A bukaresti francia nagykövettel készített interjú második része:

Bizonyos mértékig vihar előtti csend hangulata van a romániai politikai életnek. A pártok a jövő évi választásokra tartalékolják a muníciót, a kormánypártok megpróbálják túlélni a gazdasági válságot, az ellenzéki pártok pedig a belső válságot.

Ezt Traian Băsescu elnök nyilatkozta az Adevărulnak adott interjújában. A következőkben kommentár nélkül ismertetem a román államfő véleményét a külpolitikáról, illetve saját szerepéről. Megjegyezném, a címben kiemelt kitétel egy olyan politikustól származik, aki nemcsak Erdély, Székelyföld jogát vitatja a magyar identitáshoz (vagyis ez esetben, mint az interjúból kiderül, kettős mércét alkalmaz!), de ez utóbbinak még a létezését is…

A Kaurismäki-parafrázissal nem Băsescu elnök közismert matrózangoljára akartam utalni, melynek csúcspontja az azóta szállóigévé vált „Szulájná csenöl” volt. Na jó, egy kicsit mégis! Ennél érdekesebb, mi is történt kedden. Nevezetesen az, hogy az államfő járt is az Egyesült Államokban, meg nem is, hozott is ajándékot, meg nem is. Mint egy mesebeli királykisasszony…

Eddig a jövő évi választások előzeteseként bemutattam kormánypárti és ellenzéki álláspontokat. Most egy szakértő nyilatkozik majd, nem annyira elemzést, mint inkább vezérelveket fogalmazva meg. Amiket, persze, a politikusok általában nem szoktak figyelembe venni.

Pedig jó lenne, ha megfogadnák azt, amit Alina Mungiu-Pippidi a România liberă számára leírt. És most nem csak a romániai politikusokra gondolok…

Legutóbbi bejegyzésemben Dan Dungaciu volt moldovai elnöki tanácsadó erősen egyesüléspárti véleményét ismertettem a román–moldovai, vagy román–román viszonyról. Az, hogy ez utóbbi dilemma, vagyis, az, hogy a két párosításból melyik lesz érvényes a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti viszonyra, az idő majd eldönti. Szerintem, még mindegyik lehetséges. Most azonban nem erről lesz szó.

A România liberă hétfőn interjút közölt Dan Dungaciuval, a Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatójával. Mihai Ghimpu erősen román- és unionista érzelmű ideiglenes köztársasági elnök rövid mandátuma alatt politikai tanácsadóként érkezett Kisjenőbe Bukarestről. Bogdan Aurescuval, Titus Corlăţeannal együtt a román külpolitika „héjái” közzé tartozó Dungaciuról, korrábbi erősen egyesüléspárti nyilatkozatai alapján, feltételezni lehet, hogy egy esetleges egyesülés előkészítésének Traian Băsescutól kapott megbízásával érkezhetett a moldovai fővárosba.

Tudom, a címben látszólag két hamis állítás van. Egyrészt a múlt hétvégi választás nem „az” a választás volt, másrészt a dobra vert két képviselői helyen az ellenzék, vagyis a Szociál-Liberális Szövetség (USL) és a kormánypárt, vagyis a Demokrata-Liberális Párt (PDL) testvériesen osztozott meg. Ettől függetlenül kitartok a cím mellett. Megmagyarázom.

Ma egy újabb interjúval folytatom a jövő évi választásokról szóló sorozatomat. Ezt Sabina Fati készítette a România liberă-tól Ludovic Orbannal, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azon kevés politikusainak egyikével, akik még képesek ideológiailag koherens gondolkodásra. Talán, vagy több mint biztos ez is az oka annak, hogy jelenleg háttérbe szorult.

Emil Boc kormányfő éppen Kínában tartózkodik, ahol megpróbál befektetőket és pénzt szerezni az eléggé dögrováson lévő román gazdaságnak és némi esélyt a politikai túlélésre a 2012-es választásokon.

Ezúttal a kormányoldal egyik képviselője szemszögéből folytatom a jövő évi választásokat beharangozó sorozatomat. A továbbiakban közölt interjút az Evenimentul zilei készítette Teodor Baconschi külügyminiszterrel, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusával. A lap kormánypárti, úgy hogy ne várjanak túl meredek kérdéseket, de azért van néhány érdekes rész benne.

A különösebb kommentárt nem igénylő cikkek sorát ma egy eddig eléggé mostohán kezelt területtel folytatom. A gazdaságról van szó. Pontosabban egy interjúról, amit a România liberă készített Mihaela Fîrşitoru román származású kanadai közgazdásszal. Azért gondoltam, hogy megosztom a románul nem tudó olvasóimmal is, mert kijelentéseiből sok nemcsak Romániára, hanem egész térségünkre vonatkozik/vonatkozhat.

A Ioan Mircea Paşcu euroképviselővel készített interjú második része.

Ma újra egy olyan cikket ismertetek, mely nem igényel túl sok kommentárt, a szöveg magáért beszél. Ám érdemes elgondolkodni azon, milyen esélyei vannak egy tisztességes magyar–román kapcsolat kialakulásának, míg a román politikát olyan tanulatlan (ld. a Finnországgal kapcsolatos részt) és egyszerű gondolkodású (ld. a Tőkés nyelvhasználatával kapcsolatos zagyvaságot) emberek határozzák meg, mint Paşcu euroképviselő?

Mint várható volt, a még el sem kezdődött jövő évi választási kampányban a jelenleg kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) repülőrajtot vett. Tekintettel mostani mélyrepülésére, nem is tehetett mást.

Azzal kell kezdenem, hogy elnézést kérek azoktól, akik a blogomat látogatják, az utóbbi időben eléggé mostohán bántam vele. Ennek egyik fő oka az, hogy egy jelentős változásra készülök a romániai sajtó figyelése terén és ez most elég sok időmet foglalja le. Ebben némileg segít az is, hogy a román politikában egy kicsit uborkaszezon van és annak ellenére, hogy a hírtévék üvöltözős stílusa mást sugall, valójában nem történik semmi érdemleges.

Ezen a hétvégén egy kis időutazást javasolok. Az Adevărul sorozatot indított Nicolae Ceauşescuról. Nem igazán világos, hogy az esetleges olvasottsági ráta növelésen kívül mi lehet ezzel a célja, de érdekes anyagokat is közzétesznek. Ezek egyike egy híres esemény, amiről eddig csak a Szabad Európa Rádióból tudtam.

Alina Mungiu-Pippidi cikke a Romania libera-ban. Véleményemet az előző bejegyzésben megírtam. A terjedelmi korlátozások miatt került egy új bejegyzésbe.

Mint azt korábban már megjósoltam, az elnök, Traian Băsescu és pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) regionalizálási hevülete csak néhány napig tartott. De nem is lehetett igazán komolyan venni, hiszen bár nem váratlanul, de mindenképpen előkészítetlenül tűzték napirendre Románia területi újrarendezését.

A ma közölt második cikk valójában egy interjú, amit Stefan Wolff német etnikai konfliktus-szakértővel készítettek. Ha túl tudjuk tenni magunkat – és miért ne? – a néha naiv, néha voluntarista, néha „széplélek” megközelítéseken, akkor ez is érdekes olvasmány, mert képet adhat arról, mire számíthatunk nemzetközi téren.

Bevallom, még mindig nehezemre esik komolyan foglalkozni Románia legújabb botrányával, a fejlesztési régiók, illetve a megyék átalakításáról szóló „javaslatok” körüli vitával. Mégpedig azért, mert az eddig megismert adatok nem tudták megcáfolni azt a meggyőződésemet, hogy egy átverés áldozatai vagyunk, vagy azzá válhatunk.

Marius Diaconescu történész viszontválasza Ioan Bolovannak.

Ioan Bolovan történész válasza Marius Diaconescu cikkére.

Mindennapi történelemhamisítások 2.

Marius Diaconescu történész cikkének második része.

Mindennapi történelemhamisítások - 2.

Talán furcsának tűnhet a témaválasztás most, amikor Romániában a Traian Băsescu elnök által felvetett és nagy vitát kiváltó fejlesztési régió-átszabás tölti ki a műsoridőket és újságoldalakat. Vannak ezzel kapcsolatosan aggasztó jelek, de egyelőre nem igazán van miről vitázni, mert még az elnök pártja, a PDL sem tudja, mit akar. Most csak jelzem, hogy az ellenzék még észbontóbb javaslattal állt elő, mely szerint Hargita megyét moldvai megyékkel, Kovászna megyét dél-erdélyi megyékkel foglalnák egy régióba.