Az elmúlt hétvége újabb fordulatot hozott a népszavazás egyre szövevényesebb és egyre sötétebb részleteket felfedő ügye. Bizonyos sajtóhoz került lehallgatási jegyzőkönyvek – amennyiben hitelesek és amennyiben a részvevők nem lehallgatásuk tudatában nyilatkoztak az „utókornak” – bepillantást engednek abba, az új hatalom hogyan próbálja a valóságot belegyömöszölni vágyai szűk kereteibe.
A továbbiakban cikkeket olvashatnak arról, hogy a románok 53 százaléka már inkább kommunizmust akar, persze a magát Che Guevaranak és Fidel Castronak képzelő Victor Ponta kormányfőtől és Radu Mazăre konstancai polgármestertől még meg is kaphatják…
Népszavazás
Băsescu, Antonescu, Ponta, a nemzet állapota
Az utóbbi hetekből levonható következtetés: Románia végleg elveszett azon az úton, ami még nem vezethetett, de vezethetett volna valamerre a jövőben.
Attól a naptól, amikor eldöntötték, hogy Adrian Năstase börtönbe fog menni, attól a pillanattól, amikor a Rendszer megkapta az első igazi csapást, azóta Románia egy elkerülendő hellyé vált, ahol már nem lehet élni – a túlélések lehetségessé váltak, de ez túl kevés, túl kevés.
Egy debil jogállamnak adott egymás utáni csapások megmutatták, pontosan hol vagyunk: sehol. Románia egy abszurd színház foglya, a románok saját életük másodszereplői. Hogyan jutottunk ide? Románia személynevek és néhány szimulált intézmény összege. Ezen emberek egyike sem volt elkerülhetetlen – sem Băsescu, sem Antonescu, sem Ponta, ők a mi lemondásunk eredményei, ők a hallgatásaink és gyávaságaink következményei. Húsz év után sem voltunk képesek találni egy olyan polgárt, aki egy elfogadható angolsággal mutatkozik be Románia elnökeként. Nevetségesek vagyunk.
Egy normális társadalomban, mely értékeli a jóérzést, az emlékezetet, a nevelést, Traian Băsescu sohasem vált volna elnöké. Traian Băsescu pedig oly sokszor, már túl sokszor volt a legjobb opció. Nem számítok Crin Antonescu részéről arra, hogy bár történész, tudja a történelemből, hogy az eszközök túl hamar válnak célokká, mint ahogy arra sem számítok, hogy tudja az életből, az emberek idővel felveszik azok képét, akiket gyűlölnek. Crin Antonescu megdöbbentően, sőt visszavonhatatlanul hasonlít arra a Traian Băsescura, akit ő magának elképzel. Victor Ponta pedig annyira igyekszik hasonlítani hamisított művére! Nézem Victor Pontat és egy babára, természetesen egy Matrjoskára gondolok, kinyitod és van benne egy kisebb baba, aztán egy másik és egy másik, a végtelenségig; megpróbálod megnézni, milyen anyagból készült és azt tapasztalod, hogy ezek a babák még csak nem is léteznek. Csak egyes babák illúziói. Úgy tűnik, mintha Victor Ponta szimulált tulajdonságok végtelen sorából lenne összerakva. Victor Pontat nézem és Adrian Năstaset látom és ezen aggódnia kellene, bár nem fogja aggasztani.
Ami a nemzet állapotát illeti, íme egy tükör: a tévésztárok és a fogyasztóik. Miután hörpintettek a bölcsességükből, a tévénézők most a tetteiket fogják felzabálni. Románia: az az ország, ahol Mircea Badea és Victor Ciutacu, az Abszolút Igazság tudói kizárólag a szuperhősi gatyáikba öltözve akarnak életeket menteni. És még csak ez sem a vég.
Andrei Crăciun
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 9.
A románok 53 százaléka visszatérne a kommunizmusba
A románok egyre elégedetlenebbek a politikai osztállyal és nem nézik jó szemmel azt az utat, amin Románia halad. Sőt, a románok 53 százaléka kész lemondani a demokráciáról és visszatérni a kommunizmusba.
A Társadalmi Tanulmányok Román Intézete (IRSS) által 2012 márciusában készített egyik felmérése szerint, a románok 80 százaléka úgy vélte, Románia rossz irányba halad. Kormányváltáskor az arány 40 százalékra csökkent, de kevesebb mint két hónap alatt újra 64 százalékra nőtt.
A Public-Affairs által a július 14‑18. időszakban készített másik tanulmány arra mutat rá, hogy a megkérdezett románok 71 százaléka szerint a Romániából Európában kialakult kép rossz, míg 26 százalék szerint, hazánkat a jelenlegi politikai válság miatt ki kellene zárni az EU-ból.
A románokban nagyon erős fenntartások vannak a politikai osztállyal szemben, 51 százalék azon a véleményen lévén, hogy a politikusok lopnak a közpénzből, 31 százalékuk pedig hazugoknak tartják őket.
Ezen felmérés szerint, a románok 53 százaléka azt állította, visszatérne a kommunizmushoz, de az ideológiát Romániában rosszul alkalmazták.
A Public-Affairs felmérést 1.204 18 év feletti személyen végezték. A megkérdezés telefonon történt, a hibahatár pedig +/- 2,8%.
Răzvan Cârcu
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 9., 09:56
Egy nagy alkotmányos gond
Az Alkotmánybíróság választási listákban kutakodása egy annál súlyosabb gondról árulkodik, mint a Traian Băsescu leváltására kiírt népszavazás határozatképességének eldöntése.
Aki azt hiszi, hogy a népszavazás érvényessé, vagy érvénytelenné nyilvánítása után a politikusok lenyugodnak, nagy illúziót táplál. Az biztos, hogy ez a politikai osztály nem tudja gondosan és túl nagy felelősséggel kezelni az ország sorsát. Lehet, hogy igazán nem is érdekli őket, milyen hatással járnak veszekedéseik a közönségre, túlságosan lefoglalva őket a hatalom konca és a közpénz örök szeretelése. Lehet, hogy nem rendelkeznek a szükséges képeségekkel ahhoz, hogy megértsék, milyen rosszat tesznek.
Ahhoz, hogy az ilyen rossz szokások ne dúlják fel a társadalmat, ahogy az ebben az időszakban történik, Romániának vitathatatlan bíróságokra van szüksége, melyek megkérdőjelezhetetlenül oldják meg a súlyos hatású politikai konfliktusokat.
A népszavazással kapcsolatos nagy gond az, hogy nincs egy politikailag független magisztrátusokból álló Alkotmánybíróságunk, akik elég hivatásosok ahhoz, hogy jogi és alkotmányos szempontból helyes döntéseket hozzanak meg, függetlenül attól, mennyire erős körülöttük a politikai háttérzaj.
Holmi politrukok kinevezése az Alkotmánybíróságba, a politikai pártok, vagy politikusok részéről olyan hiba, ami most nagyon sokba kerül nekünk. Amíg nem kellett nagyon súlyos, vagy milliók számára közvetlenül fontos helyzeteket eldönteni, addig nem láttuk jól, milyen gondok vannak ezekkel a magisztrátusokkal. Most egy egész ország figyelmének középpontjába kerültek, jobban, mint bármikor és mindenki látja arra való képtelenségüket, hogy hatékonyan meghozzanak egy döntést.
Egyetlen politikus sem mondhatja e pillanatokban, hogy az Alkotmánybíróságot alapjaiban kellene megváltoztatni. Bármilyen politikai irányokból érkező kezdeményezés nem kerülheti el, hogy a CCR magisztrátusaira gyakorolt nyomásként értékeljék. Az újságírók megtehetik és éppenséggel kötelességük is minél gyakrabban elmagyarázni a közönségüknek: az alkotmánybírósági politrukok azok, akik most feleslegesen meghosszabbítják a politikai válságot és felerősítik az összes románra gyakorolt hatásait.
Teszik ezt azért, mert kötődnek az őket javasoló pártokhoz és nincs olyan szakmai alkatuk, ami túl nagy függetlenséget engedne meg nekik.
Abban a pillanatban, amikor az Alkotmánybíróság megkapta a jegyzőkönyvet a Központi Választási Irodától (BEC), a magisztrátusoknak el kellett volna dönteniük a dolgokat. Az 5‑4-es eredmény, mely tökéletesen tükrözi a bíróság politikai struktúráját jelzi, hogy a politrukokat a pártoktól érkezett jelzések irányították, nem a szakmai tudás és öntudat.
A politikusok beavatkozását a magisztrátusi szakma gyakorlásának bármely területén törvényben kellene megtiltani. Jelen pillanatban nyilvánvaló, hogy az alkotmánybírói tisztséget gyakorló személyek nem képesek ezen intézmény céljának és szerepének megfelelően cselekedni. Azért tartunk itt, mert ezeket a személyeket politikai, nem szakmai kritériumok alapján juttatták a bíróságra.
Ez a politikai válság okozza azt, hogy egy nyilvánvaló valóság ripakodik ránk: az Alkotmánybíróság tagjainak csak és kizárólag szakmai kritériumok alapján kell idejussanak és csak és kizárólag a nagy tapasztalattal rendelkező magisztrátusok közül. Olyan emberek, akik sohasem voltak semmilyen pártban, több tíz éves tapasztalatuk van az igazságszolgáltatásban és tekintélyekké váltak e területen. Kinevezésüknek élethossziglaninak kellene lennie.
A kérdés az, hogy az egész román igazságügyi rendszer képes-e e pillanatban kilenc politikailag független, vitathatatlan tekintélyű személyiséget kiállítani, akik képesek egy olyan bíróságot alkotni, mely minden vitát a törvény, nem a politikai színpadot benépesítő pártok, vagy egyének érdekében zár le.
Olyan személyiségek, akik legyőzhetetlen hitelességet biztosítanak az Alkotmánybíróságnak, elsősorban a közvélemény előtt oly módon, hogy bármilyen vita azonnal véget érjen, miután bejelentettek egy döntést.
Nehéz megmondani, hogy az igazságügy élén van-e kilenc ilyen erkölcsi és szakmai profilú személy. Egy dolog biztos: a jelenlegi politrukok messze, nagyon messze állnak a fentebbi leírástól.
Mălin Bot
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 8., 18:13
Cezar Preda: „A MAI pisztollyal a derékon határozza meg, kinek van szavazati joga Romániában”
Cezar Preda PDL-s első elnökhelyettes pénteken, a Mediafaxnak kijelentette, a népszámlálási bizottság összehívása azt mutatja, hogy a MAI (Közigazgatási és Belügyi Minisztérium – PZS) „áttér ezen államcsíny befejezésére, pisztolyokkal a derekukon határozva meg, kinek van szavazati joga Romániában és hányan kell legyenek azok, akik szavaznak”.
Azt mondta, hogy a hatalmon lévők „rendőröket fognak felhasználni a népszámlálásra”. Cezar Preda PDL-s első elnökhelyettes pénteken kijelentette, a népszámlálási bizottság összehívására vonatkozó utásítás azt mutatja, a MAI „áttér ezen államcsíny befejezésére, pisztolyokkal a derekukon határozva meg, kinek van szavazati joga Romániában és hányan kell legyenek azok, akik szavaznak”.
„Amikor Pontat és Antonescut államcsínnyel vádoltuk, siettek azt mondani, hogy az államcsíny fő vektorát a katonai erők jelentik és hogy Romániában nem volt erről szó. Íme, ahogy azt megjósoltuk, a MAI áttér ezen államcsíny befejezésére, pisztolyokkal a derekukon határozva meg, kinek van szavazati joga Romániában és hányan kell legyenek azok, akik szavaznak”, jegyezte meg Cezar Preda.
A Közigazgatási és Belügyi Minisztérium, Mircea Duşa azt követelte az Országos Statisztikai Intézettől (INS), augusztus 14-re hívja össze a 2001-es Lakosság- és Lakásszámlálás Központi Bizottságát (CCRPL2011).
Duşa a CCRPL2011 elnöke minőségében „arra kérte az Országos Statisztikai Intézetet, hogy idén augusztus 14-ére, 9:00 órára, a MAI székházába hívja össze a CCRPL2011 ülését”, áll a MAI egyik sajtóközleményében. […]
Andrei Aştefănesei
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 10., 12:58
JEGYZŐKÖNYVEK Hogyan alkudoznak a választói listákról
Constantin Manoloiu tudta, hogy az állandó választói listákon nem szerepelnek a külföldi lakhelyű, 18 évesnél idősebb románok is, nevezetesen 471.301 fő, a MAI hivatalosságait pedig egy ilyenfajta adatbázis frissítése érdekelte és az, hogy lépéseket tegyenek abban az esetben, ha ellenőrzik az adatok hitelességét.
Victor Paul Dobre volt tárca nélküli közigazgatási miniszter, valamint Ioan Nicolae rendőrfőkapitány, MAI-s államtitkár és Constantin Manoloiu rendőrkapitány, a Lakossági Nyilvántartó főnöke tetteit az ügyben kezelt bizonyítékok tanúsítják, állítják a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészsége Bűnvádi Nyomozati és Kriminalisztikai Részlegének ügyészei abban a referátumban, amiben a parlament engedélyét kérik, hogy bűnvádi nyomozást indíthassanak Dobre ellen.
Az ügyészek szerint, „nyilvánvaló a minősített szándék, ami abból következik, hogy megváltoztatták az eredeti választ és a minisztérium nevében egy azzal ellentétes álláspontot fejtettek ki, mint amit nyilvánosan kifejezett és vállalt annak vezetője, Ioan Rus miniszter (aki augusztus 6-án mondott le – a szerz.)”.
Ugyanakkor az ügyészek rámutatnak arra, hogy Victor Paul Dobre tettei, Căbulea és Manolea tetteivel együtt „ellentétesek az e téren alkalmazandó törvényi rendelkezésekkel”.
„Az általuk generált lépés törvényen kívüliségét ők teljes mértékben ismerték és elfogadták, ez a körülmény pedig teljes mértékben következik az ügyben kezelt bizonyítékokból”, írják az idézett dokumentumban az ügyészek.
Ugyanakkor az ügyészek rámutatnak arra, hogy megjegyzendő, ezek a magas rangú köztisztviselők tudták, hogy a július 29-i országos népszavazás állandó listáira nem vették fel a külföldi lakhelyű román állampolgárokat, de ezt az aspektust nem hozták nyilvánosságra.
Manoloiu egy augusztus 7-i telefonbeszélgetésben egy MAI-n belüli személlyel beszélget a külföldön élő személyek helyzetéről:
„Férfi (nevet): Hallja? Firescu úrral (?) voltam és biztosan tudni akarja, azt mondja, volt a külügynél… Azok a külföldi lakhelyűek… Nincsenek az állandó listákon?
Manoloiu Constantin: Nem, nincsenek!
Férfi: Tehát, ott nincsenek gondok.
Manoloiu Constantin: Akik vannak, a csérédészisták (külföldi lakóhelyű román állampolgárok – PZS), azok az Útlevélnyilvántartónál megtalálhatók…
Férfi: Igen, igen, ezt tudom.
Manoloiu Constantin: Tehát nincsenek a mostani listákon.
Férfi: És hányan vannak, 400.000 körül?
Manoloiu Constantin: Egy pillanat, mert pont ma adta meg, megadott Sime (?) egy jelentést és most megnézem. Egy pillanat! Nézzük csak… Tehát, van… Tehát, azon román állampolgárok helyzete, akiknek lakóhelye… Tehát 2012. január 1-én…
Férfi: 2012. január 1…
Manoloiu Constantin: De megadom a 2012. augusztus 1-i helyzetet.
Férfi: Augusztus 1., igen.
Manoloiu Constantin: 471.301.
Férfi: És ezek mind ki vannak véve, nem?
Manoloiu Constantin: A 18 évesnél idősebb külföldi lakhelyű román állampolgárok helyzete.
Férfi: Aha, aha.
Manoloiu Constantin: Igen.
Férfi: Igen.
Manoloiu Constantin: Tehát, ezek azok. És nem találhatók meg csak… Megtalálhatók az Útlevélnyilvántartóban, mert van útlevelük a…
Férfi: Megtalálhatók az Útlevélosztály nyilvántartásában, igen.
Manoloiu Constantin: Igen, azzal a megjegyzéssel, hogy lakhelyük külföldön van.
Férfi: Igen.
Manoloiu Constantin: Ő, a választásokkor közli a világ minden részében lévő összes konzulátusnak, hogy a román állam hány polgára van a kérdéses államban, hogy biztosítani lehessen nekik a szavazati jogot.
Férfi: De a tartózkodásival lehetne valakinek?
Manoloiu Constantin: Nem, nem!
Férfi: Nincs senkinek semmilyen nyilvántartása.
Manoloiu Constantin: A rezidensekkel nem, mert ez a gond, nekünk nincs…”.
Ugyanakkor az ügyészek rámutatnak arra, hogy bár a külföldi lakhelyű román állampolgárokat nem vették fel a július 29-i népszavazás állandó választói listáira, a gyanúsítottak részéről létezik egy igyekezet egy ilyenfajta adatbázis frissítésére és lépéseket megtenni abban az esetben, ha ellenőrzik egy ilyenfajta helyzet hitelességét.
Ennek megfelelően Constantin Manoloiu augusztus 6-a reggelén egy MAI-alkalmazottal beszél:
„Manoloiu Constantin: Mi a fenét tegyek?! Nem látod? Mondhatod nekem is… A te CRDF-eseid… te csinálod a különleges listákat a kintieknek?
Férfi: Én?! Nem! Nem!
Manoloiu Constantin: Nem csinálsz.
Férfi: Nem! Tőlem kérik a külügyiek, minden alkalommal és megadom a számukat, országonként.
Manoloiu Constantin: Országonként! Tehát implicit a kérdés, igen! Igen, igen, igen.
Férfi: Nem adhatom meg nekik másképpen, mint országonként! Sohasem kértek tőlem családnevet, keresztnevet, személyi számot.
Manoloiu Constantin: Igen.
Férfi: De van! Az adatbázisban nekem megvan ez a lehetőségem is, hogy kivonatokat készítsek róluk, név szerint is, a személyi számukkal, ha valaki…
Manoloiu Constantin: Most majd gondolkodni fogunk, meglátjuk, hogyan végezhetnénk el bizonyos összevetéseket.
Férfi: Nos, ezek az összevetések megtörténhetnek, csakhogy éppen készítettem egy becslést pénteken, amikor láttam, milyen méreteket ölt a jelenség.
Manoloiu Constantin: Igen.
Férfi: Úgy tízezer és valamennyi oldalról lenne szó és azt mondtam, hogy… mégis összeraktam azokat egy csoportba; azt el lehet küldeni on-line, vagy ki lehet venni és fel lehet rakni egy külső tárolóra, hogy átadhassuk önnek, kérésre”.
Az ügyészek rámutatnak arra, hogy ez az igyekezet arra, hogy ne lehessen meghatározni, miként állították össze az állandó választói jegyzéket és hogy azt az érzést keltsék, miszerint nem lehet pontosan meghatározni az állandó választói listákon szereplők számát, az ügyben kezelt bizonyítékok tanúsítják.
Ennek megfelelően Manoloiu augusztus 4-én Laura Cusa tanúval (a Jogi Szolgálat főnöke – a szerz.) beszél:
„Manoloiu Constantin: Mi… azok tőlünk, attól… akik az ellenőrzéseket végzik…
Hölgy: Igen.
Manoloiu Constantin: Közölniük kell az ellenőrzött személyek nevét, mert láttad, hogy a BEC utasítást adott arra, hogy ne nyúljanak a listákhoz.
Hölgy: Igen…
Manoloiu Constantin: Hogy ne javítsák a listák másolatait és…
Hölgy: Nem, azok így maradnak.
Manoloiu Constantin: És az embereknek mi kell, hogy megkapják azok nevét, akik… egy esetleges módosításra, ha… nem? Vagy szerinted?
Hölgy: Igen, külön kellene.
Manoloiu Constantin: Én ezt akarom, hogy vegyék ki ezeket, amikor… miután… a műveletek… adtam neked egy ötletet, te gondold végig holnap, holnapután.
Hölgy: Igen…
Manoloiu Constantin: Nem az az unalmas táblázat számokkal, aminek nincs semmilyen értéke.
Hölgy: Igen, természetesen.
Manoloiu Constantin: Az országos jegyzékben kezelt személyek neve.
Hölgy: Igen, pontosan!
Manoloiu Constantin: Nem?
Hölgy: Igen, igen, igen…
Manoloiu Constantin: Mert ez a…
Hölgy: Talán nem lenne rossz.
Manoloiu Constantin: Nos, nem, ez segítség azoknak is, amikor a listákban dolgoznak…”
Ugyanilyen értelemben Constantin Manoloiu azt kéri beosztottjaitól, a módszertanba vegyék bele azt, ahogy a külföldi lakhelyű román állampolgárokra vonatkozó adatbázisok összevetése történni fog, amennyiben esetleg elrendelnek egy ellenőrzést.
Ennek megfelelően Constantin Manoloiu augusztus 6-án a Lakossági Nyilvántartót vezető helyettesével, Daniel Gheorgheval (tanú az aktában) beszél:
Gheorghe Daniel: Parancs, igazgató úr!
Manoloiu Constantin: Most beszéltem Simeval.
Gheorghe Daniel: Igen…
Manoloiu Constantin: Ő a választások előtt, a külügy kérésére, ad egy számokat tartalmazó listát…
Gheorghe Daniel: Igen…
Manoloiu Constantin: …a polgárok számával az illeti országokban. Ennyi.
Gheorghe Daniel: Értettem.
Manoloiu Constantin: Ezen kívül ő előkészített egy csomagot, mert én felvetettem neki a lehetőséget, hogy összevetés készülhet a nyilvántartások között…
Gheorghe Daniel: Igen, igen!
Manoloiu Constantin: És a kérésünkre mi is bevesszük ezt a dolgot a módszertanunkba: ’Kérés. Kérésre fog kerülni a Lakossági Nyilvántartótól, szám stb.’ Értetted? Hogy tudjál erről az egészről.
Gheorghe Daniel: Értettem! Csak a számot fogjuk kérni tőlük, vagy név szerint, a személyeket?
Manoloiu Constantin: Név szerint, személyi számmal, mindennel, amilyük van, hogy ellenőrizzem…
Gheorghe Daniel: Igen! Név szerint! Igen! Értettem. De ezt bevesszük a módszertanunkba.”.
Az ügyészek rámutatnak arra, hogy ezeket a „nyilvánvaló törvénysértéseket” az érintettek ismerték, elfogadták és „tudatosan figyelmen kívül hagyták”. „A kívánt cél elérése, a Közigazgatási és Belügyi Minisztérium teljes hiteltelenítésével, olyan módszerek alkalmazásán alapult, melyek elrejthették a bűncselekmény törvénysértő és valótlan jellegét”, állítják az ügyészek.
Andrei Aştefănesei
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 10., 14:32
JEGYZŐKÖNYVEK MINISZTEREKKEL: „Meneküljünk ebből a szervezett bűnözői csoportból!”
Az ügyészek kérésére lehallgatták Victor Paul Dobre és Ioan Rus minisztereket. Lentebb olvashatják, hogy állapodott meg Ponta és Antonescu Dobre lemondásáról és kik azok, akik kitartóan követelték távozását a minisztériumból.
Victor Paul Dobre: Üdvözlöm! Miniszter úr, nem akarom elrontani az estéjét, de úgy tudom, az elnök és a kormányfő megállapodtak, hogy mondjak le. Ilyen az élet!
Férfi: Én nem tudok ilyesmiről. (!!!)
Victor Paul Dobre: Ezt mondta nekem Chiţoiu úr (gazdasági miniszter, a PNL ideiglenes elnöke – PZS). Volt egy videókonferencia a PNL-nél, én úton voltam. Fontos emberek támadtak meg, mint Fenechiu úr és amikor rákérdeztem, akkor azt mondták, hogy így egyezett meg az elnök Pontaval. Nincs ezzel semmi gondom.
Férfi: Miért?
Victor Paul Dobre: Nem tudom. Mert aláírtam, hogy 18.300.000-en vannak a listákon. Mi… így van, de az egy másik kérdés.
Victor Paul Dobre 2012. augusztus 3-án 20:53:05 órakor a következőkről beszél egy személlyel:
V: Igen, Victor!
Victor Paul Dobre: Üdv! Ma, míg úton voltam, a legfőbb vezetőségnek volt egy videókonferenciája a területi szervezetekkel.
V: Igen, hallottam.
Victor Paul Dobre: Crin újra megbízta Danielt. Vela, az a prahovai és Fenechiu szétszedtek engem: hogy nem írtam alá, hogy nem tettem ezt, meg azt, hogy mit tudom még mit.
V: A telekonferencián?! A videókonferencián?
Victor Paul Dobre: A videókonferencián, igen.
V: Kretének!
Victor Paul Dobre: Beszéltem Chiţoiuval. Mondom neki: „Daniel, mit tudsz erről?” Mondja: „Tudod, Crin és Ponta megállapodtak abban, hogy így jobb, nem tudom”. Mondom: „Rendben”. Tehát én azt hiszem, hogy vasárnapig benyújtom a lemondásomat és elmegyek szabadságra.
V: Anyám-anyám!
Victor Paul Dobre: Az ő dolguk, mit fognak tenni!
V: Mit mondjak?!
Victor Paul Dobre: Megmondom én, mit akarnak: rendeleteket akarnak kiadni, egy egész őrültséget akarnak megtenni.
V: Nem tudom elhinni!
Victor Paul Dobre: Igen, igen! Ki akarnak adni egy rendeletet, hogy azok a kintiek ne szavazzanak, hogy kivegyék őket a listákról, egy egész őrültséget.
V: Victor, nézzük meg, ne nyújtsuk-e be teljesen a lemondásunkat! Komolyan!
Victor Paul Dobre: Hogyan?
V: Hogy nem jobb-e, ha menekülünk ebből a szervezett bűnözői csoportból! Komolyan!
Victor Paul Dobre 2012. augusztus 4-e 14:07:05 órakor a lemondásáról beszél:
L: Hogyan nyújtanád be a lemondásodat?! Miért mondjál le?! Ez mindennek a teteje! Volt neked bármilyen ráhatásod erre az ügyre?
Victor Paul Dobre: Nem!
L: Hát akkor?!
Victor Paul Dobre: Nem, annyi, hogy adtam egy választ. A bíróság megkérdezte, hányan vannak az állandó listákon és pontosan megválaszoltam.
L: Értettem….
Beszélgetés 2012. augusztus 4-én 18:19:29 órakor Victor Paul Dobre és Ioan Rus között:
Rus Ioan: Azt hiszem, hétfőn két papír lesz! Nem tudom pontosan. Még találkozom a kormányfővel és… de így körvonalazódik.
Victor Paul Dobre: Sikerült beszélnie vele?
Rus Ioan: Igen, beszéltem, de ők elsősorban azt akarják, hogy mínusz 1.600 legyen azokból, márpedig… ilyesmi nem… megmondtam, hogy nincsenek, fizikailag és nem vagyok hajlandó semmilyen… semmit és akkor nem hiszem, hogy lesz más megoldás!
Victor Paul Dobre: Aha.
Rus Ioan: Tehát, ők minden áron ragaszkodnak ahhoz, hogy így legyen, tehát, hogy legyen… hogy bizonyítsák azt, hogy nem… hogy az érvényes és hogy a többség, a határozatképesség az ez és nekünk meg kell csinálnunk azt a határozatképességet. Pont. De honnan… csináljuk meg?
Victor Paul Dobre: Aha.
Rus Ioan: Mert vannak egyesek, akik azt mondják, hogy így van és hogy mi ellenállunk, vagy én ellenállok, mert az elnök embere vagyok és te átálltál. Azt mondtam: Hé, szóval rendben van, csakhogy ti meg akartok minket tanítani… mit? Hogy mindketten idióták vagyunk, én és az az ember! Lehet, hogy ostobák vagyunk, de éppen idióták azért nem! Mi is megnéztük hányan vannak, hogyan vannak, én pedig nem írok alá egyetlen embert sem pluszban, sem mínuszban! És ezzel ennyi! Ha vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy ők nálunk jobban tudják és ők tudnak így számolna, hogy így legyen, akkor én senkit sem akarok akadályozni. Mert hogy én nem értem meg, hogy ez egy fontos politikai gesztus, ami… Rendben, fontos, de én tényleg nem akarom börtönben tölteni az öregkoromat!
Victor Paul Dobre: Most nem tudom, mit tegyek, én is hívjam fel és mondjam meg neki? Nem is tudom, hogyan jobb!
Rus Ioan: Felhívhatod. Én megmondtam neki: Hé, gondolkozz… nem tudom, holnap este a fővárosba érkezem, hétfő reggel ott vagyok és ha tényleg létezik ez a lehetőség, nekem nincs semmi…. tényleg nincs semmi gondom. Ez van, megértem, hogy ez nagy kényszer, amit szerintetek alá lehet támasztani, mi az idiótaságunkban azt mondjuk, hogy nem lehetséges, tehát a mi idiótaságunk nem akadályozhat benneteket!
Victor Paul Dobre: Akkor, mondom én, holnap arra járok, elindulás előtt, megírom, amit meg kell írnom és önnél hagyom és reggel megtalálja.”
Andrei Aştefănesei
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 10, 14:37
ÉSZBONTÓ JEGYZŐKÖNYVEK: „40.000 elhunytat regisztráltak Gorjban? Uram, bocsáss meg Istenem!”
Gorj megyében, ahol Victor Pontat képviselőnek megválasztották, két hét alatt 40.000 elhalálozást regisztráltak, holott országos szinten 200.000 volt. Olvassanak el egy párbeszédet az adatbázisokat „rendező” tisztviselők között.
2012. augusztus 6-án 17:45:45 órakor beszélgetésre kerül sor két olyan tisztviselő között, akik adatkezeléssel foglalkoznak:
Férfi: Igen. Ma is beszélnek ezek a… hogy az emberek nekiálltak a munkának. Nos: egyesek nem akarják, azt mondják, hogy törvénysértő, hogy nincs hatáskörük.
Hölgy: Pontosan mi?
Férfi: Hogy, szóval, kipucoljanak, nem is tudom, hogy frissítsenek, hogy mit tudom én! Hogy kopácsoljanak, hogy frissítsenek, hogy bla-bla-bla. Mások azt mondják, hogy már nekiláttak és találtak úgy 40.000 halottat, de azóta egyikük sem…
Hölgy: 40.000 hol? Milyen szinten?
Férfi: Gorjban, Gorj, a Gorj megyei alispán.
Hölgy: Hogy talált?
Férfi: Igen, vagy az azutáni időszakban 40.000 elhalálozást regisztráltak, melyeket nem vettek be, nem szerepeltek a, nem voltak részei a választói listáknak.
Hölgy: Miután időszakban?
Férfi: A népszavazás utániban. Nem tudom, hogy haltak meg 40.000-en egy hónap alatt Gorjban!
Hölgy: 40.000 halott volt Gorjban?
Férfi: Igen, hé, igen, igen, igen!
Hölgy: Uram bocsáss meg, Istenem!
Férfi: Egyrészről azt mondta, hogy ezek nem szerepeltek a választói listákon. Tehát más szavakkal, egy hónap alatt meghalt 40.000 gorji. Kevés oltyán marad! Ez Ponta megyéje, Gorj.
Hölgy: Hogyan lehetne, hé, 40.000, ha D. azt mondta, hogy országos szinten 200 és valamennyi ezer halott van évente?
Férfi: Igen, hé, igen. Ezért mondom, hogy az emberek össze-vissza beszélnek és mindenféle…
Hölgy: Lehet, hogy 4.000, nem 40.000.
Férfi: Nem, nem.
Hölgy: De nem hiszem, hogy akár 4.000 is lehetett volna!
Férfi: Gondolhatod. Egy hónap alatt, na! Vagy még egy hónap alatt sem.
Hölgy: Milyen egy hónap, hé?
Férfi: Igen.
Hölgy: Milyen egy hónap? A… mikor, mikor fagyasztották be az adatbázist,
Férfi: 23-án.
Hölgy: Nos én nem tudom, mert nem voltam itt, de… 23-án. Nos, 23-ától mostanáig? 10 nap van! Tömegesen halnak meg, fél év alatt annyi egész Gorj megyének.
Férfi: Igen. A miniszterelnök úrnak nem marad…
Hölgy: Nem fél év, de mennyi is van? Van 400.000 a megyében? Mondom én neked, 10 nap alatt annyi! Uram, bocsáss meg. Hogy mondhat ilyet…
Férfi: Hát igen. Mindenestre, ezek nem szerepeltek a választói listákon. Állítólag voltak eltérések, nagyon jelentéktelen eltérések, 2,3 személy, érted?
Hölgy: Nos lehetnek, lehetnek, normális, hogy lehetnek, de 1,2,3,5 egyedi esetek, semmiképpen sem annyi, hogy hátrányosan befolyásolja a listát, vagyis a számot. És az sem, ami történt, szóval, hogy emiatt ne érvényesítsék. Mert nincs erről szó.
Férfi: Az elképzelés a következő: hogy végső soron a kérdés a következő lenne, ahogy én látom: tehát te azt mondod, hogy CRDSI-sek (külföld lakhelyű román állampolgárok – PZS) nincsenek (a listákon – PZS).
Hölgy: Nincsenek.
Férfi: Ezzel szemben vannak azok, akik dolgozni mentek.
Hölgy: Azok vannak!
Férfi: Azok világos, hogy vannak! Beleértve a moldo (valószínűleg a moldovaiakról van szó – PZS), tudod?
Hölgy: És lenniük kell.
Férfi: Pontosan. Nos, oda akarnak kilyukadni, hogy…
Hölgy: Küzdjenek, akivel akarnak, de ne velünk!
Férfi: Nem kellene! A legutóbbi nyilatkozat a kormány és parlament kapcsolatért… a kormány és parlament közötti kapcsolatért felelős újdonsült minisztertől (Dan Şova – PZS) van!
Hölgy: Kicsoda…?
Férfi: Igen. Hogy idézve, összevetve, na, mert az ügyvéd úr idézett az új polgári törvénykönyvből, hogy ez személy, meg is mondta: 87 2. bekezdés, vagy valami ilyesmi. Igen, az új polgári törvénykönyvből, összevetve a 2200 nem is tudom mivel. Az az extra… az a törvénykönyv végén.
Hölgy: Ügyelj, ügyelj, mert a 2200 és valamiről mondott nekem valamit P.
Férfi: A 2272-es cikkely, mintha.
Hölgy: Igen, hé, mondott nekem valamit a lakóhelyről…
Férfi: Pontosan! Pontosan! Pontosan ez, nos igen, nem tudtad, hogy…
Hölgy: P. azt mondta nekem, hogy… ő azt mondja. tettem néhány megjegyzést és elküldtem neked, hogy vedd figyelembe.
Férfi: Igen. Más szavakkal azok, akik… nos, milyen kritériumok alapján határozod meg azt, hogy, az a moldos világos, a 3. kerülettel rendben van. De az összes többivel hogyan?
Hölgy: Danu, Danu, Danu, gyerünk. Szavamra, nem is akarok belegondolni. Határozzon az, akinek határoznia kell! Nem mi döntjük ezt el, igen? Döntsenek. Az én szemszögömből nézve, mindenkinek, aki román állampolgár szavazati joga van, akár ott van, akár amott van. Hogy itt van és elment oda 5 éve, 10 éve. Megtartotta a román állampolgárságát?
Férfi: Nem, nem, nem, tudod, hogy mi az elképzelés?
Hölgy: Joga van!
Férfi: Az elképzelés az, hogy nem. Senki sem vonja vissza a szavazati jogát. Ő szavazhat, de nem kellene szerepelnie a x romániai szavazókör választói listáján.
Hölgy: Fantasztikus, de hol legyen? De hol legyen?
Férfi: Ezt kérdezem tőled én is. Hova számolod, hogy számolod? Például…
Hölgy: Nem de, nem, nem, nem, nem tudom, hogy ők ezt beszélik-e, nem tudom, miről fognak beszélni, mert én ma nem hallottam, de amikor beszéltünk, tehát, én azt akarom mondani neked, hogy én csak a múlt héten tudtam meg, hogy ezek, hogy a CRDS-sek valójában semmilyen listán sem szerepelnek. És L. magyarázta miért. Mert nekik külföldön van a lakóhelyük és nem veheti fel őket egy listára. Ők azokon a listákon… a listákon, felveszi őket a kiegészítő listákra.
Férfi: Igen, igen.
Hölgy: Mert nincs soha beossza őket.
Hölgy: … tehát ügyelj! Engem nem érdekel. Én egyetértek veled. A szokásos lakhely, a fő lakhely, de ez az egész, itt nem a lakóhely a kérdés, hanem az állampolgárság a kérdés. Román állampolgár, akkor hékás, joga van szavazni! Hagyjanak a fenébe békén!”
Andrei Aştefănesei
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 10., 15:35
Traian Băsescu: Az USL már nem ismer határokat. Felhívást intézek hozzájuk, hogy értsék meg, a CCR elleni támadások gyengítik az intézményt
A felfüggesztett elnök felhívást intéz az USL-hez, „hogy értse meg, a CCR (Alkotmánybíróság – PZS) elleni támadások feleslegesek és gyengítik az intézményt”. Kijelentette még, hogy ha a bíróknak vannak bizonyos gondjaik, akkor neki meggyőződése, hogy azt egymás között megoldják, az Alkotmánybíróságot pedig nem kell bevonni a politikai vitába.
„Láttam Victor Ponta tegnapi támadását, aki a CCR-re küldte az ügyészséget. Láttam Radu Stroe és Norica Nicolai mai támadásait a CCR ellen”, mondta Băsescu.
Úgy értékelte, hogy az „USL már nem ismer határokat” és hogy ha az alkotmánybíróknak gondjaik vannak, egymás között kell azokat megoldaniuk.
„Azt hiszem, az USL jelenleg már nem ismer határokat. Felhívást intézek hozzájuk, hogy értsék meg, a CCR elleni támadások feleslegesek és gyengítik az intézményt. Ha a bíróknak vannak bizonyos gondjaik, nekem meggyőződésem, hogy megoldják azokat egymás között. A politikum beavatkozása a CCR ügyeibe súlyos intézményt gyengítő tett. A CCR-t nem szabad bevonni a politikai vitába”, tette hozzá Băsescu.
Ezen kívül arra a kérdésre, hogy látta-e a Dobre-ügyben megjelent jegyzőkönyveket, Băsescu azt válaszolta: „Nagyon őszintén, nem. Más dolgom volt”.
Maria Apostol
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 10., 17:17
A „Népszavazás” akta jegyzőkönyvei. Victor Paul Dobre: „El akarnak fogadni egy rendeletet. Az elmélet az, hogy töröljenek 1.600.000-t… Töröljék azokat, akik kint vannak, mert több mint 12 hónapja ott vannak. Egy egész őrültség!”
A „Népszavazás” aktában végzett lehallgatásokban Victor Paul Dobre valakinek azt meséli, hogy 1,6 millió románt akarnak törölni a választói listákról. A listákról a külföldre távozott románokat akarták levenni. A „Népszavazás”-aktában az ügyészek augusztus 2-án indítottak hivatalból eljárást, vagyis pontosan azon a napon, amikor a MAI (Közigazgatási és Belügyi Minisztérium – PZS) elküldte a CCR-nek a választói listákra vonatkozó átiratokat. Az aktát augusztus 3-án nyitották meg.
Annak ellenére, hogy benyújtotta a lemondását, Dobre Victor Paul tudta, mi lesz az Alkotmánybíróságnak küldött azon átirat következménye és segítséget nyújtott az állandói választói listák frissítésének törvénysértő célja elérésében, holott a népszavazás már véget ért.
Dobre Victor Paul 2012. augusztus 4-én 20:46:19 órakor a következő beszélgetést folytatja:
Férfi: Szóval, Victor, másrészről én is beszéltem az enyéimmel… Ami a telekonferencián elhangzott az bűncselekményre uszítás… a PNL-éről van szó. Komolyan!
Dobre Victor Paul: Igen, meg vagyok róla győződve.
Férfi: Ezek pedig behívták azt a nőt a Lakossági Nyilvántartótól, aki, te nagyon jól tudod, MAI-tiszt!
Férfi: És az eljött a polgármesterhez és azt mondta neki: Polgármester úr, amikor volt a botrány a moldovaiakkal (kiderült, hogy kenőpénzért adták a román állampolgárságot a moldovai köztársaságiaknak – PZS), három hónappal ezelőtt, bepánikoltunk és újra kézbe vettünk mindent. Ezek a listák! A botrány máshol volt.
Dobre Victor Paul: Nem kedves, tehát, ők… az elmélet az, hogy kivegyenek 1.600.000-t.
Férfi: Mit vegyenek ki?! Hogy veszik ki őket?
Dobre Victor Paul: Hogy kivegyék azokat a kintieket, mert több mint 12 hónapja ott vannak. Egy egész őrültség!
Férfi: De erre nincs törvényed! Nincs törvényed, az Isten szerelmére!
Dobre Victor Paul: Tudom, tudom, tudom.
Férfi: Az az őrültség pedig, hogy kiadj egy rendeletet, az nekem úgy tűnik…
Dobre Victor Paul: Az tényleg meglehet…
Férfi: A vég vége!
[…]
Biro Attila
Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 10., 15:42
„AGGÓDVA a legutóbbi KORMÁNYZATI akciók miatt”, az Obama-adminisztráció EGY KÜLÖNLEGES MEGBÍZOTTAT küld vasárnap Bukarestre
Philip Gordon, Hillary Clinton európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettese vasárnap Bukarestre érkezik, hogy a román hivatalosságokkal „az Egyesült Államok aggodalmai”-ról beszéljen a legutóbbi romániai politikai események miatt, melyek „a hatalmi ágak demokratikus szétválasztását fenyegetik és gyengítik az állam intézményeinek függetlenségét”, áll az amerikai Külügyminisztérium egyik közleményében.
„Gordon helyettes augusztus 12-én Bukarestre, Romániába utazik, ahol találkozni fog kormányzati csúcshivatalosságokkal, hogy az Egyesült Államok aggodalmáról tárgyaljon velük a kormány legutóbbi akciói miatt, melyek a hatalmi ágak demokratikus szétválasztását fenyegetik és gyengítik az állami intézmények függetlenségét. Ezen kívül Gordon helyettes találkozni fog a civil társadalom és az üzleti környezet tagjaival is, hogy megbeszélést folytasson velük a transzatlanti közösség által osztott demokratikus értékek és elvek megerősítésében betöltött szerepükről”, tájékoztatott az amerikai Külügyminisztérium.
Gordon Törökországból érkezik Romániába, ahova elkísérte Hillary Clintont.
Az a tény, hogy az amerikai Külügyminisztérium Philip Gordont Bukarestre küldte az Egyesült Államok nagyon világos üzenete a Ponta-kormánynak, hogy itt az ideje áttérnie a szavakról a tettekre és betartania azon nemzetközi kötelezettségeit, hogy biztosít egy demokratikus kormányzást.
Ezen kívül, a diplomáciai nyelvezetben nagyon kemény kifejezések, melyeket az amerikai Külügyminisztérium az amerikai hivatalosság romániai látogatása céljának leírására használt másik jele annak, hogy az AEÁ szerepet vállal a jelenlegi bukaresti politikai háborúban, sokkal nagyobbat, mint eddig azt Mark Gitenstein nagyköveten keresztül tette, aki gyakran beszélt az utóbbi idők gondjairól és találkozott a román hivatalosságokkal, hogy e témában megbeszéléseket folytasson velük.
Ramona Mănescu PNL-s euroképviselő szerint, Philip Gordon látogatása a Traian Băsescu és a PDL által nemzetközi téren végzett „félretájékoztatás” következménye: „Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy Băsescu úr az állam különféle struktúráiban meglévő emberein, támogatóink keresztül továbbra is félretájékoztat nemzetközi téren és számomra abszolút normálisnak tűnik, hogy az Egyesült Államok és az EU is meg akarja tudni, mi a valóságban a helyzet és abszolút normális, hogy tárgyalni akarjanak a román hivatalosságokkal, vagyis az USL tagjaival, akik végső soron tisztázhatják a helyzetet”, jelentette ki a Mediafax szerint szombaton az euroképviselő. […]
Alina Matis
Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 11., 12:46
Forrong a PSD: „Pontanak elkezdett remegni a térde, miután a kormánynál találkozott az AEÁ nagykövetével”. EXKLUZÍV
Az USL-s vezetők kezdenek egyre elégedetlenebbeknek lenni azzal, hogy a Ponta-kormány az állandó választói listákon szereplő személyek számának meghatározásáért cselekszik. A nagy csinnadrattával bejelentett mini-népszámlálás lefújása, de a kormányzati csapat egyéb „zavaros” akciói is kezdik kiváltani a területi szervezetek nemtetszését.
Idegessék. Nagyjából így lehet leírni az USL-n belüli hangulatot amiatt, ahogy a kormány a Traian Băsescu elnök leváltásához szükséges részvételi arány meghatározásában döntő szereppel rendelkező állandó választói listák frissítése érdekében cselekszik. Az, aki nyilvános üzenetet is küldött a kormánynak, éppen az ideiglenes elnök, Crin Antonescu volt. Állítása szerint, a kormány bizonyosfajta „félénkséget és zavarodottságot” tanúsított a Traian Băsescu felfüggesztett elnök részéről érkező nyomással szemben.
A Konstancai Csoport a Kolozsvári Csoportot támadja
A Victor Pontaval szembeni fő vádak között van Ioan Rus kinevezése a Belügyminisztérium élére, a kommunikációs „dadogások”, de a listák átfésülésének gyakorlati módja is.
A Konstanca (Constanţa) megyei PSD tagjai nem értik, miért tartották meg Ioan Rust a minisztérium élén, holott megsértett olyan döntéseket, melyeket a párt Végrehajtó Bizottságában hoztak meg.
„A vidéki szervezetek vezetői a Végrehajtó Bizottság legutóbbi ülésén azt kérték Rustól, hogy törölje a választói listákról azokat, akiknek már nincs érvényes személyi igazolványuk. Valószínűleg nem akarta. Ponta egyetértett ennek végrehajtásával, a mi számításunk szerint pedig nagyjából egymillió személyről van szó. Egyetlen alkalommal nyomsz a szofton (valószínűleg billentyűt akart mondani – PZS) és azt tapasztalod, hogy ezek már nincsenek, de Rus nem akarta”, mondta a Gândulnak a Konstanca Megyei Tanács elnöke, Nicuşor Constantinescu.
Nem átallotta azt mondani, hogy Ioan Rus nem az USL-s táborban játszott, hanem Traian Băsescu felfüggesztett elnök játékát űzte.
„Nem vagyunk mind ugyanabban a táborban, egyeseket kihelyezték a párthoz és ezért nincsenek már a kormányban”, ez volt Nicuşor Constantinescu megjegyzése.
Megjegyezte, hogy a Konstanca megyében lezajlott legutóbbi népszavazáskor azt tapasztalták, hogy a listákon szereplő személyek száma csaknem 100.000-rel csökkent.
„Arra köteleztem az INS-t (Országos Statisztikai Intézet – PZS), hogy bíróságon ismerje ezt el. Rusnak el kellett volna kérnie a listákat az INS-től. Miért nem tette meg?”, mondta a Gândulnak Nicuşor Constantinescu.
Helyi vezető: „Pontanak elkezdett remegni a térde”, miután a kormánynál találkozott az AEÁ nagykövetével
Egy másik PSD-vezető azt mondja, hogy „Pontanak elkezdett remegni a térde”, miután a kormánynál találkozott az AEÁ nagykövetével, Mark Gitensteinnel.
„Hétfőn, a pártban megvitattunk valamit és aztán a kormánynál kedden másképp döntöttek. Időközben Ponta találkozott az AEÁ nagykövetével. Az Országos Állandó Büró (BPN) következő ülésén beszélnünk kell Pontava, hogy mondja el nekünk, mi történt”, mondta a Gândulnak a szociáldemokraták egyik vezetője, aki nem akarta, hogy közöljék a nevét.
Hétfőn, a BPN ülése után bejelentették, hogy lesz egy mini-népszámlálás „társadalmi lekérdezéssel”, „rendőrökkel az ajtóban”, hogy világosan megállapítsák az itthoni lakcímmel még rendelkezők számát. Kedden, a kormányülés után Victor Ponta kormányfő bejelentette, hogy a PDL-s polgármesterek bojkottja miatt lemond a mini-népszámlálásról.
„Rus a viselkedésével sok rosszat tett nekünk. Késleltetett bármiféle megbeszélést az INS-szel és folyamatosan azt állította, hogy 18 millió személy van a választói listákon”, tette hozzá a PSD-vezetőség egy másik tagja.
Oprişan, Vrancea: Băsescu el akarja szigetelni a PSD-t és szövetkezni akar a PNL-vel
Marian Oprişan alelnök a Gândulnak kijelentette, hogy a PDL-s polgármesterek által bejelentett bojkott miatt mondtak le a mini-népszámlálásról. Hozzátette, Traian Băsescunak az a terve, hogy kiprovokáljon egy váltást a PNL-vezetőségben, hogy újraalakítsa a szövetséget a PNL-vel és elszigetelje a PSD-t.
A PNL javaslata: a személyi igazolványok megszámolása
A dolgok a liberálisok táborában sem állnak jól. A Crin Antonescu által mutatott idegesség a PNL soraiban is érezhető.
„Le kell nyelnünk és szorosra kell zárnunk a sorainkat. Bíznunk kell abban, hogy Ponta helyes számolást fog végezni és kiiktatja a listákról azokat, akiknek nincs ott keresnivalójuk. Arra ébredhetünk, hogy a listák ezen átfésülése után továbbra is 18 milliónk lesz”, mondta a Gândulnal egy PNL-s vezető.
Rareş Mănescu alelnök, aki a 6. kerületi Polgármesteri Hivatalt is vezeti megjegyezte, hogy végre kell hajtani „a személyi igazolványok” megszámolását.
„Végre kell hajtanunk a személyi igazolványok megszámolását. Azokat a meglévő személyi számokat személyi igazolványokhoz kell kötni. Azt hiszem, 1,5 millió román ment el Európába és telepedtek le ott. Őket már nem lehet felvenni az állandó választói listákra, melyek alapján meg lehet állapítani a határozatképességet a Băsescu elnök leváltásáról szóló népszavazáson”, mondta a Gândulnak Mănescu.
PNL-s vezetők azt állítják, nem értik, hogy Ioan Rus volt belügyminiszter miért került minden lépést, amivel hivatalossá lehetett volna nyilvánítani a 2011-es népszámlálás eredményeit.
Crin, a kritikus
Crin Antonescu ideiglenes elnöknek eléggé kritikus véleménye van a kormányról, de személy szerint Victor Pontaról is. Ez utóbbiról azt mondta, hogy talán „megfélemlítették és megfenyegették” és hogy energikusan és félelem nélkül kell cselekednie.
Állítása szerint, a Traian Băsescu elnök leváltásához szükséges határozatképességét az állandó listákon szereplő személyek számából kell megállapítani és nem a 18 évnél idősebb személyek számából.
Az USL úgy véli, hogy ezekre csak a Romániában lakhellyel rendelkező személyeket lehet felvenni, ők azt akarva, hogy a határon túli románokat ne számolják be a részvételi határozatképesség meghatározásánál.
Cristian Andrei
Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 8., 20:14
Igazságügy
Ponta: Meg fogjuk oldani a DNA és ANI ügyeket, hogy Brüsszel elégedett legyen
Victor Ponta kormányfő ideiglenes miniszteri minőségében találkozott ma az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraival, hogy ezen minisztérium gondjait vitassák meg.
Íme Victor Ponta kormányfő nyilatkozatai:
Volt egy találkozóm az államtitkárokkal, akik valójában biztosítják az Igazságügyi Minisztérium vezetését.
Ami Mona Pivniceru asszony kinevezését illeti (a leendő igazságügy-miniszter – PZS), remélem, az eljárások augusztus 20-án befejeződnek, ahogy azt a CSM (Legfelsőbb Bírói Tanács – PZS) bejelentette.
Nagyon sok örökölt gond van az Igazságügyi Minisztériumnál. Az augusztus 23-i pótköltségvetéskor az Igazságügyi Minisztériumnak támogatásra van szüksége.
Van egy beruházási költségvetésünk a bíróságok jó működésére, ami májusban elfogyott. Ez nem feltétlenül szemrehányás a volt miniszterrel, Predoiu úrral szemben, mert a pénz amúgy is nagyon kevés volt.
A régi kormánynak sohasem volt pénze Krajova (Craiova) és Jászvásár (Iaşi) számára, de mindig volt Kolozsvár számára.
Beszéltünk arról, hogy találjunk egy jogi megoldást a környezetvédelmi adóra. Az világos, hogy vissza kell adnunk az embereknek a pénzt.
Úgy kell cselekednünk, hogy a bírók többé ne tűzzenek ki tárgyalási napokat és ne hozzanak ítéleteket, mert a kormány mindenképpen visszaadja a pénzt.
Jelen pillanatban az Igazságügyi Minisztérium számlái zároltak és csaknem 600 millió eurót kell kifizetnie a bírók által jogerősen elnyert bérjogok fejében.
Megértettem, hogy milyen gondokat kell megoldanunk, hogy a brüsszeliek elégedettek legyenek: a DNA és az ANI. Meg fogjuk tenni ezt a két dolgot. De a román igazságszolgáltatás sokkal többet jelent.
Egy valódi reform végrehajtásához meg kell oldanunk az igazságügy jelenlegi gondjait: az akták megoldásának hosszas időtartamát.
Sebastian Zachmann
Forrás: adevarul.ro, 2012. augusztus 9., 10:35
Kubarom
Ponta és Mazăre urak két évvel ezelőtt „Guevara, Fidel Castro és az ifjú forradalmárok”-at játszottak az új szociáldemokrata nemzedékkel egy tengerparti nyári egyetem színpadán. Míg a jelenlegi miniszterelnök a fiatalokkal való találkozásakor csak egy zöld sapkát viselt, csillaggal a homlokán, Konstanca (Constanţa) polgármestere teljesen katonai felszereléssel lépett színpadra, a csizmától a berettáig, több mint 35 fokos kánikulában. Az ilyenfajta megjelenések nemcsak olcsó színházat jelentettek, hanem egy bizonyosfajta, zavaros és groteszk, mentalitást is.
Ezek a viszonylag érett úriemberek megvárták, hogy demokrácia legyen Romániában ahhoz, hogy infantilis módon majmolják azokat a diktátorokat, akiknek a szökését a valóságban érezték meg, végtelenül, a románok a saját bőrükön.
Mazăre újabban egy többszörös művészi mentalitást fejleszt ki magának: hol Castro, egy csapatnyi castrista lány kíséretében jelenve meg a hivatalos párt- és USL-gyűléseken; hol Kaddafi, akit a szőke harcos lányok gárdája védelmez, hol egy korcs Popeye a tengerész, Fidel-berettával az egyik fülére csapva, a népszavazás tengerén egy „hajó-modell” flotilla kísérve el őt. Hogy már ugyanazon konstancai polgármester „haute couture” elhajlásait meg sem említsük, egy „náci” divatirányzat felé.
Hagyhatnánk a maguk „forradalmi” ostobaságukban ezeket a lejáratódott és anakronisztikus elvtársakat, ha időközben, bármennyire fantazmagóriásak lennének is, nem kerültek volna az állam élére, ahonnan újra lecsapnak.
A konstancai rendőrség, túlbuzgóságában, a minap kérdőre vonta a polgármestert az urnákhoz elkísérő hölgyeket, hogy kiderítse, egy részüket nem vitték-e kényszerrel szavazni. Persze, hogy a jelenet – ha már amúgy is művészi keretek között hülyéskedünk – Funes filmjeibe illő, a csendőrös sorozatba.
Végtelenül súlyosabbnak tartom Che-Ponta kamerád reakcióját, miniszterelnöki szerepében. A játék lázában megfeledkezve arról, milyen államban élünk, a kormányfő imperatív módon azt kérte az ügyészektől – akik köztünk legyen mondva, nem is játszottak ebben a filmben ‑, hogy hagyják békén Mazăre lányait és foglalkozzanak más, fontosabb dolgokkal, ahogy azokat a kormányfő minősíti.
Megdöbbentő. Vagyis mostantól ez lesz Kubaromban? Fidel elpanaszolja Guevaranak, hogy a rendőrség felelősségre vonta a lányait, Che pedig parancsba adja az Ügyészségnek, hogy iziben hagyja békén a modelleket. Ooáu, ez aztán demokrácia, elvtársak…
Viccen túlmenően, ez lehet egy első, trükkmentes kép a Ponta-kormányzatról. Az önkényes utasítás, a parancsra, csakis a kormány által óhajtott irányban cselekvő Ügyészség, maszkosok ostroma, éjszakai razziák, nappali letartóztatások. Hol is hallottam már ilyesmiről?!
Marian Sultănoiu
Forrás: gandul.info, 2012. augusztus 9., 22:40
