Már kevesebb, mint két hét van a népszavazásig, ma három cikket ajánlok olvasóim figyelmébe. Az elsőben egy pszichológus elemzi Ponta gesztusait a legutóbbi brüsszeli látogatásakor, a második egy interjú a német külügyi államtitkárral, a harmadik pedig némi betekintést enged a mostani válság gazdasági, pénzügyi hatásaiba.

A német államtitkárral készített interjú azért is érdekes, mert újra leleplezi azt a „sajátságos” módot, ahogyan Andrei Marga a román külügyeket intézi. A külügyminiszter ugyanis többször is azt mondta, hogy a berlini román nagykövetet nem berendelték a német kancelláriára, hanem csak egy szokványos, előre rögzített találkozón vett részt. És nem ez az első nyilvánvaló hazugság, amivel Marga lebukott. Ez csak megerősíti korábban is hangoztatott véleményemet, hogy Andrei Marga teljesen alkalmatlan erre a tisztségre és csak a hiúságát akarta legyezgetni ezzel.

Ponta Brüsszelben: riadt és bizonytalan

Victor Ponta brüsszeli „turnéja” kudarc volt. Arról kellett volna meggyőznie az Európai Uniót, hogy az USL akciói nem ártottak a jogállamnak. Az általános következtetés azonban az volt, hogy nem sikerült lecsillapítania a magas rangú európai tisztségviselők dühét. Ennek releváns példája Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.

A nonverbális kommunikáció szakértői az európai hivatalosság protokolláris diskurzusa mögött sokkal durvább, de ki nem mondott üzeneteket lepleztek le. Victor esetében, bár minden erejével megpróbált biztonságot sugározni, mimikája, gesztusai és hangszíne bizonytalanságról, félelemről és nyugtalanságról árulkodtak. A dekódolás kettejük július 11-i, szerdai sajtókonferenciáján készült felvétel megtekintése nyomán történt. A dekódolást Keren Rosner végezte, aki a kognitív-viselkedéstani pszichoterápiára szakosodott pszichológus.

Mi rejtőzik egyes gesztusok mögött

Keren Rosner azt mondja, hogy „míg Victor Pontanál egy jól leplezett félelem, aggodalom és dühhel kevert kényelmetlenség figyelhető meg a konferencia végén, amikor a plagizálásról kérdezték, Martin Schulznál egyfajta jóindulat és a helyzet uralása tapasztalható, a becsület védelmével és mentésével keverten. Schulz magabiztos és úgy tűnik, a helyzetet is uralja, de óvatos a kockázatvállalásban”, magyarázza a kognitív-viselkedéstani pszichoterápia-szakértő Keren Rosner.

1:29. perc. Martin Schulz: „A fontos törvényeket nem szabad sürgősségi rendelettel módosítani, az ilyenfajta változtatásokat demokratikus folyamattal kell végrehajtani”… Schulz mellett, „Ponta elgondolkodó, nyugtalan, aggódó és arra figyel, milyen benyomást kelt. Úgy tűnik, egy protokolláris mosoly mögé rejtett saját gondolataira, mentális érvelésekre összpontosít”, „fordít” Rosner.

5:03. perc. Victor Ponta. Keren Rosner rámutat arra, hogy a kormányfőben „továbbra is megmarad egy leheletnyi aggodalom, elgondolkodás, kényelmetlen érzés. Tekintete előre, vagy lefele irányul, kerüli a szemkontaktust Martin Schulzcal, a feléje vetett tekintet gyors és oldalra-lefele történik”. „Azért vagyok itt, hogy arról biztosítsam az európai barátokat és partnereket…”, mondja Ponta, amikor pedig azt mondja, hogy ismeri Martin Schulzot, ez utóbbinál megfigyelhető, miként „mozdul el oldalra, hátrafelé, ami hátrálási és az abból való kilépési gesztus, amit a beszélő mond, rágó mozdulatokat végez, ki nem mondott, cenzúrázott szavakról árulkodva”, mutat rá a kognitív-viselkedési pszichoterápia-szakértő.

9:00. perc. Victor Ponta. Miközben arra ad biztosítékokat, hogy „Románia tiszteletben tart minden európai értéket”, kezét a tarkójához emeli, aggodalmasnak, túlhajszoltnak tűnik. Annak ellenéri kerüli Martin Schulz tekintetét, hogy ez utóbbi feléje fordul és verbálisan és gesztusban jelez neki. Merev marad, egy bizonyos pozícióban, anélkül, hogy elfordulna, hogy tekintetet váltanának, kedvezőtlen, kényelmetlen helyzetben érzi magát, aggódik. A másik oldalon Keren Rosner Martin Schulznál megfigyel „egy ajakgesztust, egy mosolyt, ami valójában bizalmatlanságot, bizonytalanságot, ütközést jelez aközött, amit mond és amit hisz, kényszerből történő elfogadást”.

13:45. perc. Martin Schulz: „Nem maradtak el a reakcióink két évvel ezelőtt, amikor Băsescu elnök Boc urat nevezte ki kormányfőnek, ahelyett, hogy Johannis urat nevezte volna ki. (…) Nem maradnak el majd a reakcióink Ponta kormányfővel szemben sem, amikor úgy fogjuk megítélni, hogy nem teszi meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megoldja odahaza a gondokat”. A másik pulpitusnál „Victor Ponta kezei elől össze vannak téve, tekintete lefele irányul, ami elfogadási, bezárkózási, bizonytalansági, feszültségi, aggodalmi viselkedést jelez”, ahogy azt Keren Rosner szakértő mondja.

14:51. perc. Victor Ponta: „(…) Remélem, hogy találkozom Joseph Daul úrral, az európai néppártiak vezetőjével is, mert az általa használt kifejezésről, ’romániai államcsíny’, bebizonyították, az Alkotmánybíróság döntésével, hogy nem igaz”… Keren Rosner megfigyeli, hogy „Ponta beszéd közben az arcához emeli a kezét, ami aggodalmat, idegességet, szégyent jelző gesztus”.

20:57. perc. Victor Ponta elemzést és tisztességes bánásmódot kér az Európai Bizottságtól, kijelentve, hogy tisztességtelenül kezelték, „amikor egyetlen résztől érkező információkon alapuló nyilatkozatok történtek”. Ponta kijelentését olyan gesztusok és mimika kísérték, melyeket Keren Rosner a következőképpen „fordít le”: „Mosolya nem odaillő, ellentétben áll a verbális elégedetlenségi üzenettel és az elfogadási arckifejezéssel. Nem meggyőző és nem bizakodó. Fáradtnak és nyilvánvalóan kényelmetlen helyzetben lévőnek tűnik. Igyekezik távozni, ami mutatja a kellemetlen helyzetet, amiben van és azt az aggodalmat, hogy ne kerülhessen olyan helyzetbe, amit nem tud kezelni”, magyarázza a pszichoterapeuta.

Egy pszichológusok által „lefordított” film „krónikája”

A kommunikációs pszichológia szakértői általános következtetésként azt mondják, hogy a kormányfő viselkedése a sajtókonferencia során feszült és ideges volt. A Pontaról kialakuló kép, hogy kolerikus, rendkívül dühös, állandóan összeszorítja az ajkait, arca álarcszerű, amikor pedig mosolyog, csak a szája szélét húzza szét. A papírjait, a mikrofonját rendezgeti, előveszi a golyóstollát, aztán zsebre vágja, lefele néz, mindezek a cseledetek pedig, állítják a kommunikációs szakemberek, ingerlékenységet, idegességet árulnak el.

Másrészről Martin Schulz kiegyensúlyozott, kategórikus, határozott képet fest. Magabiztos és nagyon dühösnek tűnik a történtek miatt. Különben ezt verbálisan is átadja, néhányszor kihangsúlyozva, hogy másfajta megközelítést szeretett volna, mint amit Victor Ponta tett. Kihangsúlyozta az európai értékek betartásának fontosságát, de azt is, hogy nem hajlandó elfogadni a kettős mércét.

Ponta‑Barroso és Corlăţean‑Reding, további kényelmetlen találkozók

A román kormányfőt Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Manuel Barroso is fogadta. Azon kevés pillanatok, melyeken a sajtó is részt vett, a megbeszélések előttiek egy ideges Victor Pontat mutatnak: fészkelődik a széken, késve gombolja ki a zakóját, nem tud mit kezdeni a kezével. A Titus Corlăţean igazságügy-miniszter és az igazságügyi európai biztos, Viviane Reding közötti találkozón nem maradt észrevétlenül az európai biztos jeges és lekezelő tekintete, amikor kezet fogott a román miniszterrel. Mindezek a gesztusok az európai felelősöknek a romániai helyzettel szembeni hűvösségéről és egyet nem értéséről árulkodnak.

 ponta-brusszel120711.jpg

Képfeliratok:

1:29 A Schulz által a sürgősségi rendeletekkel való visszaélés miatt megfedett Ponta nyugtalanná, idegessé válik

5:03 A tarkóhoz emelt kéz, miközben az európai értékekről beszél, kínos, aggódó érzésről árulkodik

13:45 Schulz reakciót ígér, Ponta összetett kezekkel áll, ami a bizonytalanság jele

14:51 Ponta az „államcsíny” kifejezést bírálja. Az arcához emeli a kezét, ami az idegesség és a szégyen jele

20:57 Tisztességes bánásmódot kér, nem mosolya nem meggyőző

Diana Opriţă

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 15., 22:18

 

 

Michael Link: Berlin Romániával kapcsolatos kritikus álláspontja

több mint szükséges volt. A berlini nagykövetet BERENDELTÉK a kormányhoz

Michael Georg Link, a berlini Szövetségi Külügyminisztérium államtitkára pénteken, a Mediafaxnak adott interjújában kijelentette, a Németország kormánya által Románia kormányának szánt kritikus kérdések több mint szükségesek voltak, tekintettel az országban lezajlott politikai változások sebességét illetően.

A csütörtökön és pénteken Bukaresten tartózkodó Link rámutatott arra, hogy beszélt a román hivatalosságokkal – Andrei Marga külügyminiszterrel, Leonard Orban európai ügyi miniszterrel és Luminiţa Odobescu külügyi államtitkárral – a szövetségi kormánynak a román félnek a belpolitikában bekövetkezett legutóbbi eseményekkel, a július 29-i népszavazással, de a román politikusok utóbbi 10 évbeli viselkedésével is kapcsolatos aggodalmairól és kérdéseiről.

A Szövetségi Külügyminisztérium hivatalossága kihangsúlyozta, hogy Románia nagykövetét, Lazăr Comănescut csütörtökön berendelte a német kormány, hogy átadják neki a Romániai Alkotmánybíróság függetlenségével és ez utóbbi véleményeinek tiszteletben tartásával kapcsolatos aggodalmait.

Németország abból indul ki, hogy Románia kormánya be fogja tartani azokat az ígéreteket, melyeket Victor Ponta kormányfő az európai hivatalosságokkal Brüsszelben folytatott megbeszéléseken tett, rámutatva arra, hogy ellenkező esetben Románia hosszú távra szóló bizalmi válsággal szembesülhet, mondta Michael Link, aki egyben a francia-német együttműködésért felelős biztos, a Bundestag tagja, az FDP-t, a Németországi Liberális Pártot képviselve.

Rámutatva arra, hogy Románia Schengen-csatlakozási képlete megváltozott a legutóbbi napok eseményei nyomán, de a bukaresti kormánynak szeptemberig még van ideje, amikor az Igazságügyi és Belügyi Tanács véleményt mond és hasznosan kell felhasználnia ezt az időszakot.

Ugyanakkor Link rámutatott arra, hogy a szövetségi kormány nem próbált egyik oldalon sem beavatkozni a romániai politikai harcba.

Ide, Bukarestre látogatott, ahol találkozott Andrei Marga külügyminiszterrel, Leonard Orban európai ügyi miniszterrel, Luminiţa Odobescu külügyi államtitkárral. Mi volt a megbeszélések napirendje és melyek a román hivatalosságokkal folytatott ezen megbeszélések következtetései?

Ezt a látogatást már régóta tervezzük, az a 2014‑2020-as többéves pénzügyi keretről európai szinten folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos, hosszas megbeszéléseket folytattunk e témáról, abban a reményben, hogy 2012 decemberében lezárhatjuk a tárgyalásokat. Ezért nagyon sok dolgom volt, de természetesen más politikai napirenden lévő ügyekre is kitértünk.

Ezen a héten Németország kormánya részéről voltak bizonyos állásfoglalások a folyó politikai helyzetről. Tegnap pedig berendelték Románia nagykövetét Németország kormányának kancelláriájára. Tegnap ön is folytatott megbeszéléseket erről a helyzetről?

A tegnap folytatott megbeszélésekre a nap azon szakaszában került sor, mely megelőzte Victor Ponta miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso találkozóját és megelőzte Románia berlini nagykövete, Lazăr Comănescu szövetségi kormány képviselői általi berendelését. Ennek ellenére a megbeszélések során felvetettem a szövetségi kormány aggodalmait, de a szövetségi kormány által a bukaresti kormányhoz intézett kritikus kérdéseket is, melyek a belpolitikában nemrég lezajlott eseményekre, a Romániában sorra kerülő népszavazásra, de a politikusok utóbbi 10 évbeli viselkedésére is vonatkoznak.

Mi a véleménye a román fél által az aggodalmaikra tegnap küldött információkról? Kielégítők a válaszok, fennmarad az aggodalom?

Azt hiszem, hogy Ponta úr tegnapi, brüsszeli találkozói Barroso úrral és Van Rompuy úrral fontos elemet képeznek, mert ezek egy határozott ígéret kifejezései, melyet Ponta kormányfő a helyzet tisztázása értelmében, a Románia és az Európai Bizottság közötti szoros együttműködés értelmében tett, az ezután következő lépések keretében. Azt hiszem, ez az ígéret nagyon is fontos. Mi abból indulunk ki, hogy Ponta kormányfő úr be fogja tartani ígéretét. Ez a bukaresti kormány és az Európai Bizottság között szükséges kommunikáció nagyon fontos, mert segít megtalálni bizonyos megoldásokat, mert ellenkező esetben egy hosszú távú bizalmi válsággal szembesülnénk, ami senkinek sem lehet érdeke. A helyzet megfelelő tisztázásához pedig szükséges az alkotmánybírósági vélemények, valamint azok indokolásának a lehető leghamarabb történő közlése. Azt hiszem, ezáltal lehetővé tennék az európai intézmények számára, hogy nagyon teljes és saját képet alkossanak a helyzetről, mint ahogy a romániai közvéleménynek is lehetővé tennék, hogy megszerezze azokat a népszavazással kapcsolatos opciókhoz szükséges információkat. Továbbá nem Románia vádolásáról és vádlottak padjára ültetéséről van szó, mi Románia barátainak tartjuk magunkat, ezért a lehető legérdekeltebbek vagyunk a dolgok tisztázásában. Aggasztott minket az a gyorsaság, ahogy a dolgok történtek és a végrehajtott változtatások, nemcsak intézményi szinten, hanem az elnök felfüggesztési eljárását illetően is. Ezért engedtük meg magunknak azokat a kritikus kérdéseket, mert bizonyos közös európai standardok betartásáról van szó. Ezért is volt a mi részünkről egy kritikus és gyors reakció. Az ilyenfajta kritikus kérdéseket a világon bárhol feltennénk, ahol azokat fel kellene tennünk, de tekintettel a romániai események gyorsaságára, el akarom mondani, hogy több mint szükséges volt azok felvetése. Személy szerint az utóbbi évekből nem emlékszem arra, hogy ennyire gyors változásoknak lettünk volna tanúi más EU-tagországok politikai életében.

Ma, pénteken, továbbra is létezik egy aggodalom Németország kormánya részéről, ami a július 29-i népszavazás tisztességességét illeti, hogy megtörténhet, hogy az nem tartja be az európai demokráciastandardokat?

Az Alkotmánybíróság által a népszavazás lefolytatásával kapcsolatosan előírt azon feltételektől függ. Mi elvárjuk, hogy azokat teljes mértékben ültessék át a gyakorlatba és tartsák tiszteletben. A feltételek ismeretéhez közölni kell a vélemények és indokolásaik írásos változatát. Az Európai Bizottságnak, mert ez a szerep hárul rá, ellenőriznie kell a közös európai standardok betartását és nem magunkat, németeket tekintjük a fő bírónak ebben a vitában. Sokkal inkább Románia kormányának kell teljes mértékben végrehajtania az Alkotmánybíróság véleményeit, szoros összehangolásban az Európai Bizottsággal, a népszavazás jó szabályozásához és lefolytatásához.

A politikai jelzéseken kívül voltak jelzései a német üzleti közösség részéről is, hogy ez a helyzet árthat a gazdasági kapcsolatnak, árthat a román üzleti környezet iránti bizalomnak, amit különben is már bíráltak?

A német üzleti környezet, üzleti közösség Románia iránti érdeklődése mindig nagy volt. És ők is ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, pontosan tudni akarják, mi történt Romániában. Azt hiszem érdeke a román kormánynak, de általában véve Romániának is, hogy a lehető leghamarabb válaszoljon és szertefoszlassa az üzletemberek ezen esetleges félelmeit. Ezért véleményem szerint Ponta kormányfő brüsszeli látogatása egy új kezdet esélye, amire természetesen Brüsszel támogatásával fog sor kerülni, mert nem szabad egy romboló harcnak lennie a különféle romániai politikai pártok között, mindnyájuknak ezen ország polgárainak kell lenniük és ezekben az eseményekben is egy új esélyt kell látniuk egy egészséges politikai kultúrára.

Mi a szövetségi kormány álláspontja az igazságüggyel kapcsolatos Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusról? Fenn akarják ezt tartani, mennyi ideig, megjósolható-e ez jelenleg? A német kormány továbbra is támogatja, hogy szeptemberben döntést lehet hozni Románia Schengen-övezethez csatlakozásáról? Lehetséges még ez a csatlakozás, akár két lépésben is úgy, hogy az első lépés ez év végéig megtörténjen?

A kérdés nagyon bonyolult. Nehéz, mert a képletet egy kicsit megváltoztatták az utóbbi napok eseményei. Ennek ellenére úgy hiszem, hogy a Schengen-övezethez csatlakozás bizonyos technikai, vagy adminisztratív tényezőktől, bizonyos feltételek teljesítésétől függ. Úgy önök, mint ahogy én is türelmetlenül várjuk az EEM július 18-i jelentését, majd akkor meglátjuk, melyek az Európai Bizottság következtetései. Ezért úgy vélem, hogy Románia kormányának meg kell tennie ezeket a lépéseket, melyekről az előbb beszéltem, szoros összhangban az európai intézményekkel. Az EU belügyminiszterei szeptemberben véleményt fognak mondani az esetleges Schengen-övezethez csatlakozásra adandó pozitív álláspontról. Addig még van idő és egy bizonyos mozgástérről van szó, amit Romániának hasznos módon ki kell használnia, esélyt jelentve az önök országának. Ami az EEM-t illeti, a legutóbbi romániai események előtt a szövetségi kormány mindig is egyértelműen azt fejezte ki, hogy fenn akarja tartani a Mechanizmust és azt nem kell felfüggeszteni. Az álláspont mindig változatlan volt, azt mi helyesnek tekintettük. Egy utolsó megjegyzés: mi, a szövetségi kormány Románia barátainak tartjuk magunkat és sohasem próbáltunk egyik, vagy a másik oldalra állni ebben a konfliktusban. Azt hiszem, a felfüggesztés előtt is nagy figyelemmel, lépésről lépésre néztük bizonyos hatáskörök Traian Băsescu elnök általi felhalmozását, mindnyájan kritikusak voltunk, kritikusan mondtunk véleményt és ezt barátként tettük. Ezért, ismétlem, nem vagyunk sem egyesek, sem mások pártján és ennek ellenére az ezen időszakban megfogalmazott kritikus kérdéseket a román kormánynak címezzük, mert most ennek az akcióiról és lépéseiről van szó.

Egy utolsó kérdés, az ön információ szerint Comănescu urat tegnap berendelte Németország kormánya, vagy egy szokásos találkozó volt, Merkel kancellár asszony külpolitikai tanácsadójának szokásos találkozói naptárából?

Berendelték

Forrás: romanialibera.ro, 2012. július 13.

 

 

It’s the economy, stupid!

Az Európai Bizottság megállapította a román közigazgatás megbénulását, az európai pénzek lehívási képességének növelését szolgáló cselekvési terv végrehajtásának kudarcát.

Megállapította, hogy a végrehajtó hatóságok nem ismerik fel a rendszer gondjait és elutasítják a nemzetközi pénzügyi intézetek segítségét.

Megállapította, hogy a hatóságok viselkedése a következő: egyetértenek a Bizottság ajánlásaival, de azután nem feltétlenül hajtják azokat végre.

Románia július 1-étől már nem küld az Európai Bizottságnak kifizetési kéréseket négy operatív programban mindaddig, míg az EB nem állapítja meg, hogy a román hatóságok tiszteletben tartották-e a tavaly év végén vállalt feltételeket. Nagy kockázata van a DG REGIO által kezelt programok felfüggesztésének.

Mindezek a rendkívül súlyos információk egy olyan dokumentumban szerepelnek, melyet két magas rangú európai hivatalosság állított össze, amit elküldtek Románia EU-nagykövetének és a Mediafax hírügynökség tette közzé.

Az árfolyam napról napra tovább zuhan. Ez a zuhanás azt jelenti, hogy egyre több befektető ad el lejt és vásárol eurót, hogy kivigye pénzét Romániából. A BNR kormányzója elismeri, amire ritkán kerül sor, a lej támogatására történt beavatkozást. De ez a beavatkozás sokba kerül.

Az árfolyam fenntartására elköltött pénzek nem egy feneketlen zsákból származnak és a BNR egy adott pillanatban már nem tudja majd megengedni magának ezt a kiadást. A nagy veszély a bankrendszer destabilizálódása, ha a kifizetetlen részletek miatt bedőlő hitelek portfoliója átlép egy bizonyos határt. De ezen határon belül is, még a bankhitellel nem rendelkezők számára is, az árfolyam fájdalmasan érezteti hatását egy olyan országban, mely az elfogyasztott termékek legnagyobb részét, elsősorban az élelmiszereket importálja.

Mugur Isărescu arra figyelmeztet, hogy „a gazdaságot nem lehet rendeletekkel növelni”. Befektetésekkel és bizalom alapján nő. Mindkettő zuhanórepülésben van, a befektetők csomagolnak, az idejövésen gondolkodók száma pedig napról napra kisebb, ahogy az a hivatalos statisztikákból kiderül.

A román üzletemberek meg vannak döbbenve. „Azt hiszem, korai elemeznünk a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját (van egyáltalán!). Úgy tűnik, politikai célokra összpontosít és tekintettel mandátuma rövid időtartamára, nem realista dolog az őszi parlamenti választás előtt a jövőbeni irányokat körvonalaznunk. Az érzet nyilvánvalóan romlik – a politikai botrányok és a törvényesség határán mozgó önkényes gazdasági döntések (lásd Hidro) miatt ‑, a befektetők pedig az adóteher növekedésére számítanak.

Nehéz pozitív jelzésekre bukkanni egy egyre kevésbé kiszámítható környezetben. Romániának évekre lehet majd szüksége, hogy visszatérjen egy elfogadható bizalmi szintre. Mintha már nem érdekelne minket, mit gondolnak mások rólunk. Nincs más kommentárom”, jelentette ki nemrég Mişu Negriţoiu, az ING BANK vezérigazgatója egy hírportál számára.

„Románia számára a nagy veszélyt az IMF és az EU által biztosított több mint 5 milliárd eurós készenléti hitel elvesztése jelentheti. (…) A független bíróságokra gyakorolt nyomás negatív jelzést küld a befektetőknek a jogállamra Romániában leselkedő veszélyeket illetően. (…) Tekintettel arra, hogy az európai gazdaság még mindig feszült, az EU-vezetők türelmének tesztelése megfontolatlan út Románia számára”, írja a Wall Street Journal.

A hónap végén, a rombolónak ígérkező igazságügyi jelentés után megérkeznek majd az IMF, az EU és a VB képviselői. Ne képzeljük, hogy mindezek nem függnek össze. Az igazságügyi jelentés következtetései az EB-vel meglévő finanszírozási egyezmény felbontásához vezethet, a politikai kisiklás pedig az IMF-fel meglévő egyezményt is hátrányosan érintheti.

Elzárt csapokkal és rossz renoméval, a kormány a folyó kiadások fedezéséhez egy ideig folyamodhat a tőkepiacról felvett hitelekhez, gigantikus kamatok mellett. De a fizetésképtelenség már csak idő kérdése.

Nem vagyunk euró-ország, így hát nem részesülünk majd a Görögországnak nyújtott támogatásban.

Ahelyett, hogy gazdasági ügyekkel foglalkozna, ahelyett, hogy foggal-körömmel ragaszkodna az árfolyam és a politikai élet stabilitásához, amelyektől közvetlen módon függ az ezen válságos időszakban annyira szkeptikus üzleti környezet bizalma, de az IMF-fel, az EB-vel és a VB-vel kötött pénzügyi egyezmények is, az USL felgyújtotta a házat.

Nem tudom, mi lesz a népszavazás vége, de tudom, hogy a tűz felperzseli Románia gazdaságát. És úgy tűnik, ez érdekli az utolsó helyen a jelenlegi hatalmat, mely megelégszik azzal, hogy mindenért Traian Băsescut hibáztassa, akinek politikai felkoncolása a Ponta-kormány ultima ratio-ja.

Nem tudom, hogy ennek sikeréig, vagy kudarcáig mi marad még Románia gazdaságából.

Ioana Ene

Forrás: ziare.com, 2012. július 16., 11:48


Címkék: választás külpolitika ponta

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr194660384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.