Ponta plagizált – 8.

 2012.07.20. 18:17

Most már hivatalosan is plagizált a kormányfő. Jogilag nem igazán világos, mert a kormányfő és társai azt állítják, hogy az Oktatási Minisztériumnak alárendelt tanács dönthet ebben az ügyben, ám ezt mások vitatják.

A lényeg azonban az, hogy a Bukaresti Tudományegyetem, ahol Victor Ponta a doktoriját szerezte kimondta, hogy a miniszterelnök jelentős mértékben másolta a dolgozatát. Ráadásul úgy, hogy a másolás nyomait igyekezett eltüntetni, tehát szó sincs „lefelejtett idézőjelekről”.

Persze, a minisztériumnak, vagyis Victor Pontanak alárendelt tanács tegnap az ellenkezőjét állította és ennek alátámasztásaként egy állítólagos technikai bizottság jelentésére hivatkozott. Csakhogy ennek többek között az a szépséghibája, hogy a bizottság egyetlen ismert tagja Victor Ponta ügyvédtársa volt.

És van még valami, ami miatt nem lehet azt mondani, hogy a két vélemény, a tegnapi plagizálást elutasító és a mai plagizálást megerősíti kölcsönösen kioltják egymást. Mégpedig az, hogy míg az első ködös érveléssel gyakorlatilag kábítani kíván, a második meglehetősen pontos adatokkal támasztja alá állításait.

A mai bejegyzésemben ismertetett cikkek ezt a különbséget próbálják bemutatni. Míg az első cikkben a plagizálást cáfoló ügyvéd mondja el érveit, a többi cikkben a mai eseményekről van szó.

Annyit tennék hozzá, hogy az első cikkben szereplő ügyvéd egyetemi tanár a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen! Az érvelése alapján az egyetem vezetősége helyében komolyan elgondolkodnék, hogy égethetem-e tovább magam egy ilyen alakkal.

Úgy néz ki, a tegnapi döntés csak azért született, hogy Pontanak legyen mire hivatkoznia, amiért nem mond le. Elképzelhető, hogy belpolitikai téren ennek nem lennének/lesznek következményei, de a külpolitikában? Majd elválik…

Kicsoda az Országos Etikai Tanács szakértője és miként állapította meg, hogy Ponta NEM plagizált: „Egy igazán tudományos dolgozat korábbi dolgozatokon alapul”

Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd egyike annak a három jogszakértő egyetemi tanárnak, akik tagjai voltak az Országos Etikai Tanács szakértői bizottságának. Ez a szakértői bizottság hétfő este kiadott egy jelentést, melyben azt állítja, hogy Victor Ponta kormányfő nem plagizált. Gheorghiţă Mateuţ büntetőjogi professzor a Babeş‑Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán. Mateuţ Cristian Mihai Vasile ügyvédje is volt, akit abban a Minőség Trófeája-aktában ítéltek el, ami alapján Adrian Năstase – Victor Ponta doktori konzulense – is két év letöltendő börtönbüntetést kapott. A Gândul által megkeresett Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd kijelentette, véleménye szerint Victor Ponta nem másolt és hogy a plagizálást 2004-ben határozták meg törvényben, de a kormányfő még a plagizálás törvényi meghatározása szerint sem vétkes. Mateuţ még kijelentette, nem lát semmiféle érdekütközést abban, hogy állást foglalt Ponta kormányfő doktori disszertációjáról, melyet Adrian Năstase felügyelte és szintén ő volt ügyvéd a Minőség Trófeája aktában. Az alábbiakban a Gheorghiţă Mateuţ-cal készített interjú következik.

Riporter: Hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Ponta úr nem plagizált?

Gheorghiţă Mateuţ: Létezik a jelentés, amit összeállítottak az azzal kapcsolatos következtetésekkel.

Nem lát semmilyen gondot abban, hogy véleményt mondott erről a dolgozatról, tekintettel arra, hogy ügyvéd volt a Minőség Trófeája aktában, amiben elítélték Adrian Năstaset, Victor Ponta doktorija vezetőjét?

Nincs semmilyen összeférhetetlenség, mert én nem Adrian Năstaset védtem. Nem látok ebben semmilyen gondot.

Határozott meggyőződése, hogy Ponta úr nem plagizálta a doktori disszertációját?

A plagizálás egy vélemény, egy álláspont, egy gondolat kisajátítása. A jog területén van egy specifikum. Egy igazán tudományos dolgozat korábbi dolgozatokon, a joggyakorlaton alapul. Nem lehet azoktól eltekinteni. A jog területén nincsenek teljes egészükben eredeti dolgozatok. A terület joggyakorlatán és doktrínáján alapulnak. Ez a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló dolgozat, mely nemzetközi dokumentumokon, a bíróság statútumán alapul. Nincs semmilyen másolási, átvételi, vagy a törvény értelmében vett plagizálási tevékenység.

Azt mondja, hogy a törvény értelmében nincs plagizálás…

A törvény értelmében nincs. Az a plagizálás, amikor kisajátítasz egy véleményt, egy álláspontot egy bizonyos törvényszöveg, egy jogi eset értelmezésére vonatkozóan a tárgyalt témában. De ez nem vonatkozik Ponta úr doktori dolgozatára. A dolgozaton belül nem történtek könyvészeti hivatkozások, ez igaz. A kérdéses időszakban elfogadták, hogy a dolgozat végén szerepeljen egy lista a könyvészettel.

A törvényi kereten kívül meggyőződése, hogy nem plagizálás?

Határozott meggyőződésem, hogy nem plagizálás. Ez egy olyan dolgozat, mely a Nemzetközi Büntetőbíróságot tárgyalja szervezési, mint ahogy eljárásjogi szempontból, abban az értelemben, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét tárgyalja a létrehozásától. A doktorandusznak volt személyes hozzájárulása abban az értelemben, hogy Románia küldöttje volt abban a bizottságban, amiben a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozását tárgyalták meg.

Miként választották be az Országos Etikai Tanács szakértői bizottságába és ki volt még a tagja?

Hivatalosan választottak be. Küldtek egy kérést az egyetemnek. Nem tudom megmondani, ki volt még a tagja. Azt hiszem, a lista hivatalos. Kérdezősködjenek még az OET-nél.

Végül mégiscsak van kapcsolat ön, Adrian Năstase és Victor Ponta között.

Nincs semmi jelentősége. Én nem védtem Adrian Năstaset. Ez a dolgozat átment a Bukaresti Tudományegyetem Jogi Kara szintjén létrehozott bizottságon. Ezen kívül ezt a dolgozatot az Oktatási Minisztérium bizottsága is véleményezte, mely megállapította, hogy a dolgozat minden követelménynek megfelel.

Doktorikat vezet. Ha Victor Ponta doktoriját vezette volna, továbbengedte volna a doktori disszertációt úgy, ahogy azt bemutatták?

Amikor összeállították és megvédték, ez a dolgozat minden követelménynek megfelelt. Ez egy nemzetközi büntetőjogról szóló dolgozat, annak más specifikuma van. Én büntetőjogi és büntetőeljárási vezető vagyok. Ez másfajta specifikum. A Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma 2002-ben lépett hatályba. A dolgozat 2003-as. Akkor nem létezett joggyakorlat. Azokon a nemzetközi dokumentumok alapján szerkesztett dolgozatokon kívül pedig el lehet mondani, hogy nincs semmilyen doktrína. Ezáltal nem beszélhetünk plagizálásról. Nem lehet beszélni olyan eredeti álláspontokról, melyeket Ponta úr kisajátított volna. A jognak megvan a maga specifikuma, abban az értelemben, hogy a korábban készült dolgozatokon alapul, ha léteznek.

Végig kitart azon következtetése mellett, hogy Victor Ponta nem plagizált?

A törvény értelmében ez nem plagizálás. Plagizálás lett volna, ha magának tulajdonította volna a kezelt jogi ügyekkel kapcsolatos bizonyos gondolatok, bizonyos vélemények eredetét. A bizottság egyetlen tagja sem állapította ezt meg.

Az Okleveleket Hitelesítő Bizottság megállapította, hogy Victor Ponta lemásolt 85 oldalt.

Ez az ő dolguk. Nem másolatok. Ezek bizonyos nemzetközi szövegek reprodukciói, melyek a tárgyalt téma jogi alapját képezték. Mondtam, hogy a jog területén van egy bizonyos specifikum.

Az Okleveleket Hitelesítő Bizottság azt állítja, hogy még a doktori disszertáció következtetései is jelentős mértékben tartalmaznak másolatokat.

Nincs ilyenfajta követelmény egy doktori disszertáció esetében. A dolgozatnak tartalmaznia kell újdonságokat, eredeti hozzájárulást, de nem kérik, hogy az legyen teljes egészében eredeti. A jogban az a létező doktrínán és joggyakorlaton alapul, ha az abban a pillanatban létezik. Márpedig addig, vagyis 2003-ig nem nagyon léteztek azok az elemek. A doktori disszertáció kidolgozása időpontjában nem volt hatályban az a törvény, mely első ízben határozta meg a plagizálást. De még a 206/2004-es törvényben szereplő meghatározás alapján sem lehet azt mondani, hogy Victor Ponta plagizált. Léteznie kellett volna egy kisajátított véleménynek, a dolgozatban azt úgy kellett volna bemutatni, mint ami a dolgozat szerzőjétől származik..

Biro Attila

Forrás: gandul.info, 2012. július 17., 22:07

 

 

Tényleg hülyéknek gondoltok minket?

A Ponta-kormány Oktatási Minisztériumának Etikai Bizottsága úgy döntött, hogy a miniszterelnök nem plagizált. A kormány főnöke és Ecaterina Andronescu miniszter, valamint az összes beosztottjaik a kérdéses bizottságból nem fognak fel egy nagyon egyszerű dolgot.

2012-ben már nem hazudhatsz ilyen módon.

Victor Ponta plagizálásának metabolizmusa nagyon normális és egészséges egy PSD-s kormányzat részéről. Az oktatási miniszter, Ecaterina Andronescu nyilatkozata, aki a doktori iskola megszüntetésével fenyegetőzött, ha arra a következtetésre jutnak, hogy plagizálás történt, elég annak megértéséhez, miért született ez a döntés. Elsősorban nem vághatták maguk alatt a fát.

Ezen kívül tényleg túlzás lett volna, ha az Oktatási Minisztérium egyik bizottsága úgy dönt, hogy Románia kormányának feje plagizáló. A kormányon lévő párttól függetlenül.

Plagizálónak nyilváníthatta volna egy ilyen bizottság Bocot? Vagy Văcăroiut? Talán Petre Romant igen, de csak akkor, ha Ion Iliescu akkor úgy döntött volna, hogy kisebb zavart keltve provokál ki váltást a kormányzásban. Moszkva nem sugallta neki, hogy ilyenfajta finomságokkal is lehet cselekedni és így a bányászokat hívta, de ez egy teljesen más vita.

Látszólag semmilyen kapcsolatban Ponta plagizálásával Viorel Hrebenciuc szerdán kijelentette, derűsen, mint a nyári égbolt, hgoy a PSD nem akarja tombolákkal, vagy versenyekkel urnákhoz csalogatni az embereket. Ugyanebben a szellemben, amikor azzal vádolták meg, hogy beírt az életrajzába egy mesterfokozatot, Victor Ponta bemutatott egy egyetemi kurzus elvégzéséről szóló oklevelet, naiv hangon azt állítva, hogy az egészet csak kitalálták ellene. Aztán élőben következett azon szégyentelen kijelentés, hogy a spanyol újságírók nem értették jól, mi a helyzet a lemondásával, mert a beszélgetés angol nyelven folyt.

Már a „parasztpártiak” székházában lévő „pénznyomdák” és „kábítószerek” óta, mely hazugságok nagy karriert futottak be Ion Iliescu aranyéveiben, az ország fő hidrológusa által életre keltett és nagyra nevelt párt vezetői kitűntek a hazugság művészetében. Annyiszor járt a kancsójuk a kútra, hogy megszerezték a képességet, hogy tökéletesen hazudjanak nekünk.

A különbség, 2012-ben, az, hogy a hazugság most nagyon rövid lábú és gyorsan ellenük fordulhat. Hrebenciuc azt mondta, hogy a PSD nem fog tombolákat szervezni, két nappal azután, hogy 12.000 olvasó látta, csak az adevarul.ro-n a Liviu Dragnea által aláírt dokumentumokat, melyekben világos utasításokat adnak tombolák, versenyek szervezésére és más jutalmak osztogatására választási célból. Ezeket a dokumentumokat minden hírportálon bemutatták.

Victor Ponta a cataniai oklevelet lobogtatta, miközben az internet tele volt a meghamisított életrajzával, amiben fehéren feketén az áll, hogy „mesteri fokozat”.

Egy nappal azután, hogy élőben azt hazudta, az interjút angol nyelven adta, a spanyolországi újságírók megjelentették az oldalukon a román nyelvű beszélgetés hangfelvételét és Ponta megint jól lejáratta magát.

És eljutunk a plagizáláshoz. Amit Ponta, Andronescu és a beosztottai nem tudnak felfogni az az, hogy 2012-ben tényleg nem számít az Etikai Bizottság által összetákolt ítélet. A plagizált oldalak, az eredetivel összehasonlítva mindenhol megtalálhatók az interneten. Ezekhez abszolút mindenki hozzáférhet, akik biztos véleményt akarnak kialakítani erről a témáról. Nevetséges azt képzelnek, hogy ilyen körülmények között képes vagy manipulálni a közönséget.

Bárki láthatja a „xerox”-olt több tíz oldalt és megdöbbenten felkiálthat a nyilvánvaló tények láttán: „Ti tényleg hülyéknek gondoltok minket?” Hogy képzelheti valaki, bárki, hogy letagadhat valamit, ami látható és ennyire elérhető mindenki számára?

Az elkerülhetetlen kérdés ezen megdöbbentő tények láttán az, mennyire hülyéknek gondolnak minket, végső soron és mindezek után, azok a politikusok, akik azt hiszik, hogy 2012-ben még úgy hazudhatnak nekünk, mint 1990-ben? Mennyire lenézik ezek az emberek azt a közönséget, melyhez szólnak? Mennyire bíznak azon képességükben, hogy kényük-kedvük szerint manipulálják az embereket?

Mălin Bot

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 19., 18:25

 

 

Bukaresti Tudományegyetem: Victor Ponta plagizált és szándékosan plagizált. A copy-paste oldalak száma 115-re nőtt

Az Oktatási Minisztériumnak alárendet Országos Etikai Tanács (CNE) szerda este zárta le a kormányfő doktori disszertációjára vonatkozó jelentést. Az eredményt csütörtökön tették közzé, a jelentésből pedig az derül ki, hogy Ponta nem plagizált.

„Az elvégzett elemzések nyomán megállapították, hogy azon eljárások, melyek alapján Victor Ponta úr megszerezte a jogi tudományok doktora címet összhangban volt a 2003-ban érvényes jogrenddel és nem nyert bizonyítást a ’plagizálás’ minősítés”, áll a CNE 2012. 07. 18-i 879. sz. határozatában. Ez a jelentés valójában a CNE technikai bizottságának döntését erősíti meg. A CNE által a dolgozat elemzésére kinevezett három jogi szakértő egyike Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd, a kormányfő cégtársa volt. Ponta és Mateuţ 2006-ban Ovidiu Tender üzletembert képviselték a RAFO‑VGB‑Carom aktában. A CNE határozata Ponta doktori disszertációjáról a harmadik ítélet a plagizálási ügyben.

Frissítés: „Plagizálási elemeket lehet megtalálni 115 oldalon a 297-ből”, a plagizálás szándékos volt és óriási szövegtömböket másoltak le, vonta le a következtetést a Bukaresti Tudományegyetem Etikai Bizottsága.

A bizottság azt mondja, hogy Ponta doktori disszertációja „megsérti a tudományos kutatással kapcsolatos etikai, feddhetetlenségi és megfelelő viselkedési elveket”.

Frissítés: „Az azonosított plágiumelemek az 1. és 3. fejezetekben összpontosulnak”.

„A Bizottság komoly kételyeit fejezi ki a tudományos koordinációs tevékenység minőségével kapcsolatosan az elemzett esetben”.

„A Bizottság a közélet szereplőinek felelősségérzetére és tisztességességére apellál, hogy ezt az álláspontot ne használják pártos célokra, érvként a folyamatban lévő politikai vitákban”.

Frissítés: A Bizottság „négyfajta plagizálás(t talált – PZS): idézőjel nélküli copy-paste típusú átvétele masszív szövegtömböknek, melyek akár 8‑10 oldal terjedelmet is elérhetnek, a plágium forrásmunkáiban megtalálható megfelelő eljárási szabályok tudatos figyelmen kívül hagyása, a fő plágiumforrások szerzőinek elhagyása a dolgozat törzséből és a forrásmunkákban meglévő helyes idézési módok degradálása”.

Frissítés: „A Bizottság azt mondja még, hogy a gondolatok szintjén világosan kitűnik a plágium a következtetésekből, a következtetésekért, a plagizálás sűrű bevezetőszövegekből és azokból, melyek bizonyos angol nyelven szerkesztett joggal kapcsolatos kutatási dolgozatok lefordításából származnak”.

Frissítés: „Plagizálást találtak még parafrázisokban, a forrásszövegben lévő idézőjelek eltávolításával és szó szerinti fordítással”.

Frissítés: A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Victor Ponta plagizálása szándékos volt.

Frissítés 12:05: Mircea Dumitru, a Bukaresti Tudományegyetem rektora beszél (az Adevărul az egyetem által tartott sajtótájékoztatóról tudósít – PZS). Azt mondja, hogy a Bizottságot mozgató egyetlen értékek az egyetemi autonómia és az akadémikus kutatás védelme volt.

Frissítés: Marian Popescu professzor azt mondja, a Bizottság tagjainak nem okoz semmi örömet a következtetés bejelentése: Ponta plagizált.

A megfelelő viselkedési és az etikai normák 2003 előtt is léteztek, azok csaknem 230 éve léteznek. Általában véve, amikor gyermek vagy, otthon megtanítanak viselkedni, ehhez nem kellenek törvényi elemek. De a plagizálásra léteznek az Akadémia által 200 és valamennyi éve létrehozott normák.

Frissítés 12:11: Az anyagok teljes tartalmát most Mihai Popescu professzor mutatja be, aki rámutat arra, hogy folyamatában történt a másolás, mondja a Bukaresti Tudományegyetem (BTE) Etikai Bizottságának vezetője.

Frissítés 12:16: Nagy szövegtömbök vannak, melyeket teljes egészükben vettek át. A dolgozatban a plágiumok rangsorában egy kompakt 15 oldalas rész áll az első helyen, a másodikon pedig egy 12 oldalas.

„Óriási átemelések vannak”, mondja Marian Popescu professzor.

Felfedeztek még angol nyelvből történt fordításokat, melyeket szó szerint vettek át, de – jegyezte meg Popescu professzor – néha rosszul fordították le: „valószínűleg ez a szerző saját hozzájárulása”, mondta ironikusan Popescu.

Frissítés 12:18: A Bizottság jelentésének két mellékletéből az első a plágiumtípusokat tartalmazza, a második a lemásolt dolgozatok és bekezdések teljes listáját.

Frissítés 12:19: A szakértőkkel kapcsolatos ügy tartalmi aspektusokra vonatkozik, az Etikai Bizottság a formával foglalkozott, ugyanis a plagizálás formával, nem a tartalommal kapcsolatos.

Frissítés 12:21: A Bukaresti Tudományegyetem Jogi Karának volt dékánja, Flavius Baias emlékeztet arra, hogy a Jogi Kar azt állította, nem rendelkezik jogi kerettel a kormányfő dolgozatának elemzésére.

Ezért Baias azon hatáskör elutasítás miatt benyújtotta lemondását.

„Szívből remélem, hogy Victor Ponta plagizálása egyedi eset, a bukaresti Jogi Kar a legnevesebb jogi kar Romániában”.

Frissítés 12:24: A szakértők ehhez már csak tartalmi ügyeket tehetnek majd hozzá, de a plagizálás a Bizottság ezen határozatával tisztázást nyert, magyarázta még Baias.

Frissítés 12:26: Mircea Dumitru azt mondja, hogy a továbbiakban a jövő héten, a Szenátus ülésén döntést hoznak Victor Ponta okleveléről, vagyis eldöntik majd, milyen lépéseket fognak tenni az oklevél visszavonásáért.

„A jövő héten kerül sor a Szenátus és az Igazgatótanács ülésére, amelyeken döntést fognak hozni a jelenlegi jogrenddel összhangban. Más szavakkal, az egyetem csak azután vonhatja vissza a doktori címet, hogy a minisztérium ehhez hozzájárul”, magyarázta Mircea Dumitru, a Bukaresti Tudományegyetem rektora.

Szintén a rektor mondja azt, hogy egy egyetemi cím visszavonásához vissza kell vonni azt a miniszteri utasítást, amivel megadták az adott címet. Márpedig ez egy nagyon bonyolult folyamat, mert azt jelenti, hogy más emberek címét is vissza kell vonni, akik nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Következésképpen a minisztériumnak kell közbelépnie.

A rektor egymaga nem vonhatja vissza az oklevelet, ha az egyetem így dönt, csak azután, hogy az Oktatási Minisztérium a beleegyezését adja, mert az oklevelet ezen minisztérium engedélyével adták ki.

Frissítés 12:36: A volt ideiglenes oktatási miniszter, Liviu Pop továbbra is azt állítja, hogy egyetlen szervnek van joga megállapítani, hogy egy dolgozat plágium-e, vagy sem és ez a szerv az Oktatási Minisztériumnak, vagyis Ponta kormányfőnek alárendelt Országos Etikai Tanács.

Frissítés 12:45: A BTE Etikai Bizottságának jelentéséből

A Bukaresti Tudományegyetem Etikai Bizottságának következtetései:

1. A dolgozatból mennyi a plágium?

A dolgozat legalább harmada plagizált: több mint 68 szövegtömb megfelelő idézőjel nélküli átvétele. Ezek különböző méretűek, néhány sortól 8‑10 oldalig. Az azonosított plágium által érintett oldalak elsősorban a dolgozat 1. és 3. fejezeteiben összpontosulnak.

2. Milyen fajta plágium?

Szavak is, gondolatok is, normatív iratokra történő, vagy nem történő utalásokkal is, szintézisforrásokból, fordításból, értékítéletek átvételével stb.

3. A dolgozat összeállítását megelőző időszakban ismeretlenek voltak az akadémiai feddhetetlenség tiszteletben tartására vonatkozó megfelelő gyakorlatok a jogi kutatásban?

Nem. A plagizálás négy forrásmunkájából három (ID, VD, CV) gyakran alkalmaz idézéseket, a jelenlegi standardok tiszteletben tartásával. Hasonlóképpen a könyvészetben vannak dolgozatok, melyek példái a megfelelő gyakorlatnak e területen.

4. VP plágiuma szándékos?

Igen:

- a megfelelő gyakorlatok ismertek voltak a dolgozat szerzője számára a forrásként alkalmazott mintadolgozatokból, de masszívak a helyes idézés nélküli átvételek;

- egyes szerzők, bár helytelenül idézettek, mégis megjelennek a dolgozat törzsében (Vespasian Pella, Nicolas Politis, Grigore Geamănu) és szerepelnek a könyvészeti listában. Ezzel szemben azok a szerzők, akikből közvetlenül és masszívan történt a plagizálás sohasem jelennek meg a dolgozaton belüli idézési zárójelekben (VD, ID, DD, CV).

5. A dolgozat plágium?

Igen, méghozzá masszívan, a következők révén:

- a dolgozat érintett oldalainak száma (több mint egyharmad),

- az idézőjel nélkül átvett szövegtömbök száma (több mint 68),

- a helytelenül átvett szövegtömbök mérete (a dolgozat 8‑10 oldalát is elérve).

6. Röviden, az elemzett dolgozat masszív plágium, ami nagy szövegtömbök többszöri kollázsával valósult meg, nagy változatosság lévén a tartalmat, a plagizálási eljárásokat és típusokat illetően.

A fő plagizálási eljárások:

- egyes szövegtömbök copy-paste típusú átvétele,

- a fő forrásmunkákból történő megfelelő szerkesztési gyakorlatok figyelmen kívül hagyása,

- a plágiumforrások szerzőire történő bármiféle utalás eltávolítása a dolgozat törzséből,

- a helyes idézések degradálása a dolgozatba történő átvételkor.

A fő plagizálási típusok:

- bevezető szövegekből

- következtetésekből következtetések számára

- kumulatív, olyan idézetekkel, melyek ezeknek a forrásmunkákban szereplő bemutató kifejezéseit is tartalmazzák,

- a parafrázis átvételével az idézések eltávolításával

- szó szerinti fordítással

- nem normatív tartalmakkal.

Frissítés 13:35: Ami Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azon fenyegetését illeti, hogy megszünteti a Jogi Kar doktori iskoláját, ha arra a következtetésre jutnak, hogy Victor Ponta kormányfő doktori disszertációja esetében plágiumról van szó, Flavius Baias, aki azért mondott le a kar dékáni tisztségéből, mert ennek tanácsa hatáskör hiányára elutasította a dolgozat elemzését, azt mondta, ez nagy hiba lenne.

„Nem látom, miként szüntethetné meg a doktori iskolát, mert ez a legfontosabb és legnevesebb Romániában. Ez olyan szerv, mely kiiktathatja a negatív dolgokat és lépéseket tehet”, mondta még Flavius Baias.

Marian Popescu, a Bizottság elnöke kijelentette, nem engedheti meg magának, hogy Pontanak a címről való lemondást javasolja és még azt sem tudja, ki tudná ezt megtenni. „Ponta úr egyedül fogja levonni a szükséges következtetéseket”.

Frissítés 13:35: Ami pedig a BTE Etikai Bizottsága és az (Oktatási Minisztériumnak, vagyis a kormányfőnek alárendelt) Országos Etikai Tanács következtetései közötti ellentmondást illeti, Marian Popescu professzor azt mondja, hogy eltérő hatáskörökről van szó: „A CNE-nek egy sor hatásköre van, a Tanács által hangoztatott egyike ezeknek pedig Ponta úr tisztségviselői minőségére vonatkozott. Bennünket a doktoranduszi minősége érdekelt. Következésképpen nincs semmilyen ellentmondás a két következtetés között”, mondta Popescu.

Az egyetem rektora, Mircea Dumitru professzor hozzátette: „Mi a létezést bizonyítottuk, bebizonyítottuk, hogy vannak más szerzőktől átvett azonos bekezdések. A másik bizottság (az Országos Etikai Tanács – a szerz.) feladata megmagyarázni ezen bekezdések létezését.

Raluca Sofronie, Ioana Oancea, M. B.

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 20., 10:39

 

 

Ponta: A Bukaresti Tudományegyetem döntése „politikai”

Victor Ponta kormányfő ma kijelentette, hogy a Bukaresti Tudományegyetem Etikai Bizottságának döntése, melyet ő külön miatta létrehozott „ad-hoc bizottság”-nak minősített, „politikai” és hogy az egyetlen elismert határozat az Országos Tudományos Kutatási Hatóságé (ANCS).

„A Funeriu úr által készített oktatási törvény szerint, az egyetlen elismert döntés az Országos Tudományos Kutatási Hatóságé (ANCS). Az a bizottság tegnap végleges döntést hozott és a döntése azt mutatja, hogy nincs plágium. A Jogi Kar megtagadta a törvény megsértését, a mai döntés pedig politikai döntés, amit bizonyít, hogy engem sohasem hívtak be, hogy elmondjam az álláspontomat. figyelem! Engem egyetlen egyszer sem hívtak be, ez a bizottság pedig eddig sohasem működött. Ez egy külön miattam létrehozott ad-hoc bizottság”, mondta Victor Ponta kormányfő. […]

Sebastian Zachmann

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 20., 12:49

 

 

PONTA PLAGIZÁLÁSA – Milyen következményei lehetnek a Bukaresti Tudományegyetem döntésének a kormányfőre és Romániára

Az Etikai Bizottság mai döntésének úgy személy szerint a kormányfőre nézve, mint ahogy Romániára is hatással lehet külügyi szinten.

1. A kormányfő politikai hitelvesztése. Ponta kormányfő arculata főleg abból a szemszögből nézve érheti súlyos kár, hogy már van egy politikai precedens. A magyar államfő, Schmitt Pál kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy plagizált a doktori disszertációjában. Másrészről a spanyol El Pais napilapban Victor Ponta azt mondta, hogy lemond a tisztségéből, ha rábizonyítják, hogy plagizált. Egy ettől eltérő döntés fekete pontot jelentene külügyi téren Pontanak.

2. A doktori cím visszavonása. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter azt mondta, az egyetem autonómiája lehetővé teszi ezen intézmény számára, hogy megvonja a doktori címet a kormányfőtől. Egyetemen belüli források azt mondták, hogy az egyetem rektora a jövő héten javasolni fogja e cím visszavonását.

3. Az ügyvédi titulus visszavonása. Ahogy azt az RL megírta, Victor Ponta 2005-ben nem vizsgával került be a Bukaresti Kamarába, hanem a törvényben megemlített egyik kivételes eljárással, nevezetesen azért, mert jogi doktor. Mircea Petre Stănculescu, aki 2005-ben, amikor Ponta ügyész lett, a kamara dékánhelyettese volt, nekünk azt mondta, karrierje során sohasem hallott olyan esetről, hogy egy jogi doktor mégis a vizsga mellett döntött: „a jogi doktori cím lehetővé teszi a vizsga nélküli ügyvéddé válást”. El kell mondani, hogy Ponta ügyvédként 2007-ben és 2008-ban több mint 1,1 millió lejt keresett.

4. Az előadói cím visszavonása. Victor Ponta 2007 és 2011 között előadó volt a Román‑Amerikai Tudományegyetemen. A doktori cím nélkül a kormányfő nem kapta volna meg az előadóit.

5. A Bukaresti Tudományegyetem hitelessége. Több mint 15 évnek kellett eltelnie a forradalom után és számtalan erőfeszítést kellett kifejteni, hogy a Bukaresti Tudományegyetem bekerüljön a világ első 500 egyeteme közzé. Elképzelhető, hogy az egyetemet lepontozzák. Felvetődhet az összes doktori disszertáció újraértékelése, de ez óriási munkát jelent.

6. A doktori iskola újraértékelése. A Jogi Karon 20 doktori vezető van. Fennáll annak a veszélye, hogy a kartól – legalábbis egy időre – visszavonják a doktori képzésre vonatkozó jogot. Ezt Andronescu miniszter vetette fel és nyomásgyakorlásként is értékelhető.

7. A címek EU-n belüli el nem ismerésének lehetősége. Románia egyik legfontosabb nyeresége külügyi téren a címek és képzések elismerése volt. Ezáltal bármelyik Romániában képzett személy versenyezhet egy hasonló tisztségért az EU valamely országában anélkül, hogy bármilyen egyenértékűsítő vizsgán át kellene esnie. Ezzel a plágiumdöntéssel fennáll annak a lehetősége, hogy az EB újraértékeli Románia ezen jogát. Ez néhány millió románt érintene hátrányosan.

8. A tudósok hitelessége. Jelen pillanatban úgy becsülik, hogy több mint 100.000 kutató tevékenykedik külföldön. A Ponta esetében bebizonyított plagizálás áttételesen kételyt ébreszt a külföldi kutatótársak szemében, ami a tudományos címek romániai megszerzését illeti.

Petre Badica

Forrás: romanialibera.ro, 2012. július 20.


Címkék: plagizálás ponta

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr414668537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.