Azzal kell kezdenem, hogy elnézést kérek azoktól, akik a blogomat látogatják, az utóbbi időben eléggé mostohán bántam vele. Ennek egyik fő oka az, hogy egy jelentős változásra készülök a romániai sajtó figyelése terén és ez most elég sok időmet foglalja le. Ebben némileg segít az is, hogy a román politikában egy kicsit uborkaszezon van és annak ellenére, hogy a hírtévék üvöltözős stílusa mást sugall, valójában nem történik semmi érdemleges.

Ugyanakkor néhány gyöngyszem is megjelenik a román lapokban. Ezek egyike a România liberă-ban kapott helyett egy interjú formájában, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik fedett tisztjével készítettek. Már azért is érdekes, mert meglehetősen ritkán jelentek meg a sajtóban az 1989 utáni titkosszolgálati tisztek. De amire érdemes odafigyelni az az a tény, hogy a titkosszolgálatok a rendszerváltás után sem nagyon változtattak módszereiken. És azt hiszem ez - sajnos - nemcsak romániai jelenség…

 

A SRI egyik volt fedett ügynöke az RL-nek adott interjújában elárulja, miként használták fel személyes érdekekre a főnökei

Hogyan kémkedtem Dinu Patriciu és Roşca-Stănescu után

 

Marin Breajăn volt fedett SRI-s tiszt leleplezi, főnökei miként használták fel zsarolásra és politikai rendőrségi tevékenységre. Felfedi, hogy miként működött a SRI, amikor fedett tisztként dolgozott ott. Ma a leleplezések első részét közöljük, a következő napokban visszatérve a témára.

Minden országban vannak fedetten dolgozó titkosszolgálati tisztek, akár demokratikusakról, akár totalitáriusakról van szó. Nem lehet tudni kik ők, tevékenységük pedig teljesen titkosított marad. A fedett tisztek használatának célja az, hogy felfedjenek maffiózó, vagy terrorista típusú hálózatokat, ezzel megelőzve a gazdaság destabilizálását, vagy a nemzetbiztonság elleni merényleteket. El kell még mondani, hogy a fedett tiszteknek néha törvénysértéseket is megengednek. Őket közvetlen főnökök ellenőrizik, akik rendszeres jelentéseket is kapnak a „fedettektől”.

Azonban mi történik akkor, amikor a fedett tiszt főnöke az információkat zsarolásra és arra használja fel, hogy ezáltal előnyökre tegyen szert magának, vagy az általa képviselt érdekcsoportoknak? Megvédheti magát a fedett tiszt a főnök visszaéléseitől? Breajăn azt mondja, hogy az ügynöknek ilyen helyzetben nincs mit tennie, mert főnöke bármikor letartóztathatja, zsarolással elveheti a vagyonát, főleg akkor, ha a fedett tiszt törvényt sért (ami szinte kötelező feltétel azokban a helyzetekben, amikor az ügynöknek integrálódnia kell a bűnözői csoportokba). Marin Breajăn esetében amikor a főnöke, Corneliu Păltânea (a Prahova megyei SRI volt igazgatója) bűnvádi aktát készített neki, ellentámadásba lendült: szintén feljelentéseket tett a Katonai Ügyészségen, mely feljelentésekből bűnvádi akták lettek. Egy ilyenfajta bűnvádi aktában, amiben a feljelentést Breajăn tette, Corneliu Păltâneat első fokon három év felfüggesztett börtönre ítélték. Păltâneanak van még egy felfüggesztett börtönbüntetése egy másik aktában is, amiben más személyek jelentették fel.

Marin Breajăn ezen interjú első felében elmondja, hogy főnöke, Corneliu Păltânea miként kérte tőle 1992-ben, hogy kémkedjen több üzletember (a Patriciu-csoportból), a Külügyi Hírszerző Szolgálat volt főnöke, Mihai Caraman tábornok, Iustin Marchiş kolostorfőnök és a ciprusi Emilios Thoma csoportja ellen.

Ha voltak támogatóid, akkor bármiféle felkészültség nélkül fedett tiszt válhatott belőled

Miért jelentkezett, hogy fedetten dolgozzon?

Marin Breajăn: Nem én jelentkeztem. A találkozás teljesen véletlenszerű volt, mert abban az időszakban, rögtön a forradalom után, 1990–1991-ben Păltânea felelt az idegenforgalomért. És akkor eljött a „Cheia” üdülőtelepre, egy szokványos küldetésbe. Ott találkozott velem, mint az üdülőtelep igazgatójával.

Korábban ismerte…

Őt korábbról ismertem, amikor fiatalok voltunk. 18–19 évesek voltunk… 1974-ből.

Păltânea kérte, hogy dolgozzon a SRI-nek?

Nem azonnal. Találkoztunk egyszer, találkoztunk másodszor is és aztán azt mondta: „Nem szeretnél a SRI-nek dolgozni, belépni?”. Uram, szeretnék. Nem mondhatnám, hogy nem szeretnék. Mindig is tetszett és akartam ezt a dolgot. Akkor nem tudhattam, mi fog következni és hogy fognak alakulni a kapcsolataink.

És kiállított önnek valamilyen iratokat? Aláírtak valami dokumentumokat?

Elküldtek tesztelésekre, orvosi vizsgálatokra. Mindet Bukaresten végeztem el…

Bizonyos tanfolyamokon is részt vett?

Nem, nem voltam semmilyen tanfolyamon!

Önnek csak információkat kellett továbbítania. Kikről?

Vázlatos elemzéseket kellett készítenem, esetleg javaslatokat… Fontos személyekről kellett információkat szállítanom az egész Cheia idegenforgalmi övezetből (Prahova) és ha voltak kapcsolataim, akkor Măneciuból és Vălenii de Munte-ból. Tehát nagyjából egész Teleajen-völgyből, Vălenitől felfele, Cheia felé.

Ott a volt Román Kommunista Párt (PCR) villái, luxusmenedékházai voltak. És miféle turisták jártak oda?

Üzletemberek, mert ők voltak azon kevesek, akik megengedhették maguknak, hogy a négycsillagos Căprioara villában szálljanak meg.

Az első „ügyfelek”. Dinu Patriciu és Sorin Roşca-Stănescu

Ön kikről szállított információkat Păltânea úrnak?

A vendégekkel folytatott beszélgetésekből származó információkkal szolgáltam…

Akiket rögzített, lefilmezett?

Nem! Nem rögzítettem és nem is filmeztem le őket. Én elbeszélgettem az emberekkel és csak akkor jelentettem, ha úgy éreztem, hogy nemzetbiztonsági szempontból érdekes témák vannak.

Kikről készített jelentéseket?

Például járt oda Roşca-Stănescu, Dinu Patriciu, Horia Rusu a PL’93-ból, aki meghalt.

Jelentett erről a csoportról?

Igen! Ők egy évre kibérelték a Căprioara villát.

Ott találkoztak? Üzletről tárgyaltak?

Igen, üzleteket is nyélbe ütöttek.

Például?

A Ziua újság elindítását.

A SRI információkat akart az újság megalapításáról?

Nem tudom, hogy a SRI-e, Păltânea tudni akart. (…) Sőt, a Vânătorul villában (mely része ugyanannak az idegenforgalmi komplexumnak, ahol Breajăn igazgató volt – a szerz.) elhelyezett egy lehallgató-készüléket. Jóval később, a Vânătorul villában történt tűzeset idején tudtam meg, hogy létezik felszerelés és lehallgattak. (…) Amikor tűz keletkezett óriási pánikba este, mert megállapították, hogy a tűz a manzárdból terjedt ki. (…) És ott, a szekrényben helyeztek el egy ládát felszereléssel. Oda (a manzárdra – a szerz.) jöttek fedett tisztek turistákként, férj és feleségként és csak ők tudták, mit csinálnak ott.

Fizettek?

Nem fizettek.

Tudta, hogy a SRI-től vannak?

Tudtam, tudtam és nem avatkoztam be.

Păltânea érdeklődött Caraman tábornok, a SIE volt főnöke iránt.

Egy másik példa, jelentéseket készítettem a Caraman tábornokkal folytatott beszélgetésekről, aki a térségben lakott és aki, elmondhatom, hogy a barátom volt…

Említsük meg, hogy Caraman tábornok a SIE főnöke volt úgy Ceauşescu idejében, hosszú időszakot, mint ahogy 1990 után is, az első hónapokban. Nagyon jó barát volt Caraman tábornokkal és Păltânea információkat kért.

Igen. Célszemélyem volt. Jelentenem kellett, hogy mivel foglalkozik. (…) Amikor beléptem a SRI-be elmondtam Păltâneanak, hogy ismerem Caraman tábornokot. Amikor meghallotta Caraman nevét, hirtelen érdeklődő lett. (…)

Még kit figyelt meg?

Cheia kolostor vezetőjét, Iustin Marchişt, aki most a bukaresti Stavropoleos templomban van. (…) Păltânea szinte havonta jött és a családjával a Căprioara villában szállt meg és beszélgettem vele (…).

Gazdasági háborúk a SRI védencei között

Milyen más csoportosulást figyelt még meg?

A Thoma testvéreket. Păltânea nagyon közeli kapcsolatait bizonyos ciprusiakkal, akik testvérek voltak. Egy bizonyos Emilios Thomaról volt szó, akiről megtudtam, hogy megvette az ONT Carpaţi-ot (1989 előtt az egyik állami utazási iroda volt – RS) és 30 százaléknyi részvénye volt a Marriotban (bukaresti szálloda), de összeveszett (Fatih) Taherrel (a szálloda fő részvényesével). De mivel mindkettőjüknek voltak SRI-s kapcsolataik, mindketten a SRI-hez fordultak, Măgureanuhoz (a SRI vezetője volt 1997-ig – a szerz.), Păltânean keresztül. Az ügy Thoma javára oldódott meg, a részvények (a 30%) nála maradva. Aztán ezt a szolgálatot ki kellett fizetni, valószínűleg ki is fizette úgy Thoma, mint ahogy Păltânea is, a kapcsolataikon keresztül. Aztán utasítást kaptam Păltâneatól, hogy alapítsak e két testvérrel egy művészeti impresszáriós céget.

Vagyis embercsempészetit?

Igen, de visszautasítottam. Nekem nem tűnt tisztességes ügynek, főleg úgy, hogy több példám volt, melyekben Păltânea becsapott olaszokat is és más külföldieket. Megmondtam neki, hogy szerintem bűzlik és nem avatkozok bele. (…) Aztán volt még egy porcelánügylet.

Ezek lennének azok az üzletek, amiket visszautasított.

Visszautasítottam őket. Mert végül, ami az embercsempészetet illeti, kevesebb mint egy hónappal később a Rendőrség őrizetbe vett két ciprusit az Otopeni Repülőtéren, amikor nőket szállítottak eladásra. A rendőröknek valószínűleg szintén voltak információik a titkosszolgálatuktól, a „Kettő és negyed”-től (a később átalakított UM0215 – RS) és így tartóztatták le őket. Végül néhány fénykép hozzám is eljutott és felismertem őket. (…) Păltâneat néhányszor meghívták Ciprusba és minden költséget Emilios Thoma állt.

Amikor ön fedett tiszt volt?

Igen, Emilios Thoma Corneliu Păltânea segítségével Ciprus romániai tiszteletbeli konzulja lett. (…)

 

Păltânea tagadja, de a dokumentumok ellene szólnak

A SRI dokumentumai szerint, melyek a Păltâneat felfüggesztett börtönbüntetésre elítélő Bukaresti Katonai Törvényszék aktájában vannak, Marin Breajăn két időszakban volt SRI-tiszt, nevezetesen 1992 és 1999 között, amikor „fedett” volt és 2001 és 2005 között, amikor a SRI-központban dolgozott. A telefonon megkeresett Corneliu Păltânea tagadta, hogy Breajăn SRI-tiszt lett volna, de a hivatalos dokumentumok az ellenkezőjét bizonyítják. Ezen kívül a Katonai Törvényszéken (nyílt üléssel) tárgyalt aktában nyilatkozatok vannak Nicolae Colţan, Ion Stănescu és Lungu Leonard Nicolae SRI-tisztektől, „a SRI felelős tisztségeit betöltő káderek”-től, akik megerősítik Păltânea visszaélő akcióit. Írásban a SRI álláspontját is kikértük, de nem válaszolt.

Roşca-Stănescu: „Tudtam, hogy a SRI megfigyelt minket”

Breajăn tiszt leleplezéseinek szereplői közül csak Sorin Roşca-Stănescuval tudtuk felvenni a kapcsolatot, aki megerősítette a Cheia üdülőtelepen lezajlott találkozókat. „Tudtuk, hogy a SRI megfigyelt minket. Păltâneaval tényleg találkoztam. Megmutatott bizonyos dokumentumokat is, melyekből állítólag az következett, hogy Ion Iliescu a KGB embere volt, de nem akarta átadni nekünk. Visszarakta a szekrénybe”, mondta nekünk Roşca-Stănescu.

Ondine Gherguţ, Victor Gavril

(Forrás: România liberă, 2011. augusztus 1.)

Eredeti cikk: