Előző bejegyzésemben egy cikkhez fűzött olvasói bejegyzések alapján igyekeztem bemutatni, nagyjából milyen társadalmi viszonyok között kerül sor az idei romániai választásokra. Legalábbis ami a magyar‑román kapcsolatokat illeti.

Újra kihangsúlyozom, azzal, hogy ezekből a kommentárokból néhányat közlök nem azok valóságtartalmát vizsgálom, hanem elsősorban a hangulatra kívánok rámutatni.

És hogy ez még szemléletesebb legyen, két cikket használok fel erre, mert ezek alapján pontosabb kép rajzolódik ki. Fontos az is, hogy a cikkek a romániai sajtó talán legkiegyensúlyozottabb lapjában, a România liberă-ban jelentek meg, valamint az is, hogy olyan anyagokat választottam, melyek hangvétele inkább nekünk kedvező, vagy legalábbis az átlagosnál tárgyilagosabb.

Ennek az a jelentősége, hogy a kommentárok hangvételét nem az ismertetett cikkek generálják, hanem ellenkezőleg, azok ellenében születtek. Szintén fontos a két cikk tárgya is.

Bár mindkét cikk látszólag a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosi egyetemről szól, mégis van egy jól érzékelhető különbség. Míg az első részben ismertetett publicisztika inkább a technikai elemre helyezi a hangsúlyt és ezért – elméletileg – kevésbé kellene indulatos reakciókat kiváltania, Sabina Fati most bemutatott véleménye sokkal sarkosabb, már címével kifejezve az ügy önmagán túlmutató jellegét.

E kommentárok lefordításával azonban van egy „hazai” célom is, nevezetesen görbe tükröt szeretnék mutatni azoknak, akik Magyarországon oly könnyedén dobálóznak kommentárjaikban arról, hogy kinek hova kellene elmennie, ha nem tetszik neki a többség, vagy magát többségnek képzelők véleménye. Amennyiben vannak ilyenek az olvasóim között (nem nagyon örvendenék!), akkor talán ráismernek saját bejegyzéseik stílusára és ha felháborodnak a magyarokkal/más véleményen lévőkkel/bírálókkal szembeni vélemények igazságtalanságán, meglehet, máskor maguk is óvatosabban fogalmaznak…

Miért gyűlöljük a magyarokat, vagy mi történik március 15-én

 

A román politikusok spontán módon tartják fenn a belső ellenség mítoszát, főleg a választások közeledtével, de máskor is, ahányszor csak a saját érdekeik nyomására, vagy egészen egyszerűen a figyelem egyik témáról egy másikra való áttereléséhez szükségük van bizonyítani hazafiságukat.

Minden évben március 15-e előtt és után, ami az összmagyarság napja van, a románok túlzókká válnak, nemcsak azért, hogy megelőzzék, vagy pontra tegyék a magyar vezetők verbális túlkapásait, vagy történelmi elképzeléseit, hanem annak bizonyítására is, hogy van egy azonnali veszély: a magyar szélsőségesség. Vadim Tudor erdélyi közintézményekben ülő éber csodálói március 15-e alkalmából barikádokat emelnek a románság megóvására, míg az összes párt nacionalistái falhoz állítják a magyarokat egy olyan versengésben, amiben a fődíjat 1990 óta már nem osztották ki, amikor az utcai román‑magyar összecsapásban meghalt öt ember. Akkor Ion Iliescu nyerte el az egymásra uszítás drámai díját, a nemzet megmentőjeként pedig az elnökválasztást is a leadott szavazatok több mint 80 százalékával. Akkor is, most is a magyar kisebbség alapvető jogairól folyik a vita, bár időközben a törvények jelentősen javultak.

A választások közeledése és a Tőkés László által szervezett Erdélyi Magyarok Néppártja megjelenése az RMDSZ vezetőit egy hosszú távú eredményekkel és azonnali reakciókkal járó törvényesítési akcióra kényszerítette: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tannyelvű tagozatának létrehozása. Az RMDSZ-nek szüksége volt erre a trófeára, hogy azt a magyar közösség asztalára tehesse, mely négy évnyi gazdasági válság után legalább egy kézelfogható eredményt vár, hogy még egyszer a Szövetségre szavazzon. Az RMDSZ vezetői a kormánykoalíció megzsarolása nélkül nem érhetnek el egy magyar nyelvű tagozatot a MOGYE-n, mert egyetlen román politikus sem tesz boldogan engedményeket a magyaroknak a választási kampányban. Másrészről a Marosvásárhelyi Tudományegyetemen vannak még PRM-szimpatizáns (Nagy-Románia Párt – PZS) sejtek, melyek tényleg hiszik, hogy hazafias gesztust tesznek, amikor ellenállnak a magyar nyelvű oktatási tagozat létrehozásának, nem tudva elképzelni, hogy ellenállásuk szikrájává válhat egy olyan összecsapásnak, amiben a válság mindkét táborbeli áldozatai vennének részt.

Egyetlen romániai párt sem akar magyar tagozatot a MOGYE-n, de a volt kormányfő Emil Boc, rákényszerülve a multikulturalizmus dicsőítésére, nem szalasztotta el az alkalmat, hogy azt mondja, „a PDL sohasem fog egyetérteni egy kizárólag magyar nyelvű karral”, mintha egy ilyenfajta intézmény az ország stabilitását támadná, megkérdőjelezné Románia határait és átadná egész Erdélyt Magyarországnak. Egy magyarellenes hagyomány banális örökösei, a mindenféle színű román politikus változékony ígéreteket tesznek, engedményeket téve a magyaroknak, amikor együttkormányoznak az RMDSZ-szel és ügy nélküli hazafiakká válva, amikor ellenzékben vannak. Crin Antonescu kölcsönvette patrónusa, Dan Voiculescu nacionalista diskurzusát és megígérte a marosi román hallgatóknak, akik feliratos táblákkal mentek ki az utcákra, hogy megvédjék egyetemüket a magyar nyelv betörésétől, hogy amikor hatalomra fog kerülni, ki fogja javítani a jelenlegi kormány összes rongálását. Az ifjú agitátorok már nem jutottak odáig, hogy feltegyék magukban a kérdést, miért zavarná őket, ha ugyanabban az épületben a magyar nyelvet beszélő kollégáik magyarul tanulnának. Ártalanul, a késői csausizmus iskolájában képzett tanáraik által irányítottan gátlástalanul vállalják a mozgatható tömeg szerepét, megtanulva, hogyan gyűlöljék a magyarokat.

A románok azért gyűlökik a magyarokat, mert ezt tanították nekik a történelemkönyvek, a tanáraik, de főleg azért, mert éveken keresztül manipulálták a tévék és az újságok, a politikusok ezt szinte pavlovi reflexből teszik, abban bízva, hogy minél nacionalistábbak lesznek, arányosan, annál több szavazatot fognak szerezni.

Sabina Fati

Forrás: romanialibera.ro

De ce-i urâm pe unguri sau ce se întâmplă de 15 martie

 

Kommentárok (Igyekeztem megőrizni az eredeti helyesírást – PZS)

1. ahogy az lenni szokott            sz.: andrei

a magyarok templomkulcs (helyesen: templomajtó – PZS) és a románok egészen egyszerűen bolondok/nacionalisták stb.

2. A válasz egyszerű         sz. Trahanache

„Miért gyűlöljük a magyarokat, vagy mi történik március 15-én”

A magyarok minden évben, december 1-én, félárbócra eresztik a zászlókat és hátat fordítanak a románok ünnepségein! Emellett évek óta kínlódnak, hogy Románia Alkotmányában az „egységes nemzetállam” kifejezést „multinacionális állam”-ra cseréljék. Így hát mi mért viselkednénk másképpen március 15-én? Mennyi jó dolgot tettek a magyarok Romániában, hogy megérdemeljék a tiszteletünket és a csodálatunkat?

3. Á dehogy sz. MAN DPV

Neeeem mi szeretjük a magyarokat és annyi okunk van erre hogy eszembe jut MIHAI COFARIU ÉS MÉG JOBBAN SZERETEM ŐKET. A cikk egyik bekezdésében a magyarok történelmi elképzeléseire utal. Hibás, ez a történelmi hisztéria.

[…]

6. realizmus sz.: Dio

én örülök annak, ha minden magyarul van har-kov-ban mert így maguknak fogják korlátozni a lehetőségeiket és maguktól elmennek magyarországra.

a szerzőnek: nekem normálisnak tűnik hogy a románok ugyanolyan mértékben szeressék a magyarokat amennyire a magyarok a románokat szereti. továbbá azt tanácsolom neked hogy találj egy valódi munkahelyet ahelyett hogy az álladat támasztod a kezeddel és ostobaságokat beszélsz

7. Fritz von Spritz   sz.: Fritz von Spritz

Fati úr! (a szerző nő és a fényképe minden cikke mellett látható! – RS) Ha lettek volna nagyszülei erdélyben, ahogy nekem voltak és elmesélték volna neked hány attrocitást követtek el a honvédek, akkor nem dumálnál ennyit. Vagy vak vagy, vagy Soros fizet meg azért, hogy a magyarokat cirógasd. Nos, világos, mint a nap, hogy a magyarok célja ezzel az, hogy végleg szakítsanak Romániával. Mi a fenét bonyolítod ennyit. Ezek a jude-merés (RMDSZ – PZS) földikutyák addig nem hagyják abba, amíg el nem érik a céljaikat. És ha a hozzád hasonlók feje után megyünk, akkor tátott számmal maradunk, mint a balekok és hagyjuk majd, hogy naponta fejünkre köpjön egy-egy reviziós gondolatokkal rendelkező kretén. Meddig? Amíg pofán nem csapjuk a honvédokat is és a hozzád hasonlókat is, akik a kedves magyarokat cirógatják.

[…]

10. micsoda nevetséges országok      sz.: Guvidi

lettek Románia is, Magyarország is. Az világos, hogy mindazok, akiknek úgy-ahogy volt agyuk, már rég elhúztak. Már kínos is nekem elolvasni, mi történik arrafele. Ahelyett, hogy Románia és Magyarország kölcsönösen segítenék egymást, kölcsönösen szabotálják egymást. Úgy viselkedtek, mint két bolond egy WC-gödörben. Amikor az egyik megpróbál kimászni, a másik a lábánál fogva visszahúzza. És aztán csodálkoztok, hogy Hollandia, vagy Németország, vagy Franciaország inkább azt akarják, hogy maradjatok egy kicsit távolabb és mégis őket gyalázzátok.

11. Amikor egy etnikum…           sz.: Mihai – Kanada

… fel akar darabolni egy országot, akkor hogy kellene reagáljon a lakosság többsége? A magyarokat ezért nem szeretik sehol, ahol kisebbségben vannak (Románia, Szerbia, Szlovákia). Ami a MOGYE magyar tagozatát illeti, az oktatási minisztériumban lévőknek körül kellene nézniük a szomszédoknál és meg kellene tudniuk, vannak-e hasonló esetek és mik a körülmények. Kanadában a felsőoktatás és a középiskolák a HIVATALOS nyelveken (angol, francia) vannak. Az elemi iskolák esetében vannak más tannyelvű (héber, inuit „eszkimó”, arab stb.) iskolák de be kell tartaniuk a minisztérium tanrendjét (ennyi óraszám francia-angol nyelvből, ennyi óraszám matematika stb.). Mindaddig, míg betartják a tanrendet, kapni fogják a támogatást az államtól. Ha nem akarják betartani a szabályt (a vallásos héber iskolák) akkor magániskolák maradnak, az okleveleiket pedig nem ismerik el az országban.

Az újságírónő eléggé összekeverte a témákat! Egy kari tagozat egy kisebbség nyelvén nem tudna mit rontani, de ha ehhez hozzátesszük a magyarok általános politikáját (autonómiára vonatkozó)… ezzel nem értek egyet. Különben is, több mint biztos, hogy az erről a tagozatról kikerülő orvosok el fognak menni Romániából, miután befejezik a tanulmányaikat.

12. mihai – kanadának     sz.: Vasile

            Válasz Mihai-Kanada bejegyzésére

te is elmentél, tényleg végleg elmentél. Észrevetted hogy azt írtad hogy Kanadában angolul és franciául tanulnak? Ha nálunk román és magyar nyelven tanulnak milyen katasztrófa fog történni. Ne feledd: az Európai Unióban vagyunk ahol a román nyelv és a magyar nyelv hivatalos nyelvek. MINDKETTŐ hivatalos nyelv.

13.?    sz.: atol

Hogy gyűlölöm-e a magyarokat? Nem, nem gyűlölöm, de nem is szeretem őket. Ezek sohasem fogják elfogadni Erdély Romániához tartozását és mindent elkövetnek majd azért, hogy legalább Erdély egy része visszakerüljön Magyarországhoz.

A terveik hosszú távra szólnak és amint az látható megy nekik.

13. Miért GYŰLÖLNÉNK azokat akik halálosan gyűlölnek minket         sz.: Hora UNIRII

És hogy jutottatok ti oda, hogy a ROMANIA „LiBe Ra”-ba írjatok?, vagy UNGUReanu hogy ROMÁNIA Elnökségéről álmodozzon?

De nekem természetesnek tűnik, hogy gyűlöljük azokat, akik szabotálják az államiságunkat, megannyi fejszenyelet kihasználva tönkreteszik az államunkat – normális, mert mi az állam szerv –en keresztül egy Közjóra vágyunk, ami nélkül az összes intézmény haszontalan bárkinek a világon. A magyarok tehát menjenek MAGYARORSZÁGRA, az összes ungureanuk és ungrovlachok pedig tűnjenek el ROMÁNIÁBÓL – A GAZ TŰNJÖN EL A VETÉSBŐL ‑, ők nem tesznek mást, csak az etnikai, parazita szerv-csop-i javukat nézik, a köz-jó rovására. Ha csak a magyarok lennének, nem csinálnának túl sokat, bármennyi NÉPSZÁMLÁLÁST hamisítanának meg – ami bűn, barbarizmusba vetése azon társadalmaknak, melyek törvények és alkotmányok alatt élnek – Románia területén NEM tudják meghaladni a 6-7 százalékot.

TEHÁT miért gyűlölnénk őket entitásként, vagy személy szerint, amikor ők szervezett csoportként tönkreteszik a köz-javunkat, amit együttélve követünk ROMÁNIÁBAN, megannyi fejszenyéllel együtt, akik magukat ROMÁNOKNAK, a románok között a legrománabbaknak nevezik?

15. miért?     sz.: dorin valeriu

A kérdést fordítva is feltehetted volna: miért gyűlölik (nem kevesen!) a magyarok a románokat? Egy válasz, mindkét kérdésre, túl hosszú lenne, nem én fogom itt megadni. Mégis miért szólítsz fel bennünket arra, hogy csak a mi szemünkben lássuk a szalmaszálat és nem a gerendát a szomszéd szemében?

Különben is, az erdélyi magyarok számára március 15-e egy imperatív kérdést is jelent, amit a Császár sietett elfogadni: Erdély egyesülése Magyarországgal. Egyfajta fordított 1918. december 1. Megértetted?

[…]

18. rosszul tájékozott, vagy rosszindulatú    sz.: Ion, tzaranu

Először is Angela Merkel hivatalosan kijelentette, hogy a multikulturalizmus kudarcot vallott! Tehát más stratégiai célokat kell kitűznünk magunk elé, tekintettel arra, hogy Németország, Franciaország stb. már nem támogatják ezt a politikát. Ez a másik cél pedig az integrálás kellene legyen! Különben korábban sem helyezték a szegregációra a hangsúlyt. Ezek a dolgok nem tűnnek ki a cikkéből.

Másodsorban nevetséges kijelentéseket tesz: a románok állítólag holmi szerencsétlenek, akik foglyul estek Vadim álnok nacionalistáinak karmai között… Tisztelt asszonyom, Vadim már régóta nem nyert Romániában… pártja csak szimbolikus. Sok fiatal felnőtt, akiknek fogalmuk sincs Ceausescuról vagy Vadimról. De látják hogy mi történik Erdélyben nap mint nap óráról órára. Ön megtagadja annak elfogadását hogy a román lakosságot hiszterizálják a magyar szélsőségesek követelései. És kedvezően reagálnak BÁRMELY pártra mely nacionalista jelszavakat támogat. A viselkedésével félrevezeti az okkult hatalmi központokat. Gyakorlatilag „intoxikál”. Ha már amúgy is ünneplik a magyarok a forradalmukat, akkor olvassunk egy kis történelmet. Valódit. A magyarok nemzeti (a habsburg Birodalom ellen mely megpróbálta elnémetesíteni őket) és társadalmi (a burzsoó parlamentarizmusra jellemző, antifeudális politikai és gazdasági szabadságjogokért) harcot indítottak. Bár nekik sok kívánságuk volt, határozottan elutasították, hogy megadják ugyanezeket a jogokat az erdélyi románoknak és Erdélyt Magyarországhoz csatolták?!!!

A helyzet nehéz volt, hiszen a birodalom reakciós erői ellentámadást indítottak, a szomszédos birodalmak segítségét is kérve. A magyarok pedig a románokkal mészárolták egymást, ahelyett, hogy közös frontot alkottak volna a közös elnyomókkal szemben.

Ilyen körülmények között elküldenek egy románt (Balcescut), hogy békét közvetítsen a két harcoló csoportosulás között. A magyarok, sajnos, túlságosan bolondok voltak és nem fogadtak el semmilyen kompromisszumot, csak amikor már túl késő volt.

A magyar forradalmat legyőzték.

De… a helyzetért Balcescut találták bűnösnek, akit keményen megbüntettek az aljas urai! Akiknek fogalmuk sem volt arról mi történik errefelé.

Következtetések:

1. Ha szabadságot és emancipálást akarnak, akkor a magyaroknak és románoknak együtt kell működniük; főleg Erdélyben; különben nem fog sikerülni

2. A provokációk a magyar szélsőségesek birodalmi álmaiból fakadnak, akik kezelhetetlenek és csak kimérák vannak a fejükben (végső soron Erdély sohasem volt a középkori Magyarországé; fejedelemség magyar fennhatóság alatt… ami teljesen más)

3. Az európai okkult erőknek fogalmuk sincs arról mi történik itt és szisztematikusan félretájékoztatják őket; elsősorban a seggnyaló újságírók! De gerinctelen történészek és politikusok is, akik inkább nem zavarják őket igazságokkal melyek megismerését nem akarják a struccpolitikát folytatók!

4. Bármi történne is errefelé, mindig a románok a hibásak!

5. A magyarok túl gyengék, hogy ellenálljanak a retrográd erőknek. Egész Magyarországon is és – főleg – Erdélyben.

6. A magyarok bárkivel szövetkeznek, hogy megvalósítsák terveiket. (Lásd a néhány évvel később megvalósított osztrák-magyar dualizmust, amior a magyar grófok Erdélyért összefogtak a Habsburgokkal).

Kérem, a jövőben legyen tárgyilagosabb és mutassa meg az egész igazságot! Erdélyben van egy gond, de azt a magyar szélsőségesek vetik fel akik folyamatosan nyomást gyakorolnak. Nem a románok. Ha itt van román nacionalizmus, akkor az csak egy önvédelmi forma. És azt tudatosan tartják fel a magyaroknak kedvező okkult erők. Jól csinálja Orbán! Lássák – világosan – ki a hibás itt. Moszkva ügynökei pedig szisztematikusan erősítik a szélsőségességet, hogy bajokat okozzanak a románoknak… Nem mi gyűlöljük a magyarokat. Ők gyűlölik az államunkat és bennünket… ami teljesen tűrhetetlen!

[…]

21. szálljon le néha asszonyom abból a távoli Bukarestből        sz.: ady

nem mondhatja nekünk, 5 mil erdélyi románnak, hogy mind tévedünk! nem él és nem élt egy régióban a magyarokkal és nem ismeri a kívánságaikat és ambícióikat. Kár!

adok egy házi feladatot – politikai zsarolás összekötve igazságszolgáltatási nyomásokkal és a visszaszolgáltatási bizottság felhasználása az RMDSZ által abból a célból hogy in integrum (normális esetben már nem kellene természetben kárpótlást kapniuk) visszaszerezzenek épületeket az erdélyi városokban melyek néha nem is voltak másé mint a magyar államé (és 1921-ben ezen állam javai teljesen átkerültek a román államhoz)! Figyelem, ezeket az épületeket visszaszolgáltatás előtt teljesen kitatarozzák a helyi közösségek pénzén holott nem emlékszem arra hogy ez kötelessége lenne a román államnak. Ezek az épületek a legtöbbször román középiskolák melyek arra ébrednek hogy a külvárosba költöztetik őket és a helyükbe román (helyesen valószínűleg: magyar – PZS) középiskolákat hoznak létre vagy költöztetnek. Keressen Nagyváradon és talál elég adatot.

Keressen nagyszalontán és látni fogja hogy egy nyíltan (sajtónyilatkozatokban) románia-ellenes polgármester a város középiskolájának románra és magyarra szétosztását egy igazán sértő tanulmánnyal indokolta meg – ebből az derül ki hogy a románok folyamatosan sértegetik és diszkriminálják a magyarokat és ezt egy 50-50 százalékos városban egy toleráns térségben. Úgy tűnik az a teljesen nevetséges tanulmány meggyőzött minden minisztériumi urat Bukaresten de ugyanakkor kiváltotta a helyiek dühét – kinek van igaza (ez a példa pont ellentmond az előbbi állításnak, mert a szétválással a magyar középiskola kikerült a műemlékjellegű épületből – PZS)? Ugyanez a polgármester ellenezte hogy az így létrejött középiskolának Decebal legyen a neve (bár nem az ő hatásköre volt a döntés, vagy a beavatkozás – de közbenjárt a megyei tanfelügyelőségnél) mert azt mondja hogy a dákok kitaláció, egyáltalán nem voltak a térségben és hogy sérti a helybélieket – véletlenül tényleg léteznek dák települések a térségben.

csak keressen a nagyváradi, más erdélyi városok sajtójában egy rmdsz-nek mégiscsak van hatalma és ön is látni fogja az igazságot! lásd a Mihai Eminescu középiskola esetét, lásd mi történik amikor valaki meghamisítja a nehezen hozzáférhető (budapest) levéltárakban lévő dokumentumokat – ez csak zárójelben a felekezeti levéltárak visszaszolgáltatásához!; nézze meg, hogy a volt poliklinika, a magyar állam volt pénzügyi palotája miért áll romosan egy perrel amiben egy magyar állam által 1890-ben betiltott obskúrus rendelet olyasmit követel ami sohasem volt az övé és amit állam adott át államnak. A per évek óta húzódik és az épület leromlik, a helyi intézmények nem költözhetnek be és közben bérleti díjat fizetnek az én adófizetői zsebemből olyan helyiségekért melyek – az rmdsz-é! elvárom hogy dokumentálódjon és álljon újra elő ellensúlyozásképpen egy cikkel. Az rmdsz a kínai csepegtetéses módszert alkalmazza, több ezer hasonló helyzete van és amikor talál egy elgyengülési pontot akkor zsarol és eléri azt amit akar!

22. Néhány kérdés Sabina Fatinak      sz.: florin staicu

Nem minden román gyűlöli a magyarokat, Sabina. Van elég renegát román, többségükben filomagyarok is, akik nem átallják dicsőíteni őket és a hátsójukat csókolgatni. Úgy mint maga, Sabina Fati. Vagy talán maga nem is román, Sabina?

… Furcsa, hogy csak (az egyik fél a) románok nacionalizmusa zavarja, Sabina Fati. És vajon miért van az, hogy a magyarok irredentizmusa és sovinizmusa teljes mértékben elfogadhatónak tűnik magának, Sabina Fati? Képes különbséget tenni a nacionalizmus és a sovinizmus között, Sabina Fati? Ha igen, akkor miért manipulál, Sabina?

Egy utolsó kérdés, Sabina, miféle név az a Fati? Pontosabbn, mi ezen név eredete (mert biztosan nem román), Sabina? Netán zsidó?

[…]

24. Egy grammnyi tárgyilagosságot    sz.: englishman in new…

            Válasz Fritz von Spritz bejegyzésére

Ne legyél annyira szubjektív „alkoholista” úr, a románok, vajon, templomajtók voltak és nem öltek meg egyetlen magyart sem? Ha történelemről beszélsz, akkor próbálj meg tárgyilagos lenni, mert minden erdőben megvan a maga rőzséje

25. Tényleg hiszel ebben?         sz.: englishman in new…

            Válasz atol bejegyzésére

Tedd a szívedre a kezed tényleg hiszel Erdély Magyarországhoz csatolásában? Vajon kellene Magyarországnak egy darab föld 6 millió románnal? Légy józan

26. …             sz.: ardeleanu’

            Válasz Ion, tzaranu bejegyzésére

Ha, ha, ha!

Bălcescu?

Bălcescu egy SENKI volt! Egy csámborgó mindenféle eredmény nélkül. Ő is nyüzsgött egy kicsit arra, ahogy azt az oltyánok mindig is tették.

És: hogyan „büntették meg” és ki? … „Koch”, a bacilus, valószínűleg…

A németországi multikulturalizmus semmilyen hasonlóságot nem mutat az itt, az E.U. kérésére szorgalmazott multikulturalizmussal! Németországban eltérő fajok (négerek, ázsiaiak stb.), teljesen eltérő népek (törökök, arabok, zsidók) és eltérő vallások (elsősorban az iszlám) megtűréséről van szó. Miközben Erdélyben az akadémikus multikulturalizmus a normalitáshoz való visszatérést jelenti az akadémiai és kulturális életben, a tipikusan balkáni regáti sovinizmus, beolvasztás és betelepítés után. Milyen hasonlóságot látsz?

Következtetéseket vonsz le és másokat akarsz leckéztetni, de nem vagy képes egyszerű dolgokat megítélni…

27. de fordítva         sz.: Ionel

Mit mondtak volna a magyarok/rmdsz ha a románok azt kérték volna hogy az egyetem legyen csak román, a magyarok pedig csináljanak maguknak külön egyetemet? Óóóóó… diszkrimináció… így most „jogokról” van szó. Én azt mondom, hogy kiváltságokról van szó, nem jogokról.

És még azt mondom, adjuk nekik a jövendőbeli erdélyi autópálya második sávját. Mert ők is hozzájárulnak a költségvetéshez. Legyen csak az övék. Mert talán sietnek „anyához”… Rendben, ha erőltetik, adjuk oda nekik mind a két sávot, de csak oda…

28. Vajon miért?     sz.: serban

A kérdés valós? Tényleg nem fog alkalma tájékozódni? Egy első válasz: Ha, tehát ha, mi románok annyira gyűlölnénk őket ahogy ők gyűlölnek minket akkor egyetlen magyar sem maradt volna Romániában! De a románok szelídek és megbocsátanak de NEM felejtenek! Nem idézzük fel az egész történelmet az Unio trium nationum-mal(1437), 1514-gyel amikor a románok nem mehettek be vagy éjszakára nem maradhattak a városokban, nem volt joguk iskolákhoz, vagy templomokhoz csak fából(de tizedet fizettek a katolikus vagy evangélikus egyháznak és dolgoztak a katedrálisok felépítésén mert túl kevés magyar volt). Ennek megfelelően 1759. december 15-én Marosvásárhely város Tanácsa a III. pontban határozottan kihirdeti hogy – a vlach nemzettségből származó egyetlen lakos ssem vásárolhat, tulajdoni joggal, telket a város területén. Sőt a város birtokaiból sem művelhető sem kaszálható területet ne adjanak a románoknak(… ne adassekaz Olahoknak…). Még súlyosabb e határozat zárórendelkezése, mely szerint… A városiak (cives) közül senki se fogadja el őket (… ne protegallya…) és még keményebben, senki a házában, az ismerősöket se védelmezze, mint ahogy azokat is akik kivonják magukat a királyi adó alól ne fogadják be három napnál tovább és ne adjanak letelepedési helyet az ilyeneknek, sőt, ellenkezőleg, kötelességük erről értesíteni a város legfőbb bíráját. 8…) A határozatot, szigorú alkalmazása érdekében, büntetőintézkedésekkel látták el, melyek szerint – ha valaki a fentiekkel ellentétesen jár el, akkor a városi adóbeszedők késedelem nélkül büntessék meg (… irremissibiliter büntetödgyek). 1848 már írt valaki más! A legújabb korokban ott voltak Tisza magyarosító törvényei, amiért a románokat csak Virgiliunak, Corneliunak és Serban keresztelték, hogy a magyarok ne cseréljék Ianosra és Gorgyre. Vannak Maghiary barátaim, bár tőzsgyökeres román vagyok. 1918 Bela Kun és a magyar gárdák. 1940 Bécsi Diktátum; a magyarok berontottak és bebizonyították, hogy ugyanolyan civilizáltak mint a X. században voltak. A magyar szomszédaink adtak minket a katonák kezére! Lásd a neten az ippi, ördögkúti kolozsvári bánffyhunyadi barbárságokat: „Egyszer volt Erdélyben” Több mint 200.000 családot űztek el a megszállt Erdélyből a Regátba = ezt az etnikai tisztogatást alkalmazták 1990-ben is HarKov-ban, azért vannak ott többségben! Szegregálták az iskolákat és gyűlöletet ültettek el elsősorban a saját gyermekeikben! MIÉRT szeressük őket? Ha sor kerül az autonómiára újra elkergetnek bennünket mint 1940-ben! Március 15-e az 1848-as ünnepük amikor a mócok családjait gyilkolták! December 1-én gyászt tartanak az életeink feletti hatalmuk alapján!

29. Persze, hogy mindenki a ROMANIA LiBEEraa-nál!      sz.: FATIMA

            Válasz florin staicu bejegyzésére

Meglepő, hogy a hotishták által EGYTŐL EGYIG deportált zsidók – szinte mind meghalt a náci lágerekben – utódai mindig a magyarok pártját fogják és a mi rovásunkra írnak olyan bűnöket, melyeket nem követtünk el!

ELi Wiesel éppenséggel azt mondta, hogy Románia gyilkolta meg a máramarosszigeti szüleit amikor deportálta őket – a 280-380 ezres becslések pedig az ostobáknak valók (a 25 százalékos hibahatár túl nagy, 1944-ben, amikor a meghaltaknak volt születési bizonyítványul és még személyi igazolványuk is)

De ők pénzt csináltak a HOLOKAUSZTBÓL is, miért ne csinálnának pénzt egy parázsló konfliktus révén két entitás között Románia, NEM palesztina területén?

Fathi Hassan, Fathy Hussein…

30. igazad van!       sz.: valeanu

            Válasz englishman in new… bejegyzésére

Józan EMBER vagy, jól látod a kérdést! Ahogy évszázadokig több nemzetiség békében élt Erdélyben, úgy meggyőződésem, hogy ha senki sem lesz „kerékkötő” sokáig így lesz. Kár hogy elmentek (elkergettük) a németek (szászok, svábok), a szlovákok és más nemzetiségek. Erdély szegényebb lesz, ha magyarok nélkül marad, legyünk ennek tudatában!

[…]

32. naiv vagy!...      sz.: Trahanache

            Válasz englishman in new… bejegyzésére

Csak az igazság felét értetted meg! A magyaroknak a föld kell, lakosok nélkül! Most azon dolgoznak, hogy elűzzék őket onnan, aztán uralmuk alá veszik az ültetvényt. Miért olyan nehéz ezt megérteni?

33. Történelem?     sz.: valeanu

            Válasz serban bejegyzésére

Rosszul állsz a történelemmel Serban úr. Nézd meg miért történt Ipp, Ördögkút és ne felejtsük hogy a mócokat manipulálták az osztrákok, a bécsi levéltárakból tudjuk hogy Avram Iancu a Habsburg-udvar embere volt (zsoldos), haláláig zsoldot (nyugdíjat) kapott a császári udvartól.

[…]

35. A magyar forradalmárok…   sz.: ASSERT

lebombázták az aradi román tanítóképzőt és felégették a nagyszebeni román könyvtárat. „Egy jó könyvtár egy városban annyit ér mint egy egyetem” mondta Thomas Carlyle. Ott tanult román nyelvet és román történelmet Aaron Florian. Ő Nicolae Bălcescu történelemtanára volt a Sfântu Sava iskolában. A „Românii supt Mihai-Voievod Viteazul” metanaratívája magában foglalja az erdélyi románok ideológiáját.

36. miért reagál ennyire durván?          sz.: Ion, tzaranu’

            Válasz ardeleanu’ bejegyzésére

Netán veszélyben van? Ég a háza?

Elsősorban köszönöm, hogy csak 2 megjegyzéssel elfogadta a bejegyzésemet. Ez azt jelenti, hogy amúgy igazam volt.

Lássuk mit mond ön: az itteni multikulturalizmus állítólag teljesen eltér a németországitól. (?!!!)

Többfajta multikulturalizmus van? Íme egy új meghatározás. Valószínűleg a magyarománok felhasználására! Egyedülálló! Olvasson még, beszélgessen még művelt emberekkel és diplomatákkal. Máris rasszizmus íze van ennek a meghatározásnak, ami öntől származik! Nem csodálkoznék, tekintettel a magyar szélsőség ideológiájára. De a válaszai alapján miért nevezi magának „ardeleanu”-nak és nem „magyaromán”-nak? Hiszen – és itt térünk rá a második megjegyzésére – csak a románok nevezik magukat azon tartomány alapján, ahol élnek: „olténiai”, „munténiai” (vagy „regáti”), „moldovai”, „erdélyi”, „bánsági”, „dobrudzsai”, „bukovinai” … ezek csakis románok által használt elnevezések. Ami a születés helyét jelöli. Nem alkalmazzák mindenkire, akik a kérdéses övezetekben születtek. Egy magyar nem „erdélyi”. Egy rroma sem lehet az… (lehet „magyar cigány”). Ez egy szigorúan román elnevezés, amit szigorúan a román származásúaknak adnak, akik a kérdéses régiók egyikében születtek. (Ezek természetesen kialakult földrajzi régiók és melyeket tiszteletben kellene tartani, ha a nagy övezetekre osztást akarják, nem azok a csinálmányokat, amiket a PDL-vel ötölnek ki… titokban! A nácik önkényes felosztását kívánva újra felidézni) De bármilyen elnevezés is lenne, bármelyik régióban születtünk is, mind románok vagyunk! Ön visszaél és sértegetni akar… különben összevissza; Balcescu Bukaresten született és nőtt fel! Még ha az anyja Valceaból is volt, ő 100% „regáti” volt. Mi az embereket nem szüleik származási helye szerint nevezzük el, hanem aszerint, hogy hol születtek és tanultak…

Egy senki volt? Mert petofi sandor egy „senki” volt… Őt mégis feladattal küldték oda!

Azok, akik kényeztetnek benneteket, holott szisztematikusan gúnyt űztök belőlük, hazudtok és eláruljátok őket, ahányszor csak alkalmatok van.

A csúcs az, hogy én támogatom a magyar nyelvű felsőoktatást. De nem az orvosin és a gyógyszerészetin. Te is tudod miért! De ilyenfajta reakciókkal még azokat is undorral töltesz el akik hívei egy MEGEGYEZÉSNEK veletek. Ami annak a jele hogy nem megegyezést kerestek.

Én nem leckéztetek másokat. Azt mondom ami történt és amit szisztematikusan „elfelejtenek” a gyenge újságírók és a tisztességtelen politikusok. Mi volt a hiba abban amit mondtam? A leckéket leszűrhetik mindazok akiknek van 2000 cm3 szürkeállományuk és nem táplálják azt hiába. A diskurzusom költői, mert mindnyájan tudjuk az igazságot. Csak a figyelmeteket hívtam fel arra hogy nem jó szőnyeg alá söpörni az igazságot… Egy valóság felépítésében induljunk ki az igazságból, csakis az igazságból és az egész igazságból! Ha nem akarjátok az igazságot, akkor azt jelenti, hogy nincsenek tisztességes gondolataitok. Ez egy bármely tárgyaló által ismert elemi igazság. A románok pedig nem ostobák! Még ha ti annak is tartotok minket… És még ha gyűlöltök is minket! Tehát a cikk értelmének másnak kellene lennie „A romániai magyar lakosság miért gyűlöli a románokat és miért hagyja magát a nacionalista szélsőségesek által manipulálni?” (Főleg úgy hogy szisztematikus erőfeszítések történnek minden kívánságuk teljesítésére… amit minden európai ország és az AEÁ is tud!) Mit rejt ez a sovén viselkedés? Ha megmondták volna a 22 évvel ezelőtti, marosvásárhelyi igazságot, vajon most nem más lenne a helyzet?

Ezen elgondolkodhatnak azok akik átvették a hatalmat. (Az igazit.) Mi az eredménye az itt alkalmazott politikáiknak egy nemzedékkel később? Azt hiszem, fel kellene hagynunk az olyan ostobaságokkal, mint a „Vadim”, a „csausiszták” blablabla……….. Főleg úgy, hogy folyamatosan figyelmeztették őket arról ami itt történik…. Az internet mindenféle „betyárjai”, bátor értelmiségiek által, akiket megbélyegeztek (ahogy különben Balcescut is) stb…………..

37. Nem gyűlöljük őket, de talán elmagyarázza nekem     sz.: Ana Armanca…

Nem gyűlöljük őket, de talán elmagyarázza nekem miért tették ezeket:

Emlékezzünk vissza néhányra a Kovászna és Hargita megyei román nemzetiségű állampolgárok fő diszkriminációiból, melyeket a hatályos törvényi rendelkezéseknek a két megye vezetésében az utóbbi 18 évben folyamatosan ott ülő magyar vezetők be nem tartása okozott.

A kultúra területén: a megyei és helyi múzeumok egyoldalú átalakítása közösségi múzeumokká, székely etnikai múzeumokká, az ebből az aktusból a román szakértőkre, a térségbeli románok történelmének kutatására és a román örökség totális elhanyagolására gyakorolt összes negatív következménnyel; a hivatásos népi együttesek megszüntetése és azok „székely együttesek”-ké alakítása anélkül, hogy megadnák a kijáró támogatást a román folklór műveléséhez; akarat és érdeklődés hiánya a „Ciobănaşul” hivatásos népi együttes működtetéséhez, ami végül ezen román együttes megszüntetéséhez vezetett; a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet 2000-2004-es Programjában szereplő rendelkezés, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşan Színház „befogadó színházzá” alakítása, ami gyakorlatilag az intézmény megszüntetését jelenti; egyes RMDSZ-es vezetők (Markó Béla, Kelemen Hunor stb.) lépései a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeum megszüntetéséért; hosszú és számtalan kezdeményezés után megszerezték az említett múzeum épületét és a múzeum tulajdonát olyan épületekbe helyezték át, melyekben az első sepsiszentgyörgyi ortodox felekezeti iskola működött; a magyar és a román NKSZ-ek, intézmények és felekezetek által kezdeményezett tervek finanszírozása közötti különbség; román nyelvű előadások nem kerülnek be olyan közpénzből finanszírozott rendezvényekbe mint: „A települések napjai” – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy (nagy nehezen), vagy Hargita megye Napjai; a román szakemberek és a román kulturális rendezvények hiánya a megyei jogú városi és városi művelődési házak többségéből stb.

A felekezetek terén: Kovászna és Hargita Ortodox Püspöksége létrehozásának bojkottálása; a helyi közigazgatás egységei vezetősége által mutatott fenntartások azon tulajdonok visszaszolgáltatásával szemben, melyek az ortodox parókiáké voltak és melyeket az ortodox rezsim sajátított ki; az RMDSZ-nek alárendelt helyi közigazgatás ortodox parókiáknak nyújtott támogatásának teljes hiánya (mindaz, ami e téren megtörtént, azt a központi költségvetésből finanszírozták, a Püspökségen keresztül); a két megyében a magyar nyelvű médián keresztül az ortodox Egyházat olyan intézményként mutatják be, melynek célja „hagymakupolás templomokon keresztül meghódítani a székely földet”, nem emelve ki, hogy Kovászna és Hargita Ortodox Püspöksége, Ion Selejan bölcs vezetésével, mindezekben az években és továbbra is az etnikumok közötti és felekezetek közötti megértést és jó együttélést szorgalmazó tényező volt.

Az oktatás területén: azon törvényi rendelkezések be nem tartása, melyek szerint biztosítani kell, hogy a vegyes iskolákban román tanároknak kell betölteniük az igazgatóhelyettesi tisztségeket; a szakminisztérium számos közbelépése után sikerült elérni néhány román tannyelvű osztály elindítását; a működési pénzeket preferenciális módon a magyar tannyelvű iskoláknak juttatják és elhanyagolják a román tannyelvűeket (különösen a Constantin Brâncuşi Szakiskolát); egyes vegyes iskolákban diszkriminálják a román diákokat (a sepsiszentgyörgyi Gazdasági-Közigazgatási Szakiskola esete), először elutasították, majd számos közbenjárás és a Nevelési és Oktatási Minisztérium beavatkozása után elfogadták a Nicolea Colan és Constantin Brâncuşi elnevezések megadását két sepsiszentgyörgyi iskolának.

A helyi közigazgatás terén: egyetlen románt sem fogadtak be a Kovászna és Hargita megyei Tanácsok, vagy más etnikailag vegyes lakosságú megyei jogú városok, városok és községek vezetőségébe; negatívan viszonyulnak a román állam egyes alapintézményeinek térségbeli jelenlétéhez és működéséhez, például: a hadsereg, a rendőrség, a csendőrség, a hírszerző szolgálat stb; a két megyében a közintézményekben a tisztségek betöltését a magyar nyelv ismeretétől teszik függővé más állásoknál is, mint amelyek a közigazgatási törvényben szerepelnek; ez odavezetett, hogy olyan intézményekben, mint a Kovászna Megyei Tanács, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót Polgármesteri Hivatalaiban és az etnikailag vegyes lakosságú községek többségében nincs román nemzetiségű tisztviselő; Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatal lapját csak magyar nyelven adják ki; ezen gyakorlatot a Diszkrimináció Visszaszorításáért Tanácstól kapott bírság után is folytatták; a közpénzeket csakis a magyar lakosság javára használják fel – az összmagyarság maksai találkozója esetén: ezt a találkozót irredenta, szeparatisa, románellenes célkitűzések terjesztésére használták; nem fogadják el, hogy Kovászna megye és a két megye más településeinek címerébe bekerüljön a román lakosság történelmét és kultúráját jelképező elem, mely a megye lakosságának negyedét képviseli; a román jelképek elhanyagolása (az RMDSZ-es polgármesterek többsége nem viseli a háromszínű szalagot a törvény által előírt eseményeken – lásd a sepsiszentgyörgyi polgármester esetét a 2007-es Nemzeti Napon), ezek hiányoznak a közösségi terekből (Sepsiszentgyörgy megyei jogú város ülésterme), az utcák és közintézmények nevének az országos, vagy helyi rezonanciájú román személyiségek kihagyásával, vagy elhanyagolásával történő elfogadása (Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda az egyedüli romániai megyeszékhelyek, melyek nem rendelkeznek Nagy István (Ştefan cel Mare) nevű utcával; a sepsiszentgyörgyi helyi tanács elutasította, hogy a város két utcája viselje a jogász Grigore Păltineanu és Aurel Nistor esperes – a háborúk között a megye románjainak meghatározó vezetői – nevét, ezzel szemben egy utcát Iosif Popovici papról neveztek el, aki a kérdéses időszakban a helyi magyar elit kiszolgálója volt); a sepsiszentgyörgyi helyi Tanács elutasította a román civil társadalom és a román tanácsnokok javalatait, hogy a Pro Urbe díjat egyes sepsiszentgyörgyi román állampolgároknak adják (a néha közgazdász Emil Tănăsoiu esete); a román nyelv közintézményekben való használatára vonatkozó törvényi rendelkezések be nem tartása – a sepsiszentgyörgyi helyi Tanács működési szabályzata és más hasonló rendelkezések helyzete.

Politikai téren: érdektelenség és éppenséggel akadályozása azon kezdeményezéseknek, melyek célja azon diszkrimináció megszüntetése, melyet a Kovászna és Hargita megyékben számbelileg kisebbségben lévő román etnikumúakat védő törvényi és intézményi keret hiánya okoz; az egyes pártok között létrejött együttműködési megállapodásokban rögzített kötelezettségek be nem tartása, melyek a két megye románjainak pozitív diszkriminációjára vonatkoznak; a két megye magyar nyelvű médiájában meglévő intoleráns, románellenes diskurzusok kimondott, vagy hallgatólagos elfogadása és bátorítása; negatív viszonyulás az ezen megyékben való jelenléthez, melyeket a „helyi magyar kiskirályok birtokának” tekintenek és ugyanakkor a mindenfelől származó barátaik, egyes román politikusok és tisztségviselők birtokának

[…]

39. vajon mikor vetünk véget a nacionalista aberrációknak?     sz.: bogdan

a nacionalizmus csak bajt hozott ránk és fog hozni. nem egy bizonyos, ha úgy akarja, „nemzeti” kultúrához való kötődés, hanem a modern nemzetállam egy irracionális aberráció (most nem megyek bele a részletekbe) és eléggé ideje lenne elgondolkodnunk másfajta szerveződés és politikai és társadalmi együttélési megoldásokon. ahelyett hogy az idejüket és energiájukat a magyarok gyalázására és ők a tietekére fordítsák (mert ugyanazt a hibát követik el ők is) inkább azon gondolkodjatok el mit tehetünk azért hogy megszabaduljunk a mindennapok nyomorúságától amiben mindnyájan élünk és ennek megfelelően cseledjetek: korrupció, alkalmatlanság, hatékonyság hiánya, rossz ízlés stb.

40. Atila a Hun        sz.: ASSERT

Nem bízhatsz egy olyan népben, amelyik Atila a Hun-t dicsőíti és viselkedési modellnek tartja.

[…]

47. Hogyhogy         sz.: mihai

Egy magyar származású MOGYE-hallgató kijelentette, hogy magyar nyelven akarnak tanulnim utólag pedig a kifejezéseket majd megtanulják románul. Hogyhogy, a mi pénzünkön? Vagyis a román állam finanszíroz egy anyanyelvén tanuló hallgatót, hogy aztán csak a magyar etnikumúaknak segítsen, amikor pedig jön egy magyarul nem tudó román páciens, azt mondja neki: „nem tudo romanio” és hagyja meghalni. A végzősök többsége emigrálna Magyarországra, ahol a bér kétszeres. Ha anyanyelvű oktatást akarnak, menjenek Magyarországra ahol az arra érdemeseknek ösztöndíjat adnak, a többiek menjenek egyidejűleg dolgozni vagy koldulni a szülőktől vagy közterületen. Amikor nekünk is lesz román nyelvű oktatásunk Magyarországon akkor egyetértek. Menjetek el a magyarországi bárjaikba és látni fogjátok hogy Magyarország térképe Erdélyt is tartalmazza (egy részét). És akkor ki a nacionalista?

[…]

67. Minden vadimistának            sz.: Frassina

Minden vadimistának, párttól és politikai szimpátiától függetlenül:

Hagyjátok békén a magyarokat, az ünnepükön! Évről évre beleköttök, amíg nem csókoljátok meg őket valahol, nem nyugodtok.

Hagyjátok őket békén!

Március 15-e alkalmából gratulálok az összmagyarságnak!