Egyelőre csak a tények, még kommentárok nélkül.
Victor Ponta kijelölt kormányfő kedd este bejelentette új kabinetje összetételét, mellyel a parlament elé fog állni, hogy megkapja a beiktatáshoz szükséges szavazatokat.
Ponta kijelentette, hogy lezárt minden megbeszélést és meggyőződése, hogy ez „jó” kormány lesz, mely „azt fogja átültetni a gyakorlatba, amit az emberek elvárnak”.
„Meggyőződésem, hogy az általam javasolt kormány jó kormány lesz és átülteti majd a gyakorlatba, amit az emberek elvárnak tőlünk”, mondta Ponta.
„Négy nappal azután, hogy megkaptam a mandátumot, ahogy azt bejelentettem, ma ismertetem a javaslatainkat. Ezeket a politikai struktúráink elé terjesztjük. Hétfőn a parlamentben bemutatom a kormány listáját és a kormányprogramot. Ez egy különleges kormány, különleges körülmények között, egy választásokig tartó mandátummal rendelkező kormány. Az a szándékunk, hogy e hat hónap alatt minél többet teljesítsünk”, mondta Ponta.
„Meg akarjuk mutatni, hogy Romániát lehet másképp kormányozni. A kormányt csakis a Victoria-palotából fogják irányítani, nem Cotroceniből, nem a PSD-s székházakból”, tette még hozzá Ponta. Ennek megfelelően az új kijelölt kormány tagjai:
1. Mezőgazdasági Minisztérium: Daniel Constantin (PC-tag, 2010 februárjában választották meg a Konzervatív Párt elnökévé. Szakmáját tekintve mérnök és a 2009. április‑október időszakban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség igazgatója volt.)
2. Belügyminisztérium: Ioan Rus (a minisztériumot megosztották Rus és Victor Paul Dobre között) (PSD-tag, 1994 óta a PDSR tagja, a Năstase-kormány idején már volt belügyminiszter, 2003-ban pedig kormányfő-helyettes is. 2004-ben nagy csatában alulmaradt Emil Bockal szemben a kolozsvári polgármesterségért folyt versenyben.)
3. Közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter: Victor Paul Dobre (PNL-tag, 1990-ben kezdett el politizálni a PNL-ben. 1996 és 2000 között Galac – Galaţi – megye főispánja volt, 2006-ban pedig megválasztották a PNL alelnökének.)
4. Pénzügyminisztérium és kormányfő-helyettes: Florin Georgescu (PSD-tag, 1992 óta tagja a PDSR-nek. 1992 és 1996 között ugyanezrt a tisztséget töltötte be a Văcăroiu-kormányban. 2004 óta Románia Nemzeti Bankja első kormányzó-helyettese.)
5. Igazságügyi Minisztérium: Titus Corlăţean (PSD-tag, 2003 és 2004 között a határon túli románokért felelős államtitkár volt, 2005 és 2006 között az EP tagja megfigyelőként.)
6. Külügyminisztérium: Andrei Marga (PNL-tag, filozófus és kétszer volt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektora, a román oktatási rendszer egyik legjobb vezetőjének tartják. 1997 és 2000 között oktatási miniszter volt.)
7. Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium: Eduard Hellvig (PNL-tag. 2004 és 2008 között Bihar megyei képviselő volt, 2011 óta pedig a PNL főtitkára. 2000-ben Mugur Isărescu államfőjelölt tanácsadója volt.).
8. Védelmi Minisztérium: Corneliu Dobriţoiu tábornok (PNL-tag. A román hadsereg tábornokakért államtitkár volt. 2006-ban egy hónapig a honvédelmi miniszter helyettese volt.)
9. Művelődésügyi Minisztérium: Mircea Diaconu (PNL-tag, ő volt az első színész Romániában, aki a forradalom után benyújtotta lemondását, szabadfoglalkozásúvá válva. 2004 óta vezeti a Nottara Színházat, politikai téren pedig szenátor és a PNL alelnöke.)
10. Munkaügyi Minisztérium: Mariana Câmpeanu (PNL-tag, végzettségét tekintve közgazdász, a Tăriceanu-kormányban már volt munkaügyi miniszter. Miniszteri kinevezése előtt az Országos Nyugdíjpénztárat vezette.)
11. Távközlési Minisztérium: Dan Nica (PSD-tag, a miniszteri tapasztalattal rendelkezők egyike. 2003-tól a PSD Galac – Galaţi – megyei szervezetének elnöke, 2000 és 2004 között már volt távközlési miniszter.)
12. Közlekedésügyi Minisztérium: Ovidiu Silaghi (PNL-tag. 2007 áprilisától 2008 decemberéig a kis- és közepes vállalatokért, kereskedelemért, idegenforgalomért és szabad foglalkozásokért felelős miniszter volt. 1990 óta PNL-tag.)
13. Oktatási Minisztérium: Corina Dumitrescu (PSD-tag, a Dimitrie Cantemir Tudományegyetem rektora. Cristian Dumitrescu PSD-s szenátor felesége és PD-tag volt korábban.)
14. Egészségügyi Minisztérium: Vasile Cepoi (PSD-tag. Az új miniszter, aki ugyanezen tárca államtitkára, az elmúlt télen került előtérbe a Raed Arafat-botrány kapcsán.)
15. Gazdasági Minisztérium: Daniel Chiţoiu (a minisztériumot megosztották Chiţoiu és Isar között) (PNL-tag, közgazdaságtudományi doktor és Gyurgyevó – Giurgiu – megyei PNL-képviselő, 2004 és 2008 között a Gazdasági és Pénzügyminisztérium alá tartozó Országos Adókezelő Ügynökség elnöke volt.)
16. Üzleti környezetért felelős tárca nélküli miniszter: Lucian Isar (Váratlan szereplő a Ponta-kormány listáján, közismert a gazdasági elemzők körében. A Bancpost kincstárának vezetője volt.)
17. Európai Ügyek Minisztériuma: Leonard Orban (független, az európai ügyek miniszterévé történt 2011 szeptemberi kinevezése előtt Băsescu elnök egyik tanácsadója volt. 2004 és 2005 között Románia EU-s főtárgyalója volt.)
18. Környezetvédelmi Minisztérium: Rovana Plumb (PSD-tag, 2005-től a PSD Nőszervezetének elnöke, 2007 novemberében lemondott a 2004-ben szerzett képviselői mandátumáról, hogy PSD-s euroképviselő legyen.)
19. Társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter: Liviu Pop
20. Kormányzati stratégiákért felelős tárca nélküli miniszter: Victor Alistar (A Ponta-kormány meglepetése 28 éves és a Transparency International ügyvezető igazgatója. Dolgozott a sajtóban, a közigazgatásban és az NKSZ-ek területén.)
22. Parlamenti kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter: Mircea Duşa (PSD-tag. Képzettségét illetően közgazdász, másodjára képviselő. 1996 óta tagja a szociáldemokrata szervezetnek, 2001 és 2004 között Hargita megye főispánja volt.)
Ioana Oancea
Forrás: adevarul.ro, 2012. május 1., 21:12
Segítségül, hogy némi képet kapjunk Victor Ponta szándékairól:
Milyen tervei vannak Victor Ponta kijelölt kormányfőnek Románia gazdasága számára
Victor Ponta már a kormányfőnek való jelölése bemutatott egy sor gazdasági lépést, melyektől azt reméli, hogy életre keltik úgy Románia iparát, mint ahogy a pénzügyeit is, nemrég kijelentve, hogy nem lát semmilyen okot e stratégia megváltoztatására. A Ponta által bejelentett első lépések között van a társadalombiztosítási járulékok csökkentése, az alacsony ÁFA bevezetése a mezőgazdasági termékek esetén, a nagy vagyonok többletadója, a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó és a minimálbér 26 százalékos emelése 850 lejre.
Victor Ponta már pénteken, az Ungureanu-kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítványról tartott szavazás előtt bemutatott egy sor Romániának szánt gazdasági lépést.
A Ponta által javasolt fő lépések:
1. A munkaadók által az államnak fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkentése, ami serkenteni fogja munkahelyek teremtését. Az USL azt reméli, hogy ezáltal egymillió munkahely jön létre.
2. Közvita szervezése a költségvetési és fiskális szerződésről, amiről az EU 25 állama döntött 2011 decemberében és amihez Románia azonnal csatlakozott.
3. Kitartó párbeszéd az ellenzékkel, az NKSZ-ekkel, a civil társadalommal Románia Schengen-csatlakozásáról, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusról, az igazságügyi rendszer hatékonyabbá tételéről és Románia EU-n belüli szerepének hangsúlyozásáról.
4. A korrupció visszaszorítása a Számvevőszék jelentéseinek betartásával. Az ANAF- és ANRMAP-ellenőrzések depolitizálása és szaporítása. A közbeszerzési törvényt európai minta szerint át kell alakítani.
5. A decentralizált struktúrák depolitizálása. Államtitkártól lefele minden tisztséget csak versennyel lehet betölteni. A köztisztviselők jelöltként indulási jogára vonatkozó „Igaş-törvény” visszavonása.
6. A bérek és nyugdíjak visszaadása és ezek visszatérése a 2011. június 1-e előtti szintre, az IMF által kért 3 százalékos költségvetési hiány elérése, az adófelelősségi törvény alkalmazása és stratégia kidolgozása az európai pénzeknek egy szakminisztériumon keresztüli lehívására.
7. A miniszterelnök tartalékalapjára vonatkozó jogszabályok sürgős rendezése, hogy ezt többé ne lehessen a helyi kiskirályok kampányának költségvetésből való finanszírozására.
8. Az energetikai „okos fiúknak” fizetniük kell. Egy közép- és hosszú távú energetikai stratégia kidolgozása és betartása.
9. Három aspektus figyelemben tartása Verespatak esetében – a környezet, a nemzeti érdek védelme és figyelem a politikai korrupcióra.
10. A mezőgazdasági termékek ÁFÁ-jának csökkentése a hazai termelők támogatására tett erőfeszítés keretében, a nekik nyújtott hitelezéssel és támogatásokkal együtt.
11. Az állami költségvetés bevételeinek növelése differenciált adórendszer bevezetésével a nagy vagyonok esetében, egy pénzügyi tranzakciós adó és a tulajdonokra kivetett differenciált adók bevezetésével. A koncesszióba adott természeti források bányajáradékainak emelése.
12. A minimálbér 850 lejre növelése – ez többletbevételt jelent a társadalombiztosítási költségvetésnek. A munkatörvénykönyv módosítása.
13. Az állami vállalatok igazi magánvezetéssel és technológiaváltással történő fellendítése. „’Nem!’-et mondunk a kis áron és nagy sikerdíjjal végrehajtott privatizálásoknak – támogatjuk a magánvezetés gondolatát”. A részvénycsomagok eladásából származó pénzt technológiaváltásra, vagy egy speciális fejlesztési szociális alap létrehozására kell használni, a Norvégiában alkalmazott modell szerint.
14. Véget vetni az RMDSZ követeléseinek és feltételeinek. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében „az RMDSZ túllicitál és eleget kapott”. Van egy valódi egyetemi autonómia és azt be kell tartani. Stratégia kell a romák integrálására.
15. A parlamenti képviselők számának 312-re csökkentése és egy ezzel kapcsolatos törvény elfogadása, melyet az egész politikai osztály elfogad.
Az USL ezen kívül még 1.200 kilométer autópálya megépítését is ígéri 2020-ig, a hazai piacról történő kormányzati hitelfelvétel korlátozását, hogy elkerüljék az államadósság növekedését. Ezen kívül külföldi hiteleket pedig csak beruházásokra fognak felvenni.
Az USL ígéretei között van az ANAF, a Pénzügyőrség és a vámhatóságok átszervezése, 6.000 állás megszüntetése ezekben a tisztségekben, melyek többsége 2009 és 2010 közötti politikai kinevezés.
Az USL tervei között szerepel a javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeknek a jelenleginél 50 százalékkal alacsonyabb szinten történő korlátozása.
Elena Dumitru
Forrás: adevarul.ro, 2012. április 29., 15:14
Ce planuri are premierul desemnat Victor Ponta pentru economia României
