A bukaresti francia nagykövettel készített interjú második része:

 

Vannak olyan romák is, akik nem ették meg a francia pénzen vett disznókat. Vannak sikertörténetek is

De nem gondolja, hogy a romacsaládok a saját szakállukra is érkezhetnek?

Különbséget teszik a tolvajok és koldusok között. De jól tudja, hogy sok csempészhálózat van, melyek kihasználják ezt a lakosságot és ki kell azokat iktatni. És van egy pénzügyi támogatás azon családok számára, melyek vissza akarnak térni Romániába. Van egy humanitárius segély és még egy gazdasági visszailleszkedési is. Nos, ezen gazdasági visszailleszkedési tervek 80 százaléka sikeres. Tehát vannak emberek, akik vissza akarnak térni és visszaillesztik őket. De vannak csempészek is.

Tényleg léteznek ezek a sikerek?

Igen, de nem beszélnek róluk. Csak a kudarcokról beszélünk, a sikerekről nem. Én magam meglátogattam ezeket az embereket, akik visszatértek és újra beilleszkedtek. Fényképeket is mutathatok olyan családokról, melyek elindítottak egy kis vállalkozást, egy kis kereskedést. Olyan emberek, akik Franciaországban voltak és visszatértek. Vannak sikerek. És aztán sokkal könnyebb ezeket a családokat Romániában újra beilleszteni, mint Franciaországban. Mert sokszor olyan emberekről van szó, akik nem beszélnek franciául, akik nem értik a francia társadalmat, mely egy kicsit bonyolultabb, mint a román. Sokkal könnyebb Temesváron, Fehér megyében, itt, Romániába újraintegrálódniuk, mint Franciaországban.

Az emberek még emlékeznek arra a tragikomikus epizódra, amikor meglátogatta azokat a románokat, akik megkapták azt a gazdasági reintegrációs segélyt és azt tapasztalta, hogy megették az abból a pénzből vett marhákat és disznókat.

Igen, most is vannak olyanok, akik megeszik azokat a disznókat. De másoknak lovuk van és azokat nehezebb megenni. A traktorokat pedig még nehezebb megemészteni. Vannak terveink ezzel kapcsolatosan, egy roma etnikumú románét mondom el, aki visszatért Romániába és segítettük, hogy vegyen magának egy traktort, amivel mezőgazdasági munkákat végez ott, ahol lakik. Íme, egy kis gazdasági terv. Tehát nem igaz, hogy nem tudjuk visszaintegrálni a romákat Romániába. Egészen egyszerűen nem igaz. Ennek bizonyítéka, hogy a másfélmillió román romából sokan dolgoznak. Nem szégyellem elmondani, sok roma integrálódott az itteni gazdasági életbe.

Mit gondol, amikor arról hall, ami a romákkal Magyarországon, Szlovákiában és újabban Bulgáriában történik? Nem gondolja, hogy Románia szelídebben bánik velük?

De igen, abszolút. De miért? Mert Bulgáriában a romákat gettókba zárják. Ami Romániában nem történik meg.

Még Nagybányán sem?

Nem, Nagybányán sem. Voltam ott és nem gettó van, hanem egy fal. Közelről figyelemmel kísérem ezeket a dolgokat. Nem ugyanolyan természetű, mint egy gettó. Magyarországon és Szlovákiában vannak gettók, a romák élete sokkal keményebb, mint Romániában. Ezért azt mondom, hogy Romániában integrálhatók. Nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt nem gettókat kell építeniük, mert ezek elszigetelik őket, hanem segíteni kell nekik. Mi, franciák is segítünk nekik. Tudja, hogy az év végéig lesz egy szociális munkás, akit azért fizetnek, hogy Romániába jöjjön, hogy együttműködjön Mocanu államtitkárral külön romáknak szánt tervek létrehozásában. Lesznek európai finanszírozású tervek is, francia helyi közösségekkel együtt készülők is. Folyamatosan azt mondják, hogy „a franciák rasszisták”. És ez nem igaz. A franciaországi nagyvárosok egyesülete, mely nagyon tudatában van annak, ami történik, létrehozott egy munkacsoportot, mely összefogja mindazon nagyvárosok polgármestereit, melyeknek gondjaik vannak a r…

Romákkal…

Románokkal… (Nevet). Nevezzük őket menedékkérőknek. Írtam ezeknek a polgármestereknek és mind nagyon érdekelt abban, hogy segítsen bizonyos tervek létrehozásában, hogy együttműködjenek romániai városokkal és segítsék azokat terveket készíteni a romák számára. Nem jó ez így? A strasbourgi, lyoni, nantesi polgármesteri hivatal – ezek olyan nagyvárosok, melyeknek van tapasztalatuk és segíteni tudnak a romák visszaintegrálásában. Ez is egy hosszú kifutású terv, de ami gyümölcsöt fog hozni. Tehát láthatja, hogy két síkon dolgozunk – az egyik a visszaszorítás, mert szükség van erre, elegünk van abból, hogy a francia újságok állandóan ezen lovagoljanak és a másik a visszaintegrálás. Ez a francia politika és azt a belügyminisztérium érvényesíti, melynek mindkét aspektus a feladata.

Vannak olyan francia polgármesterek is, akik Franciaországban akarták integrálni a román romákat.

Igen és meg is teszik ezt. Például a bordeauxi polgármester. Ez különben kötelező. Mert Franciaországban nem utasíthatod el, hogy egy területeden lévő személy hozzáférjen a szociális rendszerhez, csak ha híján van a megélhetéshez szükséges törvényes eszközöknek (a zavaros megfogalmazás az eredeti szerint! – RS).

Mit tanácsolna azoknak a románoknak, akik törvényesen akarnak dolgozni Franciaországban?

Nem azért vagyok itt, hogy azt tanácsoljam nekik, jöjjenek Franciaországba. Romániának pedig van elég munkája, hogy adjon nekik. Franciaországban nőtt a munkanélküliség, a válság súlyosbodott, tehát a franciáknak sem könnyű munkát találni. A románok számára még bonyolultabb. Tehát nem hiszem, hogy azt tanácsolnám nekik, jöjjenek munkát keresni, csak ha olyan szakmájuk van, amire szükség van a francia piacon. Franciaország jövő évre vonatkozó növekedési távlata is 1–2 százalékos, tehát kisebb mint Romániáé, amit 3 százalékosra terveznek. Nem tudom, nem vagyok cégvezető, de nem tudom, hogy azt tanácsolnám-e nekik, hogy jöjjenek. A jelenlegi gazdasági helyzetben vannak nyugati országok, melyek polgárai maguk is újrakezdték a bevándorlási folyamatot. Írország, például. Ott egy második bevándorlás zajlik (lehet, hogy a szerző félreértette a nagykövet szavait és valójában kivándorlásról van szó– RS), miután leállt. De azt tanácsolnám a románoknak, hogy jól gondolják meg, mielőtt Franciaországba jönnek munkát keresni, tanuljanak meg jól franciául, ismerjék jól Franciaország szociális rendszerét. Tudja, Franciaország amúgy is a harmadik legnépszerűbb úti célja a román hallgatóknak. Sok román kutatónk, orvosunk, mérnökünk van. Tehát inkább ezekben a szakmákban keressenek munkát, mint másokban, ahol amúgy is magas a munkanélküliség.

Schengen: „Nem így tudsz ellenállni a határokra gyakorolt nyomásoknak”

Elkerülhetetlenül elérünk Schengenhez is. Halott a Schengen-övezet?

Nem. Van egy szerződés, amit mindenki aláírt és folyamatosan mondtuk: Románia be fog jutni Schengenbe. E témában nem értették meg túl jól Franciaország álláspontját. Franciaország elejétől fogva azt mondta, hogy Románia be fog jutni Schengenbe, amikor felkészült lesz. Kétségtelenül, ezzel nincs semmi gondunk. Azt is mondtuk, hogy „figyelem Bulgáriára”. Mert a két ország sorsa össze van kapcsolva, amikor Schengenről van szó. Ezt nem értették meg mindig itt, Romániában.

Nem gondolja, hogy Románia felkészült?

Megmondtuk: Románia nincs felkészülve. A szemünkre vetették, hogy megmondtuk, de igazunk volt. És jól tettük, hogy nagyon korán riadót fújtunk. Főleg úgy, hogy mást országok sokkal keményebbek voltak nálunk a román intézmények felkészültségének elemzésében. Ezért is javasoltunk egy kompromisszumos megoldást: a szakaszos csatlakozást. Két szakaszban, hogy Románia bizonyíthassa felkészültségét. Hogy a két szakasz között legyen idő az akklimatizálódásra. Ezt a véleményem szerint Romániának hasznos elképzelést nem fogadták el sem a hollandok, sem a finnek. Ez sajnálatos, de bízom a lengyel elnökségben, hogy folytathassuk a munkát.

„Bizonyítani, hogy felkészült”. Ez az igazságügyre vonatkozó jelentéseket is jelentené?

Mi, a hollandokkal ellentétben, Románia csatlakozását sohasem tettük függővé egy többé, vagy kevésbé jó igazságügyi jelentéstől. Mi pragmatikusan néztük a szövegeket. Értékeltük azt az állapotot, amiben a határrendőrség van. Franciaország Schengen-országként arra gondol, hogy az EU külső határainak biztonságosaknak kell lenniük. Ezért javasoltuk Schengen megszilárdítását, ezért javasoltuk a sürgős lépések bevezetését, amikor gond van a határoknál és ezért mondtuk azt is, hogy Románia és Bulgária nincsenek felkészülve. Mert ahhoz, hogy ellenállj az EU külső határainál megjelenhető nyomásoknak nagyon erősnek kell lenned. Olaszország például olyan ország, melynek több eszköze van, strukturáltabb, mint Románia. Tehát nemcsak a korrupcióról van szó. Erősnek kell lenned és ez egyelőre nem érvényes Romániára. Van egy válság, a rendőrök fizetését csökkentették, csökkentették a rendőrök számát. És van egy terv a vámosok számának csökkentésére. Nem így tudsz ellenállni a határoknál megjelenő nyomásoknak. Az biztos, hogy amikor Románia be fog lépni Schengenbe, nagyon nagy nyomás lesz a határokon.

Honnan érkeznének ezek a nyomások?

A Fekete-tenger felől, Szerbia, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság felől. Tehát Romániának tudatában kell lennie ennek és azt hiszem, Románia megértette. Ezért dolgozunk együtt. Például nekünk is lesznek francia rendőreink itt a Frontex keretében, akik együtt fognak dolgozni a román szolgálatokkal. Nem hiszem, hogy sietnünk kellene. Különben egyszerűen az, hogy a Schengenen belül vannak, semmit sem változtat a románok számára.

Talán csak ami az összképet illeti.

Igen, az összkép nem jó, ezzel egyetértek. Azt hiszem, dolgozni kell az összképen. Én magam is nagyon elégedetlen vagyok azzal, hogy rossz a Romániáról Franciaországban kialakult kép. Nem jó sem Franciaországnak, sem Romániának.

Mit tehetne Franciaország, ami Románia Schengen-csatlakozással kapcsolatos következő lépéseit illeti? Politikai téren?

Mi voltunk az elsők, akik a németekkel együtt azt a kompromisszumos megoldást javasoltuk. Azért nem várhatunk mindent a franciáktól és a németektől. Például az igaz, hogy áprilisban és májusban több határrendőrt letartóztattak. Őket el kell ítélni. Romániának segítenie kell nekünk, hogy segíthessünk.

Franciaország Schengen-határai DOM–TOM-ban

Franciaországnak szintén vannak külső Schengen-határai. Az elmúlt napokban azt olvastam, a francia sajtóban, hogy ezek egy része nagyon megengedőek, különösen a tengeren túli birtokon.

Ez bonyolultabb. Igaz, hogy vannak bizonyos nehezebben biztosítható határok, ahol átjutnak. De nem mindenhol DOM–TOM-ban, mert e területek legnagyobb része sziget. Kivéve Guyana.

Igen, pontosan a Guyana és Suriname közötti határról volt szó.

A többség sziget, tehát repülőre van szükség, hogy onnan távozzanak, ez pedig sokba kerül. Tehát a kis bevándorlónak nincs pénzügyi eszköze, hogy Guadeluparól Franciaországba jöjjön. Ezzel szemben Guyana és Suriname között az amazonászi erdő van, az eléggé könnyen átkelhető folyó. Létezik ez a jelenség, a délfelőli (illegális átkelésé – a szerz.), az erdőn szintén keresztül lehet jutni. Nos, ez főleg a tengeren túli birtokok, megyék kezelésével kapcsolatosan vet fel kérdéseket. Amint letelepedsz ezeken a birtokon, jelentős szociális előnyökhöz van jogod, melyek sokkal nagyobbak, mint a származási országban. Például Mayotten, egy indiai-óceáni szigeten nagyon eltérő a helyzet, mint a szigetcsoport többi részén. A szigetcsoport többi részéből származó nők jönnek szülni Mayottere, ahol van egy állami kórház és a gyermek francia lesz és joga van ott maradni. Ez gondot jelent a francia társadalombiztosítási rendszer, az egészségügyi rendszer számára. Gondot jelent a birtok kezelésében, de nem jelent bevándorlói áramlást DOM-TOM és Franciaország között. Főleg úgy, hogy ezeket az embereket néha elég nehéz ellenőrizni. Guyanából Franciaországba jönni rendkívül nehéz. Guyana pedig akkora, mint a francia terület fele, óriási és ott van az amazonászi erdő jelentős része. De nem ugyanaz a téma. Ezt azért tudom, mert régebben a tengeren túli területekkel foglalkoztam. Én magam szerkesztettem azt a törvényt, amivel létrehozták a mayottei kórházat és kiterjesztettük a francia állam hatáskörét arra. Korábban a mayottei helyi közösséghez tartozott, mely nem tudta működtetni. Ez egy régi gond, ami a XIX. század óta létezik, mert a mayotteiek 1848-ban azt mondták, hogy nem akarnak többé egy mayottei királytól függni, hanem franciákká akarnak válni. És a mai napig úgy vélik, jó döntést hoztak.

Ismeretlen az állampolgárságot megszerző moldovaiak pontos száma

Franciaországnak gondja van a román állampolgársághoz jutó moldovai állampolgárokkal? Voltak európai hivatalosságok, akik azt mondták, hogy Moldova ezáltal az Európai Unió hátsó ajtóján jut be.

Nem tudom, milyen gondunk lehetne. Főleg úgy, hogy nem ismerjük a számokat. Nagy számokat jelentettek be, de ahányszor kértem ezeket a számokat, nem adták ki nekem. Tehát nem tudnék egy pontos számot mondani. Valójában sok különböző szám van. De nem hiszem, hogy túl nagy gond lenne e téren. Ez Románia számára téma lehet, mert a moldovaiak Romániába jönnek dolgozni.

De sokan aztán nyugatra akarnak menni.

Én sok moldovaival találkoztam Romániában. Különben is, a moldovai állampolgároknak moldovai útlevelük van, tehát nem részesülnek ugyanabban az elbánásban Európában, mint a románok. Ők Európán kívüliek. Én magam azt remélem, Moldovának demokratikus fejlődése lesz és remélem, a gazdaság talpra áll. Nagyon elégedett vagyok, hogy újra fogják kezdeni a tárgyalásokat Transzdnyeszterről. Ez Oroszországnak és Európának köszönhető. Túl kell még jutni a választások időszakán is – Oroszországban, Moldovában, Transzdnyeszterben. Ezek most Moldova gondjai.

A levélben történő szavazás és hogyan teszi azt biztonságossá Franciaország

Romániában vita van a levélben szavazásról. Franciaország nemrég módosította a választási törvényét és vezette be a levélben szavazást, az internetes szavazást, a meghatalmazással való szavazást a nagykövetségen. Miként jártak el a levélben szavazás biztonságossá tétele érdekében?

Nagyon szigorú feltételekkel zajlik, ez szerepel Franciaország nagykövetségének honlapján. Nem akarom kommentálni a romániai választási rendszer reformját.

Nem ezt kérdeztem, hanem Franciaország milyen konkrét lépésekkel tette biztonságossá ezt a szavazást?

Franciaország kötelező a nyilvántartásba vétel egy szavazói irodán, tehát lehetetlen egyszerre két helyen szavazni, míg Romániában „vándorolni” lehet egyik irodától a másikhoz. Franciaországban törölniük kell a korábbi választói jegyzékből, hogy egy másik szavazókörben szavazhass. Nem szavazhatsz több helyen. Ez máris egy nagyon fontos eleme a szavazás biztonságossá tételének. Aztán nagyon szigorúak vagyunk a szavazó kiléte és a szavazás titkossága terén.

Hogyan küldik el a levélben leadott szavazatot?

Ez a szavazási típus korlátozott. A nagykövetség honlapján minden formaság megtalálható. De tudja, az idén vezették be azt a rendelkezést is, mely képviselői helyeket hoz létre a külföldön élő franciák számára. Tehát a külföldön élő franciák képviselete fontosságának megértési folyamatában vagyunk. Növeltük e franciák számára a szenátori helyek számát is. Mert figyelembe vesszük, hogy egyre több francia megy külföldre. Franciaországban nincs francia választási bizottságunk, a szavazatok összesítése a Belügyminisztériumon keresztül történik, a szavazókörök pedig a polgármesteri hivatalokhoz tartoznak. Tehát mindig van egy paritás a politikai színpad jobb- és baloldala között a szavazatok kinyitásánál és megszámolásánál. Aztán a szavazatokat a Belügyminisztérium hálózatán keresztül összesítik.

Nagykövet úr, terveznek valamilyen magas szintű látogatást a közeljövőben? Akár Băsescu elnökét Franciaországban, akár Sarkozy elnökét Romániában?

A két elnök jelenleg elég gyakran találkozik az európai tanácskozások keretében. Nem hiszem, hogy terveznek valamilyen látogatást. Nem tudom, hogy a franciaországi elnökválasztás miatt Sarkozy elnöknek van-e még ideje külföldi látogatásokra. Legalábbis nem hiszem, hogy az év végéig sor kerül egy ilyen látogatásra.

Eliza Frâncu

(Forrás: Adevărul, 2011. október 3., 22:08)