A politikai élet figyelésével eltöltött több mint tíz év tapasztalata alapján általában csak átfutom azokat az interjúkat, melyeket titkosszolgálati vezetők adnak a nyomtatott, vagy elektronikus sajtónak. Ugyanis általában semmitmondóak, felszínesek és ne kerülgessük, meglehetősen unalmasak. Persze, nem is nagyon tehetnek mást, ezzel nincs semmi gond, csak éppenséggel időfecsérlés foglalkozni velük. Most mégis kivételt teszek.

Ennek pedig az az oka, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, George Maior szükségét érezte, hogy kilépjen a szokásos keretek közül és a szolgálat mellett kampányoljon. Joggal merül fel a kérdés, miért és miért pont most?

Ennek több oka is lehet, az egyik és úgy gyanítom, jelen esetben a legfontosabb, vagy legnyilvánvalóbb az, hogy hamarosan dönteni kell a költségvetésről. A kormány ugyan még nem nyújtotta be, de elképzelhető, hogy jelentős összeget szánnak a titkosszolgálatoknak és a mostani megszorításos időben Maior úgy gondolta, nem ártana egy kis pozitív kampány, hogy ne legyen túl nagy ellenállás, vagy felhördülés a közvélemény részéről. Ezt szolgálják az interjúban többször jelentkező hősködések. Egy másik, kevésbé nyilvánvaló, de hosszabb kifutású terv olyan hatáskörök megszerzése, amelyek Közép-Kelet-Európában okkal keltenek aggodalmat.

Nevezetesen a SRI azt akarja elérni, hogy bűnvádi nyomozati hatáskört kapjon. A hajdani Securitate rendelkezett ilyennel és ennek következménye volt, hogy sok üldözöttet nem politikai, hanem bűncselekmények vádjával állítottak bíróság elé és zártak börtönbe. Ehhez bevetették Cezar Preda demokrata-liberális képviselőt – az interjúban is történik rá utalás –, aki benyújtott egy ilyen értelmű törvénytervezetet. De sem ő, sem az interjúban Maior nem tudják megnyugtató módon megindokolni, miért van szükség erre a lépésre. Ráadásul van egy hangsúlybeli különbség is kettejük érvelése között. Míg Cezar Preda azt mondja, hogy kizárólag a SRI tisztjeivel szembeni nyomozásra adna a törvény engedélyt a szolgálatnak, George Maior kémelhárításról és terrorelhárításról beszél.

Hirtelen nem is tudom megmondani, melyik az aggasztóbb. Ugyanis az első esetben joggal merül fel a kérdés, miért akar a SRI egy saját nyomozási hatáskört magának a saját tisztjeivel szemben? Hogy könnyebben elutasíthassák az állam illetékes szerveinek beavatkozását a SRI belső ügyeibe? Ha igen, miért? És miért pont most? Maior az interjúban azt állítja, a volt titkosszolgálati tisztek által elkövetett törvénysértések esetében együttműködtek, hogy bíróság elé állítsák őket. Tehát, ha korrupciós ügyekben eddig is megoldható volt a jelenlegi jogi keretek között a nyomozás, akkor miért kellene ezen változtatni? És főleg így! Igaz, Maior volt tisztekről beszél, ami arra engedhet következtetni, hogy jelenlegi tisztek ellen nem indult/indulhat vizsgálat?! Ha viszont nem korrupciós ügyekről van szó, akkor mi teszi most ennyire sürgetővé a kérdést? A választások közeledése? Netán már most megpróbálják „házon belül” tartani azon tisztek ügyét, akik valamilyen módon érintettek lesznek a választások körüli esetleges cirkuszokban? Majd meglátjuk.

Nem megnyugtatóbb a másik indokolás sem. Maior azt mondja, a kibővített hatáskör a terrorelhárítás és a kémelhárítás terén szükséges. Mire? Hiszen Maior maga dicsekszik azzal az interjúban, hogy a szervezett bűnözés terén másfél ezer tájékoztatót küldtek a rendőrségnek, a korrupcióellenes ügyészségnek, a szervezett bűnözés elleni igazgatóságnak, meg hogy több százezer kibernetikai támadást vertek vissza és még a tetteseket is kiderítették (?!). Akkor? Nem meggyőzőek Maior példái sem arra, hogy milyen sok helyen rendelkeznek a titkosszolgálatok ilyen hatáskörökkel. Felsorolta Franciaországot, Spanyolországot, Lengyelországot és ködös utalást tett az „északi országokra”. Háááát… Franciaországban a titkosszolgálat éppen most bukott le, hogy Sarkozyvel szembenálló újságírókat figyelt meg, Spanyolország a katalánok, de főleg a baszkok elleni harcában elég sok nehezen elfogadható lépést tett, ami pedig Lengyelországot illeti, nem hiszem, hogy titkosszolgálata túlságosan eltérne a jogállami ösztönökkel nem igazán gyanúsítható többi közép-kelet-európai szolgálatoktól. Szóval ezek a példák inkább növelik a gyanúkat, semmint szertefoszlatnák azokat.

Maior megpróbálja egy rövid csuklómozdulattal elintézni azokat, akiknek nem tetszenek ezek a lépések, nem túl burkoltan hazaárulással gyanúsítva meg őket. Márpedig azok, akik megtapasztalták, milyen az, amikor egy nehezen ellenőrizhető szerv visszaél a hatalmával, nem feltétlenül gyenge szolgálatokat akarnak, hanem olyanokat, melyek az erejüket minél jobban ellenőrizhető módon használják. Úgy hiszem, jogosan!

U. i.: Úgy tűnik, Sabina Fatinak tengeralattjáró volt a jele az óvodában, mert a NATO-főtitkárral készített interjú (eggyel korábbi bejegyzés) után újra a fekete-tengeri tengeralattjáró-flotta ügyét feszegeti.

 

Az utóbbi évben megsokasodtak a Románia elleni kémtevékenységek

 

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója a România liberă-nak adott interjújában azt mondja, hogy az idegen ügynökök érdeklődése a hazai történések iránt fokozódott és a romániai kémműveletek „minőségi növekedésé”-ről beszél, főleg azután, hogy aláírták a rakétaellenes pajzs telepítésére vonatkozó román–amerikai egyezményt. George Maior nem lát a horizonton semmilyen „klasszikus háborút”, amibe az országot bevonhatnák, de elismeri, hogy megjelenhetnek ilyenfajta agressziók. Ennek megfelelően, például, nemrég indítottak egy kibernetikus támadást a nemzeti energetikai rendszer ellen és egy másikat maga a Román Hírszerző Szolgálat ellen, de a SRI mindkettőt kivédte. Románia havonta „néhány százezer incidenst” szenved el a kibernetikus térben, mondja a SRI vezetője. Ezen agressziókon túl mégis úgy tűnik, hogy a nagy veszélyek belülről érkeznek, mert minden megyében van legalább egy maffiaklán, a feketegazdaság a teljes gazdaság 25–27 százalékát jelenti, a gazdasági válság pedig „önmagában egy sebezhetőség”.

Ha rangsorolnia kellene, mi a három fő fenyegetés Romániára nézve?

G. M.: Sokkal inkább fenyegetések, sebezhetőségek és kockázatok csoportjairól van szó, melyek összefüggnek. A sebezhetőségek korrupcióval, határokon átnyúló szervezett bűnözéssel kapcsolatos belső helyzetekre vonatkoznak, míg a kockázatokat Románia földrajzi elhelyezkedése generálja több világ – a volt szovjet térség, Törökország, a Fekete-tenger térsége – találkozásánál, a NATO és az EU határánál és egy bonyolult geopolitikai dimenzióról van szó, de nem hagyományos kockázatokról is – kábítószer-csempészet, fegyvercsempészet, embercsempészet. Másrészről a terrorizmus nem jelent fenyegetést Romániára nézve, bár kockázatként nőni fog, de az sok szövetségesünk számára és együtt dolgozunk a visszaszorításán.

Tehát az, ami az ország körül, ebben a régióban történik fenyegetéssé válhatna Románia számára?

Én sokkal inkább aggodalmaknak tekintem őket, melyek ugyanakkor gazdasági és stratégiai jellegű lehetőségek is lehetnek.

Románia környékén a Fekete-tenger környéki fő államok, de nemcsak ők egyre kifinomultabb katonai felszereléseket vesznek, Törökország hat német U-214-es tengeralattjáróra kötött szerződést, kétmilliárd euró értékben, míg Oroszország elindította a Szovjetunió bukása utáni legdrágább felszerelési programot kb. 600 milliárd euró értékben, ami többek között atommeghajtású, ballisztikus rakétákkal felszerelt Mistral tengeralattjárók beszerzését is tartalmazza. Miért fegyverkeznek Románia szomszédai?

A kifinomult katonai felszerelések birtoklása segítőelem egy állam stratégiai és külpolitikája számára is. Nem jelenti feltétlenül azt, hogy klasszikus értelembe vett katonai szándékokról van szó. Hogy még egyértelműbb legyek, Romániát katonailag nem fenyegetik ezek a fejlemények, mert egyrészről a NATO-nak megvannak a saját stratégiai értékelései a Szövetség területének klasszikus katonai eszközökkel való fenyegetésével kapcsolatosan, másrészt Romániának szintén megvannak a saját értékelései. Ennek ellenére ez egy ok az aggodalomra, tekintettel ezen geostratégiai térség összetettségére.

Miként változik a régió egyensúlya azután, hogy Oroszország megvásárolja a francia hadihajókat?

Az világos, hogy a Fekete-tengerről van szó és hogy a katonai jellegű egyensúlyok – de nem csak azok – ezen katonai fejlemények miatt mozgásban vannak. Ám nemcsak katonai erőről van szó, hanem diplomáciáról is, gazdasági erőről és általában véve egy állam képességéről, hogy megtervezze érdekeit.

Oroszország fegyverkezésének köze van ahhoz is, hogy Romániába fogják telepíteni a ballisztikus rakéták elleni amerikai pajzsot?

Én nem hoznám feltétlenül összefüggésbe őket, de nyilvánvaló mindenki felméri a saját katonai és stratégiai szükségleteit és természetesen katonai szempontból is vannak fejlemények a technológiai korszerűsítéssel és a biztonsági környezethez alkalmazkodással kapcsolatosan. Ezen kívül az államoknak felkészülteknek kell lenniük, nem feltétlenül klasszikus jellegű katonai konfliktusokra, nem tartok ilyesmit valószínűnek sem általában véve a NATO területén, sem kimondottan Románia területén. Egy állam képessége arra, hogy stabilizáló erőkkel szerepet vállaljon konfliktusos övezetekben, vagy támogassa egyes államok újjáépítését, beleértve a katonai kapacitásokat is, az azon állam egy erő-, hatalmi eleme a többiekkel kapcsolatban, ami erősíti érdekeit.

A lengyel pénzügyminiszter nemrég arra figyelmeztetett, hogy Európa veszélyben van és hogy az euró összeomlása háborúhoz vezethet a térségben, tekintettel arra, hogy nő a munkanélküliség és a szélsőséges pártoknak egyre több támogatójuk van.

Kizárom egy konfliktus lehetőségét Európában, de valóban, tanúi vagyunk annak, hogy a szélsőbaloldali, vagy szélsőjobboldali globalizációellenes mozgalmak erősödnek az utóbbi időben, egy másfajta nacionalizmus feltámadása zajlik. De stratégiai szinten Európa kompakt fog maradni és talál majd forrásokat az ilyenfajta kockázatok kezelésére.

Sok demokratikus hagyományú európai államban a szélsőséges pártok nemcsak bekerültek a parlamentbe, hanem még kormányokat is támogatnak és nemzetközi kihatású feltételeket is szabnak, amilyen például a Schengen-övezet bővítésének megakadályozása volt. Fennáll ez a veszély Románia esetében is?

Figyelmesen nézzük, mert globalizált világban élünk, az ezen szélsőséges mozgalmak közötti kapcsolat pedig az internet és a modern kommunikációs eszközök révén nagyon dinamikus, de elmondhatom, hogy egyelőre nem tapasztaljuk e jelentős látványos növekedését Romániában. Vannak bizonyos tendenciák, de halványabbak, mint más államokban. A gond itt a bizonytalanság és ezen mozgalmak azon képessége, hogy gyorsan és váratlanul robbanjanak. Látott furcsa megmozdulásokat Nagy-Britanniában, vagy a bulgáriai etnikumok közötti konfliktust, de mindezeket kezelték a hatóságok.

A rendelkezésére álló elemzések alapján a gazdaság zuhanására számít a 2012–2013-as időszakban?

Nem a SRI feladata az ilyenfajta jóslás, kivéve azokat a helyzeteket, amelyek a nemzetbiztonságot érintik. Készítettünk ilyenfajta elemzéseket. Ám láthatja, hogy az utóbbi időben e jelenségek megjósolása egyre bonyolultabbá válik, még gazdasági intézmények esetében is, melyek minden adattal rendelkeznek ilyenfajta értékelések elkészítéséhez. A mi feladatunk az, hogy némileg csökkentsük a bizonytalansági fokot megismerést illetően és nem annyira gazdasági előrejelzések készítése.

Tehát nem számít olyan gazdasági zuhanásra, ami már sebezhetőséggé válna Románia számára.

A válság egy jelentős aggodalmi elem és önmagában egy sebezhetőség, úgy az euró-övezet válsága, mint ahogy a szuverén adósságok válsága is, az országok közötti kölcsönhatások miatt.

Románia meg tudja védeni magát?

Egyetlen állam sem tudja egymaga megvédeni magát, de egyedül is meg kell tennie bizonyos lépéseket.

Nemrég beszélt a feketegazdaságról, ami 2009-ben állítólag 80 milliárd lejnyi, vagyis 20 milliárd eurónyi volt, másképp mondva – pont az az összeg, amit Románia az IMF-től felvett. Hol fejlődik ez a feketegazdaság?

Több gazdasági területen, ezeket bemutattuk a CSAT-ban (Legfelsőbb Védelmi Tanács – RS), az erősen jövedéki adóval terhelt termékektől, mint amilyen az olaj, vagy az építkezések területe, egészen a mezőgazdaságig és idegenforgalomig.

Vagyis számla nélküli kifizetések vannak és így nem fizetnek adót?

Vagy nem fizetik az adókat, vagy különféle csalárd műveletekkel közvetlenül megkárosítják az állami költségvetést. Az adócsalás ezen gondja 5–6 százalékkal csökkent a több intézmény által végzett összehangolt akciók révén, így elértünk egy bizonyos átlagot, mely kezd megfelelni az EU-államokban lévőnek.

20 milliárd euró az a GDP csaknem 15 százaléka.

Nagyon sokat jelent. A nyugati államokban a teljes gazdaságnak kb. 19-20 százaléka feketegazdaság, nálunk 30 százalék felett volt (egyes becslések szerint 35) és most a mi becsléseink szerint 25–27 százalékra csökkent.

Egy év alatt ilyen sokat csökkent?

Igen.

Éppen az elmúlt napokban beszélt arról, hogy a DIICOT, a DNA, a Belügyminisztérium nem veszik számításba a SRI által küldött tájékoztatásokat. Hozzá nem értésről, vagy rosszindulatról van szó?

Nem mondtam ilyet. A SRI a szervezett bűnözés ezen területéről, ami határokon átnyúló, ami a Szolgálat figyelmében van, de az alvilági klánok területéről is 1.500 tájékoztatót küldött a Belügyminisztériumnak, a DNA-nak és a DIICOT-nak. Sok történt a lebontásukban a SRI által küldött ezen tájékoztatásoknak köszönhetően. Ám néha jogi szempontból valamivel nehezebb elérni, hogy a kapott információ bizonyítékká váljon. Mi információkat küldünk, a DNA, a DIICOT bizonyítékokkal dolgozik. Ez teljesen más dolog.

Hány maffia típusú klán van Romániában?

Minden megyében. Láttam, hogy egyesem kétségbe vonják, hogy a SRI elküldött 1.500 tájékoztatást e témában, de a dolgokat nagyon könnyű bizonyítani. A parlamenti bizottságban bemutattuk minden megyében a létező klánokat, a nevükkel, a tevékenységükkel.

Azt akarja mondani, hogy az ön statisztikájában megyénként egynél több klán van?

Igen, főleg bizonyos övezetekben.

Azt mondta, hogy bár a SRI ilyen sok információt küldött, az azokat megkapók nem megfelelően használták fel őket. Ebben az értelemben Cezar Preda PDL-s képviselő javaslata, hogy a SRI-s tisztek bűnvádi nyomozást folytathassanak a Szolgálat hasznára van?

A Szolgálatnak nincs törvénykezdeményezési joga, de egyetért bármilyen kezdeményezéssel, mely a jogrendet ezekhez az új kockázatokhoz és fenyegetésekhez, vagy sebezhetőségekhez igazíthatja. A Szolgálat nem akar jogi, vagy nyomozási képességeket e dimenzióban, ami szigorúan a rendőrségé. Mégis el kell mondanom, hogy nagyon sok európai hírszerző szolgálat van, melyeknek két területen, a terrorizmuselhárításban és a kémelhárításban van nyomozati képességük és egyértelműen a francia, a lengyel, a spanyol szolgálatokra utalok és még az északiakra is. Senki sem mondhatja, hogy ezek a szolgálatok nem cselekednek demokratikus keretek között. Mi nem rendelkezünk ilyenfajta képességekkel. A SRI hatékonysága nőne ilyenfajta lehetőségekkel, Cezar Preda úr kezdeményezése pedig csak a Szolgálaton belüli nyomozás lehetőségére vonatkozott, szigorúan a SRI-n belüli katonákra szólóan.

Az emberek a Securitate által használt nyomozati szervek emléke után félnek a visszaélésektől.

Megértem ezt a félelmet, mert a Securitate azon vizsgálati igazgatósága többek között a szocialista állam alkotmányossági aspektusaira vonatkozott, ami kizárt lenne egy EU-s szolgálat esetében. Én csak két területről beszéltem, ahol hasznos lehetne, ha a SRI vizsgálatokat végezhetne, terrorizmuselhárítás és kémelhárítás. Ám el akarom mondani, hogy nagy hamisság és nagyon sok érdek van egyesek részéről, akik ellenzik ezt és akiknek más érdekeik vannak, amikor tagadják, hogy sok európai szolgálatnak van nyomozati hatásköre.

Vannak személyek, akik manipulálják ezt a témát?

Természetesen. Mindig vannak ilyenfajta informális koalíciók a politika és az elemzés területén, melyek azt szeretnék, ha a Szolgálatot ilyenfajta témákkal helyeznék nyomás alá.

Befolyásolási ügynökökről van szó?

Nem, de mindig vannak olyanok, akik egy gyengébb Szolgálatot szeretnének.

Vlagyimir Putyin megkezdte a GRU, az orosz hadsereg titkosszolgálatának reformját, hogy azok Moszkva új elsődlegességeit tükrözzék, Kelet-Európa pedig a célok közé tartozik. Miként érinthetné ez Romániát?

Romániának erős kémelhárító szolgálata és katonai kémelhárító szolgálata van, melyek képesek egy bizonyos szempontból kivédeni egy bizonyos offenzívát.

Érezhető egy ilyenfajta offenzíva?

Nyilvánvalóan, vannak államok, melyeknek erős stratégiai és gazdasági érdekeik vannak, a titkosszolgálatok pedig eszközök ezen érdekek érvényesítéséhez.

Azt akarja mondani, hogy Romániában állandóan jelen vannak más államok szolgálatainak képviselői, mint amilyen Oroszország?

Igen, de nemcsak Romániában, hanem Közép- és Kelet-Európa egész területe érdekes.

Többen vannak, mint tavaly?

Mi minőségi értékeléseket végzünk és elmondhatom, hogy mindig, főleg ezekben a zavaros és bizonytalan időszakokban e tekintetben minőségi növekedések és minőségi kivédések vannak.

Tehát jobban felkészültek, mint tavaly. És többen is vannak?

Én csak a szolgálatok minőségéről beszélek.

Több műveletük volt, mint egy évvel ezelőtt?

Már válaszoltam. Nem lehet többet mondani, ez egy láthatatlan terep, ahol láthatatlan csaták zajlanak.

A ballisztikusellenes pajzs telepítésére vonatkozó Románia és AEÁ közötti egyezmény aláírása után több művelet volt más államok ügynökei részéről?

Növekvő érdeklődés van ezen jelentős stratégiai fejlemény iránt.

Nőtt a tavalyi évhez képest?

Persze.

És arra számít, hogy még intenzívebb lesz?

Kezelhető.

Milyen területről érkeznek a legjobban előkészített ilyenfajta műveletek?

Nem kommentálom.

Vannak még kapcsolatai a PSD-n belüli volt kollégáival?

Ebben a minőségemben minden párt tagjaival tárgyalok. Van egy olyan igény is, hogy elérjem, értsék meg jobban a szolgálatokra vonatkozó törvényeket. A SRI igazgatójának kötelessége minden pártból való politikusokkal tárgyalni azokról a gondokról, melyekkel az ország ebben a bonyolult és bizonytalan világban szembesül.

Adrian Năstase kereste még önt?

Vele is beszéltem ilyenfajta ügyekről.

Többször?

Nagyon tisztelem – az az ember, aki szakmai szempontból látott valamit bennem – és azt hiszem, adekvát módon válaszoltam neki abban az időszakban, amikor Románia a NATO-csatlakozáson dolgozott.

Adrian Năstase egy interjúban azt mondta nekünk, hogy ön állítólag a SRI foglya.

Köszönöm neki, hogy ezzel a téves értékeléssel lehetőséget adott nekem, hogy elmondjam, az állam foglya voltam és maradok, míg ilyenfajta tisztségekben vagyok.

Victor Pontaval van közvetlen kapcsolata?

Vele is beszéltem. Ismerem, kollégák voltunk.

Victor Ponta a múlt héten azt mondta, hogy a 2012-es választások után az elnök felfüggesztése az a változat, melyet szeretne. Ez veszélyes lépés lenne a gazdasági válság közepette?

Nem kommentálom Ponta úr politikai nyilatkozatait. Amúgy a politikai instabilitás mindig problematikus a gazdasági válság közepette.

Folyt. köv.