Lassan a célegyenesbe érkezik a választási kampány és ebben minden fegyvert bevetnek. Például a külügyeket. A Nyírő-ügy kezelését az előző bejegyzésemben már említettem, de a román‑román vita sem kutya… Az elmúlt napokban többször is éles vita robbant ki Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu között, ezúttal a külügyi kompetenciákról.

Ám úgy tűnik, a vita sokkal többről szól annál, hogy ki ül – például – az Európai Tanács ülésein. Egyre több jel azt mutatja, hogy elsősorban Ponta, de más – most már kormánypárti – politikusok éles, nem ritkán valósággal sértő nyilatkozatai Băsescuról azt a célt szolgálják, hogy kiprovokáljanak az államfőből egy olyan lépést, vagy akár csak nyilatkozatot is, ami ürügyül szolgálhat a hivatalából való felfüggesztéshez.

Ennek több oka van és ezek közül soknak az emberi hiúsághoz több köze van, mint a politikai számításokhoz.

Ha a könnyebbikkel kezdjük, a politikai számításokkal, akkor az magyarázhatja ezt az igyekezetet, hogy Traian Băsescu maradt a PDL, illetve az akörüli politikai-gazdasági érdekcsoport egyetlen „támasza”. Márpedig egy kinevezése pillanatától kopó és csak pár hónapos „szavatossági idővel” rendelkező USL-s kormánynak létfontosságúnak tűnhet, ha őszre kiiktat egy ilyen veszélyes ellenfelet, aki – amennyiben az USL mégsem képes lehengerlő győzelmet elérni – újra szerepet kaphat a kormányfő kijelölésében.

Az emberi hiúságok viszont, véleményem szerint, ezúttal sokkal nagyobb szerepet játszanak. Ez jelen van egyrészről Victor Pontaban, aki úgy érzi, most visszavághat mindazokért a sértésekért, melyeket ellenzéki politikusként el kellett Băsescutól szenvednie. Nyilatkozataiban gyakran érzékelhető ez a fajta revánsvágy.

Egy másik politikus, akinél a hiúság, illetve a Băsescu-gyűlölet mozgatórugó lehet, az Dan Voiculescu, aki bár látszólag kivonult pártja, a Konzervatív Párt vezetéséből, mégis rövid pórázon tartja annak vezetőit, például a mezőgazdasági miniszterré kinevezett pártelnök Daniel Constantint, nem beszélve a tulajdonában lévő tévéket, melyekben naponta és szinte minden műsorban zajlanak a Băsescu-ellenes szeánszok. Az ok itt is az, hogy Băsescu sohasem ment a szomszédba sértésekért, ha Voiculescu volt szekusi múltját és vagyonának gyanús keletkezését kellett bírálni.

Crin Antonescunál is tetten érhető a hiúság, de teljesen másfajta, nevezetesen az, hogy annyira szeretné már megszerezni az elnöki tisztséget, hogy nincs türelme kivárni a 2014-re várható elnökválasztást, így rendkívül örülne annak, ha Băsescut valamilyen ürüggyel eltávolítanák és végre megkaphatná a neki ígért hivatalt. Persze, ígéret szép szó, ha betartják úgy jó…

Ebben a játékban vállal szerepet a külügyminiszterré lett Andrei Marga is, aki valószínűleg szintén hiúságból lett a diplomácia vezetője. Még nem teljesen világos, a Ponta-kormány összeállításakor milyen háttérviták vezettek a kissé kaotikus felálláshoz. Például ahhoz, hogy a főleg külügyi téren mozgó Titus Corlăţeanból igazságügy-miniszter, az elsősorban oktatásügy terén mozgó, volt kolozsvári rektor Andrei Margaból külügyminiszter lett, az oktatás élére pedig egy sor balfácán került, akikről sorra kiderült, hogy szakmailag alkalmatlanok és erkölcsileg vállalhatlanok.

Andrei Marga külügyi kinevezése az előbbinek valószínűleg azért volt fontos, hogy beírhassa ezt is az önéletrajzába – a „hiúsági tényező” ‑, pártjának pedig azért, hogy így némiképp betekintésük legyen e területre, ahol a hatáskörök a szociáldemokraták és Băsescu között oszlanak meg. Mint látjuk, sokszor nem túlságosan átlátható és eldönthető módon.

Személyes blogomon úgy gondolom, hogy megengedhetek magamnak egy teljes mértékben személyes véleményt, nevezetesen azt, hogy Marga teljesen alkalmatlan e tisztségre. Az alábbiakban közölt interjúból is kiderül, hogy olyan kijelentéseket tesz, melyek nemcsak nyilvánvaló amatőrizmusról tanúskodnak, hanem arról is, hogy szinte reménytelen azt várni tőle, hogy beletanul.

Véleményemet nemcsak ezen interjúra alapozom, hanem az elmúlt években mutatott teljesítményére, amikor szinte hetente vendége volt a már említett Voiculescu Antena3 hírcsatornájában zajló, politikai fonó szerű műsoroknak. Ez önmagában még nem lett volna, nem lenne baj, de az már igen, ha egy akkora egyetem, mint a Babeş‑Bolyai Tudományegyetem rektora ennyire ráér, hogy más „megmondóemberekkel” együtt mindenféle csip-csup ügyekről folytasson órákig zajló terméketlen „eszmecserét”. Úgy gondolom, egy ilyen helyzetű embernél az ilyenfajta szereplési vágy már inkább a bármilyen hasznos tevékenységre való alkalmatlanság bizonyítéka.

A külügyminiszter az interjúban több kérdésre is kitér, többek között a Nyírő-ügyre is, de a figyelmemet az a megjegyzése keltette fel, hogy 1994-ben állítólag azért hívták meg az AEÁ-ba, hogy azt elemezze, mi történhet Erdélyben. Ha ez nem egy Margatól egyáltalán nem meglepő nagyzolás, akkor tényleg érdekes lehetne, hogy ki hívta meg pontosan és mit is vázolt fel az esetleges erdélyi távlatokról…

Az Andrei Margaval készített interjú után ismertetem Teodor Baconschi volt külügyminiszter véleményét Marga államfővel kapcsolatos kijelentéseiről.

Andrei Marga: Traian Băsescu felfüggesztésének kedvező hatásai lennének

 

A külügyminiszter, a liberális Andrei Marga (66 éves) azon a véleményen van, hogy Románia számára „annál jobb lesz”, minél hamarabb lesz elnök Crin Antonescuból. Andrei Marga azt mondja, nem csodálja Vlagyimir Putyint és senki sem figyelmeztette arra, hogy Vlagyimir Filipov, akinek megadta a Doctor Honoris Causa címet is, állítólag GRU-ezredes volt. A külügyminiszter kijelenti, azok az amerikai hivatalosságok, akikkel találkozott, nem vetették a szemére, hogy a kormányprogramban van egy Chevron cég elleni moratórium.

Ugyanakkor Andrei Marga azt mondta nekünk, hogy a Ponta-kormánynak jobb kapcsolatai lehetnek majd Oroszországgal és a Moszkvából Bukarestnek küldött levelekben már vannak is „figyelemre méltó mondatok”, melyek „egy szélesebb körű kapcsolatot” sugallnak. A román diplomácia vezetője úgy véli, hogy ugyanúgy, mint Nyírő József magyar író esetében, aki a háborúk közötti időszakban a jobboldali szélsőségeseket támogatta, ez a kérdés a fasiszta rezsimmel együttműködő román értelmiségiek esetében is felmerülne, ha kérnék földi maradványaik hazahozatalát, ennek megengedése előtt pedig komoly elemzés történne.

A román diplomácia élén eltöltött első hetek után nem érez nosztalgiát az Oktatási Minisztérium iránt?

Nem, sokkal inkább a mostani teendőm iránti érdeklődésem nőtt meg.

Nem érezné magát mégis kényelmesebben az oktatási bársonyszékben?

Nincsenek nosztalgiáim, jó, ha mások is szembesülnek az oktatásügy szükségleteivel. Tudom, milyen választ vár, de azt hiszem, jó, ha nem beszélsz túl sokat magadról és szigorú vagy magaddal szemben. Másrészről kevesen vették észre, hogy az eddig betöltött szerepeim révén nagyon részt vettem a külkapcsolatokban. Nem az Oktatási Minisztériumról beszélek, ahol – szerencsére – már 2000 májusában sikerült lezárnunk a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Ez volt a Románia által elsőként lezárt fejezet: oktatás és szakképzés. Aztán rektorként, tizenöt éven keresztül, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen széles körű nemzetközi kapcsolati időszakon mentem keresztül, Erdélynek, mint Románia dinamikus részének köszönhetően is. Például 1994-ben meghívtak az AEÁ-ba, hogy elemezzem, mi történhet Erdélyben, de a legnagyobb befektetésért is, amit az amerikaiak a romániai oktatásban végrehajtottak. 6 évig a tokiói Egyesült Nemzetek Tudományegyeteme Tanácsának tagjaként tevékenykedtem. Más tapasztalatokat is felhozhatok. Tehát nem vagyok újonc e területen, még akkor sem, ha igyekszem megtanulni minden diplomáciai kódot.

Azt mondja, van egy bizonyos szakértelme, ami az erdélyi specifikus kérdéseket illeti. Beszélt a magyar kollégájával azokról a szemrehányásokról, melyeket a budapesti kormány fogalmazott meg Romániával szemben?

Beszéltem vele, az államtitkárral, de nem mondanám, hogy gondok vannak e téren. A 2012-es romániai politikai változás nem jár a kisebbségekkel szembeni politika megváltozásával.

Románia adott néhány kevésbé baráti jelzést, ami a magyar közösséget illeti: a Ponta-kormány programjával a magyar közösségtől elvesznek egy már megszerzett jogot – a magyar nyelvű tagozatot a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen – és ezen kívül az új többségi rendszer a magyarok alulreprezentáláshoz vezethet. Ezek Budapest bírálatai.

Ebben nincs semmi barátságtalan. A kormányprogram az ország minden állampolgárához szólt, abból az előfeltételezésből kiindulva, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések többsége megoldott, a megoldatlanok pedig általában az ország gazdasági és intézményi fejlettségével, alapjában véve a további modernizálással kapcsolatosak. Ami a marosvásárhelyi helyzetet illeti, a kormány a bíróságok döntésére támaszkodott.

Még nincs egy bírósági jogerős ítélet.

Ám az eddigi megközelítésében a kormány erre a döntésre alapozott. Másodsorban figyelembe vették a marosvásárhelyi tudományegyetem szenátusának szavazatát, harmadsorban pedig a kormány felelősségét azért, ahogy ezt az országot vezetik. Strasbourgban, amikor találkoztam Németh Zsolt államtitkárral elmondtam neki, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, melyek kielégítőek lesznek a többségnek is, a kisebbségnek is.

Romániát miért zavarja, hogy behozzák az országba Nyírő József magyar író urnáját?

Az ilyenfajta dolgoknak van egy szimbolikus oldaluk és egy politikai jelentésük, egy olyan személyről lévén szó, aki szerepet vállalt a Szállasi Ferenc által vezetett fasiszta kormány politikájában. Általában véve az ilyenfajta esetekkel szemben, melyekben a kor fasiszta politikáiban érintett személyekről van szó, van egy közismert európai politika, amit Románia is alkalmaz.

Vannak nagyon ismert román írók is, akiket azzal vádolnak, hogy a háborúk közötti időszakban szélsőséges mozgalmakat támogattak: Emil Cioran, Mircea Eliade.

Nem hiszem, hogy a román kormány részéről látott egyebet, mint kritikus értékelést.

Ha felmerülne Emil Cioran földi maradványainak Romániába hozatala, a Külügyminisztérium ellenezné?

Elemzés történne. Ám Emil Cioran nem volt parlamenti képviselő, vagy tisztségviselő és mégiscsak talált arra időt, hogy sajnálatát fejezze ki a háborúk közötti szerepvállalásáért. Ez más helyzet, amit – természetesen – elemeznének.

Ha csak egy magánjellegű újratemetés lett volna, a dolgok másképp állnának?

Itt egy egész szimbolisztikáról és egy elkerülhetetlenül politikai jelentésről volt szó.

A chicagói találkozói után elmondaná, milyen konkrét elemek jelenhetnének meg idén az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerség keretében?

A stratégiai partnerségnek a katonai komponens és a politikai komponens mellett – például – rendelkezik egy gazdasági komponenssel is, amiről maga az AEÁ bukaresti nagykövete mondta, hogy azt fejleszteni kell, többek között az amerikai befektetések hangsúlyosabb jelenlétével.

Mit tehetne Románia, hogy több amerikai befektetést vonzzon?

Jobban be kell mutatni az üzleti lehetőségeket, de Romániának ugyanakkor drasztikusan csökkentenie kell a korrupciót és a bürokráciát.

Van olyan elemzése, amiből kiderülne, milyen területek érdeklik az amerikaiakat Romániában?

Az világos, hogy van érdeklődés, például, az autógyártás iránt, ami a Ford cég ideérkezésében öltött testet, de az energetikai terület iránt is, a Chevron cég érkezésével. Más területek iránt is van érdeklődés. Van egy elemzés a jelenlegi helyzetről és ebből következően nagyon biztató tervek.

A jelenlegi kormány programjában létezik egy moratórium a Chevron ellen.

Nem a Chevron ellen. A kormány a tervezett technológiákkal történő kitermelések következményeire utalt. A kérdés az, milyen technológiákat alkalmaznak és milyen következményekkel járnak ezek az egészségre és a környezetre.

Az amerikai hivatalosságok nehezményezték ezt a Chevron elleni moratóriumot?

Nem.

Többször is beszélt az Oroszországgal meglévő kapcsolatok újraindításáról. Melyek lennének ön szerint, az első lépések?

A parlamenti meghallgatásomkor elmondtam, hogy Romániának jelentősebben kell hasznosítania azon történelmi esélyét, hogy része az EU-nak és a NATO-nak. Ugyanakkor Romániának fejlesztenie kell együttműködését Oroszországgal és Kínával és ki kell használnia ezen országok nagyon kiterjedt piacait. Oroszországgal kapcsolatosan az első lépéseknek el kellene érniük, hogy az oroszok ismerjék meg jobban a mai Romániát és a románok a mai Oroszországot. Másodsorban a politikai párbeszédnek szélesebb körűnek kellene lennie. Harmadsorban, egyik részéről is és a másikról is képviselni kell a gazdasági érdekeket és a kezdeményezéseket.

Említette a Moszkvából érkező jelzéseket, hogy a kapcsolatok javulhatnak.

Levelekről van szó, melyek figyelemre méltó mondatokat tartalmaznak. Ezeket a mondatokat komolyan kell venni és mi komolyan is fogjuk venni, megpróbálva a két ország kölcsönös hasznára egy szélesebb körű kapcsolatot kiépíteni.

Úgy gondolja, hogy a Ponta-kormánynak jobb kapcsolata lehet Oroszországgal?

Igen.

Miért?

Mert alkalmasabb. Normális szintre kell hoznunk ezeket a kapcsolatokat, melyek bizonyos vitatható nyilatkozatok miatt alacsonyabbak voltak.

Traian Băsescu nyilatkozataira utal?

Több olyan nyilatkozat volt, melyek ártottak a román‑orosz kapcsolatoknak.

Mit mondana az orosz kollégájának, ha találkozna vele a következő időszakban?

Hogy szeretnénk egy együttműködést a gazdaság területén, mely mindkét félnek hasznot hozna és egy más területeken zajló együttműködést.

Jó lenne, ha Románia bekapcsolódna a Déli Áramlat-tervbe?

Hazánk számára a Nabucco az elsődleges. Amúgy elemzéseket kell végezni, főleg úgy, hogy Románia is érdekelt abban, hogy minél több energiaforráshoz férjen hozzá, még akkor is, ha hazánknak jelentős energetikai forrásai vannak.

Az ön által a Románia és Oroszország közti kapcsolatok fejlesztésére előterjesztett megoldások egyike a személyes kapcsolatai felhasználása volt. Vlagyimir Filipovon kívül vannak még barátai Moszkvában?

Csak természetes személyes kapcsolataim vannak. Azt mondta, hogy a személyes kapcsolatokat is fel kell használni és Radu Vasile kormányfő 1999-es kezdeményezését idéztem fel, hogy legyen kapcsolatfelvétele Oroszország miniszterelnökével, ez a találkozó pedig egyes miniszteri találkozóknak is alkalmat adott. Személy szerint a kollégámmal, Filipov miniszterrel készítettem elő az oklevelek egyenértékűsítéséről szóló egyezményt, amit akkor írtak alá. Mindenesetre, nincs több személyes kapcsolatom Moszkvában, mint másoknak.

Baráti kapcsolata van Filipovval?

Miután már egyikünk sem volt miniszter, különböző nemzetközi szervezetekben találkoztunk, Vlagyimir Filipov különben, akárcsak én, tagja a bukaresti CEPES-UNESCO vezetőségének. Közismert személyiség. Egy adott pillanatban számításba vették az UNESCO élére. Amúgy egy tisztelt kolléga életútja bennünket meghalad.

A Babeş‑Bolyai Tudományegyetem az ön rektorsága alatt megadta Filipovnak a Doctor Honoris Causa címet. Milyen indokokkal?

Nemzetközi szintű teljesítményének relevanicája, a Romániával meglévő kapcsolatok fejlesztésében kifejtett igyekezete, a tiszteletre méltó akadémikai vezetői képessége és az Oroszországgal meglévő akadémiai együttműködésünk iránti érdeklődések olyan területeken, mint a matematika, a fizika, a vegytan és a biológia.

Fenntartásai lettek volna azzal kapcsolatosan, hogy Kolozsvárra hívja, ha gyanította volna, hogy Filipov állítólag GRU-ezredes volt?

Elvileg, ha valaki jelezte volna nekem, akkor reflektáltam volna, de senki sem jelzett semmit, így hát azt vettem alapul, hogy Vlagyimir Filipov kedvező nemzetközi értékeléseknek örvend.

Csodálja Vlagyimir Putyint?

Ez így sohasem merült fel.

Ön mégis egy Putyin-modellről beszélt, amit itt is át lehetne venni.

Vannak helyzetek, amikor egy politikai vezető, egy döntést meghozva, csodálatra méltó és vannak helyzetek, amikor nem az. Senki sem kérdezte, kit csodálok, vagy ki a mintám, még én magam sem tettem fel magamnak ezt a kérdést. Nem beszéltem mintákról és nem hiszem, hogy lehet mintákkal dolgozni. Személy szerint én olyan profilhoz, megközelítéshez és alkalmassághoz kötődöm, amilyent – például – Helmut Schmidt, Gerhard Schröder, vagy Bill Clinton mutattak fel.

Másrészről eléggé csodálattal beszélt Vlagyimir Putyinról?

Tisztelettel beszéltem róla, egy bizonyos kontextusban. Amikor 1999-ben találkoztam vele Moszkvában, pontosan kezelte az együttműködés dossziéját és megkérdezte tőlünk: miért nem jöttök eladni a bútorotokat, ami annyira nagyrabecsült, miért nem hoztok textilt, bort, porcelánt, más román terméket Oroszországba? Arra utaltam, hogy az orosz miniszterelnök pontosan érezte, hogyan kell kinéznie az együttműködésnek.

A moszkvai vezérkari főnök nemrég kijelentette, Oroszország nem zárja ki a megelőző csapásokat a rakétaellenes pajzzsal szemben. Ez egy közvetlen fenyegetés Oroszország részéről Romániával szemben?

Nemcsak Romániával szemben. Több dologra vonatkozik, de ezt a kijelentést jogosan tekintették súlyosnak. Az a kötelességünk, hogy kitartóan igyekezzünk meggyőzni, hogy nincs helye ilyenfajta nyelvezetnek és másodsorban arról, hogy a rakétaellenes pajzs nem irányul Oroszország ellen.

Dmitrij Rogozin orosz kormányfő-helyettes nemrég azt mondta, Transzdnyeszternek joga van Oroszországhoz csatlakozni, ha Moldova és Románia egyesülnek. Mi a véleménye?

Találgathatunk, de jobb, ha a valóság talaján maradunk. Románia objektív érdeke az, hogy támogassa Moldova európai pályáját.

Ön szerint, az idén mit lehet tenni a Moldovai Köztársasággal meglévő stratégiai partnerség keretében?

Először is le kell zárnunk az összekapcsolási munkálatokat, ami a gázhálózatot, az áramhálózatokat és az optikai szálon zajló kommunikációkat illeti, előre kell haladnunk a vízumrendszer megoldásában és egy megfelelő akadémiai ösztöndíjszint biztosításában. Van egy átfogó cselekvési tervünk, stratégiai partnerségről és különleges kapcsolatról lévén szó.

Mikorra jósolja Románia csatlakozását a Schengen-övezethez? Voltak már erről megbeszélései Hollandiával?

Igen, már beszéltem a holland kollégámmal. A kilátások jobbak, mert Hága nagyobb mértékben tudatosítja, hogy Románia megérdemli felvételét Schengenbe. Ha az idén júliusi jelentés jó lesz, akkor azt reméljük, hogy Románia befogadása minél hamarabb, két fokozatban, megtörténik.

Tehát mikor lenne a felvétel időpontja?

Ha minden jól megy, akkor 2012 végén meg lehet tenni egy jelentős lépést.

Konzultált Victor Pontaval, vagy Crin Antonescuval mielőtt azt mondta, hogy „az elnök az, akinek az alkotmány szerint, teljes jogköre van a külpolitika területén”?

Románia alkotmánya szerint a külpolitikának három szereplője van: a parlament, a kormány és az elnök. A kormány valósítja meg a bel- és külpolitikát egy parlament által elfogadott program alapján, az elnök, az alkotmány szerint, képviseli Romániát, nagyköveteket nevez ki és nemzetközi szerződéseket ír alá. A miniszterelnökkel folyamatosan kapcsolatban és együttműködésben állunk és ugyanolyan a megközelítésünk. Ez a helyes alkotmányos megközelítés, amit az USL vezetői a legelejétől fogva osztanak.

Az ön által adott meghatározás szerint, Traian Băsescunak kellene képviselnie az országot az európai tanácsokon.

A megoldás az lenne, ha az európai tanácsokra a kormányfő menne, mert ott olyan kérdésekről van szó, melyek valójában belpolitikaiak: költségvetési egyensúly, munkahelyek stb. Mindenesetre, a kormányfő nem hiányozhat.

Ön szerint, mikor lesz Crin Antonescu elnök?

Minél hamarabb annak látjuk, annál jobb Romániának.

2014 előtt?

Nem kizárt.

Milyen hatással lenne a román külpolitikára az elnök felfüggesztése?

Ezt teljesen most nem becsülhetjük meg, de Romániának új impulzusokra, új politikákra van szüksége és ezért a legutóbbi kormányváltás időszerű és szükséges volt. Mélyreható változásoknak a mostani román politikában, az ön által említett irányban, jótékony hatásuk lehet az ország energiáinak újbóli mozgásba hozásában.

Támogatja Traian Băsescu választások előtti felfüggesztését?

Jelenleg nagyon konkrét kérdések megoldása foglalkoztat minket.

Indul a parlamenti választáson?

Nagyon valószínűleg igen.

Izraelbe készül. Szintén egyfajta stratégiai partnerség van napirenden?

Izrael állammal kapcsolatosan egy minél szélesebb körű együttműködést szorgalmazunk és több kezdeményezést mutatunk be, hogy elérjük ezen együttműködés jelentős fejlődését, többek között figyelembe véve a mai Izrael rendkívüli potenciálját. Például a technológiák, az újítások terén.

Sabina Fati

 

Forrás: romanialibera.ro, 2012. május 27.

Andrei Marga: Suspendarea lui Traian Băsescu ar avea efecte benefice

 

 

Baconschi: Marga ostobaságokat beszél. Remélem, hogy a hazafisága visszatér a kómából

 

A PDL első elnökhelyettese, Teodor Baconschi „ostobaság”-nak minősíti Andrei Marga külügyminiszter nyilatkozatát Traian Băsescu elnök felfüggesztéséről, ami veszélybe sodorja a Romániáról a külföldi befektetőkben, a NATO-ban és az EU-ban kialakult képet, tudósít a Mediafax.

„Az ostobaságok néha észrevétlenek maradnak éppen azért, mert lekerülnek a napi jó ízlés radarképernyőjéről. Ilyen Marga miniszter úr kijelentése Románia elnöke felfüggesztésének időszerűségéről. Tehetsz ilyenfajta kijelentéseket az ellenzék tagjaként (parlamenti politikai nyilatkozatként), egy adott párt szavazójaként (egy sör mellett), vagy nagyapaként a kandalló előtt, ha az unokáknak van még türelmük a meséidet hallgatni, de NINCS jogod ilyenfajta meredek dolgot előadni hivatalban lévő külügyminiszterként. Még együttélési helyzetekben sem. Mert mindazt, amit ilyen minőségben mondasz, a nemzetközi közvélemény állami kijelentésnek, nevezetesen Románia hivatalos álláspontjának tekint”, állítja egyik nyilatkozatában Teodor Baconschi volt külügyminiszter.

Baconschi azt állítja, Marga kijelentése a következő jelzést küldi az egész világnak: „Miután három hónap alatt két kormányt lecseréltek, ezen ország politikusai a káoszt egy elhúzódó alkotmányos és intézményi válsággal akarják kiegészíteni”.

„Az világos, hogy egy ilyen helyzettel szembesülő külföldi befektető új helyet keres, a Romániával szemben kevéssé kedvező kormányok rátaposnak a gázpedálra, az EU-n és NATO-n belüli partnereink pedig arra készülnek, hogy Romániát feltegyék a tartós gondokkal rendelkező országok listájára. Mindaddig, míg a külügyi tárca birtokosa, Marga úrnak nem szabad a Crin Antonescu‑Dan Voiculescu kettőstől elfogadnia a mandátumot. Egy dolog, hogy a Der Spiegel megbírál, ahogy az Marga úrral történt és teljesen más dolog – urbi et orbi – bejelenteni, hogy egy szavatoltan instabil országot képviselsz”, teszi hozzá a PDL első elnökhelyettese.

Teodor Baconschi kifejezi reményét, hogy „Marga úr hazafisága visszatér a kómából”.

„Kötelessége nemcsak azokon a napokon felelősen viselkedni, amikor jó kedve van, hanem a diplomácia vezetője tisztség betöltésének minden másodpercében. Nem kérünk többet tőle, de kevesebbet nem fogadhatunk el”, fejezi be a PDL első elnökhelyettese. […]

Forrás: romanialibera.ro, 2012. május 28.

Baconschi: Marga debitează enormităţi. Sper ca patriotismul său să-şi revină din comă