnek, a pénzügyi és némileg intézményi válság miatt Brüsszelben Kisjenőnek most kevesebb figyelem jut. Transzdnyeszterben is jelentős változások történtek, a kemény kezű Igor Szmirnovot a jóval fiatalabb Jevgenyij Szevcsuk volt tiraszpoli parlamenti elnök váltotta fel a szeparatista köztársaság élén. Még korai eldönteni, milyen változásokat hoz majd ez a csere, tény, hogy Szevcsuk jóval tárgyalókészebbnek tűnik az elődjénél. Ennek vannak bizonyos jelei, például az, hogy Filat és Szevcsuk máris találkoztak, sőt húsvétkor bürokratikus formaságok nélkül is át lehetett lépni a Moldovai Köztársaság és Transzdnyeszter közötti demarkációs vonalat, illetve hosszú idő óta először indult meg a moldovai teherforgalom a vasút transzdnyeszteri szakaszán keresztül.

Ugyanakkor az is látszik, hogy Oroszország nem fogja könnyen elengedni Transzdnyesztert. Ennek legfőbb jele, hogy a Kreml „diplomáciai fenegyerekét”, Dmitrij Rogozint, Moszkva volt NATO-nagykövetét nevezte ki transzdnyeszteri különleges megbízottjának, aki már el is látogatott úgy Kisjenőbe, mint ahogy Tiraszpolba is és folytatta azokat a bombasztikus kijelentéseit, amelyekkel már Brüsszelben is „megörvendeztette” hallgatóságát.

Ezekre a kérdésekre az elkövetkező napokban‑hetekben vissza fogok térni, mert úgy gondolom, érdekes fejlemények várhatók.

Addig is két interjút közlök bevezetőül, melyek Timofti elnökkel készültek, röviddel megválasztása után. Az egyik a romániai Adevărulban, a másik a kisjenői Timpulban jelent meg és talán érdekes lehet a két megközelítés.

 

Nicolae Timofti, a Moldovai Köztársaság új elnöke: „Az egyesülés kérdése nagyon kényes és bonyolult”

 

A moldovai állam hat nappal ezelőtt megválasztott új vezetője interjút adott az Adevărul újságnak.

A Moldovai Köztársaság 917 napnyi átmeneti időszak után nehezen választotta meg elnökét. Az új államfő, Nicolae Timofti bíró megválasztását hétfőn erősítette meg az Alkotmánybíróság és hivatala átvételére készül. A moldovai elnök a Romániáról meglévő kapcsolatról, az egyesülésről és a Pruton túli szomszédokra váró jövőről beszélt az Adevărulnak. Azt mondja, azt kívánja, hogy országa maradjon semleges Oroszországgal szemben és legyenek „minél európaibb” kapcsolatai Romániával.

Adevărul: Úgy keletről, mint ahogy nyugatról is kapott gratuláló üzeneteket. Román kollégája, Traian Băsescu mit mondott a telefonba?

Nicolae Timofti: Sikert kívánt és minél szorosabb együttműködést államaink között. Azt javasolta, hogy látogassak el Romániába. Elfogadtam. El kell döntenünk, hogy mikor kerüljön erre sor. Ám megmondtam neki, hogy első látogatásom Brüsszelbe lesz. Ukrajna elnöke, Viktor Janukovics is meghívott Kijevbe.

A Prut jobb partján dolgozó elemzők azt állítják, hogy javulni fognak a Kisjenő és Bukarest közötti kapcsolatok…

Nagyon szeretném. Lehetőleg mindent meg akarok tenni azért, hogy ezek a kapcsolatok minél közelibbek, minél hasznosabbak, minél európaiabbak legyenek.

A közszolgálati tévében azt mondta, most nem időszerű egyesülésről is beszélni.

Nem szerepel a jelenlegi kormányzat programjában. Az azonban igaz, hogy egyes pártok akarják ezt. Az egyesülés kérdése nagyon kényes és bonyolult. Ezek a viták rossz érzéseket keltenek egy olyan megosztott társadalomban, mint a mienk. Egyelőre azért fogunk cselekedni, hogy népeink jól éljenek, békében és fejlődjünk. Azt hiszem, ez egy helyes álláspont.

A Timofti által vezetett Moldova kelethez, vagy nyugathoz lesz közelebb?

Megpróbálunk majd mindenkivel baráti kapcsolatokat fenntartani. Békítő típusú ember vagyok. Nem szeretem, hogy konfliktusaim legyenek, hogy igazságtalanul vádoljak embereket. Még kevésbé azt, hogy valami lenézőt, vagy megalázót mondjak egy népről. Ez bűn. Ismerjük el mindazt, ami jó egy nemzetben. Tanuljunk egymástól.

Hamarosan beiktatják tisztségébe Vlagyimir Putyint is, aki intenzíven támogatja minden FÁK-állam bevonását az Eurázsiai Unióba.

Ez az ő elképzelése. Mi független állam vagyunk. Van egy területünk, amit diplomáciai módszerekkel kell megvédenünk. A mi fejlődési útunk az európai integráció.

A parlamenti szónoki emelvényől az orosz csapatok kivonásáról beszélt, Moszkvában már bizonyos hangsúlyok is megfogalmazódtak. Nem gondolja, hogy ez lehűti a kapcsolatokat a kremli hivatalosságokkal?

Moldova független ország. Továbbra is azt fogjuk szorgalmazni, hogy területünkön ne legyenek idegen seregek. Valószínűleg minden ország ezt akarja. Oroszország már 1999-ben, Isztambulban kötelezettséget vállalt, hogy kivonja fegyveres erőit. Most arról kell beszélnünk, hogy miként valósulhat ez meg.

Találkozni fog a tiraszpoli vezetővel, Jevgenyij Sevcsukkal?

Az ország érdekében kész vagyok bárkivel találkozni. Én Moldova állampolgáraiként ismerem el mindazokat, akik e területen tartózkodnak. Meg fogjuk védeni állampolgárainkat, függetlenül a helyi közigazgatás szervezetétől abban az övezetben, ahol laknak.

Timofti úr, ön túljutott az Alkotmánybíróságon is. Hozzászokott a gondolathoz, hogy ön az ország elnöke?

Ez érdekes időszak. Olyan emberi izgatottság van bennem, ami eddig nem volt. Már csak az utolsó szakasz maradt hátra: az eskütétel. Aztán át fogunk térni a kormányprogram megvalósítására.

Meglepte az AIE (a kormányzó Szövetség az Európai Integrációért) javaslata, hogy jelöltesse magát államfőnek?

Természetesen! Eleinte elutasítottam. Azt mondtam magamban, hogy ez túl nagy teher és nem rendelkezem a szükséges tapasztalattal. Bíró lévén alaposan mérlegeltem, mielőtt döntést hoztam. De az AIE vezetőivel folytatott megbeszélések meggyőztek, hogy meg kell védenünk az ország érdekeit. Félig viccből, félig komolyan azt mondták, hogy ez olyan ajánlat, amit el kell fogadnom.

Ki kereste meg az AIE vezetői közül?

Valójában az első, aki értesített, az egy közvetítő személy volt. Elmondta, hogy meg fognak keresni a Szövetség vezetői. Így is történt. Ugyanaznap este találkoztam velük. Számomra az egész váratlan volt. Úgy hoztam meg a döntést, hogy nem állt túl sok idő a rendelkezésemre.

Biztos volt abban, hogy megkapja a „Dodon-csoport” három „aranyszavazatát”?

Egyetlen szavazatban sem voltam biztos. Arra gondoltam, hogy ha felajánlották, akkor engem akarnak abba a tisztségbe. Ennek ellenére, nem volt meg a teljes bizonyosság. Csak azután győződtem meg, hogy hivatalosan is elindultam a versenyben.

Miben állt az „államiság tesztje”, aminek a szocialisták alávetették?

Megkérdezték, mi a véleményem a Moldovai Köztársaság államiságáról. Egyetlen válaszom van. Van egy alkotmányunk, amit be kell tartani. Moldova semleges, független állam, olyan területtel, amit – sajnos – nem ellenőrzünk teljes egészében.

Támasztottak bizonyos feltételeket?

Nem!

Az elemzők nehéz mandátumot jósolnak önnek, főleg úgy, hogy az AIE mindegyik pártja megpróbálja majd a maga oldalára állítani önt. Hogy fog ellenállni?

Életem során arra készítettek fel, hogy csak a törvényi rendelkezéseket és a felek közötti megállapodásokat tartsam be. Megegyeztünk, hogy mindenki tegye a kötelességét a maga helyén. Arról is megegyeztünk, hogy az AIE tagjai erőik egyesítésével szervezzék meg tevékenységüket, én pedig legyek az a szavatoló, aki lehetővé teszi majd számukra, hogy a társadalom érdekében együttdolgozzanak.

És hitt nekik?

Azt hiszem, nincs más lehetőségük. Bármilyen eltérés lesz, nem fog jóra vinni! Ám megjelennek majd a nézetkülönbségek. Lesznek eltérő véleményeik, de végül meg kell majd hozniuk egy közös döntést. Így volt ez az elnökjelölt kiválasztásakor is. Sokat tárgyaltak, de végül találtak egy megoldást. Természetesen, jó lett volna, ha ez sokkal hamarabb megtörténik. De tudja, hogy van, viták során születik meg az igazság.

Hogyan fogja kibékíteni a hatalmat az ellenzékkel?

Nem látok más fejlődési lehetőséget, mint a társadalom egyesítését. Az ellenzéknek vissza kellene térnie az utcákról a parlamentbe. Tárgyaltam az AIE frakcióival és a „Dodon-csoport”-tal. Megegyeztünk, hogy előállnak egy ellenzékre vonatkozó törvényjavaslattal. Hogy azt „helyezzük” törvényes keretek közzé. Kész vagyok előterjeszteni egy ilyenfajta tervezetet, tekintettel a törvénykezdeményezési jogomra, de ezt a képviselők is megtehetik. Szükségünk van egy törvényre, mely világosan rögzíti az ellenzék jogait és viselkedését. Vegyenek részt a kommunisták is a kidolgozásban! A törvénynek a jelenlegi parlament mandátumának lejárta után kellene hatályba lépnie. Megtörténhet, hogy ugyanaz a párt marad ellenzékben, de más erők is odakerülhetnek.

Beszélt önnel valaki a PCRM (Moldovai Köztársasági Kommunisták Pártja – PZS) részéről a megválasztása után?

Nem, egyelőre senki sem keresett meg. Ellenkezőleg, a kommunisták megóvták a megválasztásomat az Alkotmánybíróságon. Valószínűleg így is kell dolgoznia az ellenzéknek. Más kérdés, hogy ezt megalapozottan tették-e, vagy sem.

A „ciutuleşti-i álmodozó”-nak nevezték el, mert azt nyilatkozta, hogy a boldog emberek országává akarja változtatni Moldovát. Hogyan fogja ezt megtenni?

Megismertem a kormányzati programot. Ha sikerül mindazt megvalósítanunk, ami abban megtalálható, akkor az emberek érezni fogják a jó irányba történő változásokat. A polgárok érdekében fejlesztenünk kell a gazdaságot, nagyobb béreket kell adnunk, munkahelyeket kell teremtenünk, külföldi befektetőket kell vonzanunk. De elsősorban biztosítanunk kell egy független igazságszolgáltatást.

Az igazságszolgáltatás reformjáról szóló viták keretében több nézetkülönbsége volt Oleg Efrim miniszterrel. Most szerepet tud majd vállalni a reform megvalósulásában?

Minden reformmal kapcsolatos törvény kihirdetésre elém fog kerülni és ezen eljáráson keresztül kifejtem majd a véleményemet. Minden ezen jogszabályok tartalmától függ. Az normális, hogy a viták során különféle vélemények jelenjenek meg.

A parlament szónoki emelvényéről azt mondta, hogy nem vitték végig az alkotmány 2000-ben elkezdett reformját. Szorgalmazni fogja ezt?

Ebben a szakaszban csak bizonyos módosításokról beszélhetünk. Nem tudom, a társadalom kész-e egy új legfőbb törvény elfogadására. Időszerű lenne, ha a képviselők megállapodásra jutnának a módosítások parlamenti végrehajtásáról, nem véve igénybe a népszavazás eszközeit. Tekintettel arra, hogy csaknem három évig nem sikerült elnököt választani, jó lenne módosítani a 78. cikkelyt, hogy a jövőben elkerüljük az elakadásokat. A megbeszélések során felhozták több ország példáját. Mi is el kell gondolkodnunk egy megfelelő változaton, hogy végül az elnöki intézmény normálisan működjön.

És mi lesz a 13. cikkellyel? Az alkotmányban a mai napig az áll, hogy moldovai nyelvet beszélünk.

Erről nem beszéltem az AIE vezetőivel. Úgy vélem, tevékenységem elején nem kell kitérnem erre a kérdésre. Ez a parlament hatásköre kellene legyen. Ha valaki előáll majd egy kezdeményezéssel a törvényhozásban, akkor államfőként majd véleményt mondok.

Anastasia Nani (Kisjenő)

 

Forrás: adevarul.ro, 2012. március 21., 21:43

Nicolae Timofti, noul preşedinte al Republicii Moldova: „Problema unirii e foarte delicată şi complicată“

Címkék: moldova rogozin ghimpu filat lupu transzdnyeszter aie timofti szevcsuk

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr404473864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.