Eleinte úgy tűnt, a kudarc miatti elkeseredettség lovalja bele Victor Ponta kormányfőt és egyes forróbb fejű társát abba, hogy a magyarokat tegyék meg bűnbaknak azért, mert nem sikerült meneszteniük Traian Băsescut. De ahogy telik az idő, nemcsak nem józanodnak ki az USL-s politikusok, illetve a támogatóik, hanem egyre jobban durvul a helyzet. Ezért úgy döntöttem, az ezzel kapcsolatos cikkeknek külön bejegyzést szentelek, ahova folyamatosan feltöltöm az ezzel kapcsolatos román nyelvű cikkek fordításait.

Természetesen a többi, a népszavazás szempontjából releváns cikk egy bejegyzéssel lejjebb, a „Népszavazás 2012 – eredmények, kommentárok”-ban olvasható.

Frissítés – 2012. augusztus 2.

 

A Kovászna megyei MPP vezetője: A magyarok azért hallgatnak Orbán Viktorra, mert ő támogatja az autonómiát

Kulcsár Terza József, a Kovászna megyei MPP vezetője meglepettnek mondta magát Victor Ponta kormányfő azon nyilatkozatai miatt, melyek szerint a magyarok Orbán Viktor magyar miniszterelnökre hallgatnak, kihangsúlyozva, hogy a budapesti kormány „igent mondott a – székelyföldi – autonómiára”, a román kormánnyal ellentétben. […]

„Csodálkoztam Victor Ponta miniszterelnök nyilatkozatain, aki haragszik a magyarokra, azt mondva, miért Orbán Viktorra hallgatnak, amikor ő a kormányfő Romániában”, mondta Kulcsár Terza.

A Kovászna megyei MPP vezetője megemlítette, emlékeztetni akarja Ponta kormányfőt arra, hogy az SZNT (Székely Nemzeti Tanács – PZS) néhány évvel ezelőtt tartott egy népszavazást a Székelyföld autonómiájáról és akkor a szavazók 99 százaléka az autonómia mellett foglalt állást, de a bukaresti kormány figyelmen kívül hagyta azt a népszavazást.

„Ezzel szemben a budapesti kormány igent mondott az autonómiára, Orbán Viktor úr pedig támogatja Székelyföld területi autonómiáját. Tehát, mit gondol Victor Ponta, vajon kikre hallgatnak a székelységiek, vagy az erdélyi magyarok?”, tette hozzá Kulcsár Terza József. […]

Dan Anghel

Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 1., 16:30

A MAE „kellemetlen meglepetéssel” vette tudomásul Orbán Viktor nyilatkozatait a romániai népszavazásról

A román Külügyminisztérium (MAE) arról tájékoztat, hogy „kellemetlen meglepetéssel” vette tudomásul Magyarország kormányfője, Orbán Viktor szombati, tusnádfürdői kijelentéseit a vasárnapi népszavazásról, rámutatva arra, hogy helyteleníti „az ország belügyeibe történt – ezen – beavatkozást”.

„A MAE, kellemetlen meglepetéssel, vette tudomásul Magyarország miniszterelnökének nyilatkozatait a románia belföldi fejleményekről és helyteleníti a nem hivatalos látogatások nyújtotta alkalmak felhasználást az ország belpolitikájába való beavatkozásra”, mondta a Mediafax megkeresésére a MAE szóvivője, Ovidiu Dranga.

A MAE-s hivatalosság megjegyezte, a magas rangú magyar tisztségviselő romániai látogatása egy levélváltás tárgya volt, a szokásos diplomáciai csatornákon, Magyarország bukaresti nagykövetsége és a Külügyminisztérium között, melynek keretében elmondták, hogy Orbán Viktor kormányfő részt fog venni a nyári egyetem tevékenységein.

„A Külügyminisztérium, kihangsúlyozva a Románia és Magyarország közötti jó szomszédsági és együttműködési kapcsolatok jelentőségét, üzeneteket küldött a magyar félnek olyan nyilvános megszólalások elkerülésére, melyek hátrányosan érinthetik a két ország közti kapcsolatokat és vegye figyelembe a romániai belpolitikai kontextust. Akárcsak a magyar tisztségviselők korábbi erdélyi látogatásai során, a MAE fontosnak tartotta, hogy a meglévő együttműködési mechanizmusokhoz és csatornákhoz folyamodjon, a diplomáciai szokások szerint annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatokat érintő üzeneteket továbbítson”, mondta még a MAE szóvivője.

Magyarország kormányfője, Orbán Viktor szombaton, Tusnádfürdőn, a Tusványos Nyári Egyetem, a népszavazással kapcsolatosan kijelentette, hogy az kívánja a „románoknak és a romániai magyaroknak, hozzanak jó döntéseket, vagyis ne hozzanak semmilyen döntést, a holnapi (vasárnapi – a szerz.) egy ilyen lehetőség”.

V. M.

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 31., 19:42

A népszavazás utáni őrület

A vasárnapi szavazás eredménye a román társadalmat bizonyos meglepő, a népszavazás előtt nehezen kifürkészhető tények elé helyezi.

Erdélyben a román többség gyakorlatilag ugyanazon az állásponton volt, mint Tőkés László és Orbán Viktor, akiknek az üzeneteit teljes mértékben követték a magyar választók. Magyarország kormányfője romániai tartózkodása alatt egyértelműen kimondta, mit kellene tenniük a népszavazáson úgy a románoknak, mint ahogy a magyar kisebbségnek is. Tőkés László, egy olyan politikus, akit az idők folyamán nyíltan támogatott Traian Băsescu, szintén nem adta alább. Az a tény, hogy a magyar választók igazodtak ilyenfajta üzenetekhez érthető, bár politikai szempontból az RMDSZ egyáltalán nem áll közel sem Orbán Viktorhoz, sem Tőkés Lászlóhoz. Sőt, ellenkezőleg. De az erdélyi románok jó része mindig odafigyelt a magyar radikálisok és egyes budapesti hivatalosságok szélsőséges és revizionista kisiklásaira.

Főleg úgy, hogy az utóbbi időszakban a romániai választási időszakok a budapesti magas rangú tisztségviselők játszóterévé váltak, akiknek már nem tudnak a szomszédos és baráti országban nyilatkozni és átlépik a határt, hogy egyenesen itt kampányoljanak. Íme, az elnök leváltásáról szóló népszavazás eltörölte az ilyenfajta érzékenységeket Erdélyben, legalábbis az urnáknál tapasztalt eredmények tükrében. A magyarok teljes távolmaradásához hozzáadódott a románok masszív távolmaradása. Az erdélyi szavazás billentette Traian Băsescu javára a népszavazás mérlegét.

De bár hasonlóan viselkedtek, a két közösség nem ugyanabból az okokból reagált. A magyar vezetők remélhetik bizonyos olyan célok megvalósítását, melyeket a PDL megígért, mint amilyen a nemzeti kisebbségek státusza, vagy a július 29-i támogatásért előterjeszthetik bizonyos további lépések gondolatát az autonómia megszerzése útján.

Nem ugyanezek a céljaik azoknak az erdélyi románoknak, akik úgy döntöttek, nem vesznek részt a népszavazáson. De ez a pillanatszülte szövetség, az ellen, ami Bukarestről politikai akcióként érkezik, felfedi a román társadalom több síkon bekövetkezett veszélyes törését.

Egyrészt van a Traian Băsescu támogatói és ellenfelei közötti törésvonal. Másrészről Erdély opcióiban elkülönül Moldvától és Munténiától. Mindkét eset súlyos következményekhez vezethet. Bármit mondanának az egyik, vagy a másik oldalon, a két tábor számbelileg közel azonos és nagyon radikalizált. Băsescu elnök nem hagyhatja figyelmen kívül az ellene leadott hétmillió szavazatot, még ha ez is a nyilvánosságnak szánt üzenete, legalábbis egyelőre. Az USL nem tekinthet el attól, hogy a távolmaradási biztatást nagyobb, vagy ugyanakkora számú román követte. A harcoló felek által felelőtlenül piacra dobott harcias üzenetek mélyítik a törésvonalat. Traian Băsescu és az USL a hatalomért folytatott harcban gyorsan közelednek ahhoz a pillanathoz, ahonnan már nincs visszatérés.

Most a bukaresti politikai elit kultúra- és felelősséghiányának eredményeit aratjuk le. A hatalom gombjainak uralmáért folytatott vak küzdelem darabról darabra semmisíti meg Romániát.

Képes Traian Băsescu és Victor Ponta tárgyalással találni egy tűzoltó politikai megoldást? Ha elmenne a népszavazásra, „Igen”-t, vagy „Nem”-et mondana?

Ion M. Ioniţă

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 31.

Népszavazás: néhány következtetés a magyarok szavazata után

A Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazás érvénytelenítése bármi másnál jobban befolyásolja majd az USL teljesítményét az őszi parlamenti választáson és akár egy új kormány megalakításáról folytatott tárgyalásokat is.

De ezen kudarc visszhangjai nemcsak a PSD-n, a PNL-n és a PC-n belül fognak tovagyűrűzni, hanem az RMDSZ-en belül is, miután a magyar közösség masszívan bojkottálta a népszavazást.

A részvételi arány hargitai, kovásznai, marosi, vagy szatmári százalékai magukért beszélnek. Sőt, nem lenne meglepetés, ha azt tudnánk meg, hogy az ezekben a megyékben vasárnap urnákhoz járulók között a magyarok valójában kisebbségben voltak, ami azt jelentené, hogy a bojkottot bojkottáló magyarok valódi súlya még kisebb lenne.

A választók viselkedése tehát az ország e térségében egyértelmű és mivel az emberek nem hagytak semmilyen kiskaput, leszögezhetjük, hogy a népszavazáson való meg nem jelenésük valójában egy NEM típusú egyértelmű opcióval egyenértékű.

Maguk a számok mutatják meg, hogy nem egy „hiábavaló” távolmaradás volt, ehhez pedig érdemes, összehasonlításképpen, áttekinteni a részvételi arányt a helyhatósági választáson és a népszavazáson: Kovászna – 54,47 százalék a helyhatóságin és 20,60 százalék a népszavazáson; Hargita – 54,23 százalék a helyhatóságin és 11,56 százalék a népszavazáson; Maros – 58,66 százalék a helyhatóságin és 33,96 százalék a népszavazáson; Szatmár – 56,14 százalék a helyhatóságin és 28,23 százalék a népszavazáson.

Most akkor néhány következtetés:

* Az RMDSZ-nek kötelessége lesz figyelembe venni az általa képviselt közösség által július 29-én adott jelzést és várható, hogy a kihatások főleg azon szövetségekkel kapcsolatos politikában lesznek láthatók, melyeket Kelemen Hunor és csapata az őszi parlamenti választásokra terveznek és azon megbeszélésekben, melyek egy új parlamenti többség létrehozásáért kezdődnek majd.

* Másrészről, még ha a helyhatósági választáson nem is esett át egy jelentős sokkon, ahogy attól egyesek tartottak, tekintettel a radikálisok által kialakított versenyre, az RMDSZ ettől függetlenül nem hagyhatja majd figyelmen kívül azt, hogy a magyar közösség viselkedése a vasárnapi népszavazáson tökéletesen szinkronban volt azzal a bojkottfelhívással, amit azon radikálisak vezetői fogalmaztak meg, de a budapesti kormány feje, a Tőkés Lászlóhoz közelálló Orbán Viktor is.

* Harmadsorban, a Traian Băsescu leváltásáért kiírt népszavazásból meggyengülve kerül ki a Borbély‑Frunda szárny, mely a Szövetségen belül folyamatosan a baloldal és az USL felé billentette a mérleg nyelvét.

* Erdély erősen eltávolodott a mezőnytől, ez pedig főleg az USL-nek és a PDL-nek jelzés, mert az otthon maradt magyarok apportja, bár jelentős volt, nem volt döntő is abban, hogy a részvételi arány 50 százalék alatt maradjon.

Laurenţiu Mihu

Forrás: romanialibera.ro, 2012. július 31.

Crin Antonescu ideiglenes elnök: „Lényegét tekintve Traian Băsescut leváltották. Formailag várjuk a CCR döntését. Băsescunak le kellett volna mondania. Én meghoztam egy döntést”

[...]

* Traian Băsescu viselkedése egy csaló viselkedését mutatja. Kihirdettem egy parlamentben elfogadott törvényt, amit alkotmányosnak neveztek és ideiglenes elnökként nem volt okom arra, hogy ne hirdessem ki. A kihirdetés aktusával a parlament akaratát teljesítettem. Ezek a dolgok ravaszkodások. Ezek a dolgok nem elcsani valók, hogy három napig az asztal alatt bujkálunk, hogy lássuk valaki kampánytaktikáját. Románia elnökeként cselekedtem. Egy jelölt csalóként, Orbán Viktor pojácájaként akart viselkedni, ez az ő dolga, mint jelöltnek. A legkisebb sajnálat nincs bennem, vagy habozás, hogy helyesen jártam el. [...]

(A teljes cikk magyarul itt olvasható – PZS)

Cristian Andrei

Forrás: gandul.info, 2012. július 31., 17:49

Tőkés: A passzivitás nem jellemzi a magyarokat, az USL-s összeesküvésre adtak negatív szavazatot

Tőkés László euroképviselő egy hétfői, nagyváradi sajtókonferencián kijelentette, a passzivitás nem jellemzi a magyarokat, ők a népszavazáson negatív szavazatot adtak el „az USL összeesküvésére, amivel egy posztkommunista kormányt akart bevezetni”, mert ők a demokratikus változások folytatását akarják.

Tőkés azt mondta, a vasárnapi népszavazás eredménye azt bizonyítja, hogy a románok 65 százaléka nem akarja Traian Băsescu felfüggesztett elnök távozását, tudósít a Mediafax.

Tőkés szerint, a 65 százalékos arány az 54 százaléknyi nem szavazóból és a 11 százaléknyi nemmel szavazóból jön össze.

„Ez az a lakosság, melynek negatív véleménye volt a Ponta‑Antonescu klikkről és a vasárnap lezajlott pszeudo-alkotmányos államcsínyről”, mondta az euroképviselő.

Véleménye szerint, a magyarok és általában véve az erdélyi lakosság legnagyobb része passzív maradt e népszavazással szemben, mert az 1989-ben elkezdett demokratikus változások folytatását akarja.

„A passzivitás nemcsak a magyarokat jellemezte. Nemcsak a székelységről, Hargitáról és Kovásznáról van szó, hanem az aradi, bihari, beszterce-naszódi lakosságról is. Ez nem politikai távolmaradás, hanem egy negatív szavazat az USL összeesküvésével szemben, mellyel egy posztkommunista kormányt akart hatalomra juttatni”, mondta Tőkés.

Ami Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozatait illeti, Tőkés azt mondta, hogy ő megpróbálta a magyarok távolmaradását a népszavazásról a bármilyen olyanfajta voksolással szembeni alacsony érdeklődési szinttel magyarázni, ahol nincsenek saját jelöltjeik.

„Az RMDSZ elnöke megpróbálja félremagyarázni ezt a viselkedést, hogy kimagyarázza a kudarcát. Ők (az RMDSZ képviselői – a szerz.) megpróbáltak segédkezet nyújtani ehhez az államcsínyhez. Az világos, hogy ha a magyarok nem maradtak volna távol, az RMDSZ lett volna a döntő erő, mely hozzájárult Băsescu leváltásához. Ám az is világos, hogy a magyar választók nem bíztak az RMDSZ-ben”, mondta Tőkés.

Ugyanakkor Victor Ponta miniszterelnök nyilatkozatait, aki a magyar etnikumú választók távolmaradásáról beszélt, „igazságtalanoknak, méltatlanoknak és alaptalanoknak” minősítette.

„Az emberek nem tettek egyebet, mint gyakorolták demokratikus jogukat: hogy résztvesznek, vagy sem a népszavazáson”, mondta Tőkés.

Ami Victor Ponta magyarországi kollégája, Orbán Viktor elleni bírálatait illeti, Tőkés azokat „szomorú emlékűek”-nek nevezte.

„Emlékszem a gyűlöletes csausiszta diktatúrára, amikor minden kormány elleni nyilatkozatot beavatkozásnak minősítettek. Orbán úr kifejtette azt az álláspontját, mely egybeesik Európa véleményével, általában és az Európai Néppártéval, különösen. Ennyi”, mondta Tőkés.

Az euroképviselő elismerte, azt tanácsolta a magyaroknak, hogy ne szavazzanak az elnök leváltására, de a választókra bízta, hogy miként kívánják büntetni az „államcsínyt”: megjelenéssel, vagy bojkottal.

„Azt mondtam nekik, vagy szavazzanak az elnök leváltására irányuló kezdeményezés ellen, vagy ne jelenjenek meg. Ezt a felhívást pénteken tettük, szombaton pedig egy sporthasonlatot használtam, nevezetesen azt, hogy nem hiszem, hogy Antonescu jobb csapatkapitány lenne, mint Băsescu”, állította Tőkés László.

Hozzátette, a magyarok nem várnak valamilyen jutalmat a Traian Băsescunak nyújtott segítségért.

„Mi nem vagyunk opportunisták, mint az RMDSZ képviselői, mi nem várunk el semmilyen politikai hasznot, de a Traian Băsescu úr által elnökölt Romániának méltányolnia kell majd közösségünk gesztusát, mely most megvédte a demokrácia értékeit”, szögezte le Tőkés. […]

Forrás: gandul.info, 2012. július 31., 09:18

Korodi Attila RMDSZ-képviselő megmagyarázza A MAGYAR VÁLASZTÓK MIÉRT NEM MENTEK SZAVAZNI

Korodi Attila RMDSZ-es képviselő hétfőn azt mondta, a magyarok távolmaradása a szavazásról azon „igazságtalan vádak” következménye, melyekkel a „népszavazás fő szereplői” illették a magyar közösséget és semmiképpen sem Traian Băsescu és Orbán Viktor üzeneteinek, tudósít a Mediafax.

Korodi Attila RMDSZ-képviselő kijelentette, a magyarok, akik elégedetlenek azokkal a vádakkal és „egy normális Európában” helytelen döntésekkel, melyeket az évek folyamán úgy Traian Băsescu elnök, mint ahogy újabban a Ponta-kormányzat is meghozott, úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a népszavazáson.

„Egy kapcsolat kiépítése egy, két, három évet tart. Jelenleg egy olyan népszavazásban találtuk magunkat, hogy ha vesszük a részvevő feleket, a népszavazás fő szereplőit, akkor az elmúlt években mindegyik mondott néhány igaztalan vádat a magyar közösségről, vagy hozott olyan döntéseket, melyek nem voltak helyesek a magyar közösségre nézve, egy normális Európában és ezért a reakció a távolmaradás volt, az eltávolodásunk ettől a döntéstől, mert a főszereplők, a döntéseikkel, a nyilatkozataikkal negatív hatásokat hoztak a romániai magyar közösségre. Ez volt az alap, amiből kiindultunk és nem egy egyik napról a másikra született döntésről beszélünk”, mondta Korodi.

Korodi kijelentette, a magyar választók tendenciáját, hogy nem jelenik meg a Traian Băsescu elnök leváltására kiírt népszavazáson, már akkor megfigyelhető volt, amikor megkezdődtek az előkészületek a polgárok megkonzultálására és a magyar közösség képviselői figyelmeztettek erre.

„Már a népszavazás kezdetén meg lehetett figyelni a tendenciát és a politikai szereplők tudták, mi, a magyar közösség képviselői közöltük ezt, tehát nem volt ismeretlen”, mondta.

Állítása szerint, sem Traian Băsescu elnök felhívása, hogy ne menjenek szavazni, sem Orbán Viktor magyar kormányfő üzenete nem volt olyan természetű, hogy befolyásolta volna a romániai magyar választókat.

„Az elemzéseink szerint, ez a tendencia már azelőtt látható volt, hogy Băsescu elnök bejelentette volna, távolmaradásra kéri a romániai polgárokat, éppen az előbb ismertetett érvekkel. Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatai nem számítanak, azok egy olyan pillanatban születtek, amikor a helyi sajtó már nem vehette át, főleg, ha arról beszélünk, mely nem kötődik az internethez. Ezért úgy hiszem, hogy nincs semmilyen relevanciája, sokkal inkább úgy hiszem, hogy a kormányfő inkább egy olyan érzést követett, ami megfigyelhető volt, látható volt, természetesen átpolitizálva, a magyar közösség ezen álláspontja mentén, mely már nagyon megszilárdult volt”, jelentette ki Korodi. […]

Forrás: gandul.info, 2012. július 30., 17:55

Benzin a tűzre

Néhány nagyon súlyos nyilatkozat túl könnyen maradt megvitatlanul. Victor Ponta miniszterelnök kiiktatta az országból a magyar etnikumú román állampolgárokat csak azért, mert nem tetszett neki a hozzáállásuk.

A magyarok miatt vesztettünk”, mondta a bulvárpolgármester Radu Mazăre is, valahol a tengerparton, hiányosan felöltözve, ahogy megszoktuk tőle.

A művelődésügyi miniszter, Puiu Haşotti rátett egy lapáttal, azt hangoztatva, hogy a magyarokat a „kléruson” keresztül manipulálták és megnevezve azokat az egyházakat, melyeken keresztül állítólag cselekedtek. Az USL-s vezetők a „magyarok”-ban találták meg az egyik bűnöst a saját kudarcukért és még az egyházat is belekeverték a politikai mániájukba. Az egyház, felekezetétől függetlenül, ezúttal csodába illő módon megúszta. Egyetlen politikus sem mert így frontálisan ütközni a Román Ortodox Egyházzal (BOR), de a kisebb és „magyar” egyházakkal más a helyzet.

Az ilyenfajta üzenetek rendkívül veszélyesek, mert kiegészítik a jelenlegi politikai osztály által a közönségbe fecskendezett felkorbácsolt gyűlölettel. Több mint 7 millió román, akiknek amúgy is van elég okuk a haragra és a frusztrációra, most újabb célpontot kapnak. Egy etnikai kritériumok szerint láthatót. Ez a legveszélyesebb célpont.

Az USL-s vezetők megpróbálják a saját politikai alkalmatlanságukat egy potenciálisan robbanékony irányba szórni és ez rendkívül súlyos dolog. Ez a gesztus újra példázza azt a felelőtlen módot, ahogy e pillanatban a hatalmat gyakorolják.

Miként másképpen lehet minősíteni olyan nyilatkozatokat, melyek az országon kívülre hajtanak egy etnikai csoportot azon egyszerű okból, hogy egyes politikusoknak nem tetszik ezen csoport viselkedése? Hogyan másképpen lehet minősíteni egy olyan politikus nyilatkozatát, aki berángatja a botrányba egyes nemzeti kisebbségek vallási felekezeteit?

A magyarokra ujjal mutogató USL-s vezetők nem értettek meg egy egyszerű dolgot. A magyar közösségek nem manipulálhatók úgy, mint a szegénységbe süllyedt olténaiak, vagy más régiókbeliek, ahol a kiskirályok bizarr százalékokban hozták az embereket az urnákhoz. Ez a valóság, a magyarok kevésbé érzelmileg és sokkal gyakorlatiasabban gondolkodnak. Csak olyan mértékben viselkednek fegyelmezetten a politikai felhívásokra, amennyire ezek a felhívások megfelelnek a közvetlen érdekeiknek és óhajaiknak, amúgy meg nem érdeklik őket. Az RMDSZ-nek e közösségekben csak akkor van szava, ha e csoportok közvetlen érdekeiről beszél.

A magyarok azért nem jelentek meg az urnáknál, mert az USL-s üzenetekből semmi sem mondta nekik azt, hogy Băsescu leváltása egy fontos ügy számukra. A gond kommunikációs, nem etnikai. Az USL üzenetei teljesen más okokból nem voltak hitelesek e közösség számára, mint az etnikaiak. Ezek egyike az is, hogy a magyar közösségek hagyományosan nem szimpatizálnak a kommunistákkal és az utódaikkal.

Milyen százalékai voltak itt Ion Iliescunak? Hány szavazatot gyűjtött itt a PDSR? Milyen képviselői vannak a PSD-nek és a PNL-nek a helyi közigazgatásokban?

Victor Ponta miniszterelnök és az USL-s vezetők, akik kiiktatták Romániából a magyar közösségeket, minősíthetetlen módon hibáztak. A távolmaradás mellett döntő magyarok teljes jogú román állampolgárok és semmi sem indokolja az országon kívülre helyezésüket. Mint ahogy indokolatlan az összes agresszív nyilatkozat azokkal szemben, akik etnikumtól függetlenül úgy döntöttek, nem adnak helyt az USL urnákhoz szóló meghívásának.

Ahelyett, hogy feleslegesen felerősítené az etnikai kritériumokon alapuló negatív érzéseket, az USL-s vezetőknek beszélniük kellene az ezen megyékben meglévő képviselőikkel, hogy lássák, milyen hatékony volt a kommunikáció. Ezáltal sokkal megalapozottabb okokat találnának a hargitai és kovásznai számokra.

A politikusok által terjesztett gyűlölet, ami a közvélemény nagyon súlyos szintű radikalizálódását váltotta ki, melyet a népszavazás várható érvénytelenítése miatti haraggal felerősítettek, olyan lángolás, amire etnikai benzint önt néhány teljesen felelőtlen politikus. Azokat, akik ezt teszik, nem vezérelhetnek jó szándékok, ami Romániát illeti. Olyan alakok ők, akik a magán-, vagy csoportérdekekért készek megismételni az 1990-es marosvásárhelyi őrületet.

Ez a fajta viselkedést nem szabad szó nélkül hagyni. Puiu Haşotti művelődésügyi miniszternek nyilvánosan kell bocsánatot kérnie azért a nyilatkozatáért, ami bevont a botrányba egyes kisebbségi vallási felekezeteket. Ez egy kommunista proletár dühre méltó gesztus abból az időszakból, amikor a szovjet tankok derékba törték a történelmünket. Az a tény, hogy egy liberális követ el egy ilyen udvariasságot, sokat elmond azok meggyőződéseiről, akik most ezt a pártot vezetik.

Mălin Bot

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 31., 15:15

Az USL háborút kezdett a magyar etnikumúakkal

A magyar lakosság alacsony részvétele a Traian Băsescu felfüggesztett elnök leváltásáért kiírt népszavazáson heves reakciókat váltott ki az USL képviselőiből. Ezzel szemben a magyar pártok vezetői elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar származású román állampolgárokat tartsák felelősnek a népszavazás kudarcáért.

Victor Ponta kormányfő vasárnap, rögtön azután, hogy szavazott figyelmeztette magyar kollégáját, Orbán Viktort, arra kérve, hogy többé ne avatkozzon be Románia politikai életébe és ne bíztassa arra a magyar etnikumú román állampolgárokat, hogy ne menjenek el szavazni.

„Én Románia miniszterelnökeként megtettem teljesítettem azt a kötelességemet, hogy figyelmeztessem Magyarország miniszterelnökét, ne avatkozzon be többet Románia politikai életébe, mert láttam, hogy a hargitai és a kovásznai lakosok hallgatnak Orbán kormányfőre, de Romániában vagyunk és azt akarom, hogy a románok döntsenek a saját sorsukról, nem olyan személyek, akár Romániából, akár más országokból, akik rosszat akarnak Romániának”, mondta Ponta.

Puiu Haşotti művelődésügyi miniszter azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy a magyar papok által közvetített távolmaradási felhívásokkal bojkottálták a népszavazást.

„Az RMDSZ nyilvánvaló módon felhívást intézett a magyar kisebbséghez és nagyon jól tudjuk, azt a klérusán keresztül tette, az evangélikus egyházon keresztül, a protestáns egyházon keresztül és így tovább, tehát nyilvánvaló módon az RMDSZ így viselkedett és éppenséggel eltérően attól, ahogy voltak bizonyos előzetes megbeszélések, de az RMDSZ tehetsége az árulásra már közismert”, mondta Haşotti.

Az RMDSZ válasza

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap este kijelentette, hogy elutasít bármilyen spekulációt, ami a magyar közösség ezen szavazást illető szerepére vonatkozik.

„Elutasítok bármilyen spekulációt, ami a magyar közösség szerepét illeti ezen a voksoláson és nem fogadhatjuk el, hogy a magyarokat nyilvánítsák vétkeseknek ezért az eredményért”, mondta az RMDSZ vezetője.

Ugyanezen az állásponton volt Frunda György RMDSZ-es szenátor is. Megjegyezte, hogy „igazságtalan” és őt zavarja, hogy „megpróbálják a magyarokat bűnösnek megtenni” a népszavazáson való gyenge szereplés miatt.

„Igazságtalan és engem zavar, hogy a magyarokat akarják bűnösnek megtenni. ha a népszavazáson a jelenlét 48-49 százalék lenne és egy százalék magyar hiányozna, akkor bírálhatnának. De ebben az országban a magyarok 6-7 százalékot jelentenek (ez az érvelés nem teljesen világos – PZS). A gyenge jelenlétet számos tényező határozta meg. Az RMDSZ üzenete, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon, túl rugalmas volt, nem volt meggyőző, azt hiszem, vagy fehéret, vagy feketét kellett volna mondani. Nem volt idő”, jelentette ki Frunda.

A magyar etnikumúak egy másik vezetője, a Kovászna megyei MPP elnöke, Kulcsár Terza József kijelentette, a székelyek azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet „az USL törvénysértéseivel és nem demokratikus manipulációival”. „Nem érthetünk egyet azzal, hogy ezt az országot nem demokratikus és alkotmánysértő eszközökkel vezessék”, mondta a Kovászna megyei MPP vezetője.

Tőkés álláspontja

Tőkés László euroképviselő a magyar etnikumúak népszavazással szembeni passzivitását az USL-vel szembeni negatív szavazatként értékelte.

„Nemcsak a magyarokat jellemezte passzivitás. Nemcsak a székelységről, Hargitáról és Kovásznáról van szó, hanem az aradi, a bihari, a beszterce-naszódi lakosságról is. Ez nem politikai távolmaradás, hanem egy negatív szavazat az USL összeesküvésére, amivel egy posztkommunista kormányt akartak hatalomra juttatni”, mondta Tőkés. […]

Sebastian Zachmann

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 31., 10:39

Oroszország Hangja: Orbán Viktor népszavazás bojkottjára szóló felhívása annak megerősítése, hogy létezik egy megállapodás Băsescu és Magyarország kormányfője között Székelyföld autonómiájáról

Annak, ahogy a magyar kormányfő, Orbán Viktor nyíltan és bárdolatlanul beavatkozott a romániai politikai csatába több magyarázata lehet, jegyzi meg az Oroszország Hangja rádió.

Egy kedden, az Oroszország Hangja rádió honlapján ugyanattól a szerzőtől, Valentin Mândrăşescutól megjelent egyik cikkben, aki hétfőn arra bíztatta az USL vezetőit, hogy folytassák erőből a Traian Băsescu leváltására irányuló akciókat, most megjelent egy magyarázat Magyarország kormányfőjének azon, a romániai magyaroknak címzett buzdítására, hogy bojkottálják a népszavazást, nevezetesen az, hogy „Orbán Viktor bizonyos annyira jelentős ígéreteket kapott Traian Băsescutól, hogy a magyar vezető szükségesnek tartotta megadnia neki minden lehetséges támogatást”.

„Aki nem hisz egy ilyenfajta cinikus megállapodás lehetségességében, akkor annak vissza kellene emlékeznie az RMDSZ egész politikai életrajzára, melyet mindig rendkívül pragmatikus elvek vezéreltek a bukaresti politikusokkal meglévő kapcsolatában és bármilyen politikai erőt támogatott, mely hajlandó volt ’valamit adni cserébe’”, húzza alá a szerző.

„Számításba kell venni azt a tényt, hogy Traian Băsescu valós veszély előtt állt, hogy leváljták és megismétli Adrian Năstase pályáját az igazságszolgáltatásban. A népszavazás előtti héten USL-hez közeli forrásokból az az információ érkezett, hogy a szociál-liberális jogászok már előkészítették a dokumentumokat a Flotta- és a Mihăileanu-akták minél sürgősebb reaktiválásához, ami azt sugallja, hogy a felfüggesztett elnöknek komoly okai voltak arra, hogy abszolút bármit megígérjen, hogy javítsa a politikai túlélési esélyeit”, áll még a cikkben.

„A román állampolgárok, főleg a népszavazáskor otthon maradt erdélyiek számára hasznos lenne tudni a választ a következő kérdésre: mit ígértek Orbán Viktornak a bojkott támogatásáért? A pontos választ csak néhány személy ismeri: Traian Băsescu, Orbán Viktor. Valószínűleg néhány tisztviselőt az Európai Néppártból, amelyhez Băsescu és Orbán tartozik, felkértek, hogy tanúsítsák a tranzakciót, hogy bebiztosítsák a kötelezettségvállalások utólagos teljesítését és nincs kizárva, hogy a STS (Különleges Távközlési Szolgálat – PZS) néhány munkatársa, amilyen kíváncsiak, ’füleltek’, folytatja érvelését a szerző.

„Mi nem ismerjük a pontos választ, de megpróbálhatjuk kikövetkeztetni. A logikai levezetési folyamat nem bonyolult és a magyar kormányfőnek a romániai politikai folyamatba való beavatkozását megelőző események időrendi sorrendjének egyszerű felidézését feltételezi. A magyar kormányfő-helyettes, Semjén Zsolt július 25-én nagyon világosan elmagyarázta a budapesti vezetőség érdekeit és szándékait: ’Sohasem fogunk lemondani az autonómia gondolatáról, minden lépésnek az autonómia felé kell irányulnia – a diaszpórában élő magyaroknak kulturális autonómiát és területi autonómiát a tömbben élőknek’. A magyar hivatalosság sietett vigaszt is nyújtani az erdélyi románoknak, de nehéz megbecsülni, mennyire voltak hitelesek ezek a nyilatkozatok a román etnikumúak szemszögéből nézve”, mondja Oroszország Hangja.

„’Azt üzenjük román barátainknak, hogy nincs semmi különleges ebben, a magyarok sohasem kértek semmi olyat, ami nincs az EU-ban. Ha mások képesek, mi is képesek vagyunk. Nem fogadhatjuk el, hogy másodrangú polgárok, nemzetek legyünk. Ha más személyek és nemzetek rendelkeznek ezekkel a jogokkal, ha mások képesek, akkor mi is. A román barátoknak látniuk kell, hogy mi sohasem fogunk lemondani erről – de ez nem jelent hallatlan dolgot, hanem ez jelen van az EU-ban. Sohasem fogunk lemondani erről a célról’”.

„Semjén Zsolt nyilatkozatai után lehetetlen volt, hogy Traian Băsescu csapata ne értse meg a Budapestről érkezett jelzést. Azt a tényt, hogy e nyilatkozatok után néhány nappal, melyek semmilyen hivatalos választ nem kaptak a román állam struktúráitól, Orbán Viktor kormányfő személyesen jelent meg a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen, hogy arra biztassa a magyarokat, bojkottálják a vasárnapi népszámlálást, annak közvetett megerősítésének lehet tekinteni, hogy létezik egy megállapodás Traian Băsescu és Magyarország kormányfője között Székelyföld területi autonómiájáról. Úgy Románia felfüggesztett elnöke, mint ahogy a magyar kormányfő is az Európai Néppárt tagja, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktornak van hova fordulnia, hogy Traian Băsescut ígérete betartására kényszerítse”, folytatja érvelését Valentin Mândrăşescu.

„A népszavazás tapasztalata azt mutatja, hogy a román választóknak semmilyen beleszólásuk nem lesz ebbe a folyamatba, melynek révén atomizálódik az az állam, melyben élnek. Igaza van Victor Ciutacunak, amikor azt írja, hogy ’az új típusú demokrácia nem többségi alapon működik, hanem külföldi politikai diktátummal. Végső soron a szavazatunk tényleg nem számít már. Ha bármikor számított is volna. Másodrangú állampolgárok vagyunk”, fejezi be mondanivalóját Mândrăşescu.

V. M.

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 31., 14:43

Victor Ponta: Az európai vezetők nem számítottak arra, hogy Băsescu úgy viselkedik, mint egy csaló, mint az itt a piros, hol a pirosnál

[…]

A magyarok távolmaradásáról

„Hazugság, hogy listák készülnek a magyarokról, mert már nem nagyon vannak magyarok a tisztségekben, ők távoztak a kormányzatból. Senki sem készített semmilyen listát és fogalmam nincs, nem is akarom tudni, hogy ki volt és ki nem volt szavazni. Ez olyan politikai rendőrség, ami csak Băsescu úr fejében létezhet.

Két hete voltam Csíkszeredán és megmondtam nekik, én mindenki miniszterelnöke vagyok és mondják meg, mire van szükség és meg fogom tenni. Amikor azonban azt mondod, hogy téged nem érdekel, mi történik Romániában, csak az, ami itt, az én darabkámon történik, akkor ez olyan gond, amit úgy gondolom, nagyon komolyan kell vennem. Ami jó dolog történik Romániában, az rájuk is tartozik, ami rossz dolog történik, az rájuk is tartozik.

Nem volt megállapodásom RMDSZ-es vezetőkkel, nem tárgyaltam velük. Borbély úr azt mondta, hogy szavazott, Frunda úr nyilvánosan kifejezte ezt. Nem tudom, a magyarok hallgattak-e Orbán Viktorra, de az a tény, hogy a magyar miniszterelnök idejött és nyíltan pártját fogta Băsescunak, az tisztességtelen volt”. […]

(A teljes cikk magyarul itt olvasható – PZS)

Dorina Călin

 

 

Oroszország Hangja: Romániát Budapestről vezetik

(Fontos megjegyezni, hogy az Oroszország Hangja rádió az utóbbi időben nagyon aktivizálta magát a Romániával kapcsolatos ügyekben és több olyan cikk/kommentár jelent meg, melyek sokkal inkább tűnnek egy diverziós kampány részének, mint komoly elemzésnek. A most ismertetett cikkből is ez a tendencia olvasható ki, közlésével elsősorban egy jelenséget akartam érzékeltetni, nem feltétlenül az abban szereplő információkat. – PZS)

 

A vasárnapi népszavazásnak két eredménye van. Az első, a nyilvánvaló Traian Băsescura vonatkozik és bizonytalan. A második, a kevésbé nyilvánvaló arra vonatkozik, hogy Romániát már nem Bukarestről vezetik. A magyar kormányfő, Orbán Viktor kulcsfontosságú személlyé vált a román politikában és úgy tűnik ellenőrzése alatt tartja jelentős számú román állampolgár szavazatát, jegyzi meg az Oroszország Hangja rádió egy kommentárjában, ami a Romániában tartott, Traian Băsescu elnök leváltására kiírt népszavazás eredményeiről szól.

„Kimondottan kerülöm a ’magyar etnikumú román állampolgárok’ kifejezés használatát, mert az erdélyi távolmaradást nem lehet csak a magyar etnikumúak részt nem vételével magyarázni. A tényt nem lehet letagadni: jelentős számú román döntött úgy, hogy követi a magyar kormányfő tanácsait. Orbán Viktornak sikerült az a teljesítmény, hogy egész Románia politikai jövőjét ellenőrzi, nemcsak egy etnikai enklávéét az országon belül. Normális esetben az egyszerű románokat és a román állam bizonyos struktúráit foglalkoztatnia kellene az az ár, amiért Traian Băsescu megvásárolta a magyar vezető támogatását. Rendkívül naivak azok, akik azt hiszik, hogy Orbán Viktor a segítségét úgy adta, hogy nem szerzett érte semmit”, írja Valentin Mândrăşescu az Oroszország Hangja rádió honlapján megjelent kommentárjában.

„Nem lehet a budapesti vezetőt tekinteni az egyetlen ’felelősnek’ azért a helyzetért, hogy a népszavazásnak érvényességi gondjai vannak. Az USL-s vezetők elkövettek néhány komoly tévedést, de a fő hiba az ellenzék képviselői által tanúsított nem harcoló szellem volt és maradt. Ha a népszavazás a frissített választói jegyzékek szerint, két napon keresztül zajlott volna, vagy nem lettek volna külföldi nyomásgyakorlások a határozatképesség ügyében, akkor Traian Băsescut leváltották volna”, folytatja.

Az USL-s vezetőket a harc folytatására bíztatják

„Az USL-s csapatnak még vannak valós esélyei leváltani Traian Băsescut, de a sikerhez erőből kell cselekednie és fel kell hagynia a defetista viselkedéssel. Különben nyugodtan élvezkedhetnek egy olyan elnökkel való ’együttélésben’, aki ’börtönéretteknek’ nevezte őket és elherdálhatják az ebben az időszakban felhalmozott óriási népi támogatási tőkét. A külföldi beavatkozásra hivatkozni lehetne, hogy megindokolják a népszavazás CCR általi érvényessé nyilvánítását még a határozatképesség hiányában is. A parlament dönthet a népszavazás megismétléséről a határozatképesség eléréséhez. Végső soron létezik még az utcai tüntetések lehetősége is”, áll még a cikkben.

„Ha az USL-s politikusok nem tesznek semmit és belenyugszanak az ’együttélés’ gondolatába, a mai népi támogatottságuk nagyon gyorsan el fog tűnni. A meglévő választói támogatottságuk szinte kizárólag azon ellenséges érzületeknek tulajdonítható, amit a választók Traian Băsescuval szemben táplálnak. Ha az USL nem bizonyítja be a választóknak, hogy kész a végsőkig harcolni, akkor a választók összes negatív szimpátiái egy másik politikai erő felé vándorolnak, mely hajlandó magára vállalni a Băsescu-rezsim ’hajthatatlan ellensége’ szerepet. Számításba kell venni azt a lehetőséget, hogy ez a frusztrált és az USL-s ’pacifisták’ által elárult választói réteg arra a következtetésre is juthat, hogy egy sokkal radikálisabb politikai erőt kell támogatni, a történelem pedig azt bizonyítja, hogy az ilyenfajta erők a lehető legalkalmatlanabb pillanatokban jelenhetnek meg a politikai színpadon”, állítja a szerző.

„Bármi lesz a népszavazás végleges eredménye, az világos, hogy a román társadalom továbbra is megosztott marad, a politikai polarizáltság pedig nőni fog. Az Európai Unióból ’importált’ gazdasági nehézségek odavezetnek majd, hogy a politikai osztállyal szembeni elégedetlenség foka egyre nagyobb lesz. Egy csalódott és politikailag radikalizálódott lakosság jelentős gondokat okozhat az összes politikai pártnak”, véli Valentin Mândrăşescu.

„Az USL-s vezetők viselkedése megmutatja majd, hogy hajlandók-e elárulni a saját választóik bizalmát és reményeit, vagy vállalni fogják egy végsőkig vitt politikai harc kockázatait és eredményeit. Az USL politikai, jogi és erkölcsi szempontból több lehetőséggel is rendelkezik a politikai harc folytatásához és minden kizárólag e politikai szervezet vezetőinek akarati képességétől függ. Ha nem folytatják a harcot, akkor a román választóknak hozzá kell szokniuk a gondolathoz, hogy sorsuk nem a nép szavazatától függ, hanem a Traian Băsescu és Orbán Viktor által meghozott döntésektől”, szögezi le az Oroszország Hangja rádió honlapján megjelent cikk.

V. M.

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 30., 17:09

 

 

Kovászna megyei PDL vezetője: A kormány „gazdasági bojkottal” „büntetheti” Kovásznát és Hargitát

A Kovászna megyei PDL elnöke, Dan Manolăchescu úgy véli, az USL-s kormányzat „gazdasági bojkottal” fog „bosszút állni” Kovászna és Hargita megyén, vagyis kizárja ezeket a megyéket a költségvetési listáról, ahogy azt „a szocialisták már megtették, amikor kormányon voltak”.

„Remélem, hogy nem fogják megtenni, de az az érzésem, hogy az USL-s kormányzat bosszút fog állni Kovászna és Hargita megyéken. Látom, hogy ugyanazokat a dolgokat teszik, mint amit a szocialisták már megtettek, amikor kormányon voltak, amikor mosolyogva törölték ezt a két megyét a költségvetési listáról”, mondta Manolăchescu.

A Kovászna megyei PDL vezetője úgy véli, hogy az USL-s kormány részéről várható, hogy „gazdasági bojkottal” fogja megbüntetni ezt a két megyét, ezzel blokkolva a térség bármilyen fejlődési esélyét.

Manolăchescu ugyanakkor úgy értékelte, hogy a magyarok távolmaradása azt mutatja, hogy Traian Băsescu szimpátiának örvend e közösség körében.

A kovásznai PDL vezetője szerint, a magyarok alacsony részvételét az magyarázhatja, hogy a magyar politikusok harctól való távolmaradási jelzést adtak, nevezetesen, hogy ez nem a magyarok politikai háborúja, hanem az USL-é.

Ezen kívül Manolăchescu azt mondta, a magyar politikusok ezen üzenete a magyarok azon általános hangulatára is válaszolt, hogy nem akarnak elmenni szavazni és „nem fogják kitépni a szavazókörök ajtaját, hogy Traian Băsescu ellen szavazzanak”.

A Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazáson a részvétel Hargita megyében 13,6, Kovászna megyében pedig 18,56 százalékos volt.

Sebastian Zachmann

Forrás: adevarul.ro, 2012. július 30., 13:42

Címkék: választás basescu magyar román ponta

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr1004688806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.