Az Európai Bizottság ma közzétette jelentését az igazságügy helyzetéről Romániában és Bulgáriában. Romániában több ok miatt is különös figyelem irányult Brüsszelbe. Egyrészt e jelentés kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Románia ősszel csatlakozhat-e a Schengen-övezethez.

Eddig úgy tűnt, hogy talán esély van a kétszakaszos belépésre, előbb a légikikötők, aztán a szárazföldi határátkelők esetében. Ma ez megint eléggé távolinak tűnik. Márpedig, ha ősszel újra elhalasztják a felvételt, ez meglehetősen rosszul jöhet a parlamenti választásokra készülő USL-s kormányzatnak. Főleg úgy, hogy nagyon könnyen – és nem alaptalanul! – bűnbakká válhat e kudarc miatt.

Éppen ez volt a mai figyelem másik oka, nevezetesen, hogy Brüsszel milyen mértékben fogja büntetni a bukaresti „villámháborút”.

És a félelmek nem voltak alaptalanok. Maga az a tény, hogy Barroso külön és hosszasan beszélt a romániai helyzetről jelezte, hogy az EU vezetői úgy gondolták, jobb ha nem bíznak semmit a véletlenre és Brüsszelben nem túl megszokott módon meglehetősen nyíltan kimondják a véleményüket.

Bukarest jelenlegi két vezetője, Crin Antonescu és Victor Ponta persze megpróbálták meglátni azt a néhány csepp vizet, ami a pohár alján maradt és félretéve az előző napok EU-ellenes retorikáját mindent megígértek, amit csak lehetett. Persze, Victor Pontanál az igazságszolgáltatásra történő nyomásgyakorlástól való tartózkodás – az EB egyik feltétele – csak kb. egy-két óráig tartott, aztán kertelés nélkül lesztálinisozta azokat az ügyészeket, akik kérdőre merészelték vonni azokat az orvosokat, akik – úgy néz ki, hogy alaptalanul – késleltették Adrian Năstase börtönbe vitelét.

Szóval nem lesz könnyű feladat betartani a nagyon is pontos feladatlistát, hiszen a háttérben nagyon sok USL-s vezetőnek rezeg a gatyája.

Crin Antonescu pedig a temesvári – akkor még mentegetett – kampányrészvétele után ma már hivatalosan is bejelentette, hogy az nem tévedés, hanem ezek után követendő gyakorlat volt. Még egyszer jelzem, Traian Băsescuval szemben az USL egyik vádja az volt, hogy nem tartotta be a politikai pártatlanság szabályát, a másik pedig az, hogy nem töltötte be a „munkaköri leírásában” szereplő közvetítői szerepet a társadalom különféle csoportjai között.

Ennyit a kettős mércéről és a „szent elvekről”.

Miért van az elnöknek rögzített mandátuma és miért ne nyissuk ki Pandora szelencéljét

Egy mandátum időtartamának betartása, akár az elnökről, a parlamenti képviselőkről, akár a polgármesterekről beszélünk, az alkotmányos demokrácia alapjához tartozik, mondja Ioan Stanomir egyetemi tanár.

A Ziare.com-nak adott rövid interjújában elmagyarázta, hogy minden szavazással megválasztottnak joga van végig vinni a mandátumát, ezáltal esélyt adva neki, hogy teljesítse az ígéretét, függetlenül attól, hogy mandátuma során felfele, vagy lefele halad a felmérésekben.

„A most kiépített alkotmányos precedenseket azokra is alkalmazni fogják, akik a jövőben fogják betölteni ezt az állami tisztséget”, húzza alá Stanomir professzor.

Az utóbbi napokban történtek a demokrácia alapfogalmaival kapcsolatos elemi kérdéseket vetnek fel. Az elnöknek, a parlamenti képviselőnek és a többi helyi választottnak miért van rögzített, 4‑5 éves mandátumuk? „Minden szociológiai felmérés szerint, három románból kettő azt akarja, hogy Traian Băsescu távozzon”, indokolta nemrég egy USL-s vezető az államfő tisztségéből való eltávolítására vonatkozó lépést.

Minden alkotmányos demokráciában a választott hatóságok, akár a helyi, vagy központi közigazgatás területéről, akiár a parlamentről van szó, rögzített mandátummal rendelkeznek. Ennek időtartama demokratikus rendszerenként változó.

Ezen rögzített mandátum létezése magával az alkotmányos demokrácia lényegével kapcsolatos. Amikor valakit megválasztanak, bizonyos lépések megvalósítására vállalkozik. Az ezen mandátumok birtokosainak adható szankció az, ha többé nem választják meg az adott tisztségbe.

Ha azon logika mentén haladnánk, hogy bármely mandátum megszakítható, arra hivatkozva, hogy a betöltője elvesztette a népszerűségét, akkor feltehetném a költői kérdést, hogy ezt a logikát, amit most csak az elnök esetében használnak, nem kellene-e a parlamenti képviselőkre is alkalmazni, akiket tisztelt honfitársaink az idő előtti visszahívással büntethetnének.

Ezzel kapcsolatosan, kihasználva az alkalmat, el szeretném mondani a következőket. Amikor a jelenlegi alkotmány javításáról tárgyalta, 2008‑2009-ben és egy bizottság, melyet megtiszteltetés volt vezetnem, kidolgozott egy jelentést, többek között a parlamenti képviselők visszahívásának jogának lehetőségéről is szó volt, amit a polgárok kapnának meg.

Ha valaha is eljutunk arra a demokratikus érettségi szintre, hogy elbátortalanítjuk a pártváltoztatást és a politikai opcióknak bizonyos anyagi, vagy más természetű előnyökre történő cseréjét, akkor a természetes alkotmányos büntetése annak a szenátornak, vagy képviselőnek, aki pártot vált az lenne, ha a polgárok egy előrehozott új választással megvonhassák a mandátumát.

Ez olyan útnak tűnik számomra, mely kibékíti a mandátum időtartamának követelményét bizonyos minimális közerkölcsi kritériumok tiszteletben tartásának követelményével.

Miként kommentálja, hogy Traian Băsescut másodjára függesztik fel annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság nem talált súlyos alkotmánysértéseket? Úgy tűnik, a felfüggesztés bagatellé vált. Nem áll fenn annak a kockázata, hogy mostantól kezdve évente néhány felfüggesztés lesz?

A következő történik, ez a gyakorlat pedig 2007 óta tart: Az elnököt leváltó parlamenti többségek tagjai számára az alkotmány súlyos megsértései értelmezés kérdésé válnak a parlamentben. Következésképpen, ha a parlament a két házat uraló ideiglenes többségen keresztül úgy dönt, hogy az elnök egyfajta viselkedése ezen többség ellen van, akkor az alkotmány azon cikkelyére hivatkozva a választók elé elé küldheti a leváltás céljából.

Ez az alkotmányos gyakorlat – közvetve – egyenlőségjelet kezd tenni az elnök hivatalból való felfüggesztése és azon bizalmatlansági indítvány között, amit a parlament a kormánnyal szemben megfogalmazhat.

Fontosnak tartanám felhívni a figyelmet arra, hogy miközben a bizalmatlansági indítvány egy természetes aktus, ami a parlament kormánnyal szembeni bizalmának visszavonásán alapul, egy elnök leváltása a köztársasági berendezkedésű alkotmányos demokráciákban inkább rendkívüli jellegű aktus.

Ha az államfőt is ugyanolyan könnyen le lehet váltani, mint ahogy egy bizalmatlansági indítványt benyújtani, akkor nekem úgy tűnik, hogy eltűnik a különbség az elnöki hivatal és a miniszterelnöki hivatal között. Így hát a jövőben nagyon könnyen lemondhatunk arról, hogy államfőnk legyen, ha ennek személyétől függetlenül abban a pillanatban, amikor a viselkedése bírálhatóvá válik, a nép elé állíthatjuk és ezáltal megnyithatjuk Pandora szelencéjét.

Azért hangsúlyozom ezt ki, mert a most kiépülő alkotmányos precedensek alkalmazhatók lesznek azokra, akik a jövőben fogják betölteni ezt az állami tisztséget.

Az USL a Velencei Bizottság állásfoglalásaira hivatkozik, megpróbálva elutasítani az Alkotmánybíróság döntését, mely szerint kötelező a határozatképesség a népszavazási eredmények érvényesítéséhez. Mi a véleménye?

Azt hiszem, mindig megfelelően mérlegelnünk kell és a dolgokat egyensúlyban kell néznünk. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2009-ben volt egy érvényes népszavazásunk, egy konzultatív népszavazásunk, melynek következtetéseit sohasem ültette át a gyakorlatba a jelenlegi parlament, mely elindította az elnök felfüggesztését.

Azt a követelményt, hogy egy népszavazás érvényességéhez el kell érni egy bizonyos szavazatszámot egy pontig indokolt. Ha polgárok nagyon kis száma jelenik meg a szavazáson és közülük polgárok még kisebb száma dönt egy elnök leváltásáról, akkor felmerül ez utóbbi hivatalából való eltávolításának legitimitása.

De én úgy hiszem, az alapvető kérdés nem az, hogy elménket olyasmiről ütköztessük, amit az Alkotmánybíróság már eldöntött. Ez nagyon világosan kimondta: az Alkotmánybíróság számára az az érvényes népszavazás, amelyen megjelenik a választói jegyzékekben szereplők fele, plusz egy fő.

Fontos megtalálnunk egy olyan nyelvezetet, mely lehetővé tesz egy politikai párbeszédet, elkerülnünk az alkotmányos megrázkódtatásokat és ugyanakkor meg kell találnunk az eszközöket, hogy elkerüljük a népszavazások és a választások olyan alkalmakká változtatását, amikor a választókat érzelkekke és nem racionális, egy demokráciára jellemző érvekkel mozgósítják.

Camelia Badea

Forrás: ziare.com, 2012. július 18.

 

 

Barroso: Románia eltávolodott a szakadék szélétől. Az év végén egy új jelentés

Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso szerdán megjegyezte, hogy „Románia eltávolodott a szakadék szélétől”, de szükség van a megfigyelés folytatására.

„Az utóbbi három hét romániai eseményei aggodalomra adtak okot az EB számára. Minden tagállamban a demokratikus intézmények és a jogállam tiszteletére van szükségünk.

A romániai események megrendítették bizalmunkat. A politikai harcok nem indokolják a demokratikus elvek aláásását”, jelentette ki Barroso egy sajtónyilatkozatában a Romániára és Bulgáriára vonatkozó EEM-jelentés felolvasása előtt.

„A bírói határozatok vitatása, az Alkotmánybíróság (CCR) aláásása, a rögzített és meglévő eljárások megsemmisítése és a demokráciát szavatoló létfontosságú eszközök kiiktatása megkérdőjelezték a kormány elkötelezettségét aziránt, hogy tiszteletben tartsa a jogállamot. A politikai harc nem indokolhatja a létfontosságú demokratikus elvek lábbal tiprását”, figyelmeztetett Barroso.

Ezen kívül az EB elnöke kihangsúlyozta, hogy a bírókat nem szabad megfélemlíteni a döntéhozatalukban.

„A politikusoknak nem szabad megpróbálniuk megfélemlíteni a bírókat mielőtt ezek határozatokat hoznának, vagy megtámadniuk a bírókat, amikor olyan döntéseket hoznak, melyek nincsenek a politikusok kedvére. A CCR hatásköreit nem szabad egyik napról a másikra megváltoztatni”, mondta még Barroso.

Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, „Románia eltávolodott a szakadék szélétől”, de kihangsúlyozta, „szükség van a megfigyelés folytatására”.

„Azt kértem, hogy az év végén legyen egy újabb jelentés Romániáról, hogy lássuk, a jelenlegi gondokat milyen mértékben oldották meg”, magyarázta Jose Manuel Barroso. Ám Bulgáriáról idén már nem készül újabb jelentés, csak 2013-ban.

Ami a szerdán közzétett jelentést illeti, az európai hivatalosság kijelentette, ez megjegyzéseket és ajánlásokat tartalmaz az igazságügy függetlenségének biztosítására, de a befektetők bizalmának helyreállítására is, gazdasági téren.

„Van a szerződésben egy elv, a becsületes együttműködésé. Ponta úr válaszolt kérésemre. El szeretném ismerni Ponta úr érdemeit. A jelentés elismeri, hogy az utóbbi években történtek előrelépések, de ajánlásokat is tartalmaz. Az ajánlások követése egy szilárdabb igazságügyi rendszert, a pénzügyi piacok megnyugtatását fogja jelenteni”, mondta még az Európai Bizottság elnöke.

Bulgáriáról Barroso megemlítette, hogy „jelentős előrelépések voltak” és hogy ezen ország esetében „a jelentést azt javasolja, hogy az összpontosítás tevődjön át a szervezett bűnözés gondjának megoldására”.

Románia megfigyelésének öt éve alatt ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság elnöke Romániáról tart egy sajtónyilatkozatot az EEM-jelentés bemutatása előtt. […]

Mădălina Milan, Diana Robu

Forrás: ziare.com, 2012. július 18.,

 

 

Barroso megcibálja Románia fülét – a román politikusok reakciói

Románia arculatát megtépázta  az Európai Bizottság igazságügyi jelentése és az intézmény elnökétől, Jose Manuel Barrosotól kapott fedés. A két tábor politikai reakciói nem várattak magukra.

Míg az ellenzék a Ponta-kormány ezen helyzethez vezető akcióit hibáztatja, a hatalom Traian Băsescu felfüggesztett elnök beavatkozásait és az európai vezetők félretájékoztatását bírálja. Egyesek még tovább mennek és azt mondják, hogy Băsescu Barroso „szolgája”.

Ellenzék: Az EB nem bízik Pontaban, a kormányában és Antonescuban

Monica Macovei PDL-s euroképviselő azt mondja, az USL-nek két hónap alatt sikerült lerombolnia az utóbbi öt év összes eredményét.

„Az Európai Bizottság nagyon világosan megüzente nekük, hogy nem bízik a jelenlegi kormányban, Pontaban, az USL-ben és Antonescu ideiglenes elnökben. Az állam intézményeinek lefejezésére, az elnök felfüggesztésére irányuló tervük (mely döntéseket sürgősségi rendeletekkel, törvénysértő határozatokkal és az alkotmány megsértésével hoztak meg), az Alkotmánybíróság bíráival és a politikusokat vizsgálókkal és elítélőkkel szembeni fenyegetések veszélybe sodorták Romániát.

5 év alatt, amióta bejutottunk az EU-ba, Romániának nem volt ennyire rossz igazságügyi és korrupcióelleni jelentése és fennáll annak a veszélye, hogy azok véleményeit táplálja, akik úgy gondolják, hogy 2007-ben nem kellett volna bekerülnünk az Európai Unióba”, mondja egy sajtóközleményében Monica Macovei.

Teodor Baconschi (PDL) volt külügyminiszter úgy kommentálta, hogy az EB jelentése helyesen tükrözte a Románia által az igazságügy terén elért előrelépéseket.

„A szomorú valóság az, hogy az utóbbi időszak visszafejlődései, a sürgősségi rendeleteken és más alkotmánysértő eszközökön keresztüli visszaélések sorozata, melyek lefejezték a román államot és Romániát politikai instabilitásba vetették, aggasztották az Európai Bizottságot. Románként fájt a lelkem azt tapasztalva, hogy Barroso úr személyesen tette rá kezét erre a sebre”, kommentálta Teodor Baconschi.

A volt külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu „euroszkeptikus üzeneteket küldtek” az utóbbi napokban, olyanfajta kijelentésekkel, mint a „nem vagyunk gyarmat”, vagy „nekünk nem kell az Európai Unió”.

„Ez a fajta viselkedés minden olyan románt aggaszt, aki érti, hogy Romániának nincs más esélye fejlődni, mint az Európai Unió kebelében. (…) A mai Romániára, az USL-s Romániára bizalmatlanul néznek. Nemcsak elhamarkodott, de a törvényes kereten kívülre helyezkedő gesztusokat is elkövettek, többek között azt, hogy játék közben módosították a játékszabályokat”, mondta még Baconschi megjegyezve, hogy a július 29-i népszavazás megszervezésére utal.

Vasile Blaga PDL-s elnök is kijelentette, hogy úgy Barroso nyilatkozatai, mint ahogy az igazságügyi jelentés is „megrovás” a Ponta-kormány és akciói, valamint az USL-s többség számára.

Hatalom: „Barroso gondja – beosztottja, Băsescu távozhat Cotroceniből”

Victor Ponta miniszterelnök az EEM-jelentés közzététele után kijelentette, a dokumentum kiegyensúlyozott, Románia pedig ki fogja javítani a megállapított hiányosságokat.

„Miniszterelnökként ezt a jelentést kiegyensúlyozottnak tekintem, ez olyan jelentés, amiből Romániának le kell vonnia a szükséges következtetéseket ami annak folytatását illeti, hogy biztosítsunk egy tisztességes és hatékony igazságszolgáltatást, hogy folytassuk az EB által megállapított jó dolgokat és kijavítsuk úgy a strukturális hiányosságokat, mint ahogy az idő folyamán megállapított hiányosságokat, mint ahogy az utóbbi hetekben Bukaresten kialakult politikai válság nyomán kapott megjegyzéseket”, mondta a kormányfő.

Victor Ponta azt mondta még, miniszterelnökként vállalja a teljes felelősséget, hogy a 11 követelésre az Európai Bizottságnak küldött válaszokat átültetik a gyakorlatba.

Tudor Chiuariu PNL-s képviselő, aki korábban volt igazságügy-miniszter is, úgy véli, az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso gondja valójában nem a romániai igazságügy, hanem az, hogy Traian Băsescu távozhat Cotroceniből.

„Szeretném, ha észrevennénk, hogy első ízben van egy két részből álló jelentés. A megfigyelés öt éve után két különálló része van: egy politikai jelentés és egy technikai jelentés. (…) A politikai jelentés szerint, a román igazságszolgáltatás gondja az, hogy Traian Băsescut július 29-én népszavazással le fogják váltani. Ez a politikai jelentés az európai politika sötét oldaláról szól.

Akik kriminális akciókat hajtanak végre a népük ellen – Băsescu, Udrea, Boc ‑, azok hasznosak. (…) Barroso úrnak nem a romániai igazságszolgáltatás a gondja, hanem az, hogy beosztottja, Băsescu távozhat Cotroceniből”, jelentette ki Chiuariu egy sajtókonferencián, amin kihangsúlyozta, hogy az USL-ének az igazságügyről szóló jelentéssel szembeni álláspontját képviseli.

„Barroso úr elfelejti megmondani nekünk, hogy Băsescu úr párttársai miként módosították a népszavazási törvényt úgy, hogy leváltása szinte lehetetlenné váljon. Barroso úr megfeledkezik az aktákban szereplő lehallgatásokról, melyek azonnal megjelennek a sajtóban, de hogyan felejtődnek azok a DNA fiókjaiban. Megfeledkezik arról, hogy az igazságszolgáltatást nem végezhetik csökkentett fizetésű magisztrátusok.

Barroso úr elfelejti, hogy a tisztelt Alkotmánybíróságnak nincs miért beavatkoznia a parlament belügyeibe, mint ahogy a parlament sem avatkozik be a Bíróság belső működési szabályaiba. Ez szintén a hatalmi ágak szétválasztásának elve, amire a Bizottság hivatkozik, de nem érti, hogyan kell alkalmazni”, tette hozzá a volt igazságügy-miniszter.

A Ponta-kormánynak azonban vannak olyan tagjai is, akik pozitívan értelmezték Barroso üzenetét. Mircea Duşa, a parlamenti kapcsolatért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, az Európai Bizottság elnöke valójában azt mondta, hogy Románia a Ponta-kormány utolsó két hétben tett lépéseinek köszönhetően távolodott el a szakadék szélétől.

Forrás: ziare.com, 2012. július 18., 15:28

 

 

Az igazságügyi jelentés utáni Románia

Az Európai Bizottság Románia megfigyelésével megbízott szakértői által valaha összeállított legkeményebb jelentés egy sor kényelmetlen kérdést vet fel. És egyesek éppenséggel fájdalmasak is azon románok számára, akik nem akarják a visszatérést Oroszország anyácskához.

Bekerülünk még valaha Schengenbe? Vagy sokkal inkább leesünk egy jövendőbeli európai közösség térképéről? Vajon talpra állhat-e még az ország, a jelentés követeléseinek megfelelően? És Bukarest mennyi hitelességgel fog még ezentúl rendelkezni, ha az Antonescu‑Ponta páros marad az ország élén?

Íme csak néhány azon kérdésekből, melyeket a Brüsszel által valaha összeállított legszigorúbb igazságügyi jelentés olvasása felvethet.

A dokumentum kifejezi „az Európai Bizottság aggodalmát azon nyomások miatt, amelyeknek a kormány miniszterei” (melyet Victor Ponta vezet) és „vezető politikusok” (olvasd: Crin Antonescu) „az Alkotmánybíróságot kitették”. A jelentés annak nevezi ezeket, amik: „elfogadhatatlan beavatkozások az igazságügy egyik független intézményeinek dolgaiba”.

„A Bizottság ugyanakkor kifejezi kételyeit aziránt, hogy a jelenlegi potentátok magukévá teszik a jogállam szabályait és az igazságügy függetlenségét”, írja mai kiadásában a Die Presse osztrák napilap, egyhangon számtalan más nyugati kiadvánnyal.

A nyugaton használt udvarias jogi és sajtónyelvezet ismerői tudják, hogy az Európai Bizottság által a Ponta-Antonescu párossal és a kormányon és parlamenten belüli szövetségeseikkel szemben készített vádirat megsemmisítő. A jelenlegi bukaresti vezetőket szégyenpadra ültették és gyakorlatilag azt kérték még pluszban tőlük, hogy lépjék át saját árnyékukat, nevezetesen állítsák helyre az európai partnereik bizalmát, bebizonyítva, hogy „a jogállamot a pártérdekeik fölé helyezik”.

Ennél jobban nem lehet megsemmisíteni egy olyan rezsimet, mely alig hogy hatalomra jutott, úgy viselkedett, mint az USL.

Vajon indokolt-e ezen jelentés szigorúsága? Az Alkotmánybíróság elleni, a román igazságszolgáltatás és a függetlensége elleni ismételt agresszió után, mely többfejű agresszió puccsnak is beleillik, amit, jaj, egy plagizáló kormányfő hajtott végre az USL-s parlamenti többség cinkosságával, a jelentés akár még szelídnek is tűnhetne.

Alapjában véve a demokrácia lebontása és a jogállam működésképtelenné tétele Romániában, annyi évvel az ország EU-csatlakozása után, nem bagatell és nem baleset. Ez egy szisztematikus terv következménye, amit Bukaresten tudatosan hajtott végre egy USL mögé bújó posztkommunista politikai polip, mely továbbra is mindent bevet, hogy ellenőrizhesse az igazságszolgáltatást.

Nem kevés hazai és külföldi megfigyelő úgy véli, nem véletlenül, hogy ugyanarról a maffiahálózatról van szó, mely a posztcsausiszta évtizedek többi részében megpróbálta elfojtani az ország előrehaladását a demokrácia és a jogállam megerősödése felé.

Ez következésképpen egy katasztrófa és egy tragédia, ami nemcsak minden románra tartozik, hanem minden európaira is. Azoknak és ezeknek is minden joguk meg van azt követelni a bukaresti vezetőktől, hogy az év végéig hajtsák végre a Bizottság követeléseit.

Európa azt kéri a bukaresti kormány hivatalosságaitól, hogy vessen véget minden CCR-re gyakorolt nyomásnak, mondjon le a törvénysértő rendeletekről, melyek ártanak az állam alapvető intézményeinek.

A Ponta-kormánytól azt is kérik, hogy tartózkodjon a bírók olyanfajta fenyegetésétől, mint amilyeneket többször is hangoztatott az – nota bene – igazságügy jelenlegi minisztere, Corlăţean, vagy attól, hogy Antonescu ideiglenes miniszter főnököket nevezzen ki a DNA, vagy a Főügyészség élére.

Márpedig még ha Antonescu, Ponta és az övéi nagyon szeretnék, hogy nyugaton már ne tekintsék őket páriának és még ha képesek is lennének átlépni a saját puccsista árnyékukon, van-e még megalapozott remény arra, hogy a nyugat megváltoztatja a róluk kialakított véleményét? Nehezen hihető. Az egyszerű polgárokra hárul a hálátlan feladat, hogy az urnáknál állítsák helyre a bizalmat a román jogállamiság iránt.

Petre M. Iancu

Forrás: Deustche Welle, 2012. július 18.

România de după raportul pe justiţie

Címkék: választás schengen

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr254665237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.