A România liberă 2010. december 13-án interjút közölt Tőkés Lászlóval. Az Európai Parlament alelnöke beszél az új párt tervéről, az RMDSZ vezetőinek opportunizmusáról, Markó Béla távozásáról és Kelemen Hunor esetleges megválasztásáról, a területi autonómiáról és a román többséghez, politikai erőkhöz való viszonyulásról. Kommentár nélkül csatolom az interjú szövegét:

Vannak az Erdély autonómiáját támogató románok is

(A nevek helyesírása javítva! – RS)

Tőkés László úgy véli, az RMDSZ vezetői „opportunizmusból” hozzászoktak a hatalomhoz és megfeledkeztek a politikai programjukról, ezért harcol a magyar közösségen belüli politikai pluralizmusért. Markó Béla visszavonulása az RMDSZ éléről, az ő szemszögéből nézve, nem jelent előrelépést ezen politikai szervezet megreformálása felé.

Markó Béla bejelentette visszavonulását az RMDSZ éléről. Ez a lépés nem készteti arra, hogy elgondolkodjon a Szövetség soraiba való visszatérésen, vagy éppenséggel egy vezetőségi tisztségért induláson?

Ha akartam volna, visszatértem volna, de sohasem tartottam magam pártpolitikusnak és ezért nem voltak politikai vezetői ambícióim.

Ennek ellenére már az Európai Parlament alelnöke, ami politikai pozíciót feltételez. Ön szerint Markó Béla távozása az RMDSZ éléről veszélybe sodorhatja a Szövetség egységét?

A Parlamentbe való be nem kerülés valóban nagy veszély az RMDSZ számára, ezért úgy kellene megoldanunk a kérdést, hogy oly módon valósíthassuk meg a politikai közösségünkön belüli rendszerváltást, hogy ne veszélyeztessük a magyar közösség minden szinten való képviseletét.

A Markó Béla székére aspirálásukat már bejelentő jelöltek közül ki tűnik önnek a felkészültebbnek: Kelemen Hunor művelődési miniszter, vagy Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó?

Kelemen Hunor úr Markó Béla teremtménye és fennáll annak a veszélye, hogy az epigonjává válik, ezzel szemben Eckstein-Kovács Péter hátránya az, hogy az „elnök embere”, de ez egy kis előnyt is jelent. Kíváncsi vagyok, hogy megjelennek-e más jelentkezők is.

Kettejük közül melyiknek vannak vezetői tulajdonságai?

Nem akarok értékelni, de számomra Eckstein-Kovács Péter bölcsebbnek tűnik, jobban érti a politikát és nagyobb függetlenséggel rendelkezik annak ellenére, hogy elnöki tanácsadó. A totalitárius típusú párttá vált RMDSZ-nek most függetlenségre és politikai józanságra van szüksége.

Más szavakkal, inkább Eckstein-Kovács Pétert választaná?

A kérdés nem így vetődik fel. Szimpatizálok Eckstein úrral, de jó kapcsolataim vannak Kelemen Hunor úrral is, csakhogy ő folytatja a totalitárius politikai verbalizmust és az RMDSZ-es nomenklatúra „sikerpolitikáját”, mely semmit nem ígér a szervezet megújítása számára.

Az előbb azt javasolta, hogy a közösségen belül oly módon kellene megoldani az utódlást az RMDSZ élén, hogy ne veszélyeztesse a magyarok parlamenti képviseletét. Ebből a hipotézisből kiindulva még mindig egy új párt létrehozásán gondolkodik?

Számtalanszor megpróbáltuk belülről végrehajtani az RMDSZ reformját, de a kísérletek minden alkalommal kudarcot vallottak, ezért úgy hiszem, hogy a Szövetséget belülről nem lehet tatarozni és egy új párt létrehozása lenne a megoldás. A magyarok közös érdeke bíztat erre az amúgy eléggé kockázatos lépésre. Ha átalakulások történnének az RMDSZ-en, vagy a Magyar Polgári Párton (MPP) belül, mi egyetértenénk azzal, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk egy közös nevező kialakításáért.

Markó Béla visszavonulása utón könnyebb ez a feladat és az RMDSZ-t kívülről meg lehet reformálni?

Az RMDSZ nomenklatúrája nem gondolkodik radikális változtatásokon a szervezetben, ezért nem marad más hátra nekünk, mint létrehozni ezt az új pártot, akkor álláspontjainknak lenne jelentősége a tárgyalóasztalnál a közösség összes politikai erőivel. Nekem felajánlották, hogy legyek újra tiszteletbeli elnök, de azt hiszem, ezek a gondolatok nem voltak nagyon komolyak.

Azt akarja mondani, hogy az ön közeledése az RMDSZ-hez csak a tárgyalóasztalhoz történhet meg?

Igen.

Mit érhetne el a többi magyar politikai erővel folytatott tárgyalások nyomán, ezen szervezetek föderalizálásán gondolkodik?

A magyar politikum a kommunizmusból örökölt elvek szerint deformálódott: kénytelenek vagyunk egy totalitárius típusú egységet létrehozni, mert túl kevesen vagyunk és a politikai pluralizmus hátrányos a választáson. Ebben a helyzetben nehéz egyszerre jó magyarnak és pluralista demokratának lenni.

Mi e dilemma megoldása?

Integrált együttműködésen gondolkodunk.

Az RMDSZ 15 éve hatalmon van és ennek ellenére úgy tűnik, ugyanazokról a dolgokról tárgyal, mint 1997-ben: Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatása. Mit tehetett volna azért, hogy gyorsabban teljesítse a magyar közösség célkitűzéseit?

Az RMDSZ az idő múlásával leromlott, opportunistává vált és megfeledkezett a politikai programról: a magyarok autonómiája, a magyar közösség önrendelkezése, a kollektív jogok. Ezzel szemben az RMDSZ vezetői megelégedtek az általuk kért jogok morzsáival. Eljött az ideje, hogy egy egyesült Európában mi is egyesüljünk és a kisebbségünk jogait a 13–14 millió fős egész magyar nemzet szemszögéből kezeljük. Mi egy integrált nemzetben gondolkodunk, nem kisebbségekben.

Egy nagy európai magyar közösség, mely globálisan tárgyal a jogairól?

Ahogy azt a magyar kormányfő, Orbán Viktor mondta, az egész magyarság gondjait kell megoldani, bárhol élnének is. Trianon örökségét meg kell gyógyítani. Különben eltűnünk: asszimilálódunk, elveszünk azon többségekben, melyekben élünk.

Az európai 13 millió magyar kérdéseit Budapestnek kellene koordinálnia?

A különféle országokon belüli közösségeknek, Budapesttel együtt. Nyílt titok, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók együtt dolgoznak a jövőjükért. Mi Európában nem vagyunk egy akármilyen kisebbség, hanem a kárpát-medencei magyar nemzet, mely a közös jövőjét éli.

Az Erdélyi Néppárt, amit jövőre akar beindítani, az egész erdélyi tartományt képviselné?

Mi euroerdélyiségről szoktunk beszélni, a párt pedig az európai néppártiakhoz fog tartozni.

Románokat is vonzani szeretnének?

A románokkal a kapcsolat bonyolultabb és eléggé sérült, mert az etnikumok közötti együttműködés negatív örökségének nincsenek hagyományai (így! – RS). A demokráciát mindig alávetették a többségi érdeknek.

A „Romániai magyarok diszkriminálása” jelentésben, amit benyújtottak a genfi ENSZ-bizottságnak azt állítják, hogy a román állam minden szinten megsérti a magyarok jogait. Melyek lennének a legnyilvánvalóbb megsértések?

A fő ügy a múlt örökségével kapcsolatos és arra vonatkozik, hogy egyedül kell döntenünk az ügyeinkről: ez az önkormányzatiság elve. Az a tény, hogy számbelileg kisebbségben vagyunk nem jelenti azt, hogy nem kellene ugyanannyi kollektív joggal rendelkeznünk, mint a többségnek.

Cserében ugyanannyi egyéni joga van.

Minden egyéni jogunk ellenére eltűnhetünk. Azon 90 év alatt, amióta Erdély Románia része, arról a 45 százalékról, amennyien mi, erdélyi nem román polgárok voltunk, 20 százalékra csökkentünk, a városok többsége pedig, melyek magyarok voltak, elrománosodtak. Több millió románt költöztettek Erdélybe, miközben sok magyar elmenekült, vagy elüldöztek, vagy egészen egyszerűen asszimilálták őket. Azok a jogok, melyekkel a magyar közösség rendelkezik, nem biztosíthatják a túlélését.

Tehát a fő aggodalom a magyar közösség eltűnése, mert a magyarok jogainak nyilvánvaló megsértéseit nem tudják kimutatni?

Igen, egy erkölcsi gondunk van.

A genfi ENSZ-bizottságnak benyújtott ugyanazon Jelentésben azzal érvelnek, hogy a magyar közösség megmentésére az egyetlen megoldás a területi autonómia lenne. Miként lehetne elfogadni ezzel kapcsolatos törvényeket?

Csak a többség egyetértésével. Konszenzus nélkül lehetetlen lenne, ezért nem értjük egyes román vezetők autonómiával szembeni ellenállását. Mi semmit sem akarunk anélkül, hogy megállapodnánk és semmi esetre sem egy olyan autonómiát, ami a románok ellen lenne. Az autonómia egy demokratikus intézmény és sok országban működik. A románok is harcoltak az autonómiájukért Erdélyben.

1918 előtt a románok éppenséggel Erdély autonómiáját akarták volna.

Nem, ők csak a saját autonómiájukért harcoltak, de fel lehet vetni egész Erdély kérdését, a hagyományok és éppenséggel az unionisták 1918-as követelései alapján: Goldiş nemzedékének csalódást okozott, hogy Erdély nem kapta meg az egyesüléskor megígért autonómiát.

Ön szerint találnának olyan románokat is, akik támogatják Erdély autonómiáját?

Igen, mert mindig voltak ilyenfajta javaslatok a románok részéről is, csakhogy azok, akik Romániát vezették állandóan úgy ítélték meg, hogy ezek az óhajok „szeparatista” akciók.

Emil Boc kormányfő kolozsvári, a kormányban pedig más erdélyiek is vannak, de nem tűnik úgy, mintha érdekelnék őket az ön által említett történelmi hagyományok.

Nincs bennük semmiféle érzékenység, mert a nemzeti és egységes állam gondolata uralja a román politikai gondolkodást éppen azért, mert elrabolták Erdélyt Magyarországtól és nem akarják veszélyeztetni a helyzetet. A román vezetők nem értik meg, hogy mi nem akarunk kiválni Romániából, az Egyesült Európa terve pedig másfajta kapcsolatokat nyújt nekünk.

Mit tehetnek, tekintettel arra, hogy a román politikusok nem értenek egyet a területi autonómia-formákkal, az Alkotmány pedig akadály marad?

Meg kell győznünk őket. Az Alkotmány nem Szentírás.

Ha az ön pártja a Parlamentben lenne, miként próbálná meggyőzni a többséget?

Már a 90-es évek elején javasoltunk egy román–magyar kerekasztal-beszélgetést, mely felveti az összes kérdést és megállapodásra jutunk, de a román politikusok sohasem vesznek komolyan minket és egy akármilyen kisebbségnek tartanak. El sem jutottunk a tárgyalóasztalig.

Az RMDSZ 15 éve kormányon van.

Az RMDSZ mindig fogoly a román kormányokban. A román politika nagyon bölcs és foglyul ejtette a magyar vezetőket. Markó Bélát már régen foglyul ejtették Románia kormányai és nincs mozgástere teljesíteni a magyarok igazi célkitűzéseit és követeléseit.

Jó, hogy visszavonul?

Ha utóda megőrzi a Markó-típusú politika folyamatosságát, akkor nincs semmilyen jelentősége.

Az RMDSZ-ben több frakció van, nem mind boldog Kelemen Hunorral, Markó Béla kedvencével. Ön szerint fennáll a szétesés veszélye?

Az RMDSZ már most is létezési válságban van és nem tudom, miként őrizhetné meg magát, igazi változásokra is sor kerülhet a Szövetségben.

Kelemen Hunorral az RMDSZ élén visszatérhetnének ahhoz a tárgyalóasztalhoz, amit a 90-es évek elején javasolt?

Még Kelemen Hunor sem veszi komolyan ezt a gondolatot, de az RMDSZ vezetői alkalmazkodtak és annyira opportunistákká váltak, hogy jobban megértjük magunkat a román demokratákkal, mint az ilyen magyar anyanyelvű román politikusokkal.

Azt akarja mondani, hogy amióta Traian Băsescu az elnök, a magyarok kapcsolatai jobbak a többséggel?

Egy becsületes partnerrel jobban megérted magad, mint egy opportunistával. Legalább tudod, mire számíthatsz. Azokkal a románokkal, akik nem ellenségesek velünk, jól megértjük magunkat.

A magyarok miért szeretik Traian Băsescut?

Traian Băsescu az első román vezető, aki komolyan vett minket, pont ez tette népszerűvé a székelyek körében. Ha Románia gazdasági és szociális politikája nem lenne csődös, bennünket kielégítene Traian Băsescu elnök kisebbségekkel szembeni nyitottsága.

Elképzelhető, hogy ez az önök által létrehozni kívánt párt végül közös listán indul az RMDSZ-szel?

Megtörténhet, ha az RMDSZ-ben bekövetkeznek azok a változások, melyekre szükségünk van. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellenségei: a politikai pluralizmus nem jelent ellenségességet.

Sabina Fati

<w:lsdexception name="Colorful Grid Accent 4" unhidewhenused="false" semihidden="false" priority="7

Címkék: tőkés autonómia kelemen markó rmdsz basescu magyar román emnp

A bejegyzés trackback címe:

https://eres.blog.hu/api/trackback/id/tr682514499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása