Az RMDSZ-ben nincsenek túl jelentős hangok, vagy csoportosulások, melyek nyomást gyakorolnak a kormányból való távozásért, a magyar szervezet érdeke jelenleg az lévén, hogy vállalja a kormányzást, annak eredményeivel együtt, állítja Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Markó Béla a Ziare.com-nak adott interjújában kijelentette, az RMDSZ a mandátum végéig kormányon marad a demokrata-liberálisok mellett, függetlenül attól, ki kerül a PDL élére, amennyiben ez a párt a kongresszus után is egységes marad.

Ugyanakkor Markó Béla nem tudja elképzelni, hogy az RMDSZ örök barátságot, vagy szövetséget vállalna egy bizonyos párttal, függetlenül attól, melyik lenne az, a következő elnök vezetésével. Ami a politikai színpadon lehetséges többi szövetséget illeti, Markó Béla azon a véleményen van, hogy a liberálisoknak lehetnek majd a legnagyobb nehézségeik abban, hogy közeledjenek a többi politikai szervezetekhez.

Az RMDSZ vezetője nem utolsó sorban elismerte, aggasztja a Tőkés László által létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt megjelenése, de úgy véli, ez ugyanazon a választói rétegen, a magyar választók legfeljebb 15 százalékán fog osztozni a Magyar Polgári Párttal.

A párton belül vannak olyanok, akikben felmerül a kérdés, miért maradjon még az RMDSZ a kormányban, azt mondva, hogy az RMDSZ egy év alatt púpozottan megfizetett az oktatási törvényért. Az oktatási törvénnyel elért siker kompenzálja a magyar választók elégedetlenségét, akiket szintén hátrányosan érintették a kormány megszorító lépései?

Itt nem egy bizonyos kompenzálásról van szó, hanem egészen egyszerűen rendszeresen, természetes módon, fel kell tennünk a kérdést, hogy ilyen megszorító körülmények között tovább vihetjük-e a reformot. Az RMDSZ-ben nincsenek nagyon erős hangok, vagy csoportosulások, melyek nyomást gyakorolnának a koalícióból való távozásunkat illetően. Van néhány kolléga, akik – valóban – állandóan egy másfajta kormányzati felállást javasolnak nekünk, de ezek a hangok nagyon, nagyon szórványosak az RMDSZ-ben.

Valóban, e tekintetben az oktatási törvény kulcskérdés volt. Nemcsak maga a törvény volt fontos, hanem az is, hogy mi egy nehéz időszakban vállaltuk a kormányzást, egy olyan időszakban, amikor kénytelenek voltunk elég fájdalmas lépéseket megtennünk, melyek természetesen nem növelték a kormánypártok népszerűségét, ellenkezőleg. Egy ilyenfajta időszakban még fontosabb, hogy sikerüljön kikényszerítened egy bizonyosfajta reformot különféle területeken. Az oktatási törvény bizonyítéka annak, hogy mégiscsak lehetséges, hogy ez a koalíció képes volt szolidárisnak lenni.

2010-ben többször is elmondtuk: ha nem sikerül alkalmaznunk a reformot, ha nem sikerül megvalósítanunk bizonyos pontokat a kormányprogramból, akkor a jelenlétünknek nincs semmilyen értelme. Íme, e pillanatban az oktatási törvény ad nekünk némi esélyt.

A PDL idén tavaszi belső választásai milyen mértékben fogják befolyásolni az RMDSZ e párttal és a kormányban maradással kapcsolatos álláspontját? Emil Boc PDL élén maradása egy plusz, vagy egy mínusz lenne?

Nem hiszem, hogy nekünk, RMDSZ-eseknek, vagy személyesen nekem bele kellene mennünk a PDL jövőjével kapcsolatos ezen prognózisokba. E pillanatban nem is tudom, milyen következésre jutottak ebben a pártban, mikor lesz a kongresszusuk, mert bennünket nagyon lefoglal a saját kongresszusunk. Számomra az a legfontosabb, hogy ez a párt legyen minél egységesebb a kongresszusuk után és továbbra is legyen egy megbízható partner. Ez a dolog nem egy bizonyos személytől függ, hanem a valamely pártban meglévő, vagy meg nem lévő légkörtől.

Az RMDSZ vezetésére eddig bejelentett három jelölt közül, itt Eckstein-Kovács Péterre, Kelemen Hunorra és Olosz Gergelyre utalok, melyik vinné még közelebb a Szövetséget a PDL-hez, talán odáig is, hogy egy néppárti szövetségbe tolja a demokrata-liberálisokkal?

Bejelentettem, hogy nem indulok újra és nem szeretném így, hirtelen befejezni a politikai karrieremet, folytatni fogom a Parlamentben is és esetleg a kormányban is. 18 év után hoztam meg ezt a döntést és esélyt kell adnom a változásnak az RMDSZ-ben, de bizonyos dolgoknak nem kell megváltozniuk.

Például, bennünket nagyon sokat bíráltak, hogy nem vállaltunk egy örök barátságot, vagy örök szövetséget egy bizonyos párttal, ezért bíráltak minket itt, Bukaresten is, de el kell mondanom, hogy Budapesten is a különböző magyarországi pártokkal meglévő kapcsolataink miatt.

Továbbra is azt mondom, hogy nekünk, egy etnikai közösség képviselőiként, az egész közösség képviseletét megcélzó szervezetként nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen szövetséget vállaljon a jövőre nézve, vagy hogy egy egyetlen doktrínát vállaljon. Nekünk több áramlatunk, több csoportosulásunk van az RMDSZ-ben és valóban, képesek voltunk különféle koalíciókban dolgozni.

Amikor megállapodást kötöttünk, vagy amikor létrehoztunk egy bizonyos szövetséget, tiszteletben tartottuk a megállapodásokat, betartottuk az adott szavunkat és meggyőződésem, hogy megbízható partnerek voltunk.

Szó sincs arról, hogy én arra gondolnék, egy RMDSZ-elnöknek a PDL-hez közelebbinek, a PNL-hez közelebbinek, vagy a PSD-hez közelebbinek kell lennie. Az RMDSZ elnökének elsősorban az RMDSZ-hez és a saját közösségéhez kell közel állnia. E pillanatban a PDL-vel vagyunk koalícióban és folytatni akarjuk ezt az együttműködést.

Valóban, hogy a jelöltek között vannak nézet- és esetleg doktrínai különbségek. Azt szeretném, ha olyan elnökünk van, aki egyensúlyt tart fenn az RMDSZ-ben a különféle áramlatok között, aki nemcsak egy bizonyos RMDSZ-en belüli tábort, vagy csoportosulást képvisel és aki rendelkezik a szükséges empátiával ahhoz, hogy megértse az összes csoportosulást ebben az elég bonyolult szervezetben.

Mennyire hiteles, életképes a Jobbközép Szövetség (ACD) terve? Tisztázza valamennyire a dolgokat az ellenzékben, vagy csak egy módozat, amivel a PNL a láthatóságát biztosítja magának?

Minden tiszteletem ellenére mondom, a PC a PSD-ben volt szövetségben és e pillanatban hirtelen váltottak, de ez nem jelenti azt, hogy sikerült egyik napról a másikra megváltoztatniuk a meggyőződéseiket. E tekintetben ez valószínűleg gond. Nem hiszem, hogy ennek a szövetségnek jelen pillanatban sikerült tisztáznia a dolgokat az ellenzék esetében. Továbbra is van egy baloldali PSD és egy PNL, mely véleményem szerint főleg jobboldali. Azért mondom ezt, mert főleg Európában vannak olyan liberális pártok is, melyek a baloldalhoz állnak közelebb, vannak liberális pártok, melyek a jobboldalhoz állnak közelebb.

A PNL esetében, amit én láttam és amit én tudok, nekik főleg jobboldali meggyőződéseik vannak. A gondjuk továbbra is az összeférhetőség a PSD-vel, e tekintetben a PC-vel létrehozott szövetségük nem változtat a dolgokon.

Tart attól, hogy egy Vasile Blaga, a PDL-elnöki tisztségből, újraalakíthatná a DA Szövetséget? Hogyan fog viszonyulni az RMDSZ egy ACD–PDL szövetséghez?

Miután azt mondtam, hogy nem kommentálom, mégis arra kér, hogy kommentáljam. A PDL-ben sok politikus van, akikkel jól együtt tudtunk működni és akikkel nagyon jól együttműködünk. Jól együttműködünk Emil Bockal is, jól együttműködünk és jó kapcsolatban állunk Vasile Blagaval is. Amúgy e pillanatban, ha kérdezi, nem hiszem, hogy a PDL-ben az a gond, hogy például közeledniük kell-e a liberálisokhoz, vagy sem. A liberálisok gondja lehetne az, hogy közeledjen-e a jelenlegi kormánykoalícióhoz.

Annak idején a DA Szövetség életképes volt és létezett egy időszak, amikor mi magunk is egy ilyenfajta koalíció mellett döntöttünk, de e pillanatban nem nagyon van egy ilyen prognózisunk, legalábbis nem a közeljövőben.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Tőkés László általi létrehozása bizonyára megosztja majd a magyarok szavazatait. Az RMDSZ 2012-es bekerülését a Parlamentbe meg lehetne menteni egy másik párttal kötött szövetséggel, tekintettel arra, hogy a magyarok tíz százalékáért három szervezet (RMDSZ, Magyar Polgári Párt és Magyar Néppárt) fognak megküzdeni?

Igen és nem mondom, hogy nem aggaszt Tőkés László és a kollégái szándéka. Azt hiszem, nem is tisztességes az, amit ők akarnak, miután – elég nehezen – sikerült szövetséget kötnünk velük. Tőkés az RMDSZ listáin jutott be az Európai Parlamentbe. Nekünk is érdekünk volt egy ilyenfajta közös lista létrehozása, mert nem akartunk olyan helyzetbe kerülni, hogy a romániai magyaroknak ne legyenek képviselőik Brüsszelben.

De Tőkés László mégiscsak így került az Európai Parlamentbe. Ami azt jelenti, hogy megállapodásra juthattunk és megállapodásra juthattunk volna a jövőre vonatkozóan is, tehát nem tisztességes, amit akarnak.

Nos, ami 2012-t illeti, mi már szembesültünk ilyenfajta helyzettel. Eddig is létezett az MPP, mely megpróbált megszorongatni minket, részt vettek a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ a helyhatósági választásokon 85 százalékot szerzett, ők kb. 15 százalékot. A helyzet valószínűleg továbbra is ugyanez lesz. Akár egyetlen, akár két párt próbál majd megküzdeni a választásokon az RMDSZ-szel, az eredmény valószínűleg ugyanaz lesz. Ők egymás között fognak osztozni a választók ugyanazon szegmensén, de nekünk azokra a választókra is szükségünk lenne.

Az ellenzék több vezetője, köztük Adrian Năstase is, kijelentették, hogy az RMDSZ egyetlen esélye 2011-ben lesz arra, hogy kormányzati szövetségre lépjen a jelenlegi ellenzéki pártokkal, a következő évben sem a PNL, sem a PSD nem akar majd tárgyalni az RMDSZ-szel. Miként kommentálja?

Az ellenzékiek helyében én azt mondanám, hogy jobb lenne megvárnunk a 2012-es választásokat és azokra készülnék. Amit ők akarnak, hogy az RMDSZ segítségével zavarjuk meg újra a politikai stabilitást, hozzunk létre egy másik koalíciót, nem hiszem, hogy ez jó lenne e pillanatban a társadalomnak és általában véve Romániának. Én, legalábbis elvileg, nem akarom elfogadni, hogy Romániában nem vagyunk képesek végig vinni egy mandátumot.

Legutóbb éppen Adrian Năstase idejében létezett egy 4 éves kormányzás. 2000 és 2004 között a PSD kormányzott, egész idő alatt Adrian Năstase volt a kormányfő. Tehát neki kellene a legjobban tudnia, mit jelent, ha van egy stabil időszakod, egy stabil mandátumod és megpróbálod megvalósítani a kormányprogramodat.

Azután volt több kormány, volt több nézetkülönbség, állandó konfliktusok voltak és nem hiszem, hogy ez jó. E pillanatban az RMDSZ-nek az az érdeke, ha már vállalta a kormányzást, hogy ezt eredményekkel tegye. Ha nem sikerül előrelépnünk, csak akkor gondolkodunk változtatásokon.

Miként lehetnek újragondolni és kijavítani a kapcsolatokat a FIDESZ-szel és Orbán Viktorral? Mit kellene az RMDSZ-nek belpolitikai téren tennie, vagy elérnie, hogy javítsa a magyarországi fő politikai erővel meglévő kapcsolatait?

Mi nem vagyunk összeveszve a FIDESZ-szel, az elmúlt években ők haragudtak meg, mert az RMDSZ megpróbált jó kapcsolatokat ápolni minden magyarországi parlamenti párttal és mert amíg a FIDESZ ellenzékben volt, 8 éven keresztül, mi együttműködtünk a kormánypártokkal. A FIDESZ-esek nem nagyon értették meg ezt, miközben bennem az a kérdés merül fel, „mi történne, ha a romániai magyarok, akiket politikailag az RMDSZ képvisel, négy, vagy nyolc évig ellenzékben lennének egy magyarországi kormánnyal szemben?”

Mi nem vagyunk doktrínai párt, más szabályok szerint működünk és ha a FIDESZ-esek ezt meg fogják érteni, akkor természetes módon mi minél jobb kapcsolatokban fogunk velük állni.

Abból az előfeltételezésből kiindulva, hogy bármely törvény javítható, miként nézne ki egy önök és a magyar választók számára jobb oktatási törvény?

Legutóbb 1999-ben fogadtunk el oktatási törvényt. Az a törvény, annak idején, jó volt, beleértve az anyanyelvű oktatást is. Az 1999-es törvény az 1995-öshöz képest rendkívül fontos lépést jelentett és egy rendkívül fontos eredmény volt számunkra is, ami az anyanyelvű oktatásra vonatkozó különleges rendelkezéseket és általában véve, ami a romániai oktatás keretét illeti.

Eltelt egy évtized és szükség volt egy újabb fontos lépésre, a jelenlegi törvény pedig esélyt adott nekünk egy ilyenfajta lépés megtételére, hogy igazodjunk az Európai Unió kritériumaihoz és hogy egy korszerű oktatásunk legyen.

Ha engem kérdez, valószínűleg el fog telni néhány év, ami után rájövünk, hogy lényegi módosításokra van szükségünk. Nem tudom, 5 év múlva, 10 év múlva, de nem túl hamar. Nem jó, ha éppen egy nagyon fontos területen, az oktatásban tartunk fenn egy bizonytalansági állapotot. De rendszeresen, évtizedenként, nagyjából egy ilyen időszak után újra kell gondolnunk az oktatás működését.

Ez valószínűleg egy javítható törvény, meglehet, hogy e pillanatban is vannak olyan rendelkezéseink, melyekkel kapcsolatosan előbb, vagy utóbb módosításokkal kell előállnunk, de ami az általános keretet illeti, állítom, hogy az megfelelő és alkalmaznunk kell.

Románia Schengen-övezethez való csatlakozásának – a legvalószínűbb módon 6 hónapos – elhalasztása nagyobb mértékben Traian Băsescu elnök kudarca, vagy azon kormányé, melynek önök is tagjai?

Mint ahogy az Európai Unióba, vagy a NATO-ba bejutás sem egy bizonyos elnök, vagy egy bizonyos kormány érdeme, hanem mindig is azt mondtuk, hogy ez összes kormány érdeme, ami nem jelenti azt, hogy egyformán jól tevékenykedtek. Romániában, ezen utóbbi 20 évben, minden politikai párt és minden kormány képes volt az euro-atlanti és európai integrálódásunk érdekében cselekedni. Így hát a kudarcokat sem lehet egy bizonyos kormány rovására írni.

E pillanatban még nem beszélnék kudarcról; ha mégis kudarcról kellene beszélnünk, akkor meg kellene keresnünk, mi Románia és mi Bulgária része ebben. Az biztos, hogy össze vagyunk kötve, nem történhet meg, hogy a két országból az egyik bekerül a Schengen-rendszerbe, a másik meg nem.

Amiben esetleg hibáztak az utóbbi években, vagy ebben az időszakba különösen, az egy intenzív és hatékony lobbizás azon országok esetében, melyek – íme – e pillanatban megakadályozhatják belépésünket: Németország, Franciaország. Valószínűleg meg kellett volna próbálnunk sokkal szorosabb kapcsolatokat kiépíteni ezekkel az országokkal. Amúgy én állítom, hogy teljesítettük a technikai kritériumokat, a megfontolások politikai jellegűek Németország, Franciaország, vagy más országok részéről, márpedig a politikai megfontolások befolyásolhatók. Valószínűleg abban nem voltunk elég hatékonyak.

Az RMDSZ kongresszusa után is kormányfő-helyettes marad, vagy cserélni fog Kelemen Hunorral, amennyiben a Szövetség végig kitart a PDL mellett?

Nem merült fel egy ilyenfajta csere kérdése. Az RMDSZ-elnöki tisztség nem is kötődik a kormányfő-helyettesihez. Én döntöttem arra, hogy február után lemondok az RMDSZ elnökségéről, ahogy az ismert. Hosszú távon a politikából is visszavonulok, de egyelőre nem.

A szenátori mandátumot folytatni fogom és ha az RMDSZ-ben azt akarják majd, folytatni fogom a kormányfő-helyettesi tisztséget is, de ezt valószínűleg már nem én fogom megvitatni a pártban. Ezeket a tisztségeket nem kötöttem össze, e pillanatban csak azon döntésemről van szó, hogy már nem akarok az RMDSZ elnöke lenni és aztán hosszú, vagy középtávon a politikával is felhagyok majd, de még nem.

Lucian Hainăroşie

(2011. január 15., 18:00)