Lehet, hogy az újdonsült kormányfő, Victor Ponta szárnybontogatásaival kellene foglalkozni, bár nagyon nehéz komoly véleményt írni róla. Míg Ponta szerint ez „Románia valaha létezett legtisztább kormánya”, már a rajtvonal előtt kiesett két miniszterjelölt (az oktatás élére szánt Corina Dumitrescu plagizálás és hamis önéletrajz miatt, a társadalmi párbeszédért felelős Victor Alistar pedig azért, mert az összeférhetetlenségeket vizsgáló ügynökség – ANI – korábban 2012 közepéig eltiltotta köztisztségek betöltésétől), és ez még nem minden…
Alig fogadta el a parlament az új kabinetet, a miniszterelnöknek máris le kellett cserélnie az oktatási minisztert, hiszen a végül tárcát kapó Ioan Mangról is kiderült, hogy plagizált. A nyilvánvaló tények ellenére ott is napokig tagadott az érintett, volt minden, összeesküvés, hamis vád stb., de végül a helyzet tarthatatlanná vált. Csak hab a tortán, hogy az ideiglenesen kinevezett oktatási miniszter, Liviu Pop sem képes néhány mondatot helyesen elmondani. És a művelődésügyi miniszternek is meggyűlt a gondja az ANI-val!
Ezen kívül nagyon nehéz bármit elmondani az új kormányról, legfeljebb azt, hogy programját nézve egy teljes ciklusra készül, összetételét tekintve viszont rendkívül ideiglenes képet mutat. Külön meglepetés, hogy egy igazán technokratának tekinthető pénzügyminiszter, Románia Nemzeti Bankja (BNR) volt/leendő kormányzó-helyettese is képes olyasmit nyilatkozni, hogy „A nyugdíjasoknak nem kell már semmit sem tenniük. Várják odahaza a nyugdíjukat, mert az egész összeget (a megszorítások keretében elvont pénzeket – RS) vissza fogják kapni”. „Ha arra fognak szavazni, akire kell, akkor lesznek nyugdíjemelések is, béremelések is, de ha nem oda szavaznak, ahova kell, akkor kapnak majd egy újabb megszorítási kört”. Azt hiszem, ehhez már nincs mit hozzáfűzni!
Persze, a június 10-i helyhatósági választásig foglalkozom majd a politikai eseményekkel is, most azonban egy cikksorozatot indítanék el. Az Adevărul és a Historia egy újabb témát kezdett el több oldalról boncolgatni. A dák-román kontinuitásról van szó és úgy vélem, ez több szempontból is érdekes lehet számunkra.
Egyrészt azért, mert ez a téma közvetlenül is érinti a hosszú ideje tartó magyar‑román vitát és eddig „érinthetetlen” volt, legalábbis a széles közvéleményt megcélzó fórumokon.
Másrészt közvetve is, mert érdekes némileg kívülállóként nézni, hogy milyen következményekkel jár, amikor bizonyos, inkább mítoszokon, mint tényeken alapuló történelmi, vagy áltörténelmi elméletek hivatalos állásponti rangra emelkednek. Talán tanulhatunk szomszédunk példájából, hogy mekkora károkat okoz a kollektív tudatban, ha politikai, ideológiai stb. okokból kellően alá nem támasztott, de a közösség hiúságát legyező elképzelések kapnak megfellebbezhetetlen tudományos tani státuszt.
Kár lenne ezt megismételnünk, mert később – mint ezt a román példa is mutatja – ezt rendkívül nehéz lesz visszatéríteni a valódi tudomány kerékvágásába. A továbbiakban ismertetett cikkekhez érkezett olvasói bejegyzések igazán riasztó – és sajnos az itthoni példákban is fájdalmasan ismerős – farkasvakságot és türelmetlenséget mutatnak mindazon tudományos tényekkel és véleményekkel szemben, melyek cáfolják ezeket a sokak fantáziáját megmozgató, de voltaképpen csak a jelen világ vélt/valós szürkeségét aranyozott múlttal felváltó elméleteket.
Úgy gondolom, tanulságos lesz e cikkek elolvasása.
„Dákok – Felkavaró igazságok 2012”: egy több százezer román által megnézett dokumentumfilm feje tetejére állítja egész történelmünket.
„Róma utódai vagyunk? Vagy Románia történelme hamisítások hosszú során alapul?” A dokumentumfilmben e kérdésekre adott válaszok heves reakciót váltott ki: több mint 360.000 megtekintés, csaknem 800 kommentár, több mint 4.000 „tetszik”.
A film csaknem egy órás és azt állítja, hogy a rómaiak és a dákok közös ősökkel rendelkeztek és hogy Dáciát nem a hivatalos elméletek szerint romanizálták. Németországban készített genetikai vizsgálatok, melyekre a dokumentumfilm készítői hivatkoznak, azt jelzik, hogy a jenlegi román lakosság nagyon kis rokonságot mutat az olaszországival és nagyon nagyot a római megszállás előtti Dáciában létezővel.
A készítők bejelentették, hogy idén további tudományos tanulmányokat fognak bemutatni, melyek forradalmasítani fogják régi történelmünket.
Rövid változat
30 másodpercben összefoglalva, a dokumentumfilm szerzőinek elmélete az, hogy sokkal inkább dákoknak van okunk tartani magunkat, mint Róma utódainak.
„Az igazság nagyon egyszerű. Az egyszerűség abban áll, hogy megérkeztek a rómaiak, meghódították Dácia területének 14 százalékát és egyik napról a másikra nemcsak a több mint száz évre meghódított terület tanulja meg tökéletesen a latin nyelvet, elfelejtve a sajátjukat, de Dácia területének 86 százaléka is, olyan emberek, akik azt sem tudták, hogy megérkeztek a rómaiak, elfelejtik a nyelvüket és latinul beszélnek”, mondja Napoleon Săvescu, a Dacia Revival Internaţional társaság alapító igazgatója.
Heves vita
Ez az érv az első érvek hosszú sorából, melyekkel a dokumentumfilm készítői megpróbálják arról meggyőzni a közönségüket, hogy Dáciában a latinnal csaknem azonos nyelvet beszéltek és hogy az egész római civilizáció valójában abból a kulturális térből származik, ahol a dákok nyelvét beszélték. Az elmélet megmozgatta a dokumentumfilmet megtekintők képzeletét. A Youtube csaknem 368.000 megtekintést rögzített. A dokumentumfilmet megnézők több mint tíz százaléka nagyon érdekesnek tartotta és több száz néző kezdett vitát, nagyjából 800 kommentárral.
Volt miniszter: A görögök, az egyiptomiak és a zsidók miért nem váltottak nyelvet?
A dokumentumfilmben megjelenik egy volt nemzetvédelmi miniszter, Nicolae Spiroiu tartalékos tábornok is. „A Római Birodalom nem volt képes elterjeszteni a latin nyelvet egy olyan területen, mely hatszor nagyobb volt az általa megszálltnál”, mondja Spiroiu. „A zsidó állam 800 évig volt római megszállás alatt, a görögök kb. 400 évig, az egyiptomiak szintén”, mondja a dokumentumfilmben Mircea Chelaru tartalékos tábornok és a román hadsereg fővezérkarának volt vezetője.
„Ilyen tekintetben felmerül egy óriási rejtély. Miként lehetséges, hogy a dákok feladták a nyelvüket és a hagyományaikat és átvették a hódítók nyelvét és szokásait, tekintettel arra, hogy a dák területnek kevesebb mint 20 százalékát hódították meg, mely területen a rómaiak csak 165 évig maradtak. Vajon egy ilyenfajta állítás nem sérti a logikát? Más államok, melyeket teljesen meghódítottak a rómaiak és ahol a római uralom 400, vagy 800 évig tartott nem adták fel a nyelvüket és nem felejtették el hagyományaikat. És ezt a dákok úgy tették volna meg, hogy még csak nem is kényszerítette őket valaki?”, mondják a dokumentumfilm készítői.
Daniel Roxin író: Miért nem beszélünk törökül, vagy magyarul?
„Ugyanezen logika mentén a románoknak törökül, vagy magyarul kellene beszélniük, mert a két birodalom nagyobb területeket uraltak ezen országból. A paleogenetikai tanulmányok és az egyszerű logika azt mondatja velünk, hogy a dákok nyelve egy régebbi nyelv folytatója lehetett, amiből a közlatin is kialakult”, mondja Daniel Roxin író, aki az interneten közzétette a dokumentumfilmet.
A dokumentumfilm különféle történelmi forrásokat idéz és a Románia, de Európa más övezeteiben is talált dák tárgyakra is utal. A szerzők kitérnek még a Római Birodalomban felállított különféle emlékművekre is, amelyeken állítólag az elméletüket alátámasztó bizonyítékok vannak.
Genetikai vizsgálat: dákok vagyunk?
A dokumentumfilmben bemutatott legérdekesebb bizonyíték egy paleogenetikai vizsgálat, amit a németországi Hamburgi Tudományegyetem Emberbiológiai Intézete készített. A vizsgálat során a dákok által lakott területeken feltárt régészeti helyszíneken talált csontokban lévő genetikai információt elemezték. A lakosság jelenlegi genetikai struktúrájával összehasonlítva, a csontokból körvonalazódó stuktúra azt mutatja, hogy valójában azon prerómai lakosság utódai vagyunk és nagyon kevés közünk van a jelenlegi olaszországi lakossághoz, mondják a dokumentumfilm készítői.
Doktori disszertáció: Nem vagyok „rokonok” az olaszokkal
„Ezeket a paleogenetikai vizsgálatokat Németországban végeztem a 2004‑2006-os időszakban, olyan egyedektől származó csontokon, akik a bronzkorban és a vaskorban éltek Románia területén, a cél a régi lakosság genetikai struktúrájának elemzése és annak a jelenlegi lakosság genetikai adatai való összehasonlítás volt. Hamburgban elvégeztem egy másik molekuláris genetikai vizsgálatot a jelenlegi lakosságon is, hogy összehasonlíthassuk őket”, magyarázza Georgeta Cordoş, a Victor Babeş Intézet biológusa, aki e témából írta doktori disszertációját.
Alexander Rodewald, a Hamburgi Tudományegyetem Biológiai Intézetének igazgatója a dokumentumfilmben azt mondja, hogy a genetikai vizsgálat távoli rokonságot mutatott Olaszország jelenlegi lakosságával és nagyon közelit a görögországival és más balkáni területekével. A latin csoporttal hasonló genetikai örökségként megállapított arány meglepően kicsi, állítják a vizsgálat készítői. A genetikai vizsgálatok még azt mutatták ki, hogy az északi olaszok nagyon nagy százalékban mutatnak rokonságot azokkal a trákokkal, akik 5000 évvel ezelőtt Románia területén éltek.
Egy észbontó következtetés: nem vagyunk a rómaiak utódai?
A dokumentumfilm készítői, az idézett paleogenetikai vizsgálatokra alapozva, azt állítják, hogy a trákok foglalták el Európa nagy részét, uralmi övezetek középpontjában a Fekete-tenger lévén és hogy ebből az övezetből vált ki a Rómát megalapító csoport. „Egy észbontó következtetés születik. Nem mi vagyunk a rómaiak utódai, hanem a rómaiak egy része utódai a trákoknak”, állítja még Daniel Roxin író.
Ám mindazok az érvek, melyeken a dokumentumfilm készítőinek elmélete alapul ellentétben állnak mindazzal, amit az iskolában tanultunk és amit a „hivatalos” tudományos közösség támogat. A készítők azt állítják, hogy további vizsgálatok is vannak, melyeket az idén tudományos munkákban fognak ismertetni.
A világ legrégibb írása: 7.500 év, Alsótatárlaka
Kitérnek még arra a régi írásra, amit 1961-ben fedeztek fel Alsótatárlakon (Tărtăria) néhány agyagtáblácskán. Egy olasz történész segítségével elvégezték az agyagtáblák mellett talált csontok egy részének rádiokarbon-vizsgálatát. Az eredmény meglepő volt az érintettek számára: a csontok 7.500 évesek. Ez azt sugallja, hogy az alsótatárlaki írás a világ legrégibb írása, ez azt az elméletet támasztva alá, hogy Dácia területén egy nagyon fejlett régió civilizáció létezett. Ugyanez a civilizáció alkotta a Sarmizegetusa Regia-nál talált megalitikus emlékműveket, állítják még a dokumentumfilm készítői.
Heves vita
Az elmélet nagyon megtetszett a Youtube-csatorna több száz használójának, akik kijelentették, hogy őket meggyőzte a megtekintett film. „Gratulálok! Végre néhány szívvel és bátorsággal rendelkező ember. Csak teljes szívemből megköszönni tudom és Isten világosítsa meg útjukat és adjon erőt folytatni azt, amit elkezdett. Az oly régóta mosott elméknek még legalább ennyire van szükségük, hogy megértsék, mi népünk rosszindulattal elrejtett része”, így hangzik az egyik a dokumentumfilmhez írt, hasonló hangvételű kommentárok közül. Az ilyen hangvételű üzenetek nagy száma szokatlan méretű fogadtatást jelez.
Ugyanakkor a dokumentumfilmhez nagyon sok olyan kommentár is érkezett, melyek cáfolják a készítők érveit. „Azt szerettem volna, ha az elgondolásokat több szemszögből bemutatták volna. Hiányzik az itt ismertetett gondolatokkal szembenállók véleménye. Pró és kontra kellett volna bemutatni gondolatokat, majd hagyni a nézőt, hogy maga vonjon le egy következtetést, mert azért e téren senki sem birtokol egy abszolút igazságot”, mondja az egyike azoknak, akiket nem sikerült meggyőzni.
Mălin Bot
Forrás: adevarul.ro, 2012. május 14., 14:37
